Új Néplap, 2014. október (25. évfolyam, 229-254. szám)
2014-10-06 / 233. szám
8 ________________________/~2______________2014. OKTÓBER 6.. HÉTFŐ KOZELET HÍRSÁV Ismét nullaközeli lehet az infláció az erőteljes bázishatások ismét zéróra vagy negatív tartományba nyomhatták le az éves összevetésű magyarországi inflációt a múlt hónapban - jósolták a pénteki adatismertetés előtti első prognózisaikban londoni pénzügyi elemzők. A Goldman Sachs bankcsoport londoni befektetési részlegének közgazdászai például a fogyasztói árindex 0,3 százalékos visszaesését várják szeptemberre tizenkét havi összehasonhtásban. A ház szerint ez az üzemanyag- árak folytatódó csökkenése mellett elsősorban a maginflációs kosár komponenseiben jelentkező bázishatások eredménye. ■ MTI Gazdaságfejlesztési program januártól JANUÁR ELSEJÉTŐL Magyar- ország történetében a valaha volt legnagyobb gazdaságfejlesztési program veszi kezdetét - hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök szombaton, Székesfehérváron, a Jüllich Glas Holding Zrt. 30 éves jubileumi ünnepségén és központi irodaházának ava- tóján. Orbán Viktor közlése szerint cserébe azt várják, „a magyar vállalkozások erősödjenek, bővítsenek, újítsanak és segítsenek abban, hogy realitássá váljon az ötmillió magyar munkahely megteremtése”. ■ MTI Nagyobb önállóság a szakképző iskoláknak NAGYOBB ÖNÁLLÓSÁGOT és több lehetőséget kapnának a szakképző iskolák azzal, hogy a tervek szerint az eddig csak a szakmai irányításért felelős Nemzet- gazdasági Minisztérium (NGM) veszi át fenntartásukat, továbbá a szakképzés egésze mellett minden egyes szakképesítésért is a nemzetgazdasági miniszter felel majd 2015-től - mondta Czomba Sándor az MTI-nek. Elmondta: nagy feladat lesz, hogy a vállalkozói szféra szakember-igényének megfelelően alakítsák át az intézményrendszert, akár megyénként átgondolva, hogy milyen szakemberekre van szükség. ■ MTI Magyarok is védik Szlovénia légterét GRIPEN VADÁSZREPÜLŐGÉPEIVEL mostantól Magyarország is bekapcsolódik Szlovénia légterének védelmébe - közölte a Honvédelmi Minisztérium (HM). Ezt a NATO integrált légvédelmi rendszerének keretében eddig Olaszország látta el a szlovén légtérben. A vonatkozó megállapodás szerint mostantól Magyarország és Olaszország közösen látja el Szlovénia légtérrendészeti feladatait. ■ MTI Össztűzben az új tagok politika Több jelölttel sem elégedettek a parlamenti képviselők Aláírta az elnök a devizahiteles elszámoltatási törvényt Miguel Canete spanyol politikus jelölését érte a legtöbb bírálat, különösen hogy az utolsó pillanatban módosította vagyonnyilatkozatát Az Európai Parlament erőfitogtatásának is betudható, hogy a korábbiaknál viharosabb az Európai Bizottság tagjainak meghallgatása. Navracsics Tibor sincs köny- nyű helyzetben. VG-összeállítás Máig kell megválaszolnia Navracsics Tibornak azt a hat kérdést, amelyet pénteken kapott az Európai Parlament oktatási és kulturális bizottságától. A néppárti, a liberális, illetve az euroszkeptikus frakcióktól származó két-két kérdés egyrészt az uniós oktatáspolitikai forrásokkal foglalkozik. A liberálisok és az euroszkeptikusok ugyanakkor kitértek arra is, hogy a magyar médiatörvény mennyiben áll összhangban az alapvető jogokkal. A kérdésről 2011 elején élénk vita folyt a testület plénuma előtt, a pasz- szusról, ahogy később az alaptörvény hasonló okokból bírált módosításával kapcsolatban is, Navracsics Tibor igazságügyi miniszterként egyeztetett az európai szervezetekkel. A kérdezők felvetették a magyar oktatáspolitika helyzetét is, szóvá téve a hallgatói szerződések rendszerét, amelyet korábban bírált az Európai Bizottság. Nem