Új Néplap, 2015. május (26. évfolyam, 102-125. szám)

2015-05-16 / 114. szám

6 2015. MÁJUS 16., SZOMBAT BELFÖLD-GAZDASÁG Búcsúzhat a Tigáz is energia Nem kell a cégnek fenntarthatatlan tevékenység - Jön a Főgáz Tigáz Zrt. (üzemi eredmény, milliárd forint) 2011 2012 2013 2014 VfrCBAFKA FORRÍS: ORTEN, CÍCKÖZLÉS A Tigáz tavaly is veszteséges volt, de ez önmagában még nem indokolná a kivonulást a lakossági piacról A BUX index alakulása (pont) 22500 22400 . 22300 22 200 22 100 ---------------------------------­2015. május 15. VG-GRAFIKA FORRÁS: BÉT Nyertesek Részvény Otolso á( sni Változás (%) Millió R GSPARK 2 229 2,25 1 M0L 14 950 1,63 1939 RICHTER 4 380 0,69 1052 OTP 5 960 0,68 2 817 CIGPANN0NIA 181 0,56 4 APPENINN 199 0,51 2 Vesztesek Részvény Utolsó at (Ft) Változás ÍN MHlio Ft PANNERGY 296-1,33 1 ANY 1098-0,90 554 DANUBIUS 5 550-0,89 2 EMASZ 18850-0,79 1 FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 2015. május 14.) Daftma 6 esz apj Malmi búza 2015. augusztus 47500 Malmi búza index 2015. augusztus 47500 Takarmánybúza 2015. augusztus 44500 Takarmánykukorica 2015. július 40700 Takarmánykukorica 2015. szeptember 42 500 Takarmánykukorica 2015. november 40800 Takarmánykukorica index 2015. július 40 700 Takarmánykukorica index Ж5. szeptember 42500 Takarmánykukorica index 2015. november 40800 Takarmányárpa 2015. augusztus 42300 Olajnapraforgó 2015. október 100000 Olajnapraforgó index 2015. november 100000 Repce 2015. augusztus 101000 FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam (2015. május 15.) □ €/Ft 306,62 0,40 Ft □ $/Ft 268,36-1,51 Ft □ CHF/Ft 292,55-1,71 Ft □ €/$ 1,1426 0,0080 USD Valutaárfolyamok (forint/euró, 2015. május 15.) Veteti Eladási | Budapest Bank 297,64 316,06 CIBBank 294,70 319,26 Citibank 294,05 319,60 Erste Bank 298,26 315,44 FHB Bank 297,47 315,23 K&H Bank 297,31 314,43 MKB Bank 297,33 316,35 OTP Bank 298,31 315,50 Raiffeisen Bank 303,87 310,01 Nem kizárt, hogy hamaro­san a Tigáz is visszaadja az egyetemes gázszolgáltatói engedélyét. Még nem dön­tött, de lapunkkal közölte: a részvényeseknek nem áll módjukban egy fenntartha­tatlan tevékenységet finan­szírozni. B. Horváth Lilla Egyre valószínűbb, hogy ha­marosan az utolsó nagy hazai egyetemes gázszolgáltató, a Tigáz Zrt. is átadja a piacát a Magyar Energetikai és Köz­mű-szabályozási Hivatal által arra kijelölt társaságnak. Ez kizárásos alapon csak az álla­mi Főgáz lehet, hiszen a terü­let másik két nagy szereplője, a GdF Suez és az E.On a közel­múltban már kérte a hivatalnál az érintett engedélyének visz- szavonását. A Világgazdaság érdeklődésére ugyanis az 1,2 millió háztartást ellátó Tigáz- nál kijelentették: „Egy üzleti vállalkozás csak akkor tudja tevékenységét végezni, ha az fenntartható, ellenkező esetben kénytelen azt megszüntetni. A részvényeseknek nem áll módjukban egy fenntarthatat­lan tevékenységet finanszíroz­ni.” Magyarázatként rámutat­tak, hogy egy egyetemes szol­gáltatói engedély visszaadása a piaci szabályozó szervek által meghatározott feltételektől/ megteremtett működési kör­nyezettől függ. A Tigáz válasza azonban ké­telyeket is hagy a terveket ille­tően. Hiszen a társaság nem a veszteséges tevékenység folyta­tásától határolódott el, hanem a fenntarthatatlanétól. A Tigáz ugyanis évek óta veszteséges, az maradt tavaly is, mégsem szállt ki az általa mintegy egy­harmados arányban ellenőrzött szektorból. Inkább igyekezett rendezni sorait, aminek a kivá­A tigáz helyzete kissé ha­sonlít az E. Ónéhoz annyi­ban, hogy az egyetemes gáz- szolgáltatói engedély esetle­ges visszaadása az olasz hátterű cég esetében sem lesz feltétlenül azonos az or­szágból való kivonulással. A Tigáz gázeladási bevéte­leinek a negyede ugyanis a versenypiaci értékesítésből rása eddig bele is fért az euró­pai