Új Néplap, 2014. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

2014-01-18 / 15. szám

6 GAZDASAG 2014. JANUÁR 18., SZOMBAT Vonzóbb lehetőségre várnak védelem Egyelőre nem kell a rossz adósoknak sem az árfolyamgát ABUX index alakulása (pont) 19600 VG-GRAFIKA FORRÁS: BÉT Nyertesek Részvény Utolsó ár Változás Millió (Ft) (%) Ft FHB 680 3,03 134 CIGPANNONIA 264 0,76 14 SYNERGON 285 0,35 8 DANUBIUS 5200 0,19 17 Vesztesek Részvény Utolsó ár Változás Millió (Ft) (%)__ Ft PANNERGY 369-1,60 24 MÓL 14300-1,45 1562 OTP 4418 (0 OO rH 4350 APPENINN 233-1,27 53 RICHTER 4680-0,85 1100 RABA 1313-0,53 14 FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 2014. január 17.) Dátum Új élsz. ár (Ft) Malmi búza 2014. mára. 55 000 Malmi búza index 2014. mára. 55000 Takarmánybúza 2014. mára. 52000 Takarmánykukorica 2014. mára. 46500 Tak.kukorica index 2014. mára. 46500 Takarmányárpa 2014. mára. 49 500 Olajnapraforgó 2014. mára. 94000 Olajnapraforgó index 2014. mára. 94000 Repce 2014. mára. 105010 FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2014. január 17-én: W $/Ft 300,83 0,12 Ft A S/Ft 221,58 0,64 Ft £) CHF/Ft • 243,86-0,04 Ft </> 1,3569-0,0037 USD Valutaárfolyamok (forint/euró, 2014. január 17.) VÉTELI ELADÁSI Budapest Bank 291,60 309,64 CIB Bank 288,64 312,70 Citibank 288,43 312,47 Erste Bank 292,09 308,91 FHB Bank 291,69 309,11 K&H Bank 292,42 309,26 MKB Bank 290,99 309,61 OTP Bank 292,04 308,86 Raiffeisen Bank 291,77 309,81 A kibővített árfolyamgát egyelőre szerény eredmé­nyeket hozott. Az új igény­lők között vannak ugyan olyanok is, akik korábban nem voltak jogosultak, de nincs roham a bankoknál. A hitelintézeteknek nincse­nek illúzióik, számítanak ar­ra, hogy a rossz hitelek újra bedőlnek majd. Herman Bernadett Valamelyest nőtt az érdek­lődés az árfolyamgát iránt, amióta kibővítették a jogo­sultak körét - számoltak be lapunknak a hitelintézetek. Roham nincs, de a törvény- módosítást azért többen ki­használják. Az OTP-nél pél­dául november óta az igény­lők 40 százaléka olyan ügyfél volt, aki korábban nem volt jogosult a kedvezményre, a Budapest Banknál is jellem­zően azok érdeklődnek, aki­ket korábban kizártak volna a konstrukcióból, mert vala­milyen fizetéskönnyítő prog­ram alatt álltak, vagy 90 nap­nál régebben lejárt tartozást görgettek maguk előtt. Nem minden banknál ug­rottak rá viszont a rossz adósok is az árfolyamgátra. A K&H szerint például az, hogy november óta megnőtt a konstrukciót igénylők szá­ma, alapvetően annak kö­szönhető, hogy eltörölték az eredetileg felvett hitelösszeg­re vonatkozó 20 millió forin­tos felső korlátot, vagyis nem annyira a rossz adósok, mint inkább a magasabb tarto­zással rendelkező ügyfélkör használja a lehetőséget. Az Erste Banknál is csak mér­sékelt az érdeklődést tapasz­talnak az árfolyamgát iránt a rossz adósok körében. A legfrissebb, novemberi jegybanki adatokban egyéb­ként még a bankok által ta­pasztalt mérsékelt érdeklő­dés sem nagyon látszik, a tavalyi év utolsó előtti hó­napjában 316 ügyfél kötött ilyen szerződést a bankjával, ez mindössze 105-ttel több, mint októberben, holott a po­tenciálisan érintett, 90 napon túli késedelembe esett devi­za jelzáloghitel-szerződések száma lapunk becslése sze­rint legalább 70 ezer körül lehet. Hogy nincs tolongás, az nem meglepő azok után, hogy a jó adósok is vártnál kisebb arányban léptek be az árfolyamgátba. A jegybank pénzügyi stabilitásról szóló legfrissebb jelentése szerint a devizahiteleseket három fő tényező tántorította el a konstrukciótól. 30 százalé­kuk attól tartott, hogy ké­sőbb túl magas lesz a törlesz­tőrészlet, a negyedük jobb mentőcsomagra várt, húsz százalékuk pedig a bizalom- hiány miatt mondott nemet az árfolyamgátra. Kérdés persze, hogy a rossz adósok, ha az árfolyamgát révén most kedvezményhez is jutnak, hosszabb távon is megmenekülnek-e. A konst­rukcióba korábban kizárólag a teljesítő adósok léphettek be, és náluk többnyire műkö­Javíthat a cafeteria javíthat a hitelportfoliók minőségén, hogy az idéntől már a lakáshitelt is törlesz- hetik a cafeteria keretük­ből a dolgozók - mondják a bankok. A K&H szerint nehéz becslést adni arról, hogy az ügyfélkör milyen mértékben használja majd a cafeteriát lakáshitel tör­lesztésére, de a bank szak­áién is kedvezmény. Aki belé­pett az árfolyamgátba, és ezt követően 90 napon túli kése­delembe esett a törlesztéssel, az kikerült a védőernyő alól, ez pedig kevesekkel történt meg. A CIB-nél az árfolyam­gátasok 7, az Axa Banknál 6, az OTP-nél mindössze 5 szá­zaléka vált az elmúlt szűk két esztendőben nem fizető adóssá. A novemberi törvénymódo­sítás viszont a jövőben kettős hatással lehet erre a folya­matra. Az, hogy 180 napra növelték a maximális törlesz­tési késedelmet, amivel ki­zárhatók az adósok, azt ered­ményezi, hogy - legalábbis rövidtávon - kevesebb adós esik ki a programból. Azt azonban több bank is elisme­ri, hogy a rossz adósok árfo­lyamgátba lépése miatt hosz- szabb távon megnőhet azok száma, akik kikerülnek a vé­dőernyő alól, mert ismét nem teljesítő hitelesekké válnak. értője úgy véli, hogy ame­lyik cég beemeli a lehetősé­get a cafeteria rendszeré­be, ott a potenciális igény­bevevők nagy többsége kér- ni fogja. Ugyanígy gondol­ják a Budapest Banknál is. A bankok egy része mun­káltatóként maga is felvet­te a cafeteria-elemek közé ezt a tételt. A kormány beadványa az alkotmánybírák előtt január végén kezdi tárgyalni az Alkotmánybíróság a kor­mány devizahitelekkel kapcso­latos indítványát - közölte Bits­key Botond, az Ab főtitkára pén­teken. Az előadóbíró már elké­szítette határozat-tervezetét. A határozathoz többségi bírói véle­mény kell, amihez sok esetben több ülést kell tartani. A kor­mány indítványa a devizahiteles szerződések alkotmányellenes­ségének és utólagos megválto­zatásának kérdését veti fel, az árfolyamkockázat adósokra há­rítása, az egyoldalú kamateme­lés és az árfolyamrés miatt, s mert a devizaalapú kölcsönök törlesztőrészleteinek növekedé­se széles rétegeknek nehézséget okoz. Felveti még a gazdasági erőfölénnyel visszaélés kérdé­sét, az egyoldalú, hátrányos szerződési feltételek alaptör- vény-ellenességét, s hogy milyen feltételekkel módosíthatók a szerződések jogszabály útján. A kúria decemberben jogegysé­gi határozatban mondta ki töb­bek között azt, hogy a deviza­hiteles szerződések pusztán az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt nem tekinthetők érvényte­lennek. A Kúria szerint azon­ban bíróság csak kivételesen, egyedi jogviszonyokban módo­síthatja a szerződéseket. A vég­leges rendezéshez meg kell vár­ni az Európai Unió Bíróságának döntését is. nMTI JÓ TANÁCS Vitarendezés, tanácsadás az online piacon EURÓPAI JOGOK Olvasónk bi­zonyára szívesen fogadják a közleményt: a magyar fogyasz­tó európai jogokkal élhet, vita esetén pedig segít a Budapesti Békéltető Testület. belföldi És másik európai uniós tagállamból online vásárolt terméknél vagy szolgáltatásnál a Budapesti Békéltető Testület segít a vita megoldásában. 2014. január 13-tól a testület lát­ja el Magyarországon az online vitarendezési kap­csolattartó pont feladatait. Az általános jellegű ügyek mellett az online igénybe vett árunál és szolgálta­tásnál is segítséget nyújt. Hamarosan hazánkban is életbe lép az európai uniós jogszabály, így nagyobb vé­delmet élveznek az online vásárló fogyasztók. az eddigi 8 munkanap he­lyett a fogyasztól4 napig gyakorolhatja indokolás nélküli elállási jogát on­line vásárlásnál. Erről, valamit a Magyarországon érvényes adásvételi és szol­gáltatási szerződésekkel kapcsolatos egyéb fogyasz­tói jogokról is tanácsot ad a testület. Emellett ingyenes és gyors eljárásában kínál lehetőséget a kereskedővel fennálló belföldi, illetve határon átnyúló online vita rendezésére. A békéltető Testület segít annak az uniós online vita- rendezési platformnak a kezelésében is, amelynek tesztelése legkésőbb 2015. január 9-ig tart. Az inter­netes honlap által lehetővé válik, hogy anélkül kössön egyezséget a fogyasztó egy másik uniós tagállam ke­reskedőjével, hogy kilépne lakása ajtaján. Ugyanígy mód nyílik arra is, hogy belföldi vita esetén ki­egyezzen a Magyarorszá­gon székhellyel rendelkező kereskedővel - mindezt a világhálón keresztül. ■ Rados Virág Kérjük, írja meg fogyasztó- védelmi panaszait! jotanacs@axelspringer. h u Százból hatvanan még nem nyilatkoztak bankok Első körben hétfőig igényelhető az ingyenes készpénzfelvétel Öt év, 30 milliárd az MNB műkincsprogramjára Roham továbbra sincs, de az MTI által megkérdezett bankok ügyfeleinek közel 40 százaléka már igényelte a havi kétszeri, 150 ezer forint összegre vonat­kozó ingyenes készpénzfelvé­tel jogosultságot bankjánál. A kedvezményre az jogosult, aki betöltötte a 16. életévét, és írás­ban nyilatkozatot arról, melyik számlára vonatkozóan szeretné igénybe venni a kedvezményt. A tranzakciós illeték költségei sem terhelhetők át a fogyasz­tókra, a hitelintézetek ezen té­telek után is kötelesek az illeté­ket megfizetni. Aki már febru­árban élni szeretne a lehetőség­gel, annak jövő hétfőig kell ezt jeleznie a bankfiókban, vagy a bank internetes felületén. Az adott hónap 20. napjáig leadott nyilatkozatnál a következő hó­naptól, a hónap 20. napja után történt nyilatkozattételnél a kö­vetkező hónap utáni hónaptól lesz csak jogosult az ügyfél az ingyenes készpénzfelvételre. Az OTP Banknál a fiókokba az ingyenes készpénzfelvétel miatt betérő ügyfelek kiszolgá­lása nem okozott fennakadást. A nyilatkozók háromnegyede a bankfiókokban tett nyilatko­zatot. Februártól nem jár több kedvezményes ATM készpénz- felvételi lehetőség a lakossági számlacsomagokhoz. Az ügyfe­lek vagy beérik a havi két alka­lommal díjmentes, de legfeljebb 150 ezer forintig járó készpénz- felvétellel, vagy átnyergelnek egy másik számlacsomagra. Az Erste Bank ügyfeleinek több mint 40 százaléka már le­adta nyilatkozatát. A többség a bankfiókokban nyújtotta be az igénylést, de a netbanki felüle­tet igénybe vevők aránya is di­namikusan nő. Eddig nem volt fennakadás a bankfiókokban. A K&H Banknál egyelőre a fió- ki nyilatkozók száma több, de a határidő közeledtével az e-ban- kon megadott nyilatkozatok száma fel fog zárkózni. Az ügy­felek jelentős része január és február hónapban rendelkezni fog az ingyenes készpénzfelvé­teli lehetőségről. ■ MTI Hétfőn még jöhet a roham A MAGYAR NEMZETI BANK „Ér­téktár program” névvel mű­kincs-visszavásárlási progra­mot indít. Célja a különböző okok miatt külföldi tulajdonba került, legfontosabb műkin­csek minél nagyobb hányadá­nak visszaszerzése Magyaror­szág számára és a hagyatéki ér­tékek itthon tartása - közölték. A jegybank „Értéktár program­ja” keretében - más központi bankok műkincsvásárlási gya­korlatához hasonlóan - lépé­seket kíván tenni azért, hogy felkutassa, és gyűjtemény for­májában megőrizze a kiemel­kedő műkincseket. Olyan gyűj­teményt kíván létrehozni, mely hosszú távon is értékálló be­fektetés, egyben kézzel fogható gyarapodást jelent. A program megvalósítására az MNB 2018. végéig 100 millió eurós, mint­egy 30 milliárd forintos keret­összeget határozott meg. A program koordinálására és a visszavásárlásra kerülő műkincsek meghatározására a jegybank műtárgypiaci szak­értőkből és az MNB vezető munkatársaiból álló Tanácsadó Testületet hoz létre. Ezen kí­vül az MNB lehetőséget kíván nyújtani minden, a történelem és a kultúra iránt érdeklődő állampolgárnak, hogy javasla­tot fogalmazzon meg a fontos műkincsek visszavásárlására vonatkozóan. «VG Online

Next

/
Thumbnails
Contents