Új Néplap, 2014. október (25. évfolyam, 229-254. szám)

2014-10-06 / 233. szám

2014. OKTÓBER 6., HÉTFŐ GAZDASAG 7 Indul a roham az új EU-pénzekért pályázatok A nemzetgazdasági tárca a héten 58 milliárd forintos keretet ír ki Rákossy Balázs, Varga Mihály és Glattfelder Béla ismertette az első, egyelőre a büdzséből finanszírozott uniós pályázatokat Az NGM héten megjelenő uniós pályázatai Pályázat Keretösszeg (milliárd forint) Munkahelyteremtés területén- ifjúsági garanciaprogram 40- fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása 4- rugalmas foglalkoztatás elősegítése 4 Kkv-k támogatása terén- technológiai korszerűsítés 8,5- külpiaci megjelenés támogatása 1,5 FORRÁS: NGM Ezen a héten jelennek meg a 2014-2020 közötti fej­lesztési ciklus első uniós pályázatai. A kilenc, ösz- szesen 120 milliárd forint keretösszegű pályázat közül ötöt a Nemzetgazdasági Minisztérium ír ki. A szak­tárca legnagyobb értékű pályázata az ifjúsági garan­ciaprogramra vonatkozik 40 milliárdos keretösszeggel. Tar Gábor A 2014-2020 közötti időszak héten megjelenő, 120 milli­árd forint keretösszegű első kilenc uniós pályázata közül ötöt a Nemzetgazdasági Mi­nisztérium ír ki - jelentette be Varga Mihály nemzetgaz­dasági miniszter egy pénte­ki sajtótájékoztatón. Az NGM pályázatainak keretösszege összesen 58 milliárd forin­tot tesz ki, amelyet főként munkahelyteremtésre lehet fordítani, miután erre a cél­ra 48 milliárdot különített el a tárca, míg a fennmaradó 10 milliárdos összeg a kkv-k fejlesztésére irányul. Annak érdekében, hogy mihamarabb megkezdőd­hessen az uniós fejlesztési források lehívása, a héten megjelenő pályázatokat a magyar költségvetés kocká­zatára írják ki, miután az Európai Bizottság még nem hagyta jóvá az uniós forrá­sok felhasználást konkrétan szabályozó operatív progra­mokat. Ezzel kapcsolatban a miniszter kiemelte: olyan pályázatokat írnak ki, ahol 99 százalék az esélye annak, hogy azok megegyeznek majd a Brüsszel által elfoga­dott operatív programokkal. A héten megjelenő öt NGM-es pályázat közül há-' rom a munkahelyteremtést célozza. Rákossy Balázs eu­rópai uniós források felhasz­nálásáért felelős államtitkár ismertetéséből kiderült, hogy a három pályázat közül a legnagyobb, 40 milliárdos keretösszeggel az ifjúsági garanciaprogram rendelke­zik. A program keretében olyan 15-24 év közötti fia­talok kapnak képzési vagy elhelyezkedési segítséget, akik nem tanulnak, illetve állásuk sincsen. A pályázat kedvezményezettje közvet­lenül a munkaügyi szerve­zetek lesznek. A 2014-2020 közötti időszakban összesen több mint 220 milliárd forin­tot különítenek erre a prog­ramra, amely 2018-ban fog teljes körűen életbe lépni. 2016 nyaráig 40 ezer, a prog­ram befejezéséig pedig több mint 180 ezer fiatalt fognak támogatni azáltal, hogy kép­zéshez, vagy munkahelyhez juttatják őket 6 hónapon be­lül (a program előrehaladtá­val ez az időszak 4 hónapra rövidül). A fiatalok vállalkozóvá vá­lásának támogatására 4 mil­liárd forintos pályázatot ír ki az NGM. A kiírást vissza nem térítendő támogatással hirdetik meg, a támogatá­az operatív programokat a kormány reményei szerint még az idén jóváhagyja az Európai Bizottság - mondta lapunknak Rákossy Balázs. Az NGM államtitkára kérdé­sünkre hozzátette: vannak még nyitott kérdések az Eu­rópai Bizottsággal folytatott si mérték elérheti a 90 szá­zalékot is. A pályázat célja, hogy elősegítse a 18-24 év