a magyar politikus az egyetlen, akivel nem elégedettek az EP-képviselők. A korábbiaknál hevesebb, nem ritkán átpolitizált meghallgatások után Navracsicshoz hasonlóan írásban kértek válaszokat a gazdasági kérdésekért felelős posztra jelölt francia Pierre Moscovicitől, illetve a cseh Vera lourovától, aki az adatvédelmi tárca várományosa. Újabb személyes meghallgatás vár a brit jonathan Hillre, nála a képviselők azt nehezményezik, hogy a pénzügyi szolgáltatások összehangolásáért felelős biztosként túl nagy befolyása lehet a londoni City működésére. Az energiáért és klímaváltozásért felelős Miguel Canete esetében Most jön a java az egy hete tartó parlamenti meghallgatások legizgalmasabb szakasza ma kezdődik. Az új Európai Bizottság hat alelnöki posztra jelölt tagja kerül ugyanis az illetékes szakbizottságok elé. Jean-Claude Juncker, a bizottság elnöke alaposan átszervezte a 28 tagú testület hierarchiáját: bevezette a korábban is felvetett, ám soha meg nem valósított alelnöki rendszert, amelyben hat „szuperbiztos” a többiek felett áll. Az első alelnök a holland Frans Timmermans felel többek között az intézményközi kapcsolatokért -eza tagországok növekvő száma és az Európai Parlament növekvő ereje fényében fontos szerepet kaphat -, mellette áll a külügyi főképviselő, az olasz Federica Mogherini. A biztosok fölött áll még négy alelnök: Kriszta- lina Georgieva a büdzséért felel, Andrus Ansip a digitális belső piacért, Alenka Bratu- sek az energetikai unióért, Valdis Dombrovskis az euróért, Jyrki Katainen pedig foglalkoztatás és a versenyképesség területét kaphatja majd. az összeférhetetlenséget vizsgálják, alaposan átnézve vagyonnyilatkozatát. A Financial Times szerint az öt jelölt közül Navracsics jövője a legbizonytalanabb. A londoni lap európai parlamenti forrásokra hivatkozva ugyanakkor arról ír, a jelölteket a pártok „túszul ejtették”, és helyzetük nem tisztázódik, amíg mind a 27 meghallgatás le nem zajlik. Elképzelhető, hogy egyes biztosjelöltek hatásköre változik vagy szűkül (sokan ezt utóbbit tartják valószínűnek Navracsics esetében, aki az oktatás mellett az állampolgári jogok portfolióját is megkapta, élénk bírálatokat váltva ki), de nem lehet kizárni személycserét sem. Ez utóbbi a spanyol jelöltnél valószínűsíthető, igaz, luncker feloldhatná a patthelyzetet azzal is, ha olyan tárcát ajánlana fel neki, amelyiknél fel sem merülhet az összeférhetetlenség. Ez sem lenne újdonság: a holland Neelie Kroest kritizálták 2004- ben, amikor üzleti karrierjét felcserélve lett az EU versenyügyekért felelős biztosa. Ám az akkori elnök, Jósé Manuel Bar- roso kitartott a jelölése mellett. szabályozás Áder János köz- társasági elnök határidőn belül aláírta az elszámoltatási törvényt - mondta tégnap az Altorjai Anita, a Köztársasági Elnöki Hivatal sajtófőnöke. Az Országgyűlés szeptember 24-én fogadta el a jogszabályt, amely alapján a bankoknak el kell számolniuk ügyfeleikkel az árfolyamrés semmissége és az egyoldalú szerződésmódosítások miatt keletkezett túlfizetéseiket. A július elején elfogadott első devizahiteles törvény után ez a második jogszabály, amelyet az Országgyűlés a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatban megszavazott. A törvény a fogyasztói hitelek érvénytelen szerződéses rendelkezéseinek alapján szükséges elszámolást szabályozza, mivel az ilyen szerződéses kikötések miatt túlfizetés keletkezett a fogyasztók javára. Az elszámolásoknak különböző időpontokban kell lezajlaniuk attól függően, hogy forint- vagy devizahiteleket érintenek, valamint attól, hogy a bank indított-e pert az ügyben, de legkésőbb 2015. szeptember 30-ig, vagy