Új Néplap, 2014. december (25. évfolyam, 279-303. szám)

2014-12-24 / 299. szám

2014. DECEMBER 24., SZERDA GAZDASAG 7 Ki fog itt piázázni vasárnap? kereskedelem Online szavazást indított a bevásárlóközpont-szövetség Kevés bolt maradhat nyitva vasárnap a bevásárlóközpontokban március közepétől A kiváló aranyvasárnapi for­galom sem csillapítja a bevá­sárlóközpontok aggodalmát a március közepén hatályba lépő zárvatartási törvénnyel kapcsolatban. Szövetségük online szavazást indított a bevásárlóközpontok honlap­jain és a Facebookon. Demeter Kálmán Januárban rendkívüli köz­gyűlést tart a Vállalkozók és Munkavállalók Országos Szö­vetsége által a vasárnapi zárva tartással kapcsolatban javasolt népszavazásról és az ahhoz szükséges aláírásgyűjtésről a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége (MBSZ). A törvény- tervezet hírére november ele­jén több kereskedelmi érdek- védelmi szervezet a parlament döntése előtt széleskörű társa­dalmi felmérést tartott szük­ségesnek. A törvény elfogadása esetén a VOSZ népszavazást helyezett kilátásba. Az MBSZ a szakmai érveinek felsorolása mellett írásban kérte Áder Já­nos köztársasági elnököt, hogy ne írja alá az üzletek vasárnapi bezárására vonatkozó törvényt. Az üzletek jövőbeni vasárna­pi nyitva tartásával kapcsola­tosan pedig online szavazást indított az MBSZ a bevásárló- központok honlapjain és a Fa­cebookon. A szövetség által mért adatok szerint a bevásárlóközpontokat a heti látogatók 11-16 százaléka vasárnap keresi fel, bár a szom­bat vitathatatlanul a hét leg­erősebb napja. így feltehetően szombaton valóságos tumultus lesz a plazákban, mert - véli a szövetség - a vásárlók az egy nappal rövidített nyitva tartási időben is a nagy választékú és kényelmesebb körülményeket biztosító üzleteket fogják előny­ben részesíteni. Március köze­pétől, a törvény hatályba lépé­se után fognak szembesülni a kereskedők és alkalmazottaik, valamint a vásárlók a törvény összes negatív hatásával - je­gyezte meg lapunknak Balato­ni Judit, az MBSZ főtitkára. Egy 150 boltos bevásárló- központban a vendéglátó egy­ségeken felül néhány üzlet tarthat nyitva vasárnap a tör­vény szerint, kérdéses azon­ban, hogy azoknak érdemes-e kinyitniuk, hiszen éppen azok a mágnesbérlők, vagyis a nagy áruházak nem működhetnek, amelyek miatt bejön a látoga­tók jelentős része. A mozikat is felvonultató központoknak viszont vannak már tapaszta­lataik, hiszen a nemzeti ünne­peken is zárva voltak az üzle­tek, a mozik és az éttermek ugyanakkor fogadták a láto­gatókat. Ám más a helyzet, ha ez ötven vasárnapon át ismét­lődik. A legtöbb bevásárlóköz­pontban végig kell menni az üzletsoron a moziig, és ha csak az van nyitva, akkor is kell mű­ködtetni a mozgólépcsőket és a felvonókat, valamint a szellő­horvátországban - a ka­tolikus egyház nyomására - 2009 január elsején lé­pett hatályba az üzletek vasárnapi zárva tartását elrendelő törvény, amit még az év októberében eltörölt a horvát alkotmánybíróság arra hivatkozva, hogy a vasárnapi bevásárlási tila­zőrendszert és a világítást is, ami az üzemeltetőknek jelen­tős költség. Az MBSZ elnöksé­ge szerint a vasárnapi nyitva tartást korlátozó törvény nyil­vánvalóan nem fogja elérni a célját, ezért csak feleslegesen okoz zavart a jelenleg jól mű­ködő kiskereskedelemben. A bevásárlóközpontokban igen erős volt az aranyvasár­napi forgalom, különösen a műszakicikk-áruházakban. Rohrböck András, az Expert Magyarország Kft. ügyveze­tő igazgatója elmondta, hogy jóllehet a karácsonyi szezon sztárjai az okostelefonok és a számítástechnikai berende­zések - kiváló ár-érték ará­nyuk révén erősen jönnek fel lom szügségtelen egy de­mokratikus társadalom­ban. Emellett nem védi meg a munkavállalókat, korlátozza az üzleti vállal­kozás szabadságát és a ki­vételek miatt a piaci ver­senyt is - tájékoztatta la­punkat az Magyar Bevá­sárlóközpontok Szövetsége. a „no-name” kínai készülékek -, idén azonban új termék­körök is megjelent a kedven­cek listáján, amellett, hogy néhány árucikk keresettsége már év közben is szárnyakat kapott. így például az első há­romnegyed évben 55 ezer mo­sogatógép és 7 ezer szárítógép talált gazdára. Az előbbi for­galma 15 százalékkal, az utób­bié csaknem 70-nel bővült szeptember végéig, és a trend azóta nem változott, jóllehet tavaly ez a két termék nem­igen volt kelendő. Manapság pedig már a 200 ezer forintos szárítógépek is meglepően jól fogynak. Szintén új fejlemény, hogy egyre többet költenek a vásár­lók haj- és testápoló készülé­kekre, valamint minőségi, akár 50-100 ezer forintos fej- és fül­hallgatókra - emelte ki Rohr­böck András, aki szerint 2008 óta ez az első év, amikor az ilyesfajta kényelmi készüléket is jól fogytak. Új kategóriaként pedig megjelent az önmagéban nem jó hangminőségű laposté­vék kiegészítőjeként a készülék alá szerelhető soundbar, amely a mélynyomóval együtt már él­vezhetőbbé teszi a filmnézést. Hasonló tendenciáról szá­molt be Dobos Kata, az Euro- nics áruházlánc marketing igazgatója is: a szépségápolási cikkek és az okostelefonok a legkelendőbbek, ugyanakkor jóllehet a hálózatban kevesebb táblagép kelt el a vártnál, a be­vétel még nőtt is, mert a 30 ezer forintnál olcsóbb táblák helyett a drágábbakat veszik. A legnagyobb bevásárlóközpontok (ezer négyzetméter) ECE 68,0 Aréna Plaza 66,5 Mammut Bevásárló- és Szórakoztató Központ 61,0 WestEnd City Center 50,5 Pólus Center 44,0 Campona 40,4 ЕГО Park Élményközpont 40,0 Duna Plaza 36,9 Crovin Plaza 34,6 Malompark 30,0 MOM Park 29,0 Lurdy Ház 28,0 Europark 25,6 MAXCity Lakberendezési Áruház 23,2 VG-GRAFIKA FORRÁS: MBSZ HÍRSÁV MNB: nem változnak a forint címletei nem tervez változtatást a forintcímletekben a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Az MTI azután kereste meg a jegybankot, hogy a Napi Gazdaság című lap ked­di számában azt írta: az MNB-nél belső egyeztetése­ken fölmerült, hogy három éven belül kivezetnék az ötforintos pénzérméket, és az ötszáz forintos bank­jegyet fémpénz váltaná föl. Az ötforintos megszüntetése melletti fő érv a lap szerint, hogy legyártása többe kerül, mint a névértéke. ■ MTI Fizetési mérleg: 1,064 milliárd euró plusz a folyó fizetési mérleg 1,064 milliárd euró többlettel zárt az idei III. negyedévben, az aktívum elmarad az egy év­vel korábbi 1,232 milliárd eurótól - derül ki az MNB kedden nyilvánosságra ho­zott adataiból. A külfölddel szembeni nettó finanszírozá­si képesség kiigazítás nélkü­li értéke 2,408 milliárd euró (752 milliárd forint) volt, a szezonális hatások kiszűré­sével pedig 2,167 milliárd euró, a negyedéves GDP 8,3 százaléka. ■ MTI Külkereskedelem: 351 millió euró többlet októberben az export eu- róban számított értéke 2,2 százalékkal csökkent, míg az importé 2,6 százalék­kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A külkereskedelmi mérleg többlete 351 millió euró (107 milliárd forint) volt, 345 millió euróval (98 milliárd forinttal) kevesebb, mint ta­valy októberben - közölte a Központi Statisztikai Hivatal kedden. ■ MTI Új tulajdonos a Graboplastban a portfolión Zrt. által ke­zelt Fordulat Tőkealap 1,5 milliárd forintos tőkeeme­léssel 16 százalékos része­sedést szerzett a Graboplast Zrt.