Új Néplap, 2013. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

2013-08-19 / 193. szám

2013. AUGUSZTUS 19., HÉTFŐ TISZA-TO 5 Megújult óvoda varja ősztől a kiskörei gyermekeket Hőség hozza a vendéget turizmus Vízpartra menekültek a nyaralók az elmúlt hetekben fejlesztés Nagyszabású programsorozattal ünnep­ük Kiskörén a következő hét végén, hogy megszépült a település óvodája. Az épület korszerűsítése egy több mint húszmillió forintos pályázat­nak köszönhetően valósult meg.- Az elmúlt hónapok során megtörtént az összes nyílás­záró cseréje, a falak külső hő- szigetelése, így elmondható, hogy energetikailag teljesen megújult az óvodánk - mond­ta el kérdésünkre válaszolva Magyar Csilla polgármester.- Emellett a közmunkásaink jóvoltából meg is szépült az épület, hiszen kifestették, elvégezték a szükséges ki­sebb javításokat. A pályázat keretében mindemellett kü­lönböző fejlesztő eszközök, játékok beszerzésére is sor kerül, mellyel tovább tudjuk javítani az ide járó apróságok körülményeit. A most következő hét vé­gén, augusztus 23-25. között rendezik meg a Kisköreiek Napját, melynek nyitó ren­dezvényeként nyílt napon vehetik birtokukba a kicsik és nagyok a település meg­újult óvodáját. A több mint száz kisgyermek ellátását biztosító öt csoportos intéz­mény gyermekeket, szülőket és nagyszülőket egyaránt vár ezen a napon, melyen ba­ba-mama találkozóra, orvosi előadásra éppúgy sor kerül, mint Gubás Gabi zenés műso­rára. Szombaton és vasárnap pedig számos más program és fellépő szórakoztatja majd a kisköreieket a település több helyszínén. ■ Magyar Csilla polgármester Az utóbbi évek erőfeszí­tései ellenére a Tisza-tó térségében még mindig elsősorban az időjárástól függ a turisztikai szezon. A képlet teljesen egyszerű: akkor érkezik sok vendég, ha jó az idő. Szilvási Zsuzsa Bár a kerékpáros és horgász- turizmus népszerűsítésével, a programkínálat színesíté­sével, különböző látványos­ságok kialakításával sokat javult a helyzet, a tározó kö­rüli településeken lévő szol­gáltatók még mindig az eget kémlelik. Merthogy a magyar ember már csak olyan, hogy akkor mer elindulni vízpart­ra, ha legalább harminc fokot mutat a hőmérő. Nos, az utób­bi hetekben nem lehetett okuk panaszra sem a nyaralóknak, sem a szolgáltatásaikat kíná­ló vállalkozóknak. Nyugodtan ki lehetett tenni a „megtelt” táblát a Tisza-tóra.- Őszintén szólva június végén, július elején kicsit ag­gódtunk az idei szezon miatt, de most úgy tűnik, nem lehet okunk panaszra - mondta el Pócs Sándorné, aki a térség talán legnagyobb vízisport- eszköz-kölcsönzőjét irányít­ja Abádszalókon. - Az utóbbi hetekben a vártnál jóval több vendég érkezett hozzánk, ki­használva, hogy az itteni víz­felületen számos extrém spor­tot kipróbálhatnak. Igaz, a ko­rábban jellemzőnek számító fiatalokból álló csoportok mostanra egyre ritkábbak, jönnek viszont a családok. Régebben úgy számoltunk, hogy augusztus 20. után „le­húzhatjuk a rolót”, mostanság viszont egyre többen használ­ják ki a nyári szünidő utolsó napjait is. Remélem, idén is így lesz, hiszen az időjárás kedvezőnek tűnik. Alátámasztja ezt Kozma Gábor véleménye is, aki csa­ládjával Budapestről érkezett a Tisza-tóhoz egyhetes nyara­lásra.- Barátaink ajánlották ezt a környéket, s nem bántuk meg, hogy Abádszalókot vá­lasztottuk a nyaraláshoz. A gyermekek számára épp A Tisza-tó páratlan lehetőségeket kínál, hiszen a vízisportok számtalan formáját ki lehet próbálni megfelelő a víz, a környezet biztonságos, s könnyedén tu­dunk annyi programot szer­vezni a környező települése­ken, hogy tartalmasán teljen az egy hét. Sőt, azon gondol­kozunk, hogy egy őszi hosszú hét végére még visszatérünk, hiszen a Tisza-tó gyönyörű le­het ősszel is. A tiszafüredi Hableány ho­tel és Nemzeti Étterem vezető­A poroszlói Ökocentrum idén eddig már 120 ezer vendéget fogadott je, Ábrahám Tamás egyértel­műen állítja, hogy ebbe a tér­ségbe a hőség hozza a vendé­get.- Bizony elég siralmasan indult az idei nyár- főként a szálláshelyeket tekintve -, de az utóbbi hetek káni­kulai időjárása szerencsére javított a forgalmunkon. El­sősorban az étterembe érkez­nek többek, de a nemrégiben- ami Poroszlón tapasztalható, az maga a csoda - fogalmazott Kiss János, a Tisza-tavi Ökocent­rum igazgatója. - A tavalyi ter­veink között mintegy 130 ezer vendég szerepelt, ehhez képest több mint 150 ezren látogattak el hozzánk. Idén 180 ezer vendég­gel számoltunk egész évben, de már most átléptük a 120 ezres számot. Soha nagyobb gondunk ne legyen, mint hogy kevésnek bizonyul a parkolóhelyünk, vagy épp nem lehet már jegyet kapni fejlesztett szállodát is sokan választják. Érezhető viszont, hogy az