Új Néplap, 2014. június (25. évfolyam, 127-150. szám)

2014-06-25 / 146. szám

2014. JUNIUS 25., SZERDA 5 BELFÖLD - KÜLFÖLD Több mint hétmillióba keiül majd egy kollégiumi hely Akadoznak a fejlesztések elte A vállalkozói szféra beruházásaira is számítanak az egyetemek Összeálltak az EP csoportjai, Marine Le Pen frakció nélkül maradt Mezey Barna, az ELTE rektora szerint fontos a nemzetközi kapcsolatok ápolás, a pályázás, a lobbizás és a konzorciumokban való részvétel építkezés Új kollégiumot épí­tenek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudo­mányi Kara számára, a hat­száz férőhelyes létesítmény 4,3 milliárd forintba kerül a hét­főn megjelent Közbeszerzési Értesítőben közölt információk szerint. Ez alapján egy kollé­giumi férőhely kialakítása 7,2 millió forintba kerül majd. A projekt keretében össze­sen 138 kollégiumi szobablok­kot alakítanak ki, de lesznek az épületben vendégszobák, akadálymentesített szobák és egyéb kiszolgáló létesítmé­nyek, így például teakonyhák és speciális közösségi terü­letek, köztük egy számítás- technikai terem. A Budapest nyolcadik kerületében talál­ható Orczy Parkban megépülő kollégium teljes alapterülete 11358 négyzetméter lesz. ■ A Ludovika felújítása 4,7 milliárdba került, a kollégium 4,3 milliárdba A Közbeszerzési Értesítőben megjelent tájékoztatás szerint a projekt megvalósítására kiírt pályázatot a W-É-P Konzor­cium nyerte el. A győztes kon­zorciumot három cég alkotja, a biatorbágyi székhelyű West Hungária Bau Kft., a budapesti Épkar Zrt. és a szintén fővárosi központú PBE Energiame­nedzsment Kft.. A West Hun­gária Bau a múlt évben 10,1 milliái'd forintos bevételt ért el, a cégnél az átlagos statisztikai létszám 2013-ban 69 volt. Az Épkar Zrt. 7,9 milliárd forintos bevétellel zárta a tavalyi évet, a cégnél 128-an dolgoztak. Lé­nyegesen kisebb vállalkozás a konzorcium harmadik tagja, a PBE Energiamenedzsment Kft. a múlt évre 114,6 millió forin­tos forgalomról számolt be. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemet 2011-ben alapítot­ta a kormány a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola, és a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Kara integrációjával. Az Orczy Park­nál található Ludovika Campus létrehozásáról 2012 májusában döntöttek, a főépületet, az egy­kori Ludovika épületét már­ciusban adták át, a felújítás 4,7 milliárd forintba került. ■ VG Csökkenek a források az oktatásban, ezért veszélybe kerülhetnek kutatás-fej­lesztések - mondta Mezey Barna, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora. Agyagási Edit- A 2014-2020-as operatív prog­ramok tervezése a végéhez közele­dik. Milyen uniós pénzekre tudnak pályázni?- Az uniós forrásból a közpon­ti régióba kevés pénz fog jutni, a kormányzat pedig világossá tet­te, hogy a költségvetésből sem fogják visszapótolni a kieső EU-s összeget. Ha nem jönnek létre olyan kormányzati technikák, amelyek valamilyen módon segí­teni képesek a központi régióban az innovációs és tudományos ku­tatási feltételeket, akkor komoly nehézségeink lesznek.- Milyen túlélési stratégiát tervez­nek?-A nemzetköziesítés az egyik legfontosabb célunk. Ez két dol­got jelent: az egyetem megpróbál külhoni hallgatókkal, külföldi kollégákkal dolgozni, illetve megkíséreljük kintről megsze­rezni azokat a forrásokat, ame­lyeket belülről nem tudunk. Itt nem csupán arról van szó, hogy nagyon jó pályázatot kell bead­ni, hanem lobbizni is kell. Ezek új feladatok elé állítanak min­ket. A másik lehetőség pedig az, hogy erősítjük a részvételeinket a nemzetközi konzorciumokban. Legutóbb bekapcsolódtunk a ré­gió felsőoktatási intézményeit összefogó CENTRAL nevű közös­ségbe, aminek fontosságát alá­húzza, hogy a Humboldt egyetem válogatta ki a résztvevőket. Emel­lett benne vagyunk a legtöbb eu­rópai elit egyetemi hálózatban is.- Hazai oldalon milyen perspektí­vák vannak?