Új Néplap, 2014. szeptember (25. évfolyam, 203-228. szám)

2014-09-09 / 210. szám

Sok a felesleges többletkiadás interjú „Jó irány, ha a kórházigazgatók választhatják meg a legjobb megoldást’’ Lehoczky Péter szerint óriási tartalék van abban, hogy nálunk a beavatkozások mindössze alig 8 százalékát végzik egynapos sebészet keretében HÍRSÁV Házkutatás az Ökotárs Alapítványnál házkutatást tartott a Ké­szenléti Rendőrség az Öko­társ Alapítvány budapesti irodájában. A hatóság a hűt­len kezelés, valamint jogosu­latlan pénzügyi tevékenység elkövetésének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen indí­tott eljárás keretében nagy erőkkel szállt ki a Norvég Alap támogatásait koordiná­ló alapítványhoz. ■ MTI Önkormányzatok: lezárult a jelöltállítás több mint negyvenezer jelöl­tet jelentettek be az október 12-i önkormányzati válasz­tásra a tegnap délután négy órakor lejárt az ajánlásgyűj­tési és jelöltállítási határidő­re. A Nemzeti Választási Iro­da tájékoztató oldala szerint lapzártánk idején már több mint 32 ezer jelölt - köztük 4400 polgármesterjelölt - indulását hagyták jóvá. A fő­városban 11 főpolgármester versenghet. ■ VG Ponta győzelme várható Romániában victor ponta szociáldemok­rata miniszterelnök győzel­mét vetíti előre a két hónap múlva rendezendő romániai állafnfőválasztáson az Adé- ' varul című lapban megjelent friss felmérés. Az INSCOP szerint az első fordulóban a részvételt biztosra ígérő választók 41,1 százaléka voksolna Pontára, 28,8 szá­zalékuk pedig Klaus Johan- nisra, a Keresztény-liberális Szövetség jelöltjére. ■ MTI Növekszik szerdán a benzin ára emeli bruttó 4 forinttal a 95-ös benzin literenkénti nagykereskedelmi árát hol­nap a Mol Nyrt., a gázolajé nem változik - értesült piaci forrásokból az MTI. Az eme­léssel a 95-ös benzin literen­kénti átlagára 420-421 fo­rintra nő, a gázolajé 426-427 forint marad. ■ MTI Bár a szlogenek szintjén a járóbeteg-ellátás évek óta az egészségpolitika prioritásai között szerepel, most először van remény arra, hogy egyre több beteg kapjon végleges ellátást a szakrendelőkben. Lehoczky Péter, a Járóbeteg Szakellátási Szövetség új el­nöke abban bízik, hogy a rendszer tervezett módosítása is erre ösztönzi majd az egész­ségügyi szolgáltatókat. Haiman Éva- Nagyobb szakmai önállóságot kapnak az ellátás megszervezé­sében a kórházigazgatók - közöl­te Zombor Gábor egészségügyi államtitkár. Ez azt is jelentheti, hogy nem fektetik majd be feles­legesen kórházba a betegeket.-Bízunk benne, hogy ebbe az irányba is mutatnak majd a változások. A magyar egész­ségügyben valóban kevés a pénz, ugyanakkor felesleges többletkiadás, hogy sokszor nem a szakmailag megfelelő, legalacsonyabb szinten látják el a betegeket. Akit a háziorvos is meg tudna gyógyítani, azt szakrendelőbe utalják, akinek a baját elég lenne a szakrende­lőben orvosolni, sokszor kór­házba kerül, és akinek elegen­dő lenne egy városi kórházban gyógyulni, azt nem egyszer klinikára fektetik be, szak­mailag indokolatlanul. Márpe­dig minél magasabb szintű az ellátóhely, annál többe kerül a működtetése. Jó irány, ha olyan helyzetbe hozzák a kórház- igazgatókat, hogy szakmailag és anyagilag is a legjobb meg­oldást választhassák.- Ehhez azonban arra is szükség van, hogy anyagilag érdekeltté tegyék őket az alacsonyabb szin­tű ellátásban.