Új Néplap, 2014. november (25. évfolyam, 255-278. szám)
2014-11-07 / 259. szám
2014. NOVEMBER 7., PÉNTEK 5 Kevés méz lett idén, de az ára szerencsére elfogadható szezonzárás Az idei változékony, meglehetősen kiszámíthatatlan időjárás egyátalán nem kedvezett a méhészkedésnek. A már téli időszakra készülő méhészek szerint közepes esztendőt zártak, zárnak. - Közepesből is igencsak szűkös lett az évünk - mondta el az évek óta méhtartással foglalkozó örmény- esi fiatalember, Borhi Zsolt. Mint arról beszámolt, az akácot teljesen „elvitte” az idő, repcéből lett valamennyi, de sajnos a napraforgó sem hozta a várt eredményt. - Némi vigaszt jelent, hogy sikerült szaporítanunk a méheket, valamint az, hogy elég jó a méz ára. Valószínűleg éppen a korábban soroltak miatt lett magasabb az ár - mondta el az örményesi méhész. Zsolt hozzátette, hogy szerencsére náluk nem jelentettek problémát az atkák, a kártevők pedig rengeteg területen bajt hoztak a méhcsaládokra. - Őszintén reméljük, hogy jövőre sem okoznak gondot és nem kell tartanunk az úgynevezett kis kaptárbogaraktól sem, amik mostanában jelentek meg Európában - tette hozzá végül Zsolt, aki még elmondta: téli időszakban zajlanak a műhelymunkák, márciusban pedig kezdődik a munka egy jobb, eredményesebb esztendő reményében. ■ Segélyhívók: cserélik a régit, újat is vesznek fejlesztés Jó néhány régi telefon cseréje vált szükségessé Fegyverneken az SOS-segély- hívó telefonrendszerben, mivel több esetben történt üzemzavar. A lakossági közbiztonság és a sürgős egészségügyi ellátás érdekében kialakított új szolgáltatás nagyon népszerű a településen, ezért az önkormányzat úgy döntött, hogy további tíz új telefont vásárol, emellett természetesen az elromlott készülékeket is kicserélik. A szolgáltatás életet is menthet, ezért fontos, hogy mindig működőképes legyen. A tapasztalatok alapján az is elmondható, hogy érdemes volt kiépíteni a rendszert. ■ TÖRÖKSZENTMIKLÓS ÉS KÖRNYÉKE имиинмимшнммяиниминнмшяяинимииммиимнмммшшшшяяишян^ Minden darabra büszke régiségek János önerőből, barátai segítségével rendezgeti a házat- |f ff A fii Az örményesi Bencsik János évek óta gyűjtögeti a régiségeket, különleges darabokat, melyekkel „megtöltött” egy egész épületet Gyerekkora óta érdeklődik a régiségek iránt, de „élesben” nyolc éve kezdett el gyűjtögetni az örményesi Bencsik János. Mára egy házat rendezett be régi bútorokkal, használati tárgyakkal, a fiatalember reméli, a jövőben tájházként „üzemelhet” a múltat idéző épület. Rimóczi Ágnes- Éppen a napokban megyek majd az önkormányzathoz, egyeztetek a polgármesterrel annak reményében, hogy talán tudnak majd segíteni a későbbiekben. ló lenne ugyanis, ha ezt a gyűjteményt, mint tájházban mutathatnánk meg a fiataloknak, a helyi óvodásoknak és iskolásoknak. Fontos ugyanis, hogy ők is megismerjék a múltunkat - mondja Bencsik János. Ez utóbbi a célja az örményesi fiatalembernek, aki teljesen önerőből állította össze és bővítgeti napról napra a magánygyűjteményét. Reméli egyre többen kíváncsiak lesznek majd arra.- Igazából gyermekkorom óta vonzódom a régies dolgokhoz, ilyen környezetben éltem Fegyverneken a szüleimmel és a testvéreimmel. Édesapáméktól örököltem az érdeklődést, már régen is sok mindent gyűjtöttünk össze - emlékszik vissza János, aki huszonöt esztendővel ezelőtt Örményesre költözött. Néhány dolgot a családi, szülői házból is „megmentett”, de igazából nyolc évvel ezelőtt már mostani lakóhelyén kezdett el gyűjtögetni. A faluból számára igazi „kincsek” kerültek, kerülnek elő.- Eleinte én jártam utána a dolgoknak, ha valamit megláttam, próbáltam korábbi tulajdonosával megegyezni, hogy adja bencsik János a mindennapokban településőrként dolgozik Örményesen. Korábban Szolnokon volt biztonsági őr, dolgozott az építőiparban is, de már évek óta helyben tevékenykedik, ahol egyébként egy méhészetnél is segédkezik. Szabadidejében pedig természeteel nekem. Volt olyan bútor, amire évekig vártam. Az emberek ugyanis azoktól nagyon nehezen válnak meg - meséli nevetve. Megérte várni, hiszen rengeteg különlegesség gyűlt össze nála.- Itt van például ez a dohányvágó. Nem tudom, hány éves lehet, de nagyon régi. És úgy tudom, hogy ilyen szerszámból körülbelül tíz darab van a megyében - mutatja örömmel. A kérdésre, mely szerint er- re-e a legbüszkébb, rávágja, hogy minden darabra büszke. Jogos, hiszen mindegyikhez saját erejéből, utána járásából jutott hozzá. Mint mondja, mindegyiknek története van, mindegyik másért kedves számára. sen a leendő tájháza körül tesz-vesz, dolgozik, építkezik és rendezkedik. És ezzel mégnem teljes a tevékenységeinek köre, hiszen János jószágokkal is foglalkozik. - A gyűjteményes háznál vörös mangalicáim vannak, azokat tenyésztem már évek óta - meséli.- Aztán nyilvánvaló lett, hogy a gyűjteménynek megfelelő épület kell. Két éve sikerült megvásárolni ezt az épületet, melyet még 1947-ben épített a Papp család, akik életük végéig itt gazdálkodtak. Jónéhány éve lakatlan volt már a ház, így alaposan rendbe kellett tenni. Szerencsére a barátaim nagyon sokat segítenek, egy-egy felújítási napot olykor egy hangulatos bográcsolással zárunk - mondja János. Persze a sok munkának nyoma van. Ott van például az a kemence, melyet - a régi kemence néhány darabjának megtartásával - építettek fel. Jelenleg pedig egy gémeskút készül az udvaron.- Egy tájházhoz, régi épülethez hozzátartozik a gémeskút, ezért készül. Ebben is segítenek a barátok, ismerősök, így halad a • munka. Terveim szerint decemberre el is készül - mondja. Napról napra tehát egyre tökéletesebb lesz az épület, melyet Bencsik János megálmodott. A fiatalember szépíti, csinosítgatja, a gyűjteményt bővítgeti, s reméli, minél több mindenkinek meg tudja majd mutatni a „kincseit”. HÍREK Nemsokára elkészül a kút, a víz kiváló befejeződött a kengyeli artézi kút fúrása, a laboratóriumi vizsgálatok igazolták, hogy a közel 370 méter mélyről érkező víz kiváló minőségű. Ebben a hónapban folytatódik a kivitelezés, várhatóan még az ünnepek előtt kiépítik a teljes rendszert és a kút környékének parkosítás is megtörténik. Fontosnak tartják a fiatalok támogatását törökszentmiklós is csatlakozott a 2015. évre vonatkozó Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázathoz. A pályázatot felsőoktatási hallgatók számára írták ki a 2014/2015. tanév második és a 2015/2016. tanév első félévére vonatkozóan. A határidő ma lejár, ugyanis november 7-ig lehetett jelentkezni. Rémisztő jelmezekbe bújnak holnap KENGYELEN MÉG nem múlt el a halloweeni hangulat, minderre bizonyságul holnap a vállalkozó szelleműek rémisztő jelmezbe öltöznek. November 8-án Halloween Rock Bulit rendeznek