Új Néplap, 2015. május (26. évfolyam, 102-125. szám)

2015-05-16 / 114. szám

2015. MÁJUS 16., SZOMBAT 7 BELFÖLD Döntés a városok kezében fejlesztés Rájuk bízzák az 1200 milliárdos támogatás felhasználását Ismerve a hazai infrastruktúra állapotát, nagyon is ráfér a fejlesztés és a karbantartás az utakra is, erre szintén lesz pénz az 1200 milliárdos keretből Május 20-ig rendkívüli nyitva tartás lesz a NAV-nál SZJA A Nemzeti Adó- és Vám­hivatal (NAV) fővárosi és megyeszékhelyeken található központi ügyfélszolgálatai rendkívüli nyitva tartással várják az adózókat a személyi jövedelemadó-bevallások be­adási határidejéig, május 20- áig - hívta fel a figyelmet az adóhatóság. Május 18-20. között a megye- székhelyeken reggel 8-tól 18 óráig, Budapesten reggel 8.15- től 18 óráig várják az adózókat. A NAV tájékoztatása szerint az szja-bevalláshoz szüksé­ges információkról az adózók a NAV általános tájékoztató rendszerében is érdeklőd­hetnek (06-40/42-42-42). A hívásokat szintén a szokásos­nál hosszabb nyitva tartással várják: hétfőtől 8.30 és 18 óra között. Az adóhatóság azt is közölte, hogy idén is sokan az utolsó napokra hagyják az szja-bevallás elkészítését. Má­jus 10-éig mintegy 1,7 millió érkezett az adóhatósághoz, mi­közben a hivatal idén is közel 4,5 milliót vár. ■ MTI Ingyen kaphat tankönyvet 800 ezer gyerek köznevelés A tankönyvfele­lősök a tegnapi naptól június 30-ig módosíthatják az április 30-ig leadott alaprendeléseiket a beiratkozások pontos számá­nak és a könyvtárakban lévő tartós tankönyvek minőségé­nek figyelembevételével - kö­zölte tegnap az Emmi közneve­lésért felelős államtitkársága. A módosítás az iskola által rendelt tankönyvek számát tekintve tankönyvenként leg­feljebb 15 százalékban térhet el az eredeti rendeléstől. Szintén június 30-ig kell a 4. évfolyam­tól a normatív kedvezményben részesülő tanulók státusát jelölni az online rendelési felü­leten. A Kellő rendelési felülete április 30-án zárult: 4222 isko­la rendelt mintegy 3101 fajta könyvből, összesen 12,2 millió darab tankönyvet 12 milliárd forint összértékben. Ősztől 800 ezer diák kap ingyenesen tan­könyvet. ■ MW Mind a 23 megyei jogú vá­rossal szerződést köt a kor­mányzat, hogy mire hasz­nálhatják majd fel az 1200 milliárd forintot kitevő terü­letfejlesztési forrásokat. Éber Sándor „Júniusig megállapodik a kormány valamennyi megyei jogú várossal az 1200 milliárd forintot kitevő területfejleszté­si források felhasználásáról” - jelentette be tegnap Lázár János Hódmezővásárhelyen a Megyei Jogú Városok Szövet­ségének (MVJSZ) ülése után. A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, hogy a 23 megyei jogú városban május 11-ig elfogadott integrált terüle­ti programokat a kormány min­den érintett településsel végig­tárgyalja. Júniusig a szükséges korrekciókat is végrehajtják. Ezek után kötik meg minden megyei jogú várossal és megyei önkormányzattal a szerződést, melyek révén megvalósíthatják helyi gazdaságfejlesztési prog­ramjukat. „Huszonöt éve nem volt példa arra, hogy az állam 1200 mil­liárdos forrás felhasználását és elosztását a megyei jogú vá­rosokra vagy a megyékre bíz­ta volna” - hangoztatta Lázár. Szerinte ez azt jelenti, a kor­mány valódi partnerként tekint az önkormányzatokra, s nem kívánja paternalista gyámság alá helyezni őket. A miniszter szerint a megyei jogú városok jól gazdálkodtak az elmúlt évek fejlesztési forrásaival, ezek a te­lepülések lehetnek, ahol jelen­tős munkahelyteremtés, gazda­sági növekedés, életminőség-ja­vulás lesz a következő hét esz­tendőben. „Láthatóan szükség van a GDP jelentős részét elő­állító nagyvárosok kiemelt tá­mogatására, újabb ipari, gazda­sági területek létrehozására, a közúti infrastruktúra javításá­ra és olyan, minden városban más és más helyi értékterem­tő program megvalósítására, amely hozzájárul a közösség