Új Néplap, 2014. november (25. évfolyam, 255-278. szám)
2014-11-07 / 259. szám
6 GAZDASÁG 2014. NOVEMBER 7., PÉNTEK Meghatározó a multik szerepe vonzerő A magyar gazdaságot húzó exportban kiemelkedő a külföldi cégek súlya Antalóczy Katalin: az elmaradottabb régiók jelentős mértékben azért szakadnak le, mert ott nem telepedett meg megfelelő szinten a külföldi tőke BÉT-áruszekció (forint/tonna, 2014. november 6.) Dátum Új élsz. ár (Ft) Malmi búza 2014. dec. 49800 Malmi búza index 2014. dec. 49 800 Takarmánybúza 2014. dec. 45 000 Takarmánykukorica 2014. dec. 38000 TakarmánykukoricaHndex 2014. dec. 38000 Takarmányárpa 2014. dec. 41000 Olajnapraforgó 2014. dec. 95000 Olajnapraforgó index 2014. dec. 95 000 Repce 2015. marc. 98000 FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam (2014. november 6.) 2]€/Ft 309,96-0,42 Ft □ □ $/Ft 249,55 0,78 Ft CHF/Ft 257,20-0,58 Ft □ €/$ 1,2417-0.0061 USD Valutaárfolyamok (forint/euró, 2014. november 6.) VÉTELI ELADÁSI Budapest Bank 301,26 319,90 CIB Bank______________297,91 322,73 Citibank_______________297,37 322,56 Erste Bank_____________301,78 319,16 FHB Bank______________301,59 319,61 K&H Bank 301,61 318,99 MKB Bank 300,63 319,87 OTP Bank ___________301,22 318,58 Raiffeisen Bank 306,73 312,93 Czerván: 9 millió tonnánál is több a kukoricatermés? termes Kedvező feltételek esetén akár a 9 millió tonnát is meghaladhatja az idei kukoricatermés Magyarországon - mondta a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten, a betakarítási koordinációs bizottság ülését követő sajtótájékoztatón. Czerván György emlékeztetett: Magyarországon a kukorica a legnagyobb területen, ebben az évben mintegy 1,224 millió hektáron termesztett szántóföldi növény. Az idei termést már a terület mintegy 60 százalékáról betakarították a november 4-i adatok szerint. A kukorica termésátlaga kimondottan jónak tekinthető, a hektáronkénti eddigi termésátlag ugyanis 7,56 tonna - közölte az államtitkár. ■ MTI A sikeres hazai régiók az oda települő multinacionális vállalatoknak köszönhetik fejlődésüket - véli Antalóczy Katalin. A Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Karának főiskolai tanára szerint az utóbbi időszakban az általános hazai üzleti környezet veszített vonzerejéből a külföldi befektetők számára, amit a kormányzat a beruházásokhoz nyújtott jelentős mértékű egyedi támogatásokkal igyekszik ellensúlyozni. Tar Gábor- A közép-kelet-európai régióban hazánk nyitott a legkorábban a külföldi befektetők felé. Milyen mérleget lehet megvonni az elmúlt bő két évtized alapján a multinacionális cégek magyar gazdaságban betöltött szerepéről?- Ez igen nehéz kérdés, annak pontos megválaszolására ugyanis nem állnak rendelkezésre megfelelő statisztikai adatok. Erre valójában egy átfogó kutatásra lenne szükség, de valószínűleg egy ilyen felmérést nem is lehetne elkészíteni, mert a vállalatok a szükséges adatokat nem adnák ki. Azt azonban mindannyian láthatjuk, hogy Közép-Magyarország és Nyugat-Dunántúl mennyit profitált a multinacionális vállalatok ittlétéből. A fejlett városok, régiók mind attól lettek sikeresek, hogy ott jelentős külföldi befektetések történtek. Az elmaradottabb régiók pedig nagyon jelentős mértékben éppen amiatt nevezhetők leszakadóknak, mert ott nem telepedett meg megfelelő szinten a külföldi tőke.- Gondolom, a kérdés megválaszolását az is nehezítheti, hogy nincs külön statisztikai kategória a multinacionális vállalatokra.