-ben, miután a Gazdasá­gi Versenyhivatal engedé­lyezte az alap befolyásszer­zését - közölte a cég kedden a távirati irodával. ■ MTI Horvátországban megbukott a szabad vasárnap A Földalapkezelőhöz kerülhetnek a nemzeti parkok JAVASLAT A salátatörvény a kisajátítást is elhalasztaná 2018-ra - Érdekcsoportoknak kedvez a kormány? A Nemzeti Földalapkezelő Szer­vezet (NFA) mint az állam kép­viselőjének a használati jogába adná a nemzeti parkok földjeit egy a múlt héten benyújtott tör­vény-javaslat. A jogszabály-terve­zet elfogadása esetén a Nemzeti Park Igazgatóságok (NPI) helyett a jövőben az állami földekért fe­lelős NFA kezelhetné a nemzeti parkokat. Az érintett földek így is az állam területei, de a haszná­lati jog még a nemzeti parkoké, amelyek - nagyon szigorú kör­nyezetvédelmi feltételek mellett - a parkok egy részét használat­ba adják gazdálkodóknak. A jelenleg az érintett földeket használó termelők szempontjá­ból a változás nem jelente sokat, ám a lejárt szerződések révén megújult területek bérbeadását már nem az NPI, hanem a föld­alapkezelő intézné. A törvény szól arról is, hogy a védett természeti területek vé­dettségi szintjének helyreállítá­sáról szóló 1995-ös törvényben foglalt állami kisajátítás többször módosított határidejét tovább ha- lasztaná a kormány. A legutóbbi, 2015-ös határidő helyett a mos­tani javaslat 2018-at jelölné meg a kisajátítás végső időpontjaként. A kisajátítást a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv köteles kezdeményezni, illetve kérni - áll a javaslatban. A lapunknak név nélkül nyi­latkozó szakértők szerint a vál­Kirándulók a Körös-Maros Nemzeti Parkban tozások jobbára technikai jelle­gűek, az érintett földterületek ke­zelési jogának változása ugyanis nem érintené az élő szerződé­seket. A másik rendelkezéssel egy már korábban eldöntött, de többször tolódott kisajátítási programot halasztana tovább a kormányzat. Az ellenzéki pártok közül az Lehet Más a Politika (LMP) azon­ban máris bírálta a javaslatot. „A kormány újabb támadást intéz a természetvédelem ellen” - áll Sallai R. Benedek, a párt képvi­selőjének közleményében. Sal­lai, aki egyben az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságá­nak elnöke is, úgy fogalmazott: a törvényjavaslattal a kormány lehetővé tenné, hogy a „méltán rossz hírű NFA a védett terü­leteken lévő állami tulajdonú termőföldeken is garázdálkod­ni tudjon." A képviselő szerint a kormány a hozzá közel álló ér­dekcsoportoknak kedvezne - áll a közleményben. A bizottsági elnök szerint ugyanis az NFA ezen területek megszerzésével nem lesz képes a természetvédelmi feladatok el­látására a jövőben, mert nem áll rendelkezésére sem a védelem­hez szükséges információ, sem a szakembergárda. Ezen felül Sallai úgy véli: „már most is van tapasztalat arra, hogy kárt tesz­nek az új bérlők védett életközös­ségekben.” ■ VG

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents