Új Néplap, 2013. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

2013-08-10 / 186. szám

2013. AUGUSZTUS 10., SZOMBAT 3 MEGYEI TÜKÖR HÍREK Martfűn versenyeznek az ország rejtvenyfejtői az ország minden részéről várják az egyéni rejtvényfejtő- ket a martfűi Városi Művelő­dési Központ és Könyvtárban szombaton. A martfűi Rejt­vényfejtő Klub és a Rejtvény- fejtők Országos Egyesülete által megrendezett megmére­tésen - mely augusztus 10-én 12 órakor kezdődik - négy kategóriában (kezdő, haladó, mesterjelölt és mester) - fejt­hetnek a díjakért. ■ R. Á. Kirándulni mentek a hagyományőrzők a jászjákóhalmi Tájak, Ko­rok, Múzeumok Klub - ki­használva a Sárospatakon táborozó hagyományőrzőket - hegyaljai Rákóczi túrára in­dult. A város látnivalói - vár, vártemplom - mellett fel­keresték az ónodi várat, To­kaj „szőlővesszeit” - a hegy tetejéről ragyogó kilátással a messzi alföldi tájakra - és Muhi-pusztát, mely már a tatárok elleni csatavesztéssel vált gyászos emlékhellyé. ■ Bicskával vágta meg a fiú karját a jászberényi Rendőrka­pitányságon garázdaság gyanúja miatt indult eljárás egy jászberényi lakos ellen. A rendelkezésre álló ada­tok alapján a 19 éves férfi augusztus 8-án éjfél körül Jászberényben egy büfé előtt került szóváltásba egy hely­beli fiatalkorú fiúval. A vita tettlegességig fajult. Az el­követő a nála lévő bicskával fenyegetőzött és a karján megvágta a sértettet, majd elhagyta a helyszínt. A rend­őrök a gyanúsítottat lakásá­ról állították elő. ■ Tizenkét diákot foglalkoztat Nagyrév TUCATNYI DIÁKMUNKÁST tud idén nyáron foglalkoztatni Nagyrév önkormányzata. A 14-22 év közötti fiatalok kö­zül ketten a konyhán dolgoz­nak, többen adminisztratív munkát végeznek, mások a nyaralókat számolják össze és térképezik fel. A nagyrévi di­ákok augusztus 31-éig dolgoz­nak a településen, fizetésüket az önkormányzat pályázati pénzből finanszírozza. ■ Nem eszik meg az óriást különlegesség Ajándék vetőmagból született a burgonyacsoda Az óriáskrumplit nem a 24 éves Sándor által gondozott mangalicák fogják megenni, ameddig lehet, megőrzi a család a különlegességet Gigantikus krumplit for­dított ki a földből egy vas­villa a napokban Tiszajenőn. A rekördközeli gumót a huszonnégy éves Sándor mutatta meg - a fiatalember a ritkaságszámba menő be- hemót burgonya történetét is elmesélte. Gedei Szilárd Néhány grammal több is, mint egy kiló, és közel akkora, mint egy gyermek feje - ritkaság- számba menő óriási krumpü ke­rült elő a tiszajenői Molnár csa­lád kertjéből a minap. A hetven­nyolc éves Molnár Sándorné Ju- lika néni és férje, a már a nyolc­vanegyediket taposó Sanyi bácsi saját maguk gondozzák a kis konyhakertet, a rekordgyanús kumplicsodát azonban unoká­juk, Sándor mutatta meg.- Tata nemrég esett át egy láb­műtéten, ennek ellenére máig minden évben egymaga ássa fel a kertet, és azt a vetőburgo­nyát is ő ültette el, amiből ez a behemót megszületett - mesélte a huszonnégy éves fiatalember. - A vetőmagot úgy kaptuk, még tavasszal akadt össze édesapám egy vetőmagokkal foglalko­zó kereskedővel, aki adott egy zsákkal az általa nagyon jó mi­nőségűnek tartott vetőburgo­nyából. A fele nálunk, a másik fele pedig a nagyszülőknél ke­rült a földbe, mindegyik egye­sével került a talajba. Nálunk teljesen átlagos termés kereke­dett belőle, mamáék rengeteg fával, növényekkel teli kertjé­ben azonban az átlagnál sok­kal nagyobb gumók kerültek elő a földből. Ugyan locsolták is az ültetvényt, mégis mindenkit meglepett, hogy ekkorára nőtt, soha nem láttunk még ekkora krumplit a környéken - mondta az egykilós ourgonyagumo már önmagában is nagy érde­kesség, ám ezek után talán nem meglepő módon nem a gigantikus krumplicsoda az első különlegesség a tiszaje- női Molnár család háza táján. - néhány esztendeje történt, hogy egy négylábú csibe kelt ki az egyik tojásból, ráadásul szerencsére teljesen életképes­nek bizonyult, a többiekkel az unoka, aki szerint még csak műtrágyát sem látott soha a mé­retes gumó, ellentétben néhány sokkal kisebb, mégis agyon- vegyszerezett, „tuningszerek- kel felturbózott” növénnyel. Az idős nagyszülők is csodál­koztak, hogyan nőhetett ekko­rára egy krumpli a forróságban. Ásóval ki sem tudták szedni a száraz földből, más eszköz hí­ján vasvillával kellett kifordíta­ni a túlméretes gumót.