mércével is hatalmas olasz anyavállalata, az ENI költség- vetésébe. A kétely másik oka, hogy amennyiben az engedély sor­sa szempontjából a fő kérdés az említett fenntarthatatlanság, vagyis az, hogy láthat-e az ENI perspektívát a magyarországi egyetemes/lakossági szolgálta­tásban, akkor sok múlhat azon, tovább romlik-e a társaság szá­mára a működési, szabályozási környezet. Nem egyértelmű, hogy igen. Minden olyan új jogszabály ugyanis, amely ne­hezítené az egyetemes gázszol­gáltatók működtetését, ugyan­úgy sújtaná az állami Főgázt is, amely hamarosan már az származik, a cég ezenfelül jelen van a gáz szállításá­ban és annak nagykereske­delmében is. Viszont ha el­hagyná a lakossági piacot, be kellene zárnia nyolc sa­ját ügyfélszolgálati irodá­ját. A többit már tavaly augusztus óta a Magyar Posta üzemelteti számára, a saját fiókjaiban. érintett piac kétharmadát fogja lefedni. Az ENI mérlegelésébe azon­ban nemzetközi szempontok is belejátszhatnak. A csoport tevékenységében meghatározó súlyú az olaj- és gáztermelés, az ebből származó bevételek pedig tavaly az olajárak zuha­nása és a gázárak szintén je­lentős esése miatt megcsappan­tak. Emiatt az itteni egyetemes gázszolgáltatásról hozandó döntésében a korábbinál mégis nagyobb súly juthat a pénzügyi megfontolásoknak. Meg nem erősített hírek szerint a társa­ság a teljes magyarországi ki­vonulástól sem zárkózik el, így eladná az Agip töltőállomás-há­lózatát is. Miközben a tulajdonosok tü­relme fogy, a Tigáz vezetése egy nagy súlyú, rövid távú üz­leti döntésre készül: elfogadja-e a hazai termelésű gáznak azt az árát, amelyet hétfőn ajánlot­tak fel kötelezően az egyetemes gázszolgáltatás számára. Ha nem fogadja el, akkor más for­rást kell keresnie. Ha elfogadja, vagyis elkötelezi magát egy egész gázévre (mellé leköt gáz­tárolás és -szállítási kapacitáso­kat is), az bonyolítaná számára a piacról való kilépést. Papírokat foglalt le a NAV az ORO-nál, ott meg előzőleg iratokat zúztak be Hlo A munkába Iratokat fog­laltak le az adóhivatal (NAV) pénzügyi nyomozói az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) fővárosi székházában a Híd a munka világába programmal kapcsolatban - erősítette meg az adóhivatal pénteken. Előzőleg a RomNet.hu számolt be arról, hogy a nyomozók megjelentek az ORÖ Dohány utcai székházá­ban és iratmappákkal távoztak. A hír igaz, de házkutatást nem tartottak - közölte a NAV. A Híd a munka világába prog­rammal kapcsolatban a Fővárosi Főügyészség rendelt el nyomo­zást költségvetési csalás gyanúja miatt, és tart a nyomozás a NAV Bűnügyi Főigazgatósága köz­ponti nyomozó főosztályán. A héten érkeztek meg hozzájuk az akták a főügyészségtől. A nyomozás határideje augusztus 4., de meghosszabbítható. ■ Fotókat is készített a Lun- go Drom-os képviselő, hogy is zajlik az irodában az iratok bedarálása. A RomNet az ORÖ egyik Lungo Drom-os, vidéki képvise­lőjének közlése alapján a héten adott hírt arról, hogy éjjel, titok­ban semmisítik meg az ORÖ dokumentumait és pénzügyi elszámolásainak adatait a Do­hány utcai székházban. A képvi­selő múlt csütörtökön késő este épp a székház közelében parkolt le, és arra lett figyelmes, hogy a hivatalvezetői irodában ég a villany. Betörőkre gyanakodott. Rendőrt hívott, majd a kiérkező két járőr jelenlétében befeszítet­ték az irodaajtót. Megdöbbenve tapasztalták, hogy működött az iratmegsemmisítő gép. Senkit sem találtak az épületben, de a hivatalvezető irodájában Farkas Flórián elnökségének idejére vonatkozó dokumentumok meg­semmisítése zajlott. Mappákban álltak a dokumentumok, ame­lyekre az volt írva, „problémás elszámolások”. A képviselő fény­képeket is készített. A csaknem ötmilhárd forint­ból, főleg uniós támogatásból megvalósuló Híd a munkába felzárkóztatási program költései miatt