Új Néplap, 2014. szeptember (25. évfolyam, 203-228. szám)

2014-09-23 / 222. szám

2014. SZEPTEMBER 23., KEDD KOZELET HÍRSÁV Módosítások az elszámoltatásnál várhatóan nem kell a 10 ezer forintos elszámolási dí­jat megfizetnie azoknak a hiteleseknek, akik korábban végtörlesztéssel rendezték a devizahitelüket, ám ahhoz forint alapú kölcsönt vettek fel - ezt is tartalmazza az a módosító, amelyet hétfőn fogadott el az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága. A testület támogatta a szerződé­sekre vonatkozó felmondási moratóriumot is az elszámo­lási időszakra. A bank ennek értelmében nem mondhatja fel a fogyasztói hitelszerző­dést az elszámolási idő alatt. Az elszámolási törvényről várhatóan holnapi ülésén ha­tároz az Országgyűlés. ■ MTI Újabb 50 milliárd forint kózútfelújításra A kormány újabb útfelújítási programot hagyott jóvá, 50 milliárd forintból mintegy 500 kilométeren javítanak ki egy, két és három számjegyű utakat - jelentette be Tasó László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) állam­titkára. A program fedezetét a 2007-2013-as időszakban a Közlekedési Operatív Prog­ramban (Közop) még le nem kötött, vagy a beruházások során megtakarított uniós közlekedésfejlesztési forrá­sok adják. ■ MTI Baumag-ügy: a Kúria alig változtatott A kúria nagyrészt fenntartja a másodfokon hozott ítéletet a Baumag-űgyben kihirde­tett határozatában azzal, hogy az ötödrendű vádlott esetében mellőzi a próbára bocsátást. A Kúria döntését azzal indokolta, hogy a fe­lülvizsgálati indítványokat többségében nem találta alaposnak. A több mint hét éve húzódó perben tavaly novemberben tizenegy em­bert ítéltek el másodfokon. Közülük négyen nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet a Kúriához. ■ MTI Gyengébb borok jöhetnek agrárium A csapadékos időjárás tönkretette az őszi termést Nem vett részt az MSZP az új alkotmánybírák meghallgatásán Szőlőtermelés ■ Betakarított termés (tonna) □ Összes terület (hektár) 2010 2011 2012 294771JI _ 449870 "жзШ 8Ш1 8ШГ] 82Ж] A bor éves fogyasztói átlagára (forint/liter) Asztali fehér bor Asztali vörös VG-GRAFIKA FORRÁS: KSH Többmilliárdos kárt okozott a csapadékos időjárás az őszi termésben, az esőzés miatt több helyen várni keli a szü­reteléssel. A rendkívüli ká­rok az export visszaesését is okozhatják. Agyagási Edit Az elmúlt hónapok időjárása rendkívüli károkat okozott az őszi termésben, az ágazat egyik nagy vesztese szőlészet és borá­szat lehet. Elsősorban a Dunán­túlon vannak problémák, mivel ott több volt a csapadék - közölte lapunkkal Tóth István, a Ma­gyar Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára. A szakember szerint az a baj, hogy az esővíz a levélen keresztül is bejut a szőlőbe, és felhígítja benne a cukrot. Egy kiadós eső után például al8-as cukorfok lemehet akár 16-ra is, emiatt több helyen is kivár­nak még a szürettel. Mivel a szőlőben lévő cukormennyiség határozza meg később a bor al­koholtartalmát - amelynek 11 százalék fölött kellene lennie - fontos a szüretelés időpontjának időzítése. A helyzetet súlyosbít­ja, hogy a nedvesség és a magas fokú pártartalom miatt elterjed­tek különféle gombabetegségek, amelyek rothadást okoztak. A növényvédő szerek piacán azon­ban hiány alakult ki, így a mun­kálatok helyenként állnak. A szakember arról is beszélt, hogy a szőlő megfelelő cukortar­talma a minőségi oltalom alatt álló boroknál okoz majd gon­dot, ugyanis a megkülönböztető jelzés használatának feltétele, hogy minimum 8 százaléknyi természetes alkoholt tartalmaz­zanak. A jelzések szerint a csapadék több térségben is a betakarított termés fele nem megfelelő minő­ségű, és a prognosztizált 3 millió hektoliteres bormennyiség he­lyett 10-15-kal lesz kevesebb. Ez azt is jelenti, hogy az idén kisebb exporttal és kevesebb minőségi borral számíthatunk, mivel több borász is kénytelen lesz cukorral javítani a bor eltarthatóságán - tette hozzá. Az esős időjárás nem ked­vezett a kukoricatermelőknek sem. „Egy hónappal ezelőtt még 8,5 millió tonnás, rekordtermést jósoltunk, de ez sem tartható - mondta a titkár. Ha még sok eső lesz, akkor nem csupán az okoz többletköltséget, hogy a néhol 20 százalék feletti nedvességtartal­mat a betakarítás után 14 száza­lék alá kell csökkenteni, hanem a szártőkorhadás is” - tette hoz­zá. A helyzetet nehezíti, hogy a kukoricatermés világszerte re­kordokat dönt, a tavalyi termés­ből is bőven van raktáron. Az őszi eső a napraforgót sem kímélte. Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) elnöke azt nyilatkozta, ha folytatódnak az esőzések, és pár napon belül nem kezdődhet el a betakarítás, akkor az idei termés fele is kár­ba veszhet. Sok helyen a mun­kagépek továbbra sem férnek hozzá a felázott földekhez. Ahol nem is áll meg a víz - például az alföldi homoktalajon -, a napra­forgó tányérjai ott is felfogják a nedvességet, s így vízben álló növények között már felütötte a fejét a szürkepenész. A szakem­ber szerint ezzel együtt a belső piac ellátása így is bőven meg­oldott lesz a maradék terméssel. Több szakmai szervezet is kérni fogja majd a Földművelés- ügyi Minisztériumtól a termelők támogatását az agrárkár-enyhí- tési alapból. Az a gond, hogy a termelők által kötött biztosítá­sok jobbára belvízre, fagykárra szólnak, üyen özönvízszerű eső­zésekre nem. Ezért kárt min­dennek valószínűleg nekik kell majd viselni. Új termékstruktúra Tokajban A TOKAJ KERESKEDŐHÁZ ZRT. új termékstruktúrát vezetne be, amellyel akár tízszeresére is nőhet a tokaji borvidéken a borágazatból és kapcsolódó szektorokból származó, jelen­leg 20 milliárd forintra becsült jövedelem. Az új termékstruk­túra kialakítását és a nemzet­közi márkaépítést 10 országra kiterjedő piackutatás alapoz­za meg. A legfontosabb poten­ciális célpiacok közé sorolt Né­metországban, Franciaország­ban, vagy Kínában a felső ka­tegóriás éttermek éttermek leg­feljebb 5 százaléka tart az ital­választékában tokaji bort. Ez­zel szemben az USA-ban a fel­mérésben szereplő éttermek 20 százalékában lehet tokajit rendelni. jelöltek Az Országgyűlés igaz­ságügyi bizottsága a kormány- párti többség igen szavaza­taival támogatta a három alkot­mánybíró-jelölt megválasztá­sát. Czine Ágnes bírót, a Fővá­rosi ítélőtábla Büntető Kollégiu­mának vezetőjét, Sulyok Tamás ügyvédet, a Szegedi Tudomány- egyetem oktatóját, és Varga Zs. Andrást, a Pázmány Péter Ka­tolikus Egyetem dékánját, ko­rábbi legfőbb ügyész-helyettest a kormányoldal jelölte. Meg­hallgatásán Varga Zs. András egy hosszabb elméleti fejtege­tés során arról beszélt, hogy az alkotmánybírósági aktivizmus indokolt volt egy ideig, ám ezt az időszakot lezárta az új alap­törvény megszületése. Ezután már a testületnek is ragaszkod­nia kell az írott törvényekhez, egészen addig, amíg azok nem kerülnek nyilvánvalóan szem­be a szabadságjogokkal. Czine Ágnes bizottsági meg­hallgatásán ismertette szakmai életútját: e szerint első és egyet­len munkahelye az igazságszol­gáltatás, ahol 33 éve dolgozik, ebből 30 éve bíróként. Sulyok Tamás elmondta, hogy 1980-ban végzett a szegedi jogi karon, ahol később alkotmányjogot oktatott, e mellett 1990 óta az ügyvédi ka­mara tagja. Az MSZP korábban jelezte, hogy az egyoldalú jelölés elleni tiltakozásul nem vesz részt az igazságügyi bizottság ülésén. Az ellenzéki párt Czine Ágnest felkészült, komoly bírónak tartja, aki alkalmas az alkotmánybírói tisztségre. Czine jelölését azLMP is elfogadhatónak tartotta. Sulyok Tamásról a szociaüs- ták szerint tudható, hogy köz­vetlen munkakapcsolatban állt Trócsányi László igazságügyi miniszterrel, de bíznak abban, hogy a törvényben előírt módon végzi majd munkáját. Elfogadha­tatlannak tartják viszont Varga Zs. András, aki közvetlen felelős­séggel tartozik azért, hogy „az ügyészség a Fidesz politikai érde­keinek szolgálatábankoncepciós eljárásokat folytatott és folytat ma is a kormány politikai ellen­feleivel szemben". ■ MTI Merkel: Brüsszel értékelje a reformokat TANDEM A francia kormány elmaradt a vállalásaival Szigorú valutakorlátozás mától Ukrajnában Az Európai Bizottságnak kell ér­tékelnie a franciaországi állam- háztartási reformok előrehaladá­sát - mondta a német kancellár Berlinben. Manuel Valis francia kormányfővel közösen tartott saj­tótájékoztatóján Angela Merkel hangsúlyozta: a reformok irányá­val mindenki egyetért, a megva­lósítás értékelése Brüsszel dolga. Valis hangsúlyozta: „Francia- ország nem Európa beteg gyer­meke”, és európai felelősségé­hez méltó erőfeszítéseket tesz az államháztartás helyzetének és versenyképességének erősítésé­ért. Franciaországnak tavalyra kellett volna az EU-bell deficitcél, a GDP 3 százaléka alá szorítania államháztartási hiányát, de a pá­rizsi vezetés szerint 2017-ig nem érik el ezt a célt. A Francois Hol­landé államfő által meghirdetett kiigazítási politika mindmáig nem ért el komoly eredménye­ket, ráadásul augusztus végén a gazdasági miniszter is éles han­gon bírálta az irányvonalat, ami végül a Valls-kormány átalakítá­sához vezetett. Elemzők szerint Merkel és Valis berüni találkozója az EU gerincét alkotó német-francia együttműködés komoly próbája, hiszen a francia kormányzat a költségvetési egyensúly rovásá­ra akarja támogatni a gazdasá­gi növekedést, miközben Berlin költségvetési szigort és reformo­kat sürget. ■ VG Manuel Valis és Angela Merkel. Berlin más irányt választana hiány Az ukrán nemzeti bank szigorított a lakossági valutavá­sárlási korlátozáson hétfői ren­deletében. Eszerint Ukrajnában egy személy naponta legfeljebb háromezer hrivnyának meg­felelő összeget válthat külföldi valutára, ami a mostani árfolya­mon mintegy 200 dollárnak felel meg. A korlátozás nem terjed ki arra, ha valaki valutahitele tör­lesztéséhez vált át hrivnyát kül­földi valutára. A korlátozás ked­den lép hatályba. A jegybank döntését azzal indokolta, hogy „jelentős fe­szültség alakult ki a valutapiac készpénzszegmensében” Uk­rajnában az elmúlt időszakban hiány volt valutából. Múlt pén­teken a hrivnya árfolyama újabb mélypontot ért el, egy dollár már 14,9 hrivnyába került. Tegnap kissé emelkedett a hrivnya árfo­lyama a dollárhoz képest, elem­zők ugyanakkor emlékeztetnek arra, hogy a jegybank elnöke nemrég azt ígérte, megerősítik a nemzeti valutát, és stabilizálják a dolláronként! 12,9 hrivnyás ár­folyamot. A jegybank a valutavá­sárlási korlátozással egy időben viszont csökkentette a vállalatok számára a kötelező valutael­adást, az eddigi 100 százalékról 75 százalékra mérsékelte. Au­gusztus 21-től a vállalatoknak minden valutában szerzett bevé­telüket kötelező volt hrivnyára átváltaniuk. ■ MTI

Next

/
Thumbnails
Contents