közötti fiatalok munkaerő- piacra lépését azáltal, hogy támogatást ad saját vállalko­zás elindításához. A forrást egyrészt foglalkoztatási in­tézmények kapják, azonban azok a fiatalok közvetlenül is hozzájuthatnak a támoga­táshoz, akik megfelelő üzleti tervet tudnak bemutatni. Eb­ből adódóan 2 szakasza lesz a pályázatnak. Kezdetben a fiataloknak képzési, vagy egyéb szakmai támogatást nyújtó szervezetek pályáz­hatnak támogatásért. A harmadik munkahely-te­remtési NGM-pályázat a ru­galmas foglalkoztatás előse­gítését célozza 4 milliárdos kerettel. A maximális támo­gatási mérték elérheti a 100 százalékot is, a támogatási tárgyalásokon azzal kapcso­latban, hogy melyik operatív programhoz pontosan me­lyikfejlesztés tartozzon, illet­ve, hogy az egyes programo­kon belül milyen legyen a visszatérítendő, illetve a visz- sza nem térítendő források aránya. összeg 2-15 millió forint kö­zötti lehet. A pályázat célja, hogy elősegítse a kisgyerme­ket nevelő szülők és egyéb speciális helyzetben lévő csoportok munkaerőpiacra való sikeres visszatérését. Ennek érdekében a pályázat a rugalmas munkaidő mun­káltatók általi bevezetésére, kiterjesztésére fog támoga­tást nyújtani. A kkv-k támogatását célzó pályázatokat bemutató Glatt- felder Béla gazdaságszabá­lyozásért felelős államtitkár elmondta: a technológiai korszerűsítést célzó 8,5 mil­liárdos keretű pályázatot fel­dolgozóipari vállalkozások vehetik igénybe, amelyek a megelőző évben legalább tíz főt foglakoztattak, teljes ár­bevételük legalább fele pe­dig a fejlesztéssel érintett iparágból származik. A be­ruházási támogatás összege 10-100 millió forint közötti lehet, a támogatási arány a beruházással megvalósult érték 50 százaléka lesz. A vissza nem térítendő támo­gatást főként gyártókapa­citás fejlesztéséhez, illetve kapcsoló infrastrukturális beruházás megvalósításához lehet igénybe venni. A kkv-kat támogató másik pályázat a külpiacra jutást segíti 1,5 milliárdos érték­ben. A külföldi vásárokon való megjelenést támoga­tó forrásokat olyan cégek igényelhetik, amelyek ma­gas feldolgozottságú, vég­fogyasztásra szánt terméket állítanak elő. Az elnyerhető támogatás összege 3-7,5 mil­lió forint közötti lesz, a tá­mogatás aránya alapesetben 50 százalék, de lehet akár 70 százalék is. Rendelkezett a kormány a költségvetési maradványról pénzügyek A múlt év első felé­ben keletkezett költségvetési maradvány nagyságáról, és azok átcsoportosításáról ho­zott határozatot a kormány - a jogszabály a legutóbbi Magyar Közlönyben jelent meg. A kormány a 2014. június 30-ig a pénzügyileg nem teljesült költségvetési maradványok­ból, illetve a meghiúsulás miatt kötelezettségvállalással nem terheltté vált költségveté­si maradványokból 173,1098 milliárd forint visszahagyá­sáról határozott. Ebből a visszahagyott költségvetési maradványokból 290,56 mil­liárd forint - további intézke­désig - nem használható fel, arra kötelezettséget vállalni nem lehet. A kormányhatározat ezt kö­vetően táblázatban közli azo­kat a kiemelt előirányzatokat, amelyeknél a maradványokból átcsoportosításokat rendelt el. A nagyobb pozitív előjelű átcsoportosítás - amikor a ki­emelt előirányzat növekedett - körébe tartozik az egyetemek működésének támogatása ■ A maradványokból 290,56 milliárd forint - további intézkedésig - nem használható fel 2,7 milliárd forinttal. A 2015. évi Milánói Világkiállításon való részvételhez kapcsolódó feladatokra