- A finanszírozási rendszer tervezett felülvizsgálata ebbe az irányba mutathat. Tarthatat­lan, hogy a biztosító lényegesen többet, sok esetben akár a két­szeresét fizesse például ugyan­azért a vastagbél-tükrözésért, ha kórházban, mint ha járóbe­teg-ellátás keretében végzik. A hotelszolgáltatás és a kórházi háttér nem indokol ekkora kü­lönbséget.- Részben financiális oka van annak is, hogy nálunk nem terjed úgy a járóbeteg-ellátás kereté­ben is igénybe vehető egynapos sebészet, mint a fejlett orszá­gokban.- Az Egyesült Államokban a beavatkozások több mint 80, a fejlett uniós országokban több mint 50 százalékát egynapos sebészet keretében végzik, ná­lunk viszont alig 8 százalékát. Óriási tartalék van ebben, aho­Névjegy LEHOCZKY PÉTER (59) SEBÉSZ, PLASZTIKAI SEBÉSZ, egészségügyi menedzser. Az Uzsoki utcai kórház sebésze­tén, majd a XIV. kerületi szakrendelőben dolgozott sebész szakorvosként, majd főorvosként. Ezt követően a Szent János Kórház Járóbe­gyan más, kórházban és szak­rendelőben egyaránt elvégez­hető ellátásban. De csak lépés­ről lépésre lehet haladni ebben, mert a kórházak - a korábbi évek tapasztalati alapján talán jogosan - attól tartanak, hogy ha kevesebb, pácienst fektetnek be, akkor majd azt mondják, nem kell ennyi kórházi ágy. Pe­dig sokszor tartalékra is szük­ség van a biztonságos betegel­látáshoz.- Oláh Attila, a Szakmai Kollé­gium Sebészeti Tagozatának elnöke nemrég arról beszélt la­punknak, hogy még a kórházak­hoz integrált szakrendelőkben is csak a nyugdíjasokkal tudják biz­tosítani a zavartalan működést. tegellátási orvos-igazgatója, majd a Dél-pesti Kórház or­vos-igazgatója volt, s egy évig megbízott főigazgatója. Jelenleg ugyancsak megbí­zott orvos-igazgató a Sport­kórházban. Ez év júliusa óta tölti be a Járóbeteg Szakellá­tási Szövetség elnöki tisztét.- Az orvoshiány ezen a te­rületen is nyomasztó. Ezért nem elég a finanszírozáson javítani, orvos, asszisztens is kell, aki ellássa a beteget. A fiatalok számára is vonzóvá kellene tenni ezt a munkát, és ebben a megfelelő bérezés mellett nagy segítség lenne a rezidensképzésben a kötele­ző szakrendelői gyakorlat be­vezetése. Az orvoskolléganők, családi okok miatt, valamint bizonyos szakmák képviselői, szerintem szívesebben kijön­nének az alap- és járóbeteg-el­látásba, ahol nincsenek esti és a hétvégi ügyeletek.- Az önálló szakrendelők, ame­lyeket az önkormányzatok nem adtak át az államnak, tavaly és az idén sem kaptak támogatást adósságaik csökkentésére. Meny­nyi pénzre lenne szükségük?- Még készül az ezzel kap­csolatos felmérés, de nem csak azt kell megnéznünk, hogy mennyi a 30, vagy a 60 napon túli tartozás összege, hanem azt is, hogy mennyit fizettek ki az elmúlt időszakban ezekből a fenntartó önkormányzatok. Akik nem adták át az államnak az intézményüket, felelősséget is vállaltak értük, és gond ese­tén a zsebükbe nyúltak. Ezért annak ellenére, hogy a műkö­dési támogatások odaítélésénél nem érvényesült a szektorsem­legesség, szerintem jó döntés volt megtartani a szakrende­lőket. De nem lenne helyfes, ha ezentúl teljesen az önkormány­zatokra hárítanák a megoldás felelősségét.- Mostanában sok szó esik az állami intézményeken belüli ma­gánellátásról. Mennyiben érinthe­ti ez a szakrendelőket?