Új Néplap, 2014. szeptember (25. évfolyam, 203-228. szám)

2014-09-09 / 210. szám

2014. SZEPTEMBER 9., KEDD 5 BELFÖLD - KÜLFÖLD A tranzakciós adó is növelte a GDP-t növekedés Az idei év első felében a termékadók egyen­lege (a termékek és szol­gáltatások beszerzéséhez, értékesítéséhez és átadásához kapcsolódó adók és támo­gatások különbözeié) 0,5 százalékponttal járult hozzá a 3,8 százalékos GDP-növe- kedéshez, és az „új” adók, többek közt a tranzakciós illeték is segítette a bővülést. Az első negyedéves 3,7 szá­zalékból 0,7 százalékpontot, a második negyedéves 3,9 százalékos növekedésből 0,4- et magyarázott a termékadók egyenlege. A Központi Statisztikai Hi­vatal lapunk kérdésére azt válaszolta, hogy az áfa, mint termékadóként elszámolt elem valóban befolyásolta a termékadók és termék- támogatások egyenlegének alakulását, de növekedett még az elszámolt iparűzési, távközlési - telefonálás utáni -, és a pénzügyi tranzakciós adó is az előző év azonos időszakához képest. „Az első negyedévekben általá­nosan megfigyelhető, hogy a visszautalásokra később kerül sor” - közölte a Világ- gazdasággal a KSH. Miután az idei első két negyedévben szinte minden területen meg­indult a növekedés, ez látszik a termékadók és támogatások egyenlegének alakulásában. Az elmúlt négy évben a termékadók egyenlege alig befolyásolta a növekedést, ami összefügg azzal is, hogy a gazdaság igazából stagnálás közelében volt és a szolgál­tatások nem tudtak bővülni. Most viszont az összes ágazat hozzájárul a dinamikus növe­kedéshez: a mezőgazdaság, az ipar, az építőipar és a szolgál­tatások is növekedtek. ■ VG A GDP alakulása (éves, százalék) □szakadáspártiak előnyben skócia London nagyobb hatáskört ígér, ha az országrész marad Augusztusban rekordalacsony hiány volt a büdzsében o. FORRÁS: REUTERS VG-GRAFIKA Megfordult a trend Skóciá­ban: másfél héttel az ország­rész hovatartozásáról szóló népszavazás előtt először ke­rültek többségbe az elszaka­dást támogatók. A piacok ne­gatívan reagáltak, a londoni vezetés ígérgetésbe kezdett. VG-összeállítás Ami eddig csak egy nacionalis- ta politikus ötletének tűnt, most tapintható közelségbe került: egy szombaton közölt közvéle­mény-kutatás szerint először kerültek többségbe Skóciában azok, akik a szeptember 18-án rendezendő népszavazáson az országrész elszakadására vok­solnának. A YouGov felmérése szerint a megkérdezettek 47 százaléka támogatja a függet­lenséget, míg 45 százalék áll ki amellett, hogy Skócia maradjon az Egyesült Királyság része. A biztos választók körében ugyan­akkor 51 százalékra emelkedett az elszakadáspártiak aránya. A hír aggodalmat váltott ki a piacokon; a font tegnap tízhavi mélypontra került a dollárral szemben, a skóciai központú vállalatok részvényei is eséssel nyitottak a heti kereskedésben. Nem véletlenül: a függetlenség rengeteg megoldatlan gazdasá­gi kérdést hordoz. Ilyen a pénz­nem. A londoni vezetés koráb­ban többször jelezte, hogy nem támogatja a font megtartására vonatkozó edingburgh-i terve­ket, mire az Alex Salmond vezet­te kormány azzal fenyegetőzik, hogy akkor nem fizetik ki a brit államadósság rájuk eső részét. Nem a pénznem az egyet­len megoldatlan probléma. Az EU-tagság kérdésével egye- temenben az sem tisztázott, hogy a Nagy-Britannia számá­ra biztosított uniós források mekkora hányadára számít­hatna Edingburgh. Az üzleti szféra sem lelke­sedik az ötletért: az egyik leg­nagyobb helyi befektetési cég, a Standard Life jelezte is, hogy elszakadás esetében tevékeny­ségeit részben Angliába helye­zi át. A skóciai központú nagy­bankok (Lloyds, Royal Bank of Scotland) esetében pedig amiatt aggódnak, hogy az otta­ni, a GDP több mint tízszeresét kitevő betétállomány