fejlődéséhez” - hangoztatta Lá­zár. A kistelepülések fejlesztési programja a megyei közgyűlé­A jövő Évi költségvetés-tervezet alapján 2016-ban mintegy 12,5 milliárd forinttal nő a helyi ön- kormányzatok támogatása, ami jövőre összesen 661,7 milliárdot jelent. A településeknek átenge­dett bevételek (adók és bírsá­gok) mértéke és fajtája változat­lan marad. A helyhatóságok működésének általános támogatása 3,1 milli- árddal lesz több (azaz 154,9 milliárd forint lesz). Több mint 14 milliárddal több forrás jut az sekben, együttműködésekben nyilvánulhat meg. „A 2016-ra beterjesztett költségvetés biztosítja a me­gyei jogú városok számára a tervezhető működést, és azt, hogy a következő esztendőt is hiány nélkül zárják” - mondta az MVJSZ elnöke. Szita Károly szerint a nagyvárosok polgár- mesterei örültek, hogy még a nyár előtt benyújtották a bü­dzsé tervezetét, mivel fontos számukra a kiszámíthatóság. „Az uniós források megadják a települések számára a le­hetőséget gazdaságfejlesztési céljaik megvalósítására, hogy elérhetővé váljon, hogy min­denki dolgozhasson, aki mun­kával akar kenyeret keresni” - hangsúlyozta Kaposvár pol­gármestere. önkormányzati köznevelési fel­adatokra is (ez közel összesen 180 milliárdot jelent). Összessé­gében 4 milliárddal csökken az ideihez képest a szociális, gyer­mekjóléti és gyermekétkeztetési feladatokra szánt keret (187,7 milliárd forint). Ezen belül vi­szont a gyermekétkeztetés támo­gatására 71,7 milliárd forint jut­hat, ami közel 14 milliárdos emelkedés az idei előirányzat­hoz képest. Negyedmilliárddal több jut 2016-ban a települések Kéményseprőből nem lesz közmunkás A BELÜGYMINISZTÉRIUM közlése szerint a sajtóhírekkel ellentét­ben az idevágó törvényjavaslat­ban nem szerepel, hogy a lakos­sági kémények tisztításának fel­adata a kéményseprőktől a ka­tasztrófavédelemhez kerülne. Egy javaslat célja egyebek mel­lett az volt, hogy „a hivatásos katasztrófavédelmi szervnek lehetősége legyen kéménysep­rők munkavállalókénti alkal­mazására”. ha elfogadják a törvényt, a ka­tasztrófavédelem a kéménysep­rőket nem közfoglalkoztatási, hanem munkaviszonyban álló­ként kívánják ellátni, a Munka törvénykönyve szerint. kulturális feladataira (azaz 31,1 milliárd forint). KIEGÉSZÍTŐ TÁMOGATÁSOKAT 107 milliárdig kaphatnak az önkor­mányzatok. Nem változik a köz- világítás, a köztemető-fenntar­tás, a közutak fenntartásának alaptámogatása. A lakossági víz- és csatornaszolgáltatás, va­lamint a helyi közösségi közle­kedés kiegészítő támogatásához sem nyúlnak. A hivatalok válto­zatlan összeget vehetnek fel mű­ködésűkhez. HÍRSÁV Quaestor-sarc: nem hagyja annyiban az OTP BENCSiK László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese kö­zölte: bírósághoz fordultak a Beva döntése miatt, amiért a Quaestor-botrány fiktív köt­vénytulajdonosait is kártala­nítják. Az Alkotmánybíróság­hoz is fordulhatnak a Quaes­tor kártalanítási törvény és Quaestor Kártalanítási Alap miatt, mivel meggyőződésük, a törvény alkotmányellenes. A bankcsoport 1,913 milliárd forintos adózott nyereséget ért el az idei első negyedév­ben, ami éves összevetésben 67 százalékos csökkenés és 82 százalékkal alacsonyabb az előző negyedévinél. ■ MTI Több élelmiszert vásároltunk A KISKERESKEDELMI forgalom értékét tekintve 5 százalék­kal bővült az élelmiszerek bolti értékesítése, a mennyi­ség alapján pedig 4 százalék­kal tavaly december és idén március között az egy évvel korábbihoz képest - közölte felmérését a Nielsen piackuta­tó cég pénteken. ■ MTI A kistermelő borászokat pályázatokkal segíthetik HÚSZMILLIÁRD FORINTOT kap 2020-ig a borágazat - mond­ta ki Kis Miklós Zsolt állam­titkár Jakabszálláson. Ezért a borágazatnak nem kell versenyeznie más ágazatok­kal a forrásokért. Elmondta, hogy a Kunsági borvidéken is igény vart új pályázatokra. Mert például egy európai vi­szonylatban