Új Néplap, 2014. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
2014-03-21 / 67. szám
6 GAZDASÁG 2014. MÁRCIUS 21., PÉNTEK HÍRSÁV Európai hálózatot hoz létre a Waberer's A waberer’s International Zrt. árbevétele tavaly 20 százalékkal nőve meghaladta a 452 millió eurót. Az EBITDA (kamatok, az adózás és értékcsökkenés leírása előtti eredmény) 64 millió euró lett. A társaság csaknem 100 millió euró értékben hajtott végre beruházásokat. Az idei üzleti terv szerint az árbevétel 500 millió euró fölé emelkedik. A Waberer’s leányvállalatokat alapít Európa-szerte. A Waberer’s France február indult és hamarosan hasonló vállalkozások jönnek létre az Egyesült Királyságban, Hollandiában és Olaszországban, miközben helyi szakemberekkel bővíti létszámát a Waberer’s Deutschland és a Waberer’s Polska. ■ VG Regionális projektben a GYSEV egységes, regionális közlekedési rendszert kívánnak létrehozni a GYSEV Zrt., és az Északnyugat-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. most induló együttműködésében - közölték az érintettek. A két vállalat az autóbuszos és vasúti közlekedés összehangolásával szeretné növelni a régióban a tömegközlekedést használó utasok arányát. ■ VG Megalakult az FBAMSZ online szekciója oiáiNE szekció alakult a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) keretein belül, mivel a nem életbiztosítási üzletágban folyamatosan növekszik az online szerződéskötések száma - közölte a szakmai szervezet. A szekció elnöke Sebestyén László, a legnagyobb hazai online biztosításközvetítő cég, a Netrisk.hu vezérigazgatója lett. Az online szekció célja a legjobb alkuszi gyakorlat kialakítása, illetve érdekeik képviselete a biztosítók és a jogalkotók felé. A kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződések kétharmada születik online, de az utazási biztosításoknál is eléri ez az arány a 18 százalékot. ■ MTI Erősödött a hazai it-piac fejlesztések A mobiltechnológia és a felhőmegoldások a középpontban Az idén a 700 milliárd forintot is meghaladhatja a hazai it-piac mérete. Gyorsabb reakcióidő, rugalmasság, nyitottabb partneri viszony az elvárás A legnagyobb növekedést produkálta - és 683 milliárd forintot ért el - a régióban tavaly a hazai it-piac, és az idén is további 2,6 százalékos bővülést prognosztizál az IDC piackutató cég ezen a területen. A vállalatok informatikai költéseiben a mobil- technológia és a íelhŐ alapú megoldások játszanak majd meghatározó szerepet. Kalocsai Zoltán Az idén várhatóan 2,6 százalékkal bővül a hazai informatikai piac és a szektor teljesítménye megközelíti a 701 milliárd forintot - mondta el érdeklődésünkre Komáromi Zoltán, az IDC Magyarország ügyvezető igazgatója. A múlt évben 683 milliárd forintot költöttek a hazai intézmények, vállalatok és fogyasztók it-eszközökre és megoldásokra, ez 4,2 százalékkal volt több, mint a 2012-es érték. Tavaly a hardverek eladásából származott az informatikai piac bevételének 54,3 százaléka. A szegmens fejlődésében egyébként meghatározó szerepet játszott az eszközértékesítés, amely az IDC értékelése szerint két fő tényezőre vezethető vissza. „Egyrészt nagyon megnőtt a kereslet a táblagépek, okostelefonok iránt, másrészt jelentős kormányzati beszerzések valósultak meg, amelyek keretében sok ezer eszközt vásároltak” - számolt be a múlt évi eredmények hátteréről Komáromi Zoltán. A második legnagyobb szeletet a szolgáltatások hasították ki az informatikai piacból, a terület részesedése meghaladta a 25 százalékot, míg a szoftverek valamivel több mint egyötödét adták az it-költéseknek Magyarországon. „A 2012-es eredményekkel összevetve tavaly a közép-európai régióban a magyar inaz idén második alkalommal szervez konferenciát az IDC főként a közép-európai térségben működő vállalatok informatikai vezetői számára. Az április 9-11. közötti bécsi CIO Summit-on többek között a mobilitás, a felhő számítástechnika, a nagy formatikai piac teljesített a legjobban. Az idén várható növekedés ugyanakkor már nem annyira impozáns, a legtöbb közép-európai piac jobban fog teljesíteni ” - tette hozzá az IDC ügyvezető igazgatója. Ebben az évben a hazai vállalati szektor informatikai prioritásaiban kiemelt szerep jut a mobileszközök és megoldások beszerzésének, illetve a felhő alapú megoldásoknak. Ez utóbbi területre a múlt évben 5,1 milliárd forintot költöttek Magyarországon, ami 40 százalékos fejlődést jelentett 2012- höz képest. Az IDC várakozásai szerint ez a dinamikus növekedés az idén is megmarad a piacon. „Egyre inkább érezhető, hogy a vállalkozások máshogy mennyiségű adat kezelése és üzleti célú hasznosítása (Big Data) lesznek majd a központi témák. az eseményen olyan nagy cégek it-vezetői számolnak be tapasztalataikról, minta Porsche, az OMV vagy éppen azIKEA. tekintenek az informatikára, az ezzel foglalkozó részlegre, j mint korábban. Gyorsabb reakcióidőt, rugalmasságot, nyitottabb partneri viszonyt várnak el, kiemelt kérdéssé vált, hogyan tud az it-részleg hatékonyan közreműködni az üzleti sikerek elérésében. Ez megítélésem szerint sokkal nagyobb kihívást jelent az informatikai területen dolgozók számára, mint a technológiai újítások vagy feladatok” - fűzte hozzá J Komáromi Zoltán. Ennek jelentőségét jól szemlélteti, hogy az IDC felmérése szerint az amerikai vállalati informatikai vezetők 71 százaléka az idei legfontosabb feladatai között említette elérni azt, hogy az informatikai részleg inkább az üzleti stratégiára összpontosítson, mint a technológiaira. A kutatócég egy másik ta- j nulmánya szerint az idei vállalati informatikai beruházások 43 százalékában tekinthető irányítónak az it, 22 százalékukban az adott vállalat üzleti vezetői lesznek a meghatározók, míg 35 százalékban a két terület nagyjából egyenlő mér- tékben vállal szerepet az adott projektben. Konferenciáznak az it-vezetők Nem lehet tudni, ki újítja fel a Dunaiéit l es kohóját acélipar Az ISD Dunaferr Zrt. ez év szeptember 1-jén adná át a múlt év elején leállított, 1-es kohóját, a bontás tavaly meg is történt, de szerződést is bontottak a felújítással megbízott Hungaroinvesttel. Utóbbi elmaradt hasznáért pereli az acélművet. Az átadás tervezett időpontját a Dunaferr vezetése most februárban megerősítette az akkor kötött bérmegállapodás részeként. Egyúttal jelezte, hogy e dátum alól kivételt jelentenek a vis maior esetek, továbbá a tulajdonosok és a menedzsment által előre nem ismert, hatáskörükön kívül eső események. ■ A Dunaferraél rendre felmerül az aggodalom, hogy végleg megszűnhet a folyékony fázis A Világgazdaság érdeklődésére Mezőközy András, a dunaújvárosi társaság HR igazgatója azt mondta: „minden erőnkkel azon vagyunk, hogy tartsuk a szeptember elsejei határidőt, ez elemi érdekünk is, és az átadás más kötelezettség-vállalásunkkal is összefügg”. Arra viszont nem válaszolt - mondván, ez üzleti titok -, hogy mely társaság végzi a felújítást, sőt, még arra sem, hogy egyáltalán kötöttek-e szerződést egy másik kohófelújítóval. A Dunafermek két kohója van, ezek képviselik a termelési lánc úgynevezett fdlyékony fázisát. A gyártás alapanyagául szolgáló, nagy energia-felhasználással előállítható bram- ma egy részét már egy ideje a társaságot ellenőrző csoport ukrajnai gyárából, Alcsevszk- ből szállítják. A Dunaferrnél rendre felmerül az aggodalom, hogy végleg megszűnhet a folyékony fázis, ami miatt sokan az utcára kerülhetnek. Ilyen bejelentés nem volt, olyan viszont igen, hogy a fejlesztés hangsúlya nem a folyékony fázison, hanem a hengerlésen lesz. Egyesek szerint kérdéses az ukrajnai alapanyag-import gazdaságosság. Az anyagköltség a 2012-es árbevétel 81 százalékát tette ki a még működő 1-es kohóval. A Kassai Vasműnél az arány 71 százalékos volt 2012-ben. ■ B. H. L. Már három balatoni város is kaszinóért lobbizik a kormánynál vonzerő Hévíz és Balatonfüred után Siófok is a nyerőgépektől reméli a hosszabb nyári szezont Hévíz és Balatonfüred után a balatoni üdülőkörzet harmadik legfontosabb városa, Siófok is jelezte a kormánynak, hogy kaszinót szeretne. Mivel azonban a törvény szerint az egész Dunántúlon legfeljebb három játékkaszinó lehet a jövőben, Sopronban pedig 2015 végéig érvényes koncessziója van a Szerencsejáték Zrt. érdekeltségébe is tartozó kaszinónak, ezért a három balatoni város közül legfeljebb kettő lehet majd a kiválasztottak között. Ráadásul a dunántúli régióban Győr, Szombathely és Pécs is szívesen felkerülne a kaszinóvárosok térképére. „Mivel eleve nagyon sokan szoktak Siófokon nyaralni, ezért mindenképpen lenne létjogosultsága egy siófoki kaszinónak. A szezonon kívül is egy plusz vonzerőt jelentene a városnak, így a hotelek telítettsége augusztus után is nagyobb lehetne” - mondta lapunknak Hoffmann Henrik, a helyi turisztikai egyesület vezetője. Szerinte Siófok melletti érv az M7-es autópálya is, ahonnan a horvát tengerpartra tartó szlovák és lengyel turistákat a kaszinó segítségével talán nagyobb eséllyel lehetne becsábítani. Más kérdés, hogy Horvátországban jelenleg is számos helyen működik kaszinó. Tavaly az üdülőkörzet teljes vendégkörének több mint a felét négy város - Hévíz, Siófok, Balatonfüred és Zalaka- ros - szálláshelyei fogadták. A két zalai településre egyaránt mintegy 3 ezer fővel kevesebb vendég érkezett, míg Siófokon és Balatonfüreden a vendéglétszám meghaladta az egy évvel korábbit: előbbinél 18 és félezer, utóbbinál 6 ezer fővel. Az összes balatoni vendégéjszaka több mint ötödé Hévízen jelent meg, ahol az igénybe vehető gyógy- és wellness-szolgáltatá- soknak köszönhetően kiemelkedően magas volt a külföldiek aránya, és a vendégek az átlagosnál hosszabb időre foglaltak szállást. A legjobban talán Hévíz szeretne kaszinót, ugyanis a II. kategóriás nyitását is támogatta, de megfontolásra javasolta a Nemzetgazdasági Minisztériumnak (NGM) I. kategóriájú játékkaszinó létesítését is. Az I-es kategóriába az a kaszinó tartozik, amelyben legalább 100 játékasztal, valamint 1000 pénznyerő automata üzemel. Ez alatt minden kaszinó másodvonalbeli. Nem olcsó mulattság megnyitni egy kaszinót. Egy I. kategóriás kaszinóhoz legalább 1 milliárd, egy II. kategóriáshoz pedig 100-300 millió forint alaptőkét ír elő a törvény. Nagyban segítheti viszont a gazdaságos működést, hogy a koncesz- sziós díj már minden kaszinó esetében leírható a játékadóból. Ez egy vidéki kaszinó esetében idén 53,9 millió forint. „Nincs annyi játékos az országban, hogy 11 kaszinó nyereséges legyen. A kaszinóturisták pedig nem Magyarországra jönnek” - mondta lapunknak Schreiber István, a Magyar Szerencsejáték Szövetség elnöke. Szerinte talán egy hévízi kaszinó lenne életképes, de ő még abban is túl nagy kockázatot látna. A tavaly megszavazott törvény három régióra osztja fel a piacot: Nyugat- és Kelet-Magyarországon legfeljebb három-három, míg Budapest környékén maximum öt kaszinó lehet. Bennük összesen 3300 nyerőgép működését engedélyezték. Ez sokszorosát jelenti a jelenlegi gépszámnak. Az NGM által megbízható szerencsejáték szervezőnek ítélt vállalkozás pályázat nélkül is koncessziót kaphat. ■ V. M. Játékadó-bevételek (milliárd forint) 80