a helyi művelődési házban, az este nyolckor kezdőd eseményre már hétkor érkezhetnek a vendégek, résztvevők. A három legjobb jelmezes ajándékban részesül majd. A miskolci színházban jártak az iskolások KÜLÖNLEGES ÉLMÉNYBEN Volt része a fegyverneki Orczy Anna Általános Iskola Tag- intézmény néhány diákjának és pedagógusának. Harminc gyerek és hat tanár utazott Miskolcra, ahol a belváros nevezetességeinek megtekintése után színházi látogatást tettek. A csoport Weöres Sándor Holdbéli csónakos című zenés kalandjátékát látta, a darab mindenkinek nagyon tetszett. A kulturális órák után a miskolctapolcai bobpályán szórakoztak a fegyverneki gyerekek. Munka után még állatokkal is foglalkozik Végigdolgozták az öt évtizedet, most unokáikra büszkék évforduló A kengyeli Mező Jani bácsi és Marika néni családi, baráti körben ünnepelte az aranylakodalmát- A zenészek is azt mondták, hogy már rég voltak ilyen hangulatos összejövetelen - mondja mosolyogva Marika néni, amikor a közelmúltbeli házassági évfordulós ünnepükről kérdezzük. A kengyeli Mező János és Tóvizi Mária a napokban ünnepelte, hogy ötven esztendővel ezelőtt mondta ki a boldogító igent. Az aranylakodalmas pár családi és baráti körben emlékezett az elmúlt öt évtizedre.- Azzal együtt, hogy rengeteget dolgoztunk, jó szívvel emlékezünk vissza. Három lányunk és öt unokánk a legnagyobb öröm számunkra - mondják. A kengyeli tanyavilágban élő Jani bácsi és a tiszafóldvári Marika néni 1964-ben ismerkedtek meg. Marika néni rendszeresen járt Kengyelre a rokonaihoz, a fiatalok egy bálon találkoztak.- Év elején, tavasszal találkoztunk és rövid időn belül éreztük, hogy megtaláltuk az igazit. Október végén össze is házasodtunk - meséli Marika néni mosolyogva. Úgy tűnik, az idő őket igazolta, hiszen jóban-rosszban együtt élnek, immár ötven esztendeje - s, ahogy mondják, ha a jó isten élteti őket, még egy pár évig hasonlóan lesz. A pár eleinte Jani bácsi szülei- | nél lakott, az első lányuk még ott | született, aztán sikerült nekik | Kengyelen egy házat felépíteni- s ük. Sok munka volt, de örültek, A Mező házaspárt Nagy Szilárd polgármester is köszöntötte hogy saját házuk lehet. - Emlékszem, nagy pocakkal vertem a vályogot, én is kivettem a részemet az építkezésből - idézi fel Marika néni. Három lányukon kívül öt (szinte) felnőtt unokával is büszkélkednek. Két lányuk a családjaikkal Martfűn él, a legkisebb velük lakik. Az unokák közül már többen dolgoznak, szakmát tanultak, van közöttük autószerelő, szakács, fodrász. Egyikük Németországban él a barátnőjével. Egyszóval: boldogulnak, amire büszkék a nagyszülők.- Boldogsággal tölt el, amikor tudom, hogy dolgoznak, és örömmel teszik a dolgukat. Felnézünk rájuk! Minden tekintetben, mert legtöbbjük magasra nőtt - mondják nevetve a nagyszülők. Az unokák is felnéznek rájuk, hiszen a 68 éves Marika néni és a 72-diket taposó Jani bácsi az elmúlt ötven esztendőt végigdolgozta. A martfűi cipőgyárban dolgoztak, munka után otthon várták őket a jószágok és a mezőgazdasági teendők. Ma is vannak állataik, amiket minden nap el kell látni. Emellett pedig vannak gyümölcsfáik és zöldségeket is termesztenek.- Mondom a papának, lassan be kell ezt fejezni. Öregszünk! - mondja Marika néni. Egy szóra vitatkoznánk ezzel, hiszen az aranylakodalmukat is örömmel, jó hangulatban mulatták végig.«