is versenyképes mustsűrítő üzem létesítését, a kistermelők technológiai beruházásait nagymérték­ben segíthetik a piacon az európai uniós vidékfejleszté­si források. ■ MTI Kis Miklós Zsolt Jövőre 12,5 milliárd forinttal több jut Sok munkavállaló tűnődik váltáson MUNKAERŐPIAC A legtöbb esetben a Jobb fizetés a motiváció - A főnöktől is függ 1500 település pályázik nyári gyermekétkeztetésre Minden harmadik munkaválla­ló már legalább egy éve játszik a gondolattal, hogy új munka­helyet keressen magának, ezzel szemben 37 százalékuk hamar dönt és a lépést is gyorsan meg­teszi - derül ki a Profession, hu legfrissebb felméréséből. A kutatás eredményei szerint a dolgozók 40 százaléka mondott már fel a munkahelyén: legtöb­ben a jobb fizetés reményében (56 százalék), minden harma: dik munkavállaló szakmai fej­lődése és az új kihívások miatt nyitott azonban a váltásra (30 százalék). Kifejezetten sokan, minden negyedik beosztott a ve­zető személye miatt dönt a távo­zás mellett, valamint befolyáso­ló tényező még a pozitív vissza­jelzés és a továbbképzési, illetve előrelépési lehetőség hiánya is. További szempontként felmerült még a stresszes, feszült munka­helyi légkör is. A megkérdezet­tek csupán 16 százaléka nem tervezi, hogy önként továbblép­ne. Az új állást a válaszadók 42 százaléka nem bízza a véletlen­re, a meglévő állásviszony mel­lett is folyamatosan figyelik az álláshirdetéseket és építik kap­csolati hálójukat. 22 százalékuk ugyan nem keres aktívan állást, de mindig nyitott a megkeresé­sekre. A válaszadók 55 százalé­ka legalább egyszer váltott már szakterületet, 14 százalékuk csak a tanult szakmájától tért el.- A hazai gazdasági helyzet pozitív változásával egyre töb­ben vállalják a munkahelyvál­tás kockázatait, akár tíz-húsz­ezer forintért is. A gyakorlati tapasztalatok is azt mutatják, hogy a magasabb fizetés remé­nye az első számú ösztönző té­nyező. A tendencia különösen jellemző a Z, valamint az Y ge­neráció fiatalabb, nyelveket be­szélő tagjaira. Körükben az egy munkahelyén eltöltött idő az elmúlt évek tapasztalatai alap­ján 9 hónappal rövidült, ami nagy kihívást jelent a vállala­tok számára. Munkáltatóként azonban érdemes mérlegelni, hogy pusztán az anyagi juttatá­sokkal hosszú távon nem lehet jobb teljesítményre sarkallni a kollégát - tette hozzá a kutatás eredményeihez Sámson Doroty- tya, a Profession.hu toborzási szolgáltatások csoportvezetője. ■ VG Mérlegelés gyakori okai (munkahelyváltásnál, említési arány, százalék) 75 Szakmai fejlődés Jobb juttatások Új kihívások Jobb időbeosztás Vezető miatt VG-GRAFIKA FORRÁS: PROFESSION.HU döntés június 3-ig Csaknem minden második önkormány­zat, 1491 település indult a nyá­ri gyermekétkeztetésre kiírt pályázatán - közölte tegnap az Emmi tárca szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára. Czibere Károly elmondta, hogy 2013- ban az állam 2,4 milliárdot for­dított erre, tavaly ez az összeg 2,64 milliárd forint volt. Idén a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő fia­talok ingyenes nyári étkezteté­sének támogatására 3 milliárd forint költségvetési forrás áll rendelkezésre. Az újabb eme­lés révén idén a szünidőben is ingyenesen étkező gyermekek száma legalább 130 ezerre nő­het. A pályázati kiírás szerint Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter június 3-áig dönt a pályázatok elbírálásáról, a tá­mogatások odaítéléséről. Czibere Károly közölte azt is, hogy a szeptemberi kötelező óvodáztatás bevezetése miatt jelentősen kiterjesztik az évkö­zi ingyenes étkezést. Eddig 92 ezer óvodás és bölcsődés vett részt az ingyenes közétkezte­tésben, ez a szám ősztől 320 ezerre nőhet. A jövő évi költ­ségvetési tervezet szerint az ingyenes gyermekétkeztetési program támogatása az idei 58 milliárd forintról 70 milliárdra emelkedik. ■ MW

Next

/
Thumbnails
Contents