Új Néplap, 2014. június (25. évfolyam, 127-150. szám)

2014-06-25 / 146. szám

KOZELET ■■ !!■■■■■■■—j|jl|i<ill—y>—IU«il MI| Ml li.Miii lit* liilliill I lílil'i I Ilii Ilii llllüIliül iHUI—UHÍWIiH—i— iliíiii HB'i'MillHiUnwri iim TiTid MIIT mw iTiftr Orbán megköszönte a vitát unió A bevándorlást korlátozná a magyar kormányfő A visegrádi négyek kormányfői, Bohuslav Sobotka cseh, Robert Fico szlovák, Donald Tusk lengyel és Orbán Viktor magyar miniszterelnök HÍRSÁV Putyin békülékeny hangot üt meg Vlagyimir putyin orosz elnök javaslatot tett a parlament felsőházának, hogy vonja vissza azt a .felhatalmazást, amelyet márciusban adott neki a hadsereg Ukrajnában történő alkalmazására. Az államfő kezdeményezése „a kelet-ukrajnai helyzet normalizálását és rende­zését célozza és az erről megkezdett háromoldalú tárgyalásokkal kapcsolatos”- közölte Putyin szóvivője. Hétfőn Donyeckben egyez­tetések kezdődtek az EBESZ és Oroszország bevonásával a kijevi hatalom és a dél­kelet-ukrajnai szakadárok vezetői között. ■ MTI Bírósági döntés a lehallgatási botrányban BŰNÖSNEK MONDTÁK ki a brit miniszterelnöki hivatal egy­kori sajtófőnökét az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb belpolitikai és sajtóetikai botrányát kavaró telefonle­hallgatási ügy büntetőperé­ben. Andy Coulson a News of the World bímű bulvárlap főszerkesztőjeként engedé­lyezte telefonbeszélgetések illegális lehallgatását. A botrány három éve robbant ki, miután kiderült, hogy feltörték egy elrabolt és br.u,-. tálisan meggyilkolt 13 éves angol kislány mobiltelefonjá­nak üzenetrögzítőjét. ■ MTI Tagjelölti státuszt kapott Albánia ALBÁNIA EU-TAGJELÖLT lett - erről az uniós tagországok EU-ügyekkel foglalkozó miniszterei egyeztek meg Luxembourgban. A státusz még nem jelenti a csatlako­zási tárgyalások megkezdé­sét. Ennek érdekében az EU a szervezett bűnözés elleni hatékonyabb fellépést, az igazságszolgáltatás függet­lenségének megerősítését, valamint az alaptalanul me­nedékjogért folyamodó albán állampolgárok számának csökkentését várja el. ■ MTI Európa új korszakában új eszközökre van szükség - hangoztatta Orbán Viktor a V4-ek kormányfői és Jósé Manuel Barroso előtt Buda­pesten. Éber Sándor Magyarország saját válságke­zelési módszerével ki tudott lá­balni a krízisből, de az Európai Unió forrásai nélkül nem lehetett volna fejlesztéseket végezni - mondta tegnap A visegrádi cso­port - Európa növekedési motorja című konferencián Orbán Vik­tor. A magyar kormányfő a Ma­gyar Tudományos Akadémián tartott előadásában V4-es kollé­gái előtt azt hangsúlyozta, hogy Magyarország nem használta a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EU által javasolt válságkezelé­si modellt, egy teljesen különbö­ző stratégiát követett, amiből sok vitája volt az unióval. Köszönetét mondott a helyszínen lévő Jósé Manuel Barrosónak a vitákért és az ezek során tanúsított maga­tartásáért. Orbán szerint ugyan­is az Európai Bizottság elnöke mindvégig ragaszkodott ahhoz, hogy a fennálló vitákat kizárólag az érvényben lévő szerződés jogi keretein belül szabad lefolytatni, és a politikát ebből ki kell zárni. „Európa új korszakba lépett, egy új korszakhoz pedig új esz­közökre van szükség” - hangoz­tatta Orbán. A magyar kormány álláspontját ismertetve Orbán elmondta, hogy az unión belül biztosítani kell a munkaerő sza­bad áramlását, de az EU-n kí­vülről érkező bevándorlást kor­látozni kell. Európának a meglé­vő, képzetlen munkaerő-tartalé­kaira kellene áldoznia, például a magyar roma közösségre. Orbán felvetette, hogy az A V4-EK együtt Európa ötödik legnagyobb gazdaságát je­lentik, míg a világon a tizen­kettediket - hangoztatta a regionális politikáért felelős uniós biztos Budapesten. Jo­hannes Hahn kiemelte: a 2014-2020-as pénzügyi cik­lusban 350 milliárd euró for­rás áll rendelkezésre, amely a magánberuházásokkal együtt 500 milliárd euró felé Egyesült Államokkal szabad­kereskedelmi megállapodást kötni kívánó EU mennyire lesz versenyképes, ha az energiá- rak Amerikában harmadany- nyiba kerültek. Ezért ismét ol­csó energiát sürgetett. A polgárok növekedést és munkahelyeket akarnak Eu­rópában, és a tagállamok kormányainak erre kell össz­pontosítaniuk, ez az európai parlamenti választások üze­nete - hangoztatta Barroso. A Bizottság elnöke közölte, hogy békés megoldásra van szükség Ukrajnában, és az EU támogat­ja a most bejelentett béketervet. is emelkedhet. Az uniós pén­zekből a V4 országoknak együttesen 135 milliárd euró fog jutni. Hahn hangsúlyozta az innováció fontosságát, ki­emelte az agyelszívását meg­állítását a térségből. Szerinte az új kohéziós politika lehe­tővé teszi, hogy a források felhasználása az infrastruk­túra-fejlesztéstől a gazdasá­gösztönzés felé mozduljon el. Június 27-én aláírják a társulá­si szerződést Ukrajnával, amit kiterjesztenek Moldáviára és Grúziára is. A bizottság vizsgálja meg, miként csökkenthetők a forrás­lehívásokhoz kapcsolódó admi­nisztrációs terhek, és kezeljék rugalmasabban a lehívási ha­táridőket - kérte Barrosót ^szlo­vák miniszterelnök. Robert Fico elmondta, Szlovákiában még az uniós források 40 százaléka fel- használásra vár. Minden euró, amely uniós forrásokból jut Csehország- nak, egész Európára hatással van, ezért remélhetőleg mie­lőbb megkezdődhet az új ala­pok lehívása - mondta a cseh kormányfő. Bohuslav Sobotka támogatja, hogy Európa a tudá­salapú gazdaság irányába moz­duljon el, mivel ez növelheti a versenyképességet és a foglal­koztatást. Donald Tusk fontosnak ne­vezte az átláthatóságot az uni­ós forrásokkal kapcsolatban. A lengyel miniszterelnök a lehall­gatási botrányra utalva megje­gyezte: kormánya megmutatta, az információhoz való hozzáfé­rés náluk a legjobb a világon. Elhalasztották az üzemanyag jelölésének bevezetését parlament Egy évvel elha­lasztják az üzemanyagok jelö­lését és ellenőrzését szolgáló rendszer bevezetését, amely­nek határideje idén július 1-je volt - döntött a parlament. A halasztás az uniós eljárás mi­att vált szükségessé, Brüsszel az áruk szabad áramlásának elvét látta veszélyeztetve. „A törvény célja az üzem­anyagokat érintő jövedéki- adó-visszaélések visszaszo­rítása" - írta az MSZP-s Tóth Bertalan írásbeli kérdésére válaszolva a nemzeti fejleszté­si miniszter. Seszták Miklós közölte: egy bűnszervezet így 2012 és 2014 között mintegy 7 milliárd forintos kárt okozott a költségvetésnek. A gázolajhoz nagyon hasonló termékek­nek, a kenőolaj-alapanyaghoz hasonló paraméterekkel ren­delkező olajoknak próbálnak piacot találni szinte egész Európában. Nem jövedéki- adó-köteles ásványolajterméket forgalmaznak, a bejelentési és adófizetési kötelezettségüket nem teljesítve üzemanyagként értékesítik a termékeket, papí­ron több országban vándorol- tatva a termékeket. Seszták kö­zölte, hogy a jelölés speciális, több komponensű, kifejezetten v magyarországi jelölés érde­kében összeállított jelöiőanyag- gal fog történni, amelynek sem összetevői, sem pedig ” be­keverési arányai nem nyilvá­nosak. Az MSZP korábban mu- tyit emlegetve azt hangoztatta, hogy