emberek többségé­nek még mindig nincs pén­ze. Rövidebb időre érkeznek, kevesebbet költenek, bár né­hány napos nyaralásra azért általában szánnak kisebb-na- gyobb összeget. Remélhetőleg hamarosan valóban vége lesz a válságnak, az pedig nálunk is érezhető lesz. a vetítéseinkre. Ugyanakkor nagy örömmel tapasztaljuk, hogy sok hozzánk érkező rácso­dálkozik a Tisza-tóra, itt ébred rá, hogy olyan értékekkel találkozhat errefelé, amelyekre érdemes hosz- szabb időt is szánni. tudatosan próbáljuk népszerű­síteni az egész térséget, olyan cso­magokat alakítunk ki a látoga­tóinknak, amelyek keretében nem csak az Ökocentumot, de a térség más látványosságait is megismerhetik Az egész térséget népszerűsítik HÍRSÁV Tiszanána hatmilliót nyert gyerekétkeztetésre a szociális nyári étkeztetés­nek köszönhetően a vakáció idején is megoldhatóvá vált a gyerekek étkeztetése. Az önkormányzatok egy része emelt támogatásért azt is vállalta, hogy az étkezés mellett nyári szabadidős programot szervez. Tiszaná­na a Heves megyei telepü­lések közül a legmagasabb összeget, hatmillió forintot nyert el erre a célra. Adomány a sarudi családoknak a vöröskereszt akciójának köszönhetően 180 család kapott tartós élelmiszert a közelmúltban Sarudon. Első­sorban a rendszeres véradók, illetve a rászorulók jutottak a lisztből, tésztából, cukorból összeállított csomagokhoz. Újabb fejlesztések Kunhegyesen mintegy 44 millió forintos, 100 százalékos támogatottsá­gú uniós pályázatot nyert el Kunhegyes városa. A fejlesz­tés keretében udvari játékok, óvodai bútorok, fejlesztő esz­közök beszerzésére nyílik le­hetőség. Címeres téglák a templomban az ország első egyházi téglagyűjteménye látható Ti- szaszentimrén, a református templom tornyában. A külön­leges tárlat Fodor Gusztáv lel­kész-igazgatónak köszönhető, aki a gyűjtemény darabjait felekezetek szerint csoporto­sítva a nagyközönség számá­ra is elérhetővé tette. Fodor Gusztáv lelkész Éppen ötven esztendőt töltött a fazekaskorong mellett jubileum Szűcs Imre és családtagjai alkotásaiból nyílt kiállítás Budapesten az iparművészeti múzeumban Egy tyúkfigura jelzi Szűcs Im­re fazekas pályájának kezdetét a Magyar Népi iparművészeti Múzeumban. Áz egyéb elmúlt ötven esztendő művészetét pedig számos más alkotás: Miskakan- csók és Háry-kancsók, edények és egyéb használati tárgyak, hogy csak néhányat említsünk. Belegondolni is hosszú, hogy megyénk leghíresebb fazeka­sa immár fél évszázada kezdte meg munkásságát. A tiszafüredi mester jubileumi kiállítása a na­pokban nyílt meg Budapesten és egy hónapon át látogatható. Ám nem csak Szűcs Imre, de a csa­lád mindhárom generációjának munkáit láthatják az érdeklődők az ötven esztendőt átfogó tár­laton: Szűcs Imre, a nagypapa, a népművészet mestere, Szűcs- né Nagy Erzsébet, a nagymama szintén népi iparművész, két lányuk, Andrea és Judit, mind­ketten a népművészet ifjú mes­terei számos tárlaton, pályázaton szerepeltek már. Most azonban a két unoka - Dorka és Izabella - is megpróbálkozott az agyag megmunkálásával. Szűcs Imre egykor a Kos- suth-díjas fazekasmestertől, Kántor Sándortól sajátította el a mesterség alapjait, hiszen ta­nulóidejét abban a szövetkezet­ben töltötte Karcagon, ahol még Kántor Sándor foglalkozott tanít­ványokkal. Szűcs Imre 1963 és 1965 között ismerkedett a faze­Szűcs Imre egyedi stílusa könnyen felismerhetővé teszi műveit kassággal, s nem csak a koron­gozást, hanem a díszítés fogásait is elsajátította. Hét évig dolgozott Karcagon, majd 1972-ben csalá­dot alapított, illetve elkészült Ti­szafüreden a saját műhelye Kezdetben tiszafüredi és me- zőcsáti edényeket készített, ké­sőbb elsősorban a tiszafüredi stí­lus kidolgozásán, továbbfejlesz­tésén dolgozott, a hagyományok megtartása mellett teljesen egyé­ni motívum- és színvilágot hozva létre, mely csak rá jellemző: pél­dául a zöld-fekete vagy a szőlős motívum. Megújította az edény­típusokat is, a miskakancsók nyomán megalkotta a Háry-kan- csót, a vörös alapon sujtásokkal díszített huszárformát, melynek a kiöntője a sapkarózsa. A mai napig is mindig újít, a 2011-es körmendi pályázaton négyszög­letes étkészletével nyert első dí­jat, az idei fazekas vásárban pe­dig új színvariációban készítette el a védjegyévé vált tyúkfiguráit. Leányai közül először Judit döntötte el, hogy folytatja édes­apja mesterségét, majd Andrea is hivatásává választotta a faze­kasságot. Judit tíz évvel ezelőtt újította meg saját stílusát, Andrea faze­kas termékei külön világot al­kotnak. Ő kapta meg hamarabb - 2002-ben - a Népművészet Ifjú Mestere címet, majd 2007-ben Szűcs Judit is átvehette az elis­merést. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents