Új Néplap, 2014. szeptember (25. évfolyam, 203-228. szám)
2014-09-23 / 222. szám
2014. SZEPTEMBER 23., KEDD 5 BELFÖLD - KÜLFÖLD Javította idei növekedési prognózisát a GKI Emelkedhet a minimálbér? bérajánlás A LIGA tárgyalásokat kezdeményezett az érintettekkel Javította az idei gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését a GKI Gazdaságkutató Zrt., legfrissebb prognózisa szerint a GDP 2014-ben 3 százalékkal, jövőre pedig 2 százalékkal bővülhet, ugyanakkor a bankrendszert sújtó újabb, ezermilliárdos teher jelentősen rontja a fejlődés perspektíváit - ismertette Vértes András, a GKI elnöke Budapesten. Az infláció a GKI szerint idén az év utolsó hónapjaiban már egy százalék köré emelkedik havi összevetésben, de 2014-ben átlagosan így is csak 0,3 százalék lehet. Ez egyrészt a világpiaci folyamatoknak, másrészt a rezsicsökkentésnek köszönhető, ami azonban hosszú távon nem tartható fenn - mondta Vértes András, hozzátéve, hogy 2015-ben már átlagosan 2,5 százalékkal nőhetnek a fogyasztói árak. Vértes András a bankok elszámoltatásával kapcsolatban kifejtette, hogy az újabb, 1000 milliárd forintos teher ugyan „nem dönti össze” a bank- rendszert, de várható, hogy a bankok tevékenysége nagyon gyengén fogja segíteni a gazdaság fejlődését. A GKI megítélése szerint a piaci hozamok várható emelkedése ellenére ameddig csak lehet, változatlan marad az alapkamat, a forint azonban gyengül. A 2014. évi 312 forintos átlag után 2015-ben 320 forintos átlagos euró-árfolyam várható - ismertette az elnök. A növekedési kilátásokkal kapcsolatban elmondta, hogy az idei növekedésben jelentős szerepet játszott az ipar és az építőipar dinamikája, jövőre azonban már lassulás várható: az ipar 4 és az építőipar 6 százalékos bővülésével számol a GKI az idei 5,5 és 12 százalék után. A beruházások az idei 10 százalékos emelkedés után jövőre már stagnálnak a prognózis szerint. A GKI becslése borúlátóbb a többi gazdaságkutatónál. A Takarékbank még a kormány 3,1 százalékos prognózisánál is optimistább, 3,5 százalékos növekedést jósol. A Kopint-Tárki július elején közzétett tanulmánya is 3 százalék körüli növekedéssel számolt, az intézet mára várható prognózisa vélhetően ennél magssabb bővülést tartalmazhat. ■ VG A minimálbér összege (január elsején, forint/hó) 2000 25 500 Az önkormányzati választásokig biztosan nem ülnek le a felek a jövő évi bérekről tárgyalni. A minimálbér emelésének mértékéhez a felek ismerni akarják a költségvetési sarokszámokat. Éber Sándor „Tudjuk, hogy október 12-éig nem fog történni semmi a bér- tárgyalások ügyében, de az önkormányzati választások utáni héten már érdemes lenne j leülni, mert kifutunk az idő- I bői” - nyilatkozta lapunknak a tárgyalásokat tegnap kezde- I ményező LIGA szakszervezetek elnöke. Gaskó István arra emlékeztetett, hogy a minimálbérről és az átlagos bérajánlásról szóló egyeztetések ritkán zárulnak le 1-2 hónap alatt. I Tavaly már szeptemberben találkoztak ez ügyben az érdekvédők, a munkáltatók és a kormányzat tagjai, karácsony előtt jött létre a megállapodás. A LIGA tegnap azt javasolta, hogy a felek állapodjanak meg egy hároméves felzárkóztató programról, és 2015-2017-ben minden évben úgy emelked- [ jenek a legalacsonyabb bérek, hogy a ciklus végére a minimálbér összege megegyezzen a létminimum összegével. Gaskó még nem tudott pontos számokat mondani, hogy milyen emelésekkel lennének elégedettek, mivel a költségvetés sarokszámai még nem ismertek. A LIGA elnöke szerint jelenleg a minimélbér nettó keresete (66483 ezer forint) és a létmi- minum összege nagyon távol áll egymástól, a különbség több mint nettó 20 ezer forint a létminimum javára. A KSH adatai szerint a létmimimum tavaly 87510 forint volt. Gaskó felhívta a figyelmet, hogy adóhatáság szerint 1,57 millióan éltek minimálbérből, míg a KSH-nál ez adat. egymillió alatt volt. Az ökölszabály szerint az átlag- keresetek nettó