Új Néplap, 2013. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
2013-08-19 / 193. szám
6 GAZDASAG 2013. AUGUSZTUS 19., HÉTFŐ Készül a nemzeti vízstratégia, szeptemberben kormány előtt Olcsóbb lakásokat veszünk ingatlanpiac Kevesebb pénzt szánunk a vásárlásokra, de a méretből nem adunk néhány héten belül elkészül a nemzeti vízstratégia, amelyhez felhasználják a szakmai fórumokon összegyűjtött, a vízgazdálkodás ésszerűsítését célzó, több mint ezer javaslatot, a dokumentum jóváhagyásra szeptemberben kerülhet a kormány elé. Kovács Péter helyettes államtitkár tájékoztatása szerint a klímaváltozás következtében a vízkincs mindinkább felértékelődik. „Az ország földrajzi adottságai szerint felszín alatti vizekben - ivóvíz, termál- és gyógyvizek - bővelkedünk, de felszíni vízkészleteink térbeli és időbeli eloszlása kedvezőtlen. Mindez az eddigieknél ésszerűbb, komplexebb vízgazdálkodást indokol.” Az EU a 2014-2020 közötti időszakra kiemelten fontosnak tartja a vízkészletek jó minőségének megőrzését, ésszerű felhasználását. Erre a célra a következő években nálunk is több száz milliárd eurós forrás áll majd rendelkezésre. E pénzekből jut majd a Balaton, a Szigetköz, a Homokhátság vizekkel kapcsolatos feladatainak megoldására is. Hangsúlyt kap az országon átfolyó vizek megtartása. Időnként nagy mennyiségű víz zúdul át a Kárpát-medencén, emiatt gondot okoz az árvizek, belvizek elleni védekezés, majd az aszály. A stratégia multifunkcionális tározók építését is javasolja, amelyek a nagy vizek idején feltöltve később öntözésre, halastóként, vagy turisztikai célra lehet hasznosíthatók, elsősorban EU-s pénzek felhasználásával. Az aszály ellen jelentős szerepe lehet a medertározásnak és földeken a mélyszántásnak, amely a talaj nedvességmegtartását segíti. ■ MTI Öntözés jelenleg alig 80-100 ezer hektárnyi területet öntöznek. Ezért, a javaslatok szerint e terület legalább megkétszerezése a feladat. Ennek megvalósításához a gazdálkodók korszerű berendezések vásárlásához támogatást kaphatnak - mondta Kovács Péter. Előnyt élvez a kertészetek, gyümölcsültetvények öntözőrendszerének fejlesztése. Jelentősen megváltoztatta a válság, hogy milyen ingatlanokat vásárolnak a magyarok: négy év alatt megkétszereződött a legolcsóbb lakások aránya az adásvételeken belül, a házak részesedése pedig a felére esett. A panelek és a luxusházak azonban jól fogynak. AS-összeállítás Míg a lakásokból a válság berobbanása óta az egyre olcsóbbakat keresik a magyarok, addig a családi házaknál érezhetően nőtt a legdrágább kategória részesedése az eladásokból - derül ki az OTP Jelzálogbank Lakóingatlan Értéktérkép elemzéséből. A statisztikák szerint négy év alatt megkétszereződött, 10 százalékról 20 százalékra nőtt a legolcsóbb, 6 millió forint alatti lakások aránya az eladásokon belül. „A vevők növekvő árérzékenysége miatt évről-évre egyre nagyobb szeletet hasítanak ki az összforgalomból a hasonló méretű téglalakásoknál akár negyedével olcsóbb lakótelepi lakások: 2008-ról 2012-re Budapesten nagyjából 20-ról 25 százalékra, míg a megyeszékhelyeken 30-ról 35 százalékra nőtt a lakóingatlan-forgalmon belüli részesedésük” - magyarázza Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzője. A 6 és 15 millió forint közötti lakásokból mindeközben arányaiban egyre kevesebbet adnak el a válság berobbanása óta, részesedésük az eladásokból 68-ról 58 százalékra csökkent. Érdekesség, hogy a 15 millió forintnál drágább ingatlanoknál nem volt változás az elmúlt években, úgy tűnik, hogy a válság kevéssé érintette azokat a lakáskeresőket, akik ilyen árszinten nézelődnek. Az adatok cáfolják viszont azt a közkeletű vélekedést, hogy a válságban a kisebb lakások iránt nőtt meg a kereslet, a lakásforgalom méreteloszlása ugyanis gyakorlatilag nem változott az elmúlt négy-öt évben. „BiA legdrágább kategóriájú házak részesedése is növekedett az eladásokban, és megkétszereződött az olcsó lakások aránya az eladásokon belül zonyos élethelyzetekben nem igen engedhetik meg maguknak a vásárlók, hogy az ingatlan alapterületén spóroljanak, ehelyett inkább egyéb tényezőkön, például az ingatlan típusán, állapotán, vagy a környéken kötnek kompromisszumot az alacsonyabb ár érdekében” - mondja Valkó Dávid. tavaly 15,5 millió volt az értékesített családi házak átlagára Magyarországon, a visz- szafogott kereslet országszerte általánosságban főleg az újszerű, vagy új építésű, magas minőségű családi házak iránt, valamint a nagyon olcsó, kisebb alapterületű, felAz viszont egyértelműen a válság hatásának tudható be, hogy az elmúlt években meredeken esett a családi házak részesedése a lakóingatlan-eladásokból. A csúcson, 2004-ben még minden második eladott lakóingatlan ház volt, 2008-ban is még 40 százalékos volt a részesedésük, tavaly azonban már keújítandó épületek, illetve mutatkozott - derül ki az OTP Ingatlanpont piaci elemzéséből. KOSZTOLÁNCZY GYÖRGY, a Cég ügyvezetője elmondta: a piacon lévő túlkínálat miatt most nagyon kedvező áron lehet jó családi házakat találni. vesebb, mint minden negyedik. A házakkal szemben a társasházi lakások térnyerése egytől-egyig minden megyében és Budapesten is bekövetkezett 2008 óta, a legszem- beszökőbben Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben (46 százalékról 71 százalékra, illetve 30 százalékról 55 százalékra való aránybővülés). Jelenleg Komárom-Eszter- gom megyében a legalacsonyabb a házak részaránya (20 százalék) az eladásokból - ha nem számoljuk Budapestet az 5 százalék alatti szinttel -, míg a másik végletet Pest megye adja 51 százalékkal. „A házak aránycsökkenésének egyik oka az, hogy a válságban kevesebben vállalják a házvásárlással járó nagyobb körültekintést és elhatározást, a hosszabb távú elköteleződést. Emellett a házak általában magasabb vásárlási és fenntartási költségei is inkább a lakások felé terelik az amúgy is szűkülő keresletet” - mondja Valkó Dávid. Bár egyre kevesebb házat adnak el, azon belül folyamatosan nő a drágák és a nagyok iránti kereslet: 2008 és 2012 között a legnagyobb, 120 négyzet- méter feletti, és a legdrágább 25 millió forint feletti ingatlanok részaránya jelentősen nőtt. „Az, aki manapság házvásárlásba fog, az inkább hajlandó megfizetni a nagyobb, drágább ingatlant, így az alacsony kereslet a valóban jó állapotú és minőségű, esetleg egyedi adottságú ingatlanokra szűkült” - véli az elemző. Ennyibe kerülnek a házak Eladott lakások megoszlása árkategóriák alapján (2012, százalék) 20-25 millió Ft----------------------1 ----------------------25 millió Ft felett 15-19,9 millió Ft 10 10-14,9 millió Ft 21 r 6 millió Ft alatti 20 6-9,9 millió Ft ------------37 Eladott házak megoszlása árkategóriák alapján (2012, százalék) 20-25 millió Ft 10 15-19,9 millió Ft 11 10-14,9 millió Ft 17 25 millió Ft felett 16 6 millió Ft alatt 23 6-9,9 millió FI-----------23 FORRÁS: OTP LAKÓINGATLAN ÉRTÉKTÉRKÉP FORRÁS: OTP LAKÓINGATLAN ÉRTÉKTÉRKÉF Kétmilliárd forintos keret jut a tanyák fejlesztésére pályázat Ötmilliárdos igény: sokan villamosítanak - Elbírálás szeptember végén, utána egyből kezdődhet a munka A tanyafejlesztési programra több mint 1000 pályázat érkezett be. A támogatási igény mintegy 5 milliárd forintot tett ki - közölte a vidékfejlesztési parlamenti államtitkár, miután lezárult a program egyhónapos pályázati időszaka. Budai Gyula elmondta, a támogatási keret 2 milliárd forint. A tanyafejlesztési program 2010-ben indult. A finanszírozásra 2011-ben mintegy 1 milliárd, 2012-ben 1,5 milliárd forint jutott. A program jövőre folytatódik, a finanszírozási forrás ismét 500 millió forinttal nőhet. A nemzeti forrásból finanszírozott program célkitűzései közül továbbra is az egyéni tanyagazdaságok fejlesztése a legnépszerűbb. Jelentős számban jelentkeztek még a tanyagazdaságok indító támogatására és tanyavillamosításra is pályázók. Az ön- kormányzati típusú fejlesztési célok közül a tanyai termékek piacra jutásának elősegítését, valamint a külterületi utak karbantartásához szükséges gépek beszerzését jelölték meg a legtöbben. Az önkormányzati típusú fejlesztésekre mintegy 3,5 milliárd forintot igényeltek. A tanyagazdaságok fejlesztésére a gazdálkodók összesen 786,9 millió forintot, a tanyagazdaságok indító támogatására 552,4 Volt idő, amikor el akarták sorvasztani, pedig sorvadt az magától is millió forint forrást, míg a vil- lamosenergia-ellátást biztosító egyéni, kötelező önrész nélküli fejlesztések finanszírozására 306,6 millió forintot szeretnének kapni a gazdálkodók. A beérkezett pályázatokat szeptember végére fogják elbírálni. A pozitív elbírálást kapott pályázatok megvalósítását október elejétől kezdhetik meg a nyertesek, és jövő év április 30-ig kell befejezniük. Tavaly csak 240 településről lehet tanyafejlesztési forrásra pályázni, az idén pedig 6 alföldi megye, és Pest megye déli részének 724 településéről érkezhettek pályázatok. Korábban a VM lapunknak azt nyilatkozta, két év alatt eddig 434 pályázat kapott támogatást, a nagyjából 4,5 milliárd forint beérkezett támogatási igényből közel 2,4 milliárdos támogatást sikerült megítélni. Tavaly a teljes keret csaknem a felét a tanyai termékek piacra jutásának elősegítésére ítélték oda. Ennek keretében 17 településen épült helyi termelői piac, vagy tanyai termékeket értékesítő önkormányzati bolt, vagy pedig a helyi tanyai termékeket feldolgozó üzem. Tanyán Magyarországon mintegy 300 ezer ember él. Hatvan százalékuk valamelyik alföldi megyében - húsz százalék Bács-Kis- kun megyében. ■£. S.
