Új Néplap, 2014. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

2014-03-21 / 67. szám

7 2014. MÁRCIUS 21, PÉNTEK BELFÖLD - KÜLFÖLD Csak egyetlen település nem pályázott kompenzációra Ismét nőtt a gyógyszerpiac elemzés Az USA és Japán után Kína jöhet fel a harmadik helyre IMF-vélemény Magyarországról: a jelen jó, a jövő bizonytalan A magyar gyógyszerpiac* változása (milliárd forint) • Változás az előző évhez képest (százalék) 2004 2006 2008 2010 2011 2012 2013 * Közforgalmú gyógyszerek adósságátvállalás A ma­gyar önkormányzati rendszer több mint egyharmadát, 1260 települést érint az a három fejlesztési forrás, amelyeknek együttes kerete 11,8 milliárd forint - közölte tegnap a Bel­ügyminisztérium önkormány­zatokért felelős államtitkára. Tállai András elmondta, hogy a belügyminiszter a március 24-i határidő előtt döntött ar­ról a fejlesztési támogatásról, amelyet az adósságkonszoli­dációban nem részesülő ön- kormányzatok kapnak meg. Március 6-ig pályázhatott 1176 település, egy kivételével ezt mind meg is tette. Lapunk kér­désére Tállai nem nevezte meg a kivételt, annyit elárul, hogy egy 100 fő alatti önkormányzat nem élt, vagy nem tudott élni a lehetőséggel. Az első körben a 2000 fő alatti településekről döntöttek. Az 1018 érintett közül 1017 részesül 8,7 milliárdos támo­gatásban. A település nagysá­gától függő összegeket kaptak: egy 100 fő alatti településnek 1,5 millió, egy 1000-2000 fő közötti önkormányzatnak 20 millió jutott. Tállai elmondta, hogy a legtöbben út-, illetve járdaépítésre szeretnék a for­rást felhasználni. A támogatást még például csapadékelveze­tési rendszer kiépítésére, vagy önkormányzati épületek felújí­tására is fordíthatják. Az idén 12,5 milliárdot, négy év alatt 50 milliárdos kom­penzációt adnak az adósság­átvállalásból kimaradtaknak. A 2000 fő feletti 158 település ügyében hétfőig döntenek, közöttük idén 3,8 milliárdot osztanak szét. Aki az idén nem kap támogatást, annak jövőre juthat majd. Az önkormányzatok február 13-ig jelentkezhettek óvoda, bölcsőde felújítására, illetve sportlétesítmények építésére, fejlesztésére támogatásért. 1102 település nyújtott be érvé­nyes pályázatot 20,8 milliárdos igénnyel. Az eredeti 1 milliár­dos keretet 1,5 milliárdra meg­emelték, végül 85 önkormány­zat kapott támogatást. Egy kormányrendeletben 1,6 milliárdot csoportosítottak át, hogy a települések térfigyelő kamerarendszerek építhesse­nek ki. ■ É. S. Az ezredforduló óta meghá­romszorozódott, és majdnem elérte az ezermilliárd dollárt a világ gyógyszerforgalma. A kormányzati intézkedések ellenére, főként a lakosság elöregedése miatt, Magyar- országon is emelkednek a gyógyszerkiadások. Haiman Éva Míg az ezredfordulón a globá­lis gyógyszerforgalom még alig haladta meg a 300 milliárd USA dollárt, öt évvel később már 602, tavaly pedig az előzetes számítások szerint már mint­egy 990 milliárd dollárt ért el. Ez nagyjából megegyezett a várakozásoknak megfelelő, 3 százalék körüli növekedéssel a 2012-es 960-ról milliárdról- mondta a Világgazdaságnak Fekete Tibor gyógyszerpiaci elemző. A legmagasabb növekedési j ütemet 2013-ban is a feltörekvő piacok - Kína, Brazília, Indiá­ban, Dél-Korea és Oroszország- produkálta. Az adatokból úgy tűnik, a kínai gyógyszerpiac éves szinten tartósan 20 száza­lék feletti növekedésre képes, ami megerősíti azokat a szak­értői előrejelzéseket, amelyek szerint hamarosan Kína lesz a világ harmadik legnagyobb gyógyszerpiaca, amely 2014- ben már a 70 milliárd dollá­ros forgalmat is elérhet. Egyes prognózisok szerint Kína még ebben az évtizedben lehagyja Japánt, és az USA után a máso­dik legnagyobb gyógyszerpiac lesz, akár 140 milliárd dolláros értékesítéssel - jelezte Fekete Tibor. Az öt vezető európai piacon - Németország, Franciaország, Olaszország, Nagy-Britannia és Spanyolország - az előző évek­ben mutatott 3 százalékos nö­vekedés egy százalék körülire lassult, jelentősen elmaradva a világátlagtól. Ez elsősorban a restrikciós kormányzati lépé­sek következménye - magya­rázta a szakértő -, a gyógyszer- piac folyamatos bővülése, az átlagos életkor növekedése és A korábbi gyógyszerpiaci nö­vekedési trend lassulása sok mindennel, így például a vi­lágméretű válsággal is ma­gyarázható, ugyanakkor szembetűnő, hogy a magyar gyógyszerpiac növekedési ten­denciáira sokkal nagyobb ha­tással voltak a hazai támoga­táspolitikai restrikciók, mint a világgazdasági folyamatok - véli Ilku Lívia, a Magyar- országi Gyógyszergyártók Or­az ezzel együtt járó emelkedő gyógyszerfogyasztás, valamint az új készítmények piacra ke­rülése miatt is elkerülhetetlen. Fekete Tibor szerint mind­inkább érezteti hatását, hogy a korábban még százmilliárd dollár forgalmat bonyolító ori­ginális gyógyszerek egy része elveszíti szabadalmi oltalmát, és ezeknek a drága, innovatív gyógyszereknek a helyét átve­szik az ugyanazon hatóanyagot tartalmazó olcsóbb generikp- mok. A szakemberek azzal szá­molnak, hogy a generikus piac folyamatosan növekszik, 2014- re a teljes gyógyszerforgalom 27, 2016-ra pedig 34-35 száza­lékát adja, igaz, országonként jelentős eltéréssel. Míg például Lengyelországban már most a generikus orvosságokból szár­szágos Szövetségének igazga­tója. Az Innovatív Gyógyszer­gyártók Egyesületénél pedig azt mondták lapunknak, hogy a kormány és a gyógy­szeripar között elkezdődött középtávú stratégiai tárgya­lássorozat eredményeként re­ményeik szerint létrejöhet egy kiszámítható és transzparens támogatási rendszer, amely az innovatív terápiák befoga­dását is tervezhetővé tenné. mazik a forgalom 56,4, és ha­zánkban is már a 36,2 száza­léka, addig Franciaországban 13,1, Spanyolországban pedig mindössze 8,4 százalékot tesz ki e készítmények piaci rész­aránya. A magyar gyógyszerpiac nö­vekedése 2013-ban az európai átlag körül alakult, és fogyasz­tói áron meghaladta az 576 mil­liárd forintot. A növekedés tíz éves átlaga meghaladja a 4,8 százalékot, miközben az euró­pai átlag 3,2 százalék volt. A teljes gyógyszerforgalom a pati­kán kívüli 5-6 milliárd forintos fogyasztói áron számolt értéke­sítéssel és a 144-146 milliárd forint termelői áron számított kórházi gyógyszerforgalommal megközelítette a 730 milliárd forintot. A kormányzati tervek­hez képest 8,7 százalékkal lett nagyobb a gyógyszerforgalom. A magyar gyógyszerpiac to­vábbra sem független a nem­zetközi tendenciáktól. Szerep­lői jelen vannak a világ más gyógyszerpiacain, legyen szó külföldi vagy magyar cégekről, ráadásul az utóbbiak is egyre inkább a külpiacokon bonyo­lítják forgalmuk döntő részét. A globalizáció hatásaként a magyar piac legfeljebb rövid, átmeneti ideig zárható el az új termékek elől és ezzel a folya­matos növekedéstől - figyel­meztet a szakértő. Kiszámíthatóbb piacot szorgalmaznak kilátások Idén két százalékkal j nőhet a magyar gazdaság a beruházások és a lakossági fo­gyasztás bővülésének köszön­hetően, miközben az export is bővül; Magyarország középtá­vú növekedési kilátásai ugyan­akkor visszafogottak - olvas­ható a Nemzetközi Valutaalap­nak (IMF) a Magyarországgal foglalkozó éves jelentésében. A dokumentumot azután hozták nyilvánosságra csütörtökön, hogy a washingtoni székhelyű intézet szakértői március 5-17. között Budapesten tárgyaltak. A jelentés szerint bár most nagyobb növekedés valószí­nű, mint a korábbi években, középtávon sérülékeny a gaz­daságunk. A költségvetési hiány 2013- ra a végleges számok szerint a GDP 2,4 százaléka lehet, ami jobb is, mint az eredeti­leg tervezett 2,7 százalék. Az idei évre 2,9 százalékos hiány várható, de ez is csak akkor lesz tartható, ha a költségveté­si tartalékokat nem költik el. Az IMF üdvözölte a kormány lépéseit, hogy a költségvetés strukturális hiányát csökkent­sék. A további reformoknak az IMF szerint a növekedést kell segíteniük, és fontos az is, hogy fokozatosan vezessék ki a torzító hatású adókat. Az infláció alacsony Magyaror­szágon, ám ez nem fog mindig így maradni. Ha megnő az inflációs nyoníás, a geopolitika bizonytalan marad, és a fejlődő országok növekedésében sem a legoptimistább forgatókönyv valósul meg, az indokolja, hogy Magyarország is óvatos legyen- teszi hozzá a jelentés. Az IMF azt is megemlíti, hogy az MNB Növekedési Hitelprogramja ed­dig sikeres, különösen sok kkv számára biztosít könnyebb hitelhez jutást. A bankszektor azonban nyomás alatt maradt- teszik hozzá. A delegáció elutazása után a Nemzetgazdasági Minisztéri­um közleményben tájékoztatott a megbeszélésről. Ebben le­szögezték, hogy Magyarország már nem IMF program ország, mivel 2013-ban visszafizette a teljes tartozását, de továbbra is tagja a szervezetnek, ezért gaz­dasági konzultáció keretében folytatódik az együttműködés. ■ VG Változatlanul marad az árfolyamkorlát a svájci franknál döntés A kamatszintet továbbra is a nulla környékén tartja a svájci jegybank - Megkönnyebbülhetnek a devizahitelesek Megkönnyebbülhetnek kissé a magyarországi devizahitelések, a svájci nemzeti bank (SNB) ugyanis tegnap megerősítette, továbbra is kész gyengíteni a frankot annak érdekében, hogy az euróval szembeni árfolyam ne csökkenjen 1,2 alá. Emellett az alapkamatot sem emelték meg, a libor célsávja továbbra is 0-0,25 százalékos tartomány­ban marad. A svájci alapkamat 2011 szeptembere óta nem vál­tozott, a nulla közeli rátával az volt a jegybank célja, hogy meg­óvja az országot a deflációtól és a recessziótól. A problémát ak­kor az erősödő frank okozta, az alpesi valuta árfolyama akkor közel került az euróval szemben a paritáshoz, vagyis egy euróért már alig több mint egy frankot kértek csak a devizapiacon. Az euró/frank keresztárfolya­mot az elmúlt két és fél évben sikeresen az 1,2-es szint fölött stabilizálta az SNB, az utóbbi hetekben viszont a svájci fizető- eszköz ismét erősödni kezdett az euró ellenében, az év eleje óta több mint 1 százalékot sze­dett magára az alpesi fizetőesz­köz. A világ fő valutái közül a frank volt a harmadik legtöbbet erősödő fizetőeszköz az idén az új-zélandi dollár és a jen mögött. Az euróval szembeni keresztár- folyam 1,22 alatt van jelenleg, vagyis egyéves csúcs közelében jár a frank árfolyama. Ez nem je­lenti azt feltétlenül, hogy az SNB interveniált is az utóbbi hetek­ben. Thomas Jordan, a jegybank elnöke ugyanis nemrég úgy nyilatkozott a Basler Zeitung­nak, hogy 2012 szeptembere óta nem volt szükség beavatkozásra a frank védelme érdekében. A „biztonságos menedéknek” tartott svájci frankot több ténye­ző is erősíti. A feltörekvő piacok­ról a fejlett piacok felé áramlik a tőke, köztük Svájcba, ami drá­gítja a frankot. Az ukrán válság erre a tendenciára még jobban rá­erősít. David Tinsley, a BNP Pari­bas közgazdásza a Bloombergnek nyilatkozva úgy vélekedett: az árfolyamlimit eltörlése a feltörek­vő piaci fejlemények miatt túl ko­rai lenne Svájcban, a jegybankon emellett inflációs nyomás sincs, hogy emelje a kamatszintet. Az SNB szerint Svájcban az idén 2 százalékkal növekszik majd a gazdaság, a kormány előrejelzése ennél optimistább, 2,2 százalékos GDP-növeke- désről szól. A jegybank szerint még mindig komoly kockázatok vannak a globális kilábalással kapcsolatban egyrészt az euro- zónával kapcsolatos bizonyta­lanságok, másrészt a feltörekvő piacokon látható strukturális problémák, valamint a számos országban tapasztalható politi­kai feszültségek miatt. Az SNB a Bloomberg elemzői konszenzusa szerint még leg­alább egy évig megtartja majd az árfolyamplafont az euró elle­nében. Timo Klein, az IHS Global Insight vezető közgazdásza sze­rint legalább az 1,3-es szintig kellene gyengülnie az euró/ frank keresztárfolyamnak ah­hoz, hogy az árfolyamlimitet a jegybank eltörölje. Egy tanul­mány szerint egyébként, ha nem lenne az árfolyamkorlát, jelenleg 1,05 frank körül lenne az euró ára. A Magyar Nemzeti Bank ada­tai szerint január végén vala­mivel több mint 3 ezer milliárd forintot tett ki a svájci frank alapú hitelállomány Magyar- országon, ennek több mint a fele lakáshitel volt. Ha az elmé­leti szintig erősödne a frank, a teljes svájci frank alapú hitel- állomány 3500 milliárd forint körül lenne. ■ Herman Bernadett Az euró áru (svájci frank)

Next

/
Thumbnails
Contents