értékének 60 százaléka a létminimum, ami most 82700 forint - mondta Gaskó. „nem kiugró a magyar minimálbér mértéke, de az utóbbi években jelentős volt az ugrás, részben azért mert kompenzálni kellett az egykulcsos adó hatását" - mondta lapunknak a Concorde elemzője. Samu János szerint a minimálbér emelése az alacsony képzettségűek foglalkoztatására negatív hatással is lehet. Az elemző úgy vélte, a gazdaság jelenlegi teljesítőképessége mellett 1-2 százalékos reA LIGA közölte: a kormányfő két évértékelője alapján Magyarország jobban teljesít, több fontos gazdasági mutató terén felülmúljuk az unió átlagát. „Miután a teljesítmények növekednek a gazdaságban, nem kell túlfeszülni ahhoz, hogy elérjünk egy reális követelményt, mely szerint körülbelül a várható GDP növekedés és az infláció mértékét összeadva emelnék a minimálbért” - mondta Gaskó. (A prognózisok mintegy 2,5 százalékos növekedést várnak jövőre, állítólag a kormányzat 2,5 százalékos inflációval számol, így 5 százalék körüli emelést követelhetnek, de egyes munkáltatók szerint ezzel a megtermelt javakat osztanák szét a munkavállalók között). álbér-emelkedés és 2-4 százalékos nominális emelés is beleférhet, utóbbi mértékben emelkedhet a minimálbér is. Az első féléves gazdasági teljesítményjobban alakul a vártnál, csak az kérdés, hogy ez mennyire tartós és fenntartható. Samu szerint a jelenlegi 4 százalék körüli növekedés átmeneti, inkább 2-2,5 százalékkal kell számolni a jövőben, ebből kellene kiindulni a bértárgyalásoknál. „Már több mint 20 éve egyeztetünk a minimálbérről, de a tárgyalásokhoz ismernünk kell a jövő évi gazdasági pálya trendjét, a meghatározó paramétereket” - nyilatkozta lapunknak a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Dávid Ferenc elmondta: tudniuk kell, hogy a kormány mekkora GDP-növekedést tervez, mekkora lesz az infláció, a beruházások volumene, a foglalkoztatás szintje, milyen lesz a hitelezéspolitika és azt is, milyen adóterhek lesznek. A gazdasági pálya peremfeltételeit is ismerniük kell, egy esetleges minimálbéremelésnél meg kell nézni, az hány embert érint, mely ágazatokban, milyen negatív hatásai lehetnek és milyen béreket bír el a versenyszféra. A munkáltatók nyilvánvalóan engedékenyebbek lesznek, ha elég mozgástere lesz a vállalkozásoknak és a nagy munkáltatói terhet jelentő emelés nem megy a foglalkoztatás rovására. Dávid kiemelte: a minimálbér nominális értéke és vásárló értéke igen szerény Magyarországon. A VOSZ főtitkára szerint november végére, december elejére lehet megegyezés, a minimálbérről szóló jogszabálynak december végéig meg kell jelennie. Alacsonyabb növekedésből kellene kiindulni Feloldhatják az idei zárolás egy részét büdzsé Jövőre várhatóan nem javul a költségvetés strukturális egyenlege, és ad hoc lépések jöhetnek Augusztusban mindössze 7,4 milliárd forintos hiány keletkezett a büdzsében a Nemzetgazdasági Minisztérium részletes adatai szerint. Ilyen alacsony deficitre több mint egy évtizede nem volt példa. Az elmúlt hónapokban meglepően kedvező számokat közölt a gazdasági tárca a költségvetésről, így semmi sem veszélyezteti a 2,9 százalékos GDP-arányos hiánycél elérését. Igaz, a folyamatok alapján a 110 milliárd forintos nyári zárolás nélkül sem látszana elcsúszás a büdzsében. Banai Péter Benő, az NGM államtitkára a költség- vetésről szóló online tájékoztatóján a Világgazdaság kérdésére közölte, hogy az elmúlt havi költségvetési számok kedvező képet mutatnak, így valóban nyílhat lehetőség a vésztartalék, illetve annak egy részének feloldására. Hozzátette: erről a kormány hozhat majd döntést. Banai azonban a zárolás feloldásánál fontosabbnak nevezte a hiánycél tartását. „Az uniós módszertan szerinti 2,9 százalékos hiánycél tartása elsőbbséget élvez” - fogalmazott az államtitkár lapunk kérdésére. A nyolcadik hónap végéig összesen 859 milliárd forint hiány keletkezett a központi költségvetésben, ami