korábban többen is fel­jelentést tettek, köztük Hadházy Ákos LMP-s politikus és az ORÖ úgynevezett alternatív vizsgáló- bizottsága is. ■ MTI/MW Megy vagy marad - van még játéktere Igencsak drágák maradnak a forintosított hitelek elszámolás Sok adós a piacinál magasabb kamatot kapott - Az előnytelen kölcsönt nem mindenki tudná kiváltani jobbra Miközben az akciós lakáshitel THM-ek már 4 százalék alatt vannak, és a jegybank adatai szerint is csak 6,44 százalékos volt márciusban egy átlagos fo­rint lakáshitel költségmutatója, a devizahitelesek közül sokan kaptak az elszámolólevélben olyan értesítést, hogy a forintosí­tás után ennél magasabb kamat­tal megy tovább a kölcsönük. A svájci frank hitelesek kö­zül azok jártak így, akik 2008- 2009 körül vették fel a köl­csönt: ekkor a hitelek THM-e már 6,7-7,6 százalék között volt. így sokan a törvényben meghatározott maximális, há­rom havi budapesti bankközi kamatláb, a Bubor + 4,5 száza­lékos - vagyis februárban 6,6 százalékos - kamatát fizethe­tik. Az euróhitelesekre szintén magas kamatok várnak a jövő­ben. Van olyan, akinek az érte­sítő szerint 8 százalék körüli THM-mel folytatódik a hitele. Sokaknak a forintosítás után nőtt a kamatuk, mivel az ere­deti 3,1 százalék alatt volt, és a törvény legalább 1 százalékos kamatfelárat írt elő Bubor fölött, ami a forintosításkor 2,1 száza­lékos volt. Főleg azok járhattak így, akik 2006 elején adósodtak el svájci frankban, amikor a ka­matok 3 százalék alatt is voltak. Illetve azok, akiknek a bankja inkább a kezelési költségeken keresztül próbálja beszedni a hitel költségeit, így a szerző­désben szereplő ügyleti kamat alacsony. A drága hitelt ki lehet váltani más banknál olcsóbbal, de a hitelintézetek csak a ma­gas jövedelmű, kiváló adósmúltú ügyfelekért versenyeznek - aki nem ilyen, annak drága marad a kölcsöne. Az átlagos piaci forinthitelek­nél magasabb kamattal futhat tovább számos devizahiteles fo­rintosított kölcsöne. A 2008 után felvett frank- és euróhitelesek közül sokaknak a maximális ka­matot ajánlották fel. Váltani csak a magas önerővel és jó keresettel rendelkezőknek könnyű. Drágán forintosították egyes devizahiteleket bizonyos ban­kok. A jegybank adatai szerint egy átlagos forint alapú lakás­hitel kamata márciusban 5,75 százalékos volt, és a hitelköltség­mutató is csak 6,44 százalékot ért el. Gyakran ennél magasabb számokkal szembesültek az ügyfelek. Azok a svájci frank hitele­sek például, akik 2008-2009 körül vettek fel lakás- vagy sza­bad felhasználású jelzáloghiteit, gyakran tapasztalhatják, hogy a jogszabályban szereplő ma­ximális kamatot ajánlották fel nekik a hitelintézetek. Ebben az időszakban a lakáshitelek hitel­költség-mutatója a Magyar Nem­zeti Bank szerint 6,7-7,6 száza­lék között mozgott, és a szabad felhasználású jelzáloghiteleké is 8 százalék körül ingadozott. A hitelezők a forintosítás után a lakáshitelek esetében a három hónapos Bubor + maximum 4,5 százalékos, a szabad felhaszná­lásúaknái pedig a Bubor fölött legfeljebb 6,5 százalékos kama­tot kérhetnek az ügyfelektől. Februárban 2,1 százalékos volt a Bubor, így a forintosított lakáshi­teleknél 6,6, a szabad felhaszná­lásúaknái 8,6 százalék lehetne a levelekben szereplő csúcskamat. Az eurós lakáshitelesek több ponton is rosszul járnak. A forint gyengülése ellenére a keresztár- folyam még mindig a forintosítá- si alatt van, vagyis a tőketarto­zásuk több, mint ha devizában számolnák. A forintosítás utáni kamataik pedig szintén a maxi­mum környékén állnak. A ban­kok ezért is kampányolnak: ta­lán érdemes lenne átváltani egy jobb hitelre. ■ Euró lakáshitelek hitelköltség-mutatója (százalék) 12 ....... .......j .... ............................ W\J л 2008. jan.-2010.júl. VG-GRAFIKA FORRÁS: MNB

Next

/
Thumbnails
Contents