- Ráadásul a tiszajenői talaj nem kimondottan ideális közeg a burgonyatermesztésre, hiszen a környéken található homokos földben eleve nehezebb megél­nie a krumplinak, és hát az el­együtt fel is csepereaett, nem zavarta a mindennapokban a két extra láb - mesélte a Túr- kevén érettségizett unoka, Sándor. - De legalább ugyan­ilyen kuriózum volt, amikor az egyik kecskénk négy kicsiny­nek adott életet egyszerre né­hány évvel ezelőtt, ami szintén nem mindennapi esemény - sorolta a meglepő eseteket a tiszajenői férfi. múlt hetek, hónapok időjárása is hagyott némi kívánnivalót maga után, ilyen kevés csapa­dék mellett külön öröm az ek­kora termés. Több mérlegen is megmértük, mindegyik egy ki­lónál egy picivel többet mutatott - tette hozzá a nemrég saját ma­ga is gazdálkodni kezdő, mér­nöknek tanuló fiatalember, aki azt is elárulta, hogy várhatóan mi lesz a sorsa a gigantikus ter­mésnek. Sándor tavaly ősszel az önkormányzattól vett egy portát a nagyszüleiéhez, illetve szü­leiéhez közeli utcában. Kertje már most tele van mindenféle növénnyel, az udvaron pedig mangalicák röfögnek és várják az eleségüket - persze az óriás­krumplit nem a malacok fogják megkaparintani.- Tata megijedt, amikor mond­tam neki, hogy megeszem, az igazság azonban az, hogy még egy darabig biztosan nem végzi ételként ez a különleges krump­li - árulta el a tószegi kerékpár­gyárban dolgozó fiatalember. A különleges méretekkel bíró krumpli tehát egyelőre marad a családnál, Molnárék azonban bárkinek szívesen megmutat­ják, aki kíváncsi a nem minden­napi érdekességre. JEGYZET SZATHMÁRY ISTVÁN A népzene megtartó ereje nemrég különös emberek­kel hozott össze a sors. Egyik hangszereket készít, másik játszik rajtuk. Igaz, a citerák, tamburák mestere sem jön zavarba, ha egy népdalt kell megszólaltatnia valamelyik alkotásán. Társa ezzel szem­ben a népművészet elismert mestere, aki előadásai mel­lett zeneiskolában tanítva is igyekszik életben tartani a már-már veszendőbe menő ősi zenei kultúránkat. Mind­ketten elszánt apostolai hiva­tásuknak. őszintén szólva lenyűgö­zött, ahogy hallgattam őket. Szavaikat, amikor szenve­délyükről beszéltek, és já­tékukat, ahogy egymásra figyelve testvéri összhang­ban improvizálták gyermek­korom alföldi népdalait, meg zsoltárainkat, mert azok is­merete is része volt elődeink világának. a zene múltával prózaibb dolgok jöttek elő. A hang­szerkészítő elmondta, hogy bár rendszeresen keresik al­kotásait, de azokból nem sok marad itthon. Főleg külföldi turisták vásárolják, hogy egzotikus zsákmányként, mint valami afrikai álarcot otthon a falra akasszák. Benne hagyva örökre a mu­zsikát, amihez sem lelkűk, sem tudásuk nincsen. Jobbik esetben meg határon túli, erdélyi magyarok nyitják rá az ajtót, mert náluk még élő hagyomány, amit mi már elfelejtettünk. Pedig még magam is emlékszem arra az időre, amikor megszokott dolog volt az együtt muzsi­kálás, éneklés. REMÉLHETŐLEG AZÉRT néhány okos ember még nem felej­tette el, hogy hányszor állí­tott már bennünket talpra a népművészetünk, a tiszta forráshoz való visszatérés. Hátha egyszer összeszedik és felkarolják azokat, akik­nek a lelkében még benne él a tudománya, hogy öröksé­günk el ne vesszen, megma­radjon az utánuk jövőknek. Lezárták a súlyos támadás aktáját átadták Életveszélyes sérülé­seket szenvedett az a férfi, akit még 2011. december 19-én kar­cagi otthonában bántalmaztak. A megyei rendőr-főkapitány­ság nyomozást folytatott testi sértés bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt egy karcagi lakos ellen. A gyanú sze­rint a 33 éves férfi egy karcagi férfit otthonában súlyosan bán­talmazott. A szakértők bevoná­sával folytatott nyomozás során az előzetes letartóztatásban lévő férfit gyanúsítottként hallgatták ki a nyomozók. A főkapitányság a nyomozást lezárta, a keletke­zett iratokat a Megyei Főügyész­ségnek vádemelési javaslattal megküldte. ■ Birtokba vehetik a nagyréviek a művelődési házat vége Elkészült Nagyréven a Művelődési Ház felújítása. Sej János polgármester elmondta, a munkálatokra elnyert pályá­zati pénzből sokkal több min­dent tudtak újjáépíteni, mint ahogy azt tervezték. Kijavítot­ták a megsüllyedt színpadot, a padló új burkolót kapott, a falakat lefestették és az eddigi gázfűtésű kazán helyett egy vegyes tüzelésűt állítottak be. Ez utóbbit a néhány éve bezárt helyi idősek otthonából szállí­tották az épületbe. A település­vezető hozzátette, ezeken kívül sikerült sörpadokat és egy pingpongasztalt is beszerezni­ük. Á munkálatok májusban kezdődtek el. ■ Koszorúzás. Tegnap Szolnokon az egykori laktanyaparancsnok, Kablay Lajos halálának 26.évfordulója alkalmából ünnepi megemlékezést