a polgári peres eljárás befejezésétől számított 60. napig kell elküldeniük azt az ügyfeleknek. Az elszámolás alapképletét MNB rendelet írja majd elő. Az elszámolással kapcsolatban minden költség a bankot terheli.A bankoknak - az ügyfél kérésére - a végtörlesztőkkel is el kell számolniuk. Az elszámolásnak része az új törlesztőrészlet meghatározása is, emellett a törvény kamat- emelési moratóriumot is hirdet 2016. április 30-áig. Rogán Antalnak, a Fidesz frakcióvezetőjének korábbi tájékoztatása szerint 400 pénzintézetnek kell minden fogyasztói deviza- és forinthitellel elszámolnia, ami összesen mintegy 1,3 millió családot - nagyságrendileg 680 ezer deviza- és 650 ezer forintalapú hitelt - érint. ■ MTI Nincs árfolyamcél, de erősebb forintot akarnak beavatkozás Lehet, hogy intervencióval kerülheti el a deficiteljárás újraindítását Magyarország Ahogy közeledik az év vége, úgy válik egyre kellemetlenebbé a kormány számára a gyenge forint. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a közrádiónak pénteken adott interjújában kiemelte, a kormánynak fontos célja, hogy ebben az évben is csökkentse a GDP-arányos államadósságot. Ennek a miniszter szerint egyik fontos tényezője a „kedvező” forintárfolyam. Most annak ellenére sem mondható kedvezőnek a forint árfolyama, hogy kéthónapos csúcson van az euróval szemben. Az euróért 309 egységet kértek a forintból, amelyre a szeptember végi 312-es árfolyamról erősödött a hazai deviza. Varga Mihály szavai azért lehetnek meglepőek, mert eddig ő az azt mondta, hogy a kormánynak nincs árfolyamcélja. Mostanra azonban bizonyára kellemetlenné vált a gyenge forint, amely hónapok óta történelmi mélypontjának közelében hullámzik. Különösen azért fájhat a kormány feje, mert az állam- adósság 40 százaléka külföldi devizában van, ami a forint esése miatt átértékelődik, ezzel növelve az adósságrátát. Tízforintos esés több mint 1 százalékponttal emeh a GDP-arányos adósság. Egyre inkább úgy tűnik, hogy a júliusban bejelentett 110 milliárd forintos költségvetési zárolásra elsősorban nem a büdzsé alakulása, vagyis a 2,9 százalékos hiánycél elérése miatt van szükség. Vélhetően a kormány ennél alacsonyabb deficitre törekszik azért, hogy a forint eséséből származó adósságnövekedést kompenzálja. Ha a mostani, 310 forint körüli euró fennmaradna az év végére, akkor szinte biztos, hogy újabb lépések nélkül nem csökkenne az adósság. Az is igaz, hogy a kormány és a Magyar Nemzeti Bank mindent meg fog tenni azért, hogy az év végén is - amikor az adósságrátát számolja az EU - viszonylag erős legyen a forint. A devizapiaci beavatkozást sejtők szerint ezt támasztja alá az a tény, hogy tavaly év végén 296,9 forint volt az euró, hajszálpontosan annyi, amennyit a kormány jósolt hetekkel korábban. (Ezt pedig a devizapiaci ingadozások miatt senki nem tudja megjósolni.) Ehhez a forintnak vissza kellett térnie a 300 feletti szintekről. Idén különösen fontos csökkenő adósságot produkálni, hiszen az Európai Bizottság másodszor is felvetette, hogy újraindítja a túlzottdeficit-eljárást Magyar- ország ellen, ha nem csökken az adósság. A kormány vélhetően a forint árfolyama mellett figyelni fog arra is, hogy újra alacsony szintre csökkentse a tartalékokat, miután más eszköze nincs az adósság mérséklésére. Ha túl gyenge lesz a forint év végén, talán intervencióval kapaszkodhat erősebb szintre, ami megakadályozhatja az adósság növekedését, ezzel pedig nullára csökkenhet a túlzottdeficit-eljárás újraindításának a kockázata. ■ H. J. Az államadósság alakulása (a GDP százalékában) 90 ír-*................................... VG-GRAFIKA FORRÁS: EUROSTAT