- Pontosan. A statisztikai adatokból csak azt tudjuk, hogy a külföldi részvétellel működő (vagyis a legalább 10 százaléknyi külföldi részesedéssel rendelkező) vállalatok mintegy 80 százalékos arányban járulnak hozzá a hazai exporthoz, amelynek a GDP-hez viszonyított részaránya folyamatosan nő, jelenleg 83 százalék körüli. Vagyis azt biztosan ki lehet jelenteni, hogy ezen cégeknek meghatározó szerepük van a hazai gazdaságban, ugyanis annak ütőképessége a versenyképes exporton alapul, amely szektornak köszönhető, hogy az utóbbi időszakban még úgy-ahogy növekedett a hazai GDP. Az is meghatározó részben a nagy multinacionális vállalatok, elsősorban a járműipari cégek kivitelének köszönhető, hogy idén a nagyon alacsony bázishoz képest jelentős gazdasági növekedést sikerült kimutatni.- A multinacionális vállalatok megítélése szerte a világban, így Magyarországon is igen vitatott. A közvéleményben leggyakrabban előforduló érv a multik ellen, hogy „kiviszik a pénzt az országból”, illetve, hogy tönkreteszik a kis hazai cégeket. Ezeknek menynyiben lehet valós alapjuk?- Ami a „kiviszik a pénzt” állítást illeti, ezek a vállalatok saját tőkéjüket fektetik be Magyarországon, ami után a törvények szerinti adót, járulékot fizetnek, a fennmaradó nyereséggel kapcsolatban pedig szabadon eldönthetik, hogy azt hol használják fel. Ha megfelelő a befektetési környezet, akkor lehet az újrabefektetés helyszíne is Magyarország. A kis cégek tönkretételére vonatkozó állítással kapcsolatban pedig azt lehet elmondani, hogy a termelő szektorban a hazai kkv-k nem tudnak versenytársai lenni a hozzánk települő multiknak, hanem jobb esetben beszállítóként tudnak hozzájuk kapcsolódni. A kiskereskedelem az a szektor, ahol valóban beszélhetünk arról, hogy a hazai cégek versenytársai lehetnének a beérkező nagy láncoknak. Itt valóban érzékelhető egy kiszorító hatás, számos kisebb vállalkozás ment tönkre. Ebben az esetben azonban a magyar fogyasztó lehetne az, amely életben tartja ezeket a hazai vállalkozásokat azzal, hogy náluk vásárol. Bár ez esetben vállalnia kell a nagy láncokhoz képest magasabb árak megfizetését.- A kormányzat célul tűzte ki, hogy az egy főre jutó külföldi befektetés terén régiós első legyen Magyarország. Mennyiben tartja erre alkalmasnak a hazai üzleti környezetet?- Magyarország nagyon sokáig a régió éllovasa volt e tekintetben, miután a folyamatosan javuló üzleti környezetnek köszönhetően a befektetők számára a legvonzóbb ország voltunk a térségben. Aztán felzárkóztak hozzánk a környező országok is, és egy erős régiós verseny alakult ki a külföldi tőkéért. Mostanra pedig már le is maradtunk abban a tekintetben, hogy mennyire vonzó a magyar befektetési környezet. Ezt a visz- szamenőleges hatályú törvény- módosítások, illetve a szektorá- lis különadók okozták, valamint az, hogy évekig erőteljes volt a külföldi befektetők ellen irányuló kormányzati retorika.- Sokak szerint viszont a kormányzat által a nagyvállalati beruházásokhoz nyújtott állami készpénztámogatások, adókedvezmények mértéke túl bőkezű.- Az EU tagjaként nem lehet bármekkora mértékű állami támogatást adni a befektetőknek, ezt az uniós versenyjogi szabályok meghatározzák. Azt viszont el lehet mondani, hogy minél bizonytalanabbá válik az általános befektetési környezet, annál nagyobb igény van az egyedi elbánásra, a nagyobb mértékű állami támogatásra, amivel csökkenteni lehet a befektetők kockázatát. Egy kiszámítható adórendszerrel rendelkező, korrupcióval nem sújtott befektetési környezet esetében kevésbé van szükség arra, hogy túlzott mértékű állami támogatással tegyenek vonzóvá egy országot. Névjegy ANTALÓCZY KATALIN (56) 1981- BEN VÉGZETT a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen 1986-ban doktori, 1994-ben kandidátusi címet szeneit 1982- 1987: a Pénzügykutatási Intézet munkatársa 1988-2013: a Pénzügykutató Rt. tudományos főmunkatársa, kutatásvezetője 2005-2012: a Modern Üzleti Tudományok Főiskola főiskolai tanára,2008-2011 között tanszékvezetője 2012 ÓTA a BGF Külkereskedelmi Karának főiskolai tanára Harrach szombaton vásárolna SZIGORÍTÁS A családi boltosok, ha akarnak, dolgozhatnak Orvoslás: magántőke csak sajat kockázatra Richter Gedeon: 5-6 százalékos bevételcsökkenés Ipari termelés: az autógyártás húzta szeptembert lehetőség A kormány megtárgyalta és támogatja a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) javaslatát, amely a boltok vasárnapi nyitva tartását korlátozza - jelentette be Harrach Péter, a kisebbik kormánypárt frakcióvezetője csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján. A tájékoztatás után nem sokkal be is nyújtotta a párt a boltok vasárnapi nyitva tartását korlátozó törvényjavaslatát csütörtökön az Országgyűlésnek. A tízoldalas törvényjavaslat kizárólag vasárnap és a munkaszüneti napon tiltaná meg az üzletek nyitva tartását. Deklarált cél a dokumentum szerint, hogy a családi kisvállalkozások műHarrach Péter ködését ne akadályozzák akkor, ha a tevékenységet kisebb méretű boltban (400 négyzet- métert meg nem haladó árusító területen) folytatják, és az általános zárva tartási időszakban a kereskedelmi tevékenységet a tulajdonosok vagy segítő családtagjaik maguk gyakorolják. A törvényjavaslat lehetőséget biztosít arra, hogy egy évben évben öt vasárnapon a kereskedő, saját döntése alapján, nyitva tarthassa az üzletet reggel 6 és este 10 óra között, ám ezt előzetesen be kell jelenteni. Az intézkedés 2015. március 15-étől lépne hatályba, ha a parlament is jóváhagyja az elképzelést. ■ MTI TÁMOGATÁS A saját forrásból, saját kockázatra végzett egészségügyi beruházásokat támogatja az állam, de az adott szakmában teljes körű ellátást kell biztosítani - mondta Zom- bor Gábor államtitkár. A Ma- bisz V. nemzetközi konferenciáján tartott nyitó előadásában úgy fogalmazott, az ilyen beruházásokat adókedvezménnyel és pályázati lehetőségekkel támogatja az állam a most indult uniós költségvetés forrásaiból, amelyek 60 százalékát gazdaságfejlesztésre használják fel. Az államtitkár ugyanakor megerősítette: állami forrásra nem lehet magán egészségügyi ellátást építeni. ш MTI ÜZLETMENET л Richter Gedeon Nyrt. 5 és 6 százalék közötti árbevétel-csökkenéssel számol 2014-ben euróbán számítva, míg az előző negyedévben még 7 százalékos csökkenést vártak. Bogsch Erik vezérigazgató á háromnegyed éves eredményeket ismertető csütörtöki sajtótájékoztatón kifejtette: Magyarországon a gyógyszerkasz- sza beállt egy tartható szintre, így a magyar piacon 0 és 5 százalék közötti növekedést várnak a korábban jelzett stagnálással szemben. Kiemelte: az orosz piacon az üzletmenet normális, a szankcióknak nincsen hatása, az egyetlen probléma a rubel leértékelődése. ■ inöexAz ipari termelés szeptemberben 7,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit az előzetes adatok szerint- közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön. A munkanaphatástól megtisztított index 5,2 százalékos növekedést mutat 2013 szeptemberéhez képest. Az előző hónappal összevetve 2,7 százalékkal bővült az ipari termelés szeptemberben a szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok szerint. Elsősorban az autógyártásnak és kevésbé az élelmiszeriparnak köszönhető az ipari kibocsátás növekedése- mondta Mikó Ildikó, a KSH statisztikai tanácsadója. ■ MTI