- Az ELTE számított arra, hogy az úgynevezett Klingham- mer-csomag befogadásra talál. A szakma és a korábbi állam­titkár, Klinghammer István ki­dolgozott egy tervezetet, ebben a nemzetközi eredményekkel büszkélkedő kutató egyetemek honorálása jelent volna meg. Névjegy MEZEY BARNA (61) 2010 - Az Eötvös Loránd Tu­dományegyetem rektora 2006-2009 - Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Oktatási Tudományos Taná­csának tagja 2000-2008 - Az ELTE Ál­Ez segített volna abban, hogy a kutatásainkat pénzügyileg alá tudjuk támasztani, mert a jelen­legi finanszírozási rendszerben ezeknek nincsen meg a forrása. Az én rektori ciklusom alatt for­dult az elő először, hogy hallgatói létszámhoz arányosan osztották el a költségvetést, se fenntartási, se tudományos szempontok nem szerepeltek benne. Némileg el­lentmondásos helyzet alakult ki: az elmúlt évben a felsőoktatási intézményektől komoly össze­geket vontak el, ugyanakkor a MTA-nál jelentős támogatás je­lent meg a kutatás támogatására és fejlesztésére. Eleinte úgy tűnt, hogy ami tőlünk elkerült, az oda transzferálódott. De nem, mert a felsőoktatásból akkora összege­ket vontak ki, hogy ennek csak egy töredéke juthatott az Akadé­miának. A szabályozási környe­zet súlyosságát jelzi, hogy a köz- igazgatásra, és nem az egyetemi lam-és Jogtudományi Kar dé­kánja 2005 - Az European Lawyer Journal tanácsadó testületé­nek tagja 2000-2003 - Az Európai Köz- igazgatási Képzési Ösztöndíj Bizottság tagja szférára értelmezett beszerzési tilalom miatt az Informatikai Ka­runk, ahol pedig folyamatos fris­sítésre van szükség, az elmúlt három évben állami forrásból nem vásárolhatott számítógépet. Még jó, hogy voltak EU-s pályá­zatok. Abban bízunk, hogy az új államtitkár érzi a helyzetet, hi­szen ő a nemzetközi menedzser­világból érkezett.- Erős gazdaságfejlesztési fókusz­ról nyilatkozott. Ez mit jelent?- Kormányzati elvárás, hogy a felsőoktatás munkaerőpiaci be­kötése erős legyen. De azt tudato­sítanunk kell a döntéshozókban, hogy a felsőoktatás egy egyedi, általános értékközvetítő intéz­ményrendszer. A Természettudo­mányi Kar nem piacorientált, hi­szen elsősorban alapkutatásokat végez. De ha ezek ma elmarad­nak, akkor holnap azok az alkal­mazott kutatások, amelyekre a piac épít, eredménytelenek lesz­nek. Nekünk azt is világossá kell tenni, hogy a felsőoktatás nem tud gombnyomásra előállítani több szakembert. Ahhoz, hogy fölfuttassunk egy képzést, 5-7 év is szükséges. Nem lenne haszon­talan, ha a vállalkozói szféra is beruházna a felsőoktatásba, ne csak a csontig leszegényedett fel­sőoktatástól várnák az azonnali megoldást. választás Nem sikerült szélső- jobboldali frakciót alakítania az Európai Parlamentben Marine Le Pennek és Geert Wildersnek. A francia Nemzeti Front (FN) és a holland Sza­badság Párt (PVV) vezetője a tegnapi határidőre nem tudta teljesíteni az EP-frakció meg­alakításához szükséges krité­riumokat, vagyis nem tudott maga mellé állítani legalább hét tagországból képviselőket. Le Penék vetették el a szövetsé­get például a lengyel KNP-vel és a magyar Jobbikkal, a két szervezet már túlságosan szél­sőséges volt a számukra. A tervezett szövetséghez csatla­kozott volna a két párton kívül az osztrák Szabadság Párt, az olasz Északi Liga és a belga Vlaams Belang, ők vélhetően függetlenként fogják majd képviselni az euroszkeptikus eszméket. Az EU-ellenes pártok egy másik csoportjának ugyan­akkor sikerült frakcióba tömö­rülni: Nigel Faragé vezetésével a brit UKIP össze tudta szedni a szükséges 48 képviselőt, így a mostáni ciklusban is meg­alakulhatott a Szabadság és Demokrácia Európája (EFD) csoport. Igaz, Faragé csak úgy tudta teljesíteni a hét tag­országra vonatkozó előírást, hogy négyből csak egy-egy képviselő csatlakozott - emelte ki a Bruxlnfo. Köztük van egy francia is, akit éppen a Nemze­ti Fronttól csábított át. A frakcióalakítás határideje tegnap járt le az Európai Parla­mentben. Ezúttal is az Európai Néppárt (ÉPP) a legnagyobb csoportosulás, a konzervatív szövetségnek 221 képviselője van a 751 fős testületben. Je­lenleg 190 fős a Szocialisták és Demokraták (S+D) frakciója, amely ideiglenes jelleggel is­mét vezetőjéül választotta Mar­tin Schulzot. A tagországok közötti egyre szélesebb alku nyomán a német politikus a következő két és