egy Fidesz pártközeli cég végezné a színezést. A jelölőrendszer költségei az üzemanyagárakban meg fognak jelenni, ami nem lehet kevesebb az első hat hónapra alkalmazható havi üzemanyag­ár átlagának 1 százalékánál. Seszták szerint 2014-re ez az üzemanyagfajtánként eltérő mértékű, mintegy 3,2-3,3 fo- rint/liter tagi hozzájárulási díjak mintegy 0,9-1,1 forint/ literes emelését jelentené. Az eredeti tervek szerint évi 10-20 milliárdot szednének be az au­tósoktól. ■ É. S. Európa ötödik gazdasága Megváltozott munkaképességűek: kevés esély a munkára FELMÉRÉS Az információhiány nehezíti leginkább a fogyatékosok foglalkoztatását A cégek többsége ma Magyar- országon csak azért akar meg­változott . munkaképességű munkavállalót foglalkoztatni, hogy ne kelljen rehabilitációs hozzájárulást fizetnie - derül ki a fogyatékos emberek munka­erőpiaci integrálásával foglalko­zó Rehabjob vizsgálatából. Dobár Attila, a cég ügyvezető igazgató­ja szerint ezért az a legfontosabb, hogy a vállalatok ne kötelezettsé­get, hanem lehetőséget lássanak a foglalkoztatásban. „Legutóbb azzal keresett meg minket egy nagy cég, hogy közvetítsünk ki számukra megváltozott képessé­gű munkavállalókat. Mi felaján­lottuk, hogy felmérjük, milyen típusú munkára, milyen jellegű munkaerőre lehet szükségük, mennyire akadálymentesített és egyáltalán, mennyire befogadó a környezet, de ők ezt nem igé­nyelték. Pedig korántsem mind­egy, hogy el tudnak-e fogadni egy Down-szindrómás kollégát, mint ahogy az sem, van-e moz­gássérült mosdó az épületben, vagy hogy megoldott-e például a vakok számára szükséges info­kommunikációs akadálymente­sítés” - magyarázta Dobár Attila. A Rehabjob szerint nem csak az probéma, hogy a cégek le­egyszerűsítőén kezelik a meg­változott munkaképességűek foglalkoztatását. Az is, hogy elsősorban nem munkavállaló­ként, hanem fogyatékkal élőként A nagyvárosokban van állás kezelik az így foglalkoztatotta­kat, nem várnak el tőlük valódi teljesítményt, de nem is adnak megfelelő fizetést. „Jelenleg ta­lán az a leggyakoribb és egyben legrosszabb gyakorlat, amikor minimálbérért foglalkoztatnak speciális helyzetű munkavállaló­kat, rugalmatlanul előírt feladat­körökben - mondta Dobár. A megváltozott munkaké­pességűeknek Budapestet és néhány nagyvárost leszámítva kevés esélyük van az elhelyez­kedésre. „Nagyon sok olyan emberrel beszéltünk, akinek reménytelen a helyzete, de nem a fogyatékossága miatt, hanem mert a fogyatékosságával azon a környéken nem lehet munkát kapni. Mindeközben a nagyvá­rosokban óriási túljelentkezés van a meghirdetett állásokra” - számolt be Markos Ádám, a Re­habjob szakmai vezetője. A cé­gek gyakran nem tudnak, vagy nem mernek informatív állás- hirdetéseket írni, de így a pályá­zók sem tudják felmérni, milyen SZAKÉRTŐK NAGYJÁBÓL 350- 400 ezer fősre teszik a megvál- toztott munkaképességűek szá­mát, akik közül 100-120 ezer embert akár a nyílt munkaerő- piacon is integrálni lehetne. Ehhez képest a becslések arról feladatokat kellene ellátniuk. De a megváltozott munkaképessé­gűek sem tudják, hol és hogyan tüntessék fel az önéletrajzukban a fogyatékosságukat. Markos Ádám szerint nem alakult ki a természetes gyakorlat, hogy ezt az információt se alul-, se felül ne értékeljék. ■ H. É. szólnak, hogy ennek a harma­da, vagyis csupán 35-40 ezer megváltozott munkaképességű kap lehetőséget a versenyszfé­rában, illetve a közszféra nem védett foglalkoztatásra létre­hozott munkahelyein. Csak a töredékük dolgozik

Next

/
Thumbnails
Contents