nem éri el az egész éves terv 90 százalékát sem. Az NGM szerint az idei költségvetési egyenleg alakulását Banai Péter Benő pozitívan befolyásolták a gazdasági növekedés felfutásából, a foglalkoztatás bővüléséből, valamint az online pénztárgépek bekötéséből származó többletbevételek. „Ezek a folyamatok a korábbi évekhez képest az év második felében fejtik ki a hatásukat” - teszi hozzá a gazdasági tárca. Nem is az idei, hanem sokkal inkább a jövő évi költségvetés foglalkoztatja már az elemzőket, a gazdasági tárca azonban erről még nem beszél. A GKI Gazdaságkutató szerint a költségvetés strukturális egyenlege az idei romlás után jövőre sem fog javulni. A szakértők nem hisznek abban, hogy a konvergenciaprogram számai megvalósíthatóak lennének. A Költségvetési Tanácsnak készített elemzésükben kiemelik, hogy a büdzsébevételek elmaradását és a növekvő kiadásokat újabb ad hoc köztehereme- léssel fogják kompenzálni, így az adócentralizáció csökkenése valószínűtlen. Ez azt jelenti, hogy 2015-ben várhatóan elmarad az államháztartás bevételi és kiadási oldalának hatékonyságjavulást eredményező strukturális átalakítása. A GKI szerint folytatódni fog a költségvetési egyensúly folyamatos egyedi beavatkozásokkal - adóemelésekkel és zárolásokkal - való biztosítása, ami tovább rontja a gazdaság növekedési képességét, miközben az eddigi problémák fő oka is éppen a növekedésellenes gazdaságpolitika volt. ■ H. J. hírsáv Letette esküjét az új lengyel kormány BRONISLAW KOMOROWSKI lengyel államfő előtt letette az esküt az Ewa Kopacz eddigi parlamenti elnök által vezetett új lengyel kormány. Az átalakított kormányban változatlanul a jobbközép Polgári Platform (PO) és a Lengyel Parasztpárt (PSL) alkotta koalíció politikusai foglalnak helyet, a 18 fős új kabinetben öt új miniszter lesz. Kopacz kinevezett kormányfő személyét a lengyelek 31 százaléka értékeli jónak, 37 százalék rossznak. Elődjét, az Európai Tanács vezetőjének kinevezett Donald Tuskot szeptember elején a lengyelek 39 százaléka értékelte pozitívan, szemben a bírálók 55 százalékos arányával. ■ MTI Javítja az Erasmus az elhelyezkedési esélyt az erasmus oktatási-képzési csereprogram révén külföldi tapasztalatokat szerzett frissdiplomások jóval előnyösebb helyzetből indulnak a munkaerőpiacon - állapította meg átfogó hatás- tanulmányában az Európai Bizottság. A 80 ezer hallgató, illetve vállalkozás válaszai alapján készített tanulmány szerint azok körében, akik éltek a program kínálta lehetőségekkel, 50 százalékkal alacsonyabb a tartósan munkanélküliek száma, mint a kizárólag hazai képzésben # részt vevők esetében. A tanulmányok elvégzése után öt évvel az Erasmus-tapasz- talatokkal rendelkezők közt 23 százalékkal kevesebb a munkanélküli. ■ MTI Jóváhagyta a büdzsét a cseh kormány SZÁZMILLIÁRD KORONÁS hiánnyal számol a jövő évi cseh költségvetés tervezete, amelyet tegnap hagyott jóvá a cseh kormány. A pénzügyminisztérium által elkészített tervezet a jövő évben 1219 milliárd koronás kiadással, és 1119 milliárd koronás bevétellel számol. Az adóbevételek tervezett értéke 3,2 százalékkal több, mint az idei tervezett adóbevétel. A kötelező kiadások 714,7 milliárd koronát tesznek ki, ami 1,6 százalékkal magasabb összeg az ideinél. A tervezet szerint jövőre a gyógyszerek, a könyvek és a bébiételek áfája az eddigi 15 százalékról tíz százalékra csökken. ■ MTI Kamatot csökkenthet a lengyel jegybank a lengyel jegybank monetáris tanácsa valószínűleg kamatot csökkent októberi ülésén, de ezzel nem áll szándékában újabb lazító fázist kezdeni, mivel a gazdaságnak valójában nincsen szüksége további monetáris ösztönzőkre - nyilatkozta Jerzy Hausner, a monetáris tanács tagja a PAP hírügynökségnek. A tizennegyedik hónapja 2,5 százalékos szinten lévő alapkamat kiigazítását a növekedés lassulása és a 2,5 százalékos inflációs cél elérésének várható kitolódása teszi szükségessé. ■ MTI *