fél éves perió­dusban is az EP elnöke lehet. A harmadik legnagyobb csoport, a liberálisok (ALDE) jelenleg 67 képviselővel ren­delkeznek, míg a konzerva­tív euroszkeptikus Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) 65-tel. A Zöldekhez ötve- nen csatlakoztak. ■ VG Nem szakadt meg a közel két éve tartó kamatvágási ciklus prognózis Idén nem emelkedik a fogyasztói árindex, a gazdaság azonban közel 3 százalékkal bővülhet A huszonkettedik egymást kö­vető hónapban is csökkentet­te az irányadó kamatszintet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa. A várako­zásoknak megfelelő 10 bázis­pontos vágással 2,3 százalékra csökkent a kamat. Az elmúlt kö­zel két évben 470 bázisponttal mérséklődött a ráta. A Matolcsy György vezette testület tegna­pi döntését segítette az MNB új inflációs jelentése, amely sze­rint idén nulla százalékos lesz az infláció, vagyis az index ép­pen 3 százalékponttal múlhatja alul a jegybank célját. Három hónappal korábban még 0,7 szá­zalékos áremelkedési ütemet ve­tített előre az MNB, ám az inflá­ció negatív tartományba került. Áprilisban és májusban is 0,1 százalékkal csökkent az index, ami kedvezőtlen meglepetést je­lentett. Deflációtól azonban nem kell tartani még így sem, hiszen a maginfláció (ami kiszűri pél­dául a központi árszabályozás hatását) 2,4-2,5 százalék között mozog. A kamatvágást az inflációs szám mellett segítette, hogy az Európai Központi Bank tavaly november óta először újra lazí­tott. A kamatvágás mellett igye­keznek fellendíteni a hitelezést, és végső soron a pénznyomta­tást is megfontolhatják. Egye­lőre azonban utóbbira nincs szükség. Mindezek szerepet játszhat­nak abban, hogy a Monetáris Tanács szerint a következő hó­napban még sor kerülhet óva­tos kamatcsökkentésekre, ami vélhetően az elmúlt időszakban megszokott 10 bázispontos vágá­sokat jelent. Arra azonban senki sem számít, hogy a kamat 2 szá­zalék alá csökken, és az irány­adó ráta az MNB közleménye szerint is megközelítette az inf­lációs cél eléréséhez szükséges szintet. Igaz, a friss prognózis alapján jövőre is csak 2,5 szá­zalékra emelkedik az infláció - ami 0,5 százalékponttal ala­csonyabb a márciusi prognózis­hoz képest -, és 2016-ra éri el a 3 százalékos célszintet. Az infláció leszállításával pár­huzamosan az MNB’ megemelte a növekedési előrejelzését. Há­rom hónapja még 2,1 százalékos GDP-bővüléssel számoltak az idei évre, most úgy vélik, hogy a növekedés üteme megközelít­heti a 3 százalékot. A derűlátóbb prognózisban szerepe lehet az első negyedéves 3,5 százalékos növekedési adatnak. A Monetá­ris Tanács szerint a gazdaság bő­vülése a korábbiaknál kiegyen­súlyozottabb szerkezetben foly­tatódhat. „A növekedésnek a kö­vetkező években is meghatározó forrása lehet az export élénkülé­se, emellett a belső kereslet is to­vább erősödhet” - véli a tanács. A beruházások növekedését a javuló konjunkturális kilátások, az EU-források felhasználása és a jegybank hitelprogramja is se­gítheti. A tanács úgy véli, hogy a lakossági fogyasztás fokozatosan élénkülhet a reáljövedelem növe­kedésével párhuzamosan, a vál­ság előtt felhalmozott adósságok leépítése azonban tovább tarthat. Élemzők úgy vélik, hogy a je­lenlegi alacsony kamatszinttel még egy ideig támogathatja a gazdaság növekedését az MNB, ám jövőre kamatemelés várható, miután a világ legnagyobb köz­ponti bankjai a válság kirobba­nása óta először szigorítani kez­denek. Igaz, az EKB-nál egyelőre a defláció elkerülése van napi­renden. ■ H. J. Változások a folyó fizetési mérlegben vég­rehajtott változtatások jelentős része átsorolást jelent a mérleg egyes részei között, közülük leginkább az áruk és a szolgál­tatások között történt váltás - mondta Durucskó Mihály, az MNB osztályvezetője. A ked­den publikált, első negyedévé­re vonatkozó statisztika az el­ső, az új módszertan alapján összeállított adatközlés. Meg­változik az idegenforgalom jö­vedelmeinek vagy a bérmunká­nak az elszámolása, de az ille­gális tevékenységből származó jövedelmek egy részét is kimu­tatják.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents