Új Néplap, 2014. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
2014-03-21 / 67. szám
2014. MÁRCIUS 21., PÉNTEK KISÚJSZÁLLÁS ÉS KÖRNYÉKE 5 HÍRSÁV Györffy Istvánra emlékeznek a nemzeti művelődés-megújulása címmel nyílik kiállítás a kisújszállási Néprajzi Kiállítóteremben. A százharminc éve született Györffy István néprajztudós emlékére rendezett tárlatot március 31-én 17 órakor dr. Örsi Julianna, a néprajztudomány kandidátusa nyitja meg. Hárommillió forinttal segítettek A RENDEZVÉNYEK és Sport- programok támogatására egy-egy millió forint keretösszeget határoztak meg a kisújszállási képviselők, a civil szervezetek székházaik üzemeltetési költségeinek támogatására pedig félmilliót. A civilek huszonhárom rendezvényhez kértek és kaptak támogatást. A székházak üzemeltetési költségeinek támogatására hét szervezet kapott támogatást. A szabadidősport-programok esetében tizenhat pályázó nyerte el az egymillió forintot. Elismerték a település vezetőjének munkáját NEMZETI ÜNNEPÜNK alkalmából a köztársasági elnök által adományozott Magyar Arany Érdemkeresztet kapott Kecze István Róbert, Kisújszállás polgármestere. A városvezető dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési minisztertől vette át a település fejlesztésével, munkahelyek teremtésével, a vállalkozások működésének elősegítésével a lakosság helyben maradását biztosító munkájáért és a hagyományok megőrzéséért tett erőfeszítéseiért. Kecze István polgármester Különleges kezdemenyezés: örökbe fogadta a villanyoszlopot érdekesség Fogadj örökbe egy villanyoszlopot! - ezzel a címmel hirdetett akciót a Városvédő és Szépítő Egyesület a Virágos Kisújszállásért program keretében.- Az akció lényege - magyarázza Nagy Lajos, az egyesület alelnöke -, hogy növeljük városunk virágos területeit, és oldjuk a házunk előtt lévő beton vagy fa villanyoszlopok „csúfságát”. Nem sok ráfordítással igazán mutatós virágágyakat hozhatunk létre, 10-20 centiméter szélességben a villanyoszlop tövében. Aki csatlakozni kíván az akcióhoz, annak virágmagkeveréket adunk ajándékba, a legaktívabb „örökbefogadót” pedig a Kivilágos Kivirradtig Fesztiválon díjazzuk. A program ötletgazdája a hetvennégy éves Kovács Kálmánná, Annuska néni, a városvédő egyesület tagja volt, aki a Vásár Utca-Megyeri utca sarkon lévő négy villanyoszlopot szomszédjaival már évek óta műveli, beülteti virágokkal.- Amikor országos konferenciákon járunk, halljuk milyen apró ötletekkel szépítik városukat a társegyesületek tagjai. Ml a szomszédokkal tavasszal évek óta felkapáljuk a sarkon lévő négy villanyoszlop tövét és beültetjük virágokkal. A meleget, szárazságot jól tűrő büdöske, futóka, petúnia kerül ide, majd amikor a mag kikel, a palántákat rendszeresen öntözzük. így mégis csak szebb képet mutat a villanyoszlop, mintha felnőne mellette a gaz. így jött az ötlet, hirdessük meg városi szinten is ezt az akciót - mondja Annuska néni, aki a saját örökbe fogadott villanyoszlopait már el is kezdte rendbe tenni. ■ Kovács Kálmánná, az ötletgazda Az Erzsébet királyné liget korhadt fáit ugyan kivágják, az idős növényeket azonban egytől egyig pótolják - mutatja dr. Tóth Albert A kisújszállási önkormányzat egyik kiemelt fejlesztési programja a város parkosított részeinek felújítása, korszerűsítése. Az országos védettségű Erzsébet királyné ligetben elkezdődött a tájidegen és beteg fák kivágása, az újratelepítés. Itt beszélgettünk dr. Tóth Albert professzor emeritus tájökológussal. Daróczi Erzsébet- Mint városi ékességet meg kell őrizni a ligetet régi, százhúsz éves formájában - hangsúlyozza a szakember, aki örül annak, hogy a jelenlegi városvezetés ebben partner volt. Korábban a területet át akarták már alakítani egy cég javaslatára kultúrpark- ká, kalandparkká. - Erzsébet királyné meggyilkolását követően egy nemzet buzdult fel, és szinte az országban nem volt település, ahol ne lett volna emlékfa, fasorültetés. Ezek a Ügetek őshonos fákkal lettek - tölgy, kőris, szü- betelepítve. Aztán a ligetek helyén lakótelepek, plázák épültek, vagy ha meg is maradt, annyira leromlott, hogy a ligeti jellegét ellettél pár éve elvittük Nagyarra, majd megjelöltük emléktáblával. Az öreg Petőfi-fa unokáit itthon azóta is nevelgetem, egy része a ligetbe jó helyre kerül. A Pe- tőfi-fáról annyit tudunk hiteles dokumentumok alapján, hogy Petőfi a Luby család vendégeként több alkalommal járt a nagyari kúriában. Bár 1847 februárjában Pesten keltezte, mégis a nagyari táj ihlette A Tisza című versét. A községben az 1880-as évektől kialakult a Petőfi-fa kultusza. A falu egykori lakói szerint Petőfi Sándor a község végén álló, hatalmas lombkoronájú kocsányos tölgy alatt írta a verset. Dr. Tóth Albertnek köszönhetően az utolsó makkbegyűjtésből nevelt fa unokája kerül most a kisúji ligetbe. Egy másik különleges növény is van a tanár úr udvarán.- 1991 májusában még a bősi duzzasztó betonteknőjének sóderágyában nőtt fehér nyárfák magjából kelt sarjakból hoztam néhány csemetét. Ezeket elültettem, ma már jó húszméteresek, az utódaiból szintén telepítek csemetéket a ligetbe. Az általam felajánlott emlékfák mellé mintegy kétszáz tájhonos fa, főleg tölgy kerül a ligetbe, melyeket a tiszakürti arborétum adott. A szakember azt is elárulta, hogy az akácfákat azért vágják ki, mert nem a ligetbe valók, de magát a fát értékesnek tartja.- Az akác Európában nem őshonos, de meghonosodott. Ahogy 1922-ben Györffy István mondja a Nagykunsági krónikában, a régi tanyavilágban a zöldellő akác mögött apró fehér tanyák sorakoznak. 1601-ben hozzák be az első példányát az akácnak, a párizsi botanikus kertben ülteti el Jean Robin. Róla nevezik el ezt az álakácot, az igazi akácok Szenegálban vannak. Tessedik Sámuel volt az a zseniális tudós, aki az akácot elterjeszti hazánkban. Ilyen formában a magyar tájban őshonossá vált az akác. A világörökség részét jelentő Hortobágyon 1923-ban Kaán Károly indította el az akác telepítését. Számtalan irodalmi alkotásban ismerjük a kerekerdő elnevezést. A természetvédők hadakozása az akác ellen érthetetlen számomra. Véleményem szerint meg kellene védeni az akácot Brüsszellel szemben. Nagyon örülök annak, hogy hazánkban a héten hungarikum- má nyilvánították az akácfát és az akácmézet is. veszítette, a gyomfák betelepültek, és az eredeti állapot torzóvá vált. Ezek rendbetételét kezdte most meg az önkormányzat. Az elöregedett fákat kivágják, helyüket tájhonos fákkal pótolják - magyarázza dr. Tóth Albert, akinek jóvoltából ide emlékfák is kerülnek. Az egyik fa elődje a híres nagyari Petőfi-fa utolsó magterméséből kelt ki.- Évtizedekkel ezelőtt az akkor még élő fa makkterméséből neveltem fákat. Egyik az udvaromon ma is látható, a másikat a városvédő és -szépítő egyesüAz egyik fehérnyár-csemete Emlékfák kerülnek a ligetbe telepítés Az egyik egyed a híres nagyari Petőfi-fa „leszármazottja” Kisújszálláson mutatkozik be Herend tárgyak A közel háromszáz porcelán között igazi bravúrdarabok is láthatóak A városból elkerülteket várják haza a szervezők A Herendi Porcelánmanufaktúra évszázados tudásból építkező technológiája, a manufakturális módon készített porcelán előállításának és díszítésének művelete az évtizedek során nem változott - erről kisújszállási kiállításukon is meggyőződhetnek a látogathatók. Az Ezer titok - ezer szín: Herend című herendiporcelán-kiállítás közel háromszáz egyedileg festett porcelántárgya a városháza dísztermében április 2-ig látható. A napokban megnyílt kiállítást a Baptista Alapfokú Művészeti Iskola művész-tanárai: Lovász Beatrix, Orosz Balázs, Papp László és Szőllősy Gábor műsora nyitotta meg. A tárlat legszebb darabjait mutatja Bartus Istvánná és Víghné Majoros Erika A vendégeket Kecze István polgármester és a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. vezérigazgatója, dr. Simon Attila köszöntötte. Mint elhangzott, a kiállítás ízelítőt ad a manufaktúra elképesztő termékpalettájából - 16 ezer forma és 4 ezer minta. A hungarikumok sorába felvett herendi porcelánok közül érdekességek, bravúrdarabok is vannak Kisújon, így áttört mintájú tányérok, kíni, virág és gyümölcsmintás porcelánok, melyek kiemelt tétele egy hatszemélyes étkészlettel megterített asztal, mely eredetijét Fülöp herceg és Katalin esküvőjére készítették. ■ találkozó A legtöbb ember szívesen felkeresi gyermek- és ifjúkorának színhelyeit, különösen akkor, amikor tanulmányai, munkája, családja más városba vitte őt. Akik itthon maradtak, azok pedig örülnek annak, hogy régi barátokkal, messzire került családtagokkal újra találkozhatnak - mondta a polgármesteri hivatalban Kocsisné Monoki Julianna, a szervezési osztály vezetője, akitől megtudtuk, Kisújszállás idén szeptember 20-21-én újra hazavárja hajdani lakosait. Azért, hogy minél szélesebb körhöz eljuthasson a „Kisújszállás hazavár” találkozó híre, a szervezést már most elkezdte az önkormányzat a Városvédő és -Szépítő Egyesülettel, a Móricz Zsig- mond Református Kollégium Öregdiákok Baráti Körével és a Városi Nyugdíjas Klubbal. Először a meghívottak körét tervezik bővíteni, ezért kérik az osztálytalálkozók szervezőit, hogy - amennyiben lehetséges - juttassák el a városból elszármazott és szülővárosukat szerető kisújszállásiak elérhetőségét, hogy meghívót küldhessenek számukra. Várják a javaslatokat arra is, kit hívjanak meg, hívjanak haza a találkozóra. ■