- Engedjük meg a magán­betegek ellátását a tb-finan- szírozott kórházakban, rende­lőkben, ha ezt tiszta viszonyok között tehetjük. Mert az nem jó, ha például ugyanaz a kardioló­gus, aki a szakrendelőben vo­lumenkorlát és a megengedett rendelési óraszám miatt csak három hónapra tud időpontot adni egy vizsgálatra, térítésért akár aznap fogadni tudja a be­teget a magánrendelőjében. A beteg, az orvos és a rendelő is jobban jár, ha ezt szabályozot­tan tehetik meg helyben, mond­juk rendelési idő után. Félmilliárd eurós kereskedelmi többlet kivitel Júliusban erőteljesen növekedett az export és az import is Moszkva az orosz légteret is lezárná Remekül indult az év második fele a magyar gazdaságban: jú­liusban az export 8,4, az import pedig 7,9 százalékkal növeke­dett az előző év azonos időszaká­hoz képest. A külkereskedelmi többlet megközelítette az 500 millió eurót, és 66 millióval nőtt egy év alatt. A kivitel dinamikus bővül az orosz-ukrán feszültség ellenére, ám a háborús helyzet miatt való­színű, hogy az év hetedik hónap­jában is csökkent az exportunk Oroszország és Ukrajna felé. Az európai gazdaság lassulása sem érzékelhető; a jó exporttel­jesítmény mögött elsősorban az állhat, hogy továbbra is nagy a kereslet a világban a Magyaror­A külkereskedelmi forgalom egyenlege (millió euró) 900 2013. júl.-2014. júl. VG-GRAFIKA FORRÁS: KSH szágon gyártott autók iránt. Az ipari termelés pedig azt mutatja, hogy a többi ágazat is kezd fel­zárkózni a húzóerőnek számító autóipar mellé, ez pedig az ex­portot is támogatja. Az import is gyorsan bővül, ami elsősorban a javuló belső keresletnek köszön­hető. A fogyasztás növekedése még visszafogottnak látszik, a beruházások azonban évek óta nem látott bővülést mutatnak. Az év első hét hónapjában a kivitel 5, a behozatal 4,8 száza­lékkal emelkedett, a külkeres­kedelmi mérleg aktívuma pedig megközelítette a 3,8 milliárd eurót. Elemzők szerint idén 6 milliárd eurónál is nagyobb le­het a többlet még akkor is, ha az év második felében nem húz majd annyira az export és az import is jobban növekszik. A következő hónapokban már na­gyobb hatása lehet az orosz-uk­rán feszültségnek az embargók miatt is, ez azonban nem fogja megrengetni a magyar expor­tot, hiszen egyik ország sem meghatározó külkereskedelmi partnerünk. Az Európai Újjáépí­tési és Fejlesztési Bank (EBRD) friss elemzésében arra hívja fel a figyelmet, hogy az orosz im­porttilalomnak érezhető hatása lesz Magyarországra. Szerintük a mezőgazdasági termékekre és élelmiszerekre vonatkozó tiltás csak átmeneti hatást fog gyako­rolni. ■ H. J. bojkott Oroszország légteré­nek használatát is megtilthatja Moszkva, ha a Nyugat az orosz gazdaság újabb ágazatait érintő büntetőintézkedéseket vezet be - figyelmeztetett Dmitrij Med- vegyev orosz kormányfő a Vedo- mosztyi című orosz lapnak adott interjúban. A Vedomosztyi egy hónapja már közölte értesülését a Szibéria fölötti átrepülés betil­tására vonatkozó orosz tervekről. Az Interfax orosz hírügynökség szerint az Európából Ázsiába ve­zető útvonalon minden járattal mintegy 30 ezer dollárt takaríta­nak meg a légitársaságok. A Luft­hansa, a British Airways és az Air France komoly összegeket fizet az Aeroflotnak, az állami többségi tulajdonban lévő orosz légitársa­ságnak a szibériai tranzitért. Az Európai Unióban pénteken közöl­ték, hogy további büntetőintézke­déseket foganatosítanak Orosz­országgal szemben. A pénteken Ukrajna és az oroszbarát szepa- ratisták között kötött tűzszünet ellenére tegnap is folytatódtak a harcok. Petro Porosenko ukrán államfő Mariupolba látogatott, az Azovi-tenger partján található vá­rost előző éjjel is lőtték a szakadá- rok. Az államfő beszámolt arról, hogy péntek óta 1200 hadifoglyot engedtek szabadon. Dmitrij Ko­zak orosz miniszterelnök-helyet­tes közben azt közölte, hogy 105 ezer ukránnak biztosítottak me­nedékjogot. ■ VG

Next

/
Thumbnails
Contents