pedig 60 millió forint szerepel a határozatban. A Sport XXI. Létesítményfej­lesztési Program keretében, a PPP konstrukcióban létesült önkormányzati sportlétesít­mények kiváltásának támoga­tására szánt 287 millió forint a költségvetés Miniszterelnök­ség fejezetének a tartalékába kerül. A szociális és gyermekvé­delmi, gyermekjóléti feladatel­látás és irányítás intézményei­nek működési kiadásai 253 millió forinttal, a közoktatási célú humánszolgáltatás és kiegészítő támogatás pedig 120 millió forinttal csökken. A legnagyobb negatív előjelű átcsoportosítás a megváltozott munkaképességű munka- vállalók foglalkoztatásának támogatása - mint kiemelt előirányzat - 1 milliárd 992 milliós csökkentése. ■ MTI Még idén elfogadhatják az operatív programokat Kevés eséllyel próbálkoznak a versenyszférában munka Kétszer annyian dolgoztak idén, mint korábban a megváltozott munkaképességűek közül - állítja az államtitkár Három pályázatot írt ki az Emberi Erőforrások Miniszté­riuma (Emmi) a megváltozott munkaképességűek idei és jövő évi foglalkoztatására - jelentet­te be Czibere Károly a szociá­lis ügyekért és társadalmi fel­zárkózásért felelős államtitkár. A politikus szerint csaknem 80 ezer - kétszer annyi, mint korábban - fogyatékos, egész­ségkárosodott, illetve megvál­tozott munkaképességű ember dolgozik az elmúlt években megújított pályázati rendszer­nek köszönhetően. Az idén a munkahely-teremtési pályázat 34 milliárd forintos keretéből több mint 30 ezer megváltozott munkaképességű embert fog­lalkoztattak az akkreditált cé­gek - tette hozzá. Az államtitkár arról is beszélt: a kormányzat elkötelezett ab­ban, hogy akit lehet, aktivizál, annak érdekében, hogy a passzi­vitásra kárhoztató segély helyett a saját munkájukból tudjanak megélni. A megváltozott mun­kaképességű emberek számára nagy lehetőség a pályázati támo­gatási rendszer, mert értelmes, értéket teremtő munkát tudnak végezni, amivel a jövedelmüket legalább a kétszeresére tudják növelni - hangsúlyozta. Czibere Károly államtitkár két kisebb pályázatról is beszámolt. Ebből az egyik az idei évre vonat­kozik, s 180 millió forintos kiegé­A kormány aktivizálná a megváltozott munkaképességűeket szítő programot jelent, amelyben 650 embernek tudnak munkát biztosítani. A másik egy munka­helyteremtést célzó pályázat, eb­ben 450 millió forintos keretből 200 új, illetve átalakított állás­hely alakítható ki. A FŐKEFE Közhasznú Non­profit Kft. mintegy 4 ezer - kö­zülük 3700 súlyosan fogyatékos - munkavállalót foglalkoztat. Szabó György, a cég ügyvezető igazgatója elmondta, az ott dol­gozók hasznos munkát végez­nek, mivel a hazai piac 50-60 százalékát ők szolgálják ki kü­lönféle naptárakkal. A cégek többsége ma Magyar- országon csak azért akar meg­változott munkaképességű mun­kavállalót foglalkoztatni, hogy ne kelljen rehabilitációs hozzájá­rulást fizetnie - közölte a fogya­tékos emberek munkaerőpiaci integrálásával foglalkozó Rehab- job legutóbbi elemzésében. Szakértők nagyjából 350-400 ezer fősre teszik a megváltozott munkaképességűek számát, közülük azonban 100-120 ezer embert akár a nyílt munkaerő- piacon is integrálni lehetne. Ehhez képest a becslések arról szólnak, hogy ennek a harma­da, vagyis csupán 35-40 ezer megváltozott munkaképességű kap lehetőséget a versenyszférá­ban, illetve a közszféra nem vé­dett foglalkoztatásra létrehozott munkahelyein. ■ VG

Next

/
Thumbnails
Contents