túl nagy terhet róna az önálló államra. Egyelőre az is kérdéses, hogy ezek a bankok a brit bankfel­ügyelet alá tartoznak-e majd - ahogy a font megtartásával is az a fő gond, hogy a pénznem ezzel részben kikerülne a brit Félig autonóm állam skócia, amely 1707 óta alkot politikai uniót az angol király­sággal, ma félig autonóm or­szágrész Nagy-Britannián be­lül. Hivatalosan Skócia önálló állam, az edinburgh-i vezetés azonban korlátozott hatáskör­rel bír. A hatáskörök megosz­tását az 1998-as Skóciáról szóló törvény határozza meg. Eszerint az Egyesült Királysá­got alkotó országok jogait a brit parlament módosíthatja. a brit alsóházban 59-en kép­viselik Skóciát, miközben a londoni kormánynak van egy Skóciáért felelős államtitká­ra. Az edinburgh-i kormány­zat vezetője az első miniszter. Az egykamarás, 129 tagú edingburgh-i parlament dönt­het az egészségüggyel, az ok­tatással vagya közlekedés- politikával kapcsolatos ügy­bekben, részben adókivetési joggal is bír. A jóléti kiadá­sok, az adópolitika legna­gyobb része, illetve a kül- és védelmi politika ugyanakkor a londoni parlament alá tar­tozik. Ennek megfelelően bi­zonyos területeken vannak különbségek Skócia és a ki­rályság többi része között. Az országrészben például ingye­nes az egyetemi oktatás. jegybank hatásköre alól. A We­ir Group tanulmánya ugyan­akkor arra mutatott rá, hogy a skóciai cégek esetében annak ellenére nőhet az adóterhelés, hogy Edinburgh csökkentést ígér. Mivel ugyanis profitjuk nagyobb része az országrész határain kívül képződik, az adókedvezmények arra nem vonatkoznak. Az önállóság azonban nem csak gazdasági kérdés. A ha­gyományos brit nagypártok egy emberként utasítják el Sal­mond terveit, igaz, más-más érdekek vezérlik őket. A David Cameron vezette konzervatív kormány számára egyértelmű pofon lenne az elszakadás, ugyanakkor érzékenyen érin­tené az ellenzéki Munkás­pártot is, amelynek komoly választói bázisa van az ország­részben. Érthető, hogy a londoni ve­zetés masszív ígérgetésbe kez­dett a felmérés publikálását követően. George Osborne brit pénzügyminiszter vasárnap a hatáskörök szélítésével kap­csolatos átfogó akciótervet ígért „néhány napon belül” arra az esetre, ha az elszakadást eluta­sítók kerülnek többségbe. Alex Salmond skót első miniszter a ВВС-nek nyilatkozva pánik- reakcióként jellemezte Osborne ígéreteit. deficit Az elmúlt tíz évben sosem volt olyan alacsony az államháztartás augusztusi hiánya, mint idén. A Nemzet- gazdasági Minisztérium ada­tai szerint a deficit 7,4 milliárd forint volt a hónapban, ami kiemelkedően jó teljesítmény. Az elmúlt két évben százmil­liárdos nagyságrendű hiány keletkezett ebben a hónapban, de korábban is több tíz milliár­dos deficitet láthattunk. Az év első nyolc hónapjában 859 milliárd forint volt a defi­cit. Ez az éves előirányzat 87 százaléka. A költségvetési folyamatok megnyugtatóan alakulnak, éppen ezért egyre nehezeb­ben érthető a nyár elején be­jelentett, 110 milliárd forintos költségvetési zárolás. Ha a következő hónapokban sem szállnak el a kiadások, akkor növekedhet az esélye annak, hogy a kormány feloldja a zá­rolást. Ehhez természetesen szükség lehet arra is, hogy az államadósság csökkenjen az év végére. Augusztusig a központi költ­ségvetés 1053 milliárd forin­tos deficittel, a társadalombiz­tosítás pénzügyi alapjai 150 milliárd forintos, az elkülöní­tett állami pénzalapok pedig 44 milliárd forintos többlettel zártak. Ebben az időszakban az államháztartás központi alrendszerének deficitje 961,2 milliárd forinton alakult. „Á gazdasági növekedés felfutásából, a foglalkoztatás bővüléséből, valamint az onli­ne pénztárgépek bekötéséből származó többletbevételek ugyanakkor javították az idei augusztus végi költségvetési egyenleget” - közölte a gazda­sági tárca. Szerintük a pozitív tendenciák a korábbi évekhez képest az év második felében várhatóan erőteljesebben ér­vényesülnek. Mindez tovább erősítheti azt a várakozást, hogy a „biz­tonsági vésztartalékot”, vagy­is a zárolt 110 milliárdot a kormány fel is szabadíthatja, a Nemzetgazdasági Minisz­térium azonban közleményé­ben nem írt erről. A tárca vi­szont kiemelte, hogy az éves uniós módszertan szerinti hiánycél továbbra is a GDP 2,9 százaléka. ■ VG Világsikert aratott a Zeneakademia kommunikációs csapata DÍJ A nemzetközi zsűri a több ezer pályázó közül a magyarországi intézményt is jutalmazta A Zeneakadémia 2013-as újra­indulásnál kockázatos kijelen­téssel nehezítettem a dolgun­kat: egyszerűen kimondtam, hogy világbrandet építünk, és a díj méltó válasz törekvéseinkre - nyilatkozta Szabó Stein Imre kommunikációs igazgató. A szakember arról beszélt la­punknak, hogy az intézmény a napokban a legjelentősebb világmárkák design-teljesít­ményét elismerő Red Dot De­sign Award díjat nyerte a Ze­neakadémia duális identitását kifejező markáns arculata. A kommunikációs igazgató ve­zetésével csapata valamint az Allison Group közreműködésé­vel megalkotott új intézményi imázs több mint az összesen 7 ezer, saját kategóriájában 1600 pályázat közül nyerte el a 24 tagú nemzetközi zsűri tetszé­sét. A kommunikációs design verseny corporateidentity el­nevezésű királykategóriájában a világ zenei intézményei kö­zül ebben az évben egyedül a Zeneakadémia érdemelte ki a nemzetközi design-elit piros pontját. A szakember elmon­dása szerint a 24 tagú nemzet­közi zsűri a legelőremutatóbb, legkoherensebb, a külcsín és a belbecs egységét leginkább képviselő alkotásokat díjazta. Az igazgató arról is beszélt, hogy alig több mint fél év állt rendelkezésre, hogy világmár­kához és főképp a Zeneakadé­miához méltó imázst dolgozza­nak ki. „Nehezítette a feladatot, hogy a kiadványstruktúrától a programkommunikáción át a konkrét esztétikai alapvetése­kig nagyon sok mindent elő­re kellett eldönteni, anélkül, hogy egy korábbi folyamatos működés, mint közvetlen múlt, vagy több idő állt volna rendel­kezésünkre. Itt előbb született meg az ember fejében a vízió, mint hogy az óvatos mérlege­lés darabjaira szedhette volna azt” - mondta Szabó Stein Im­re. Az arculat megalkotásának kiindulási alapja mindazon­által a Liszt Ferenc téri épület építészeti öröksége, motívum­Szabó Stein Imre kincse, ikonográfiája, filozófiá­ja - a századforduló budapesti szecessziója volt. „A patina és progresszió között ívelő feszült­ségre építettük a vizuális stra­tégiát” - fogalmazott a kommu­nikációs igazgató. Ez a kohe­rens és konzekvens rendszerbe foglalt új vizuális identitás a kiadvány-portfolióban is meg­jelenik. Az elegáns, letisztult arculat itt is az integrált intéz­mény patináját és progresszivi­tását tükrözi - hangsúlyozta. A kommunikációs stratégia egyértelmű célja, hogy kisza­badítsa a Zeneakadémiát és az általa képviselt - a patina és a progresszió kettősségével leírható - sokszínű és gazdag zenei világot az elitkultúra elefántcsonttornyából- magya­rázta. A Zeneakadémia a Red DotAward-on aratott győzelme előtt már a hazai szakmai elis­merését is elnyerte. A 2014-es Arany Penge versenyről Bronz Penge-díjat hozott el a környe­zetbarát papírra nyomtatott, a nemzetközi koncertéletben teljességgel egyedinek számító egyestés zeneakadémiai kon­certismertetőivel. Az Arany Pengén a Zeneakadémia Kon­certmagazin két eddig megje­lent száma „design megoldások - katalógus/naptár” kategóri­ájának egyedüli döntőse volt, díjat ebben a kategóriában nem osztott a zsűri. ■ VG A

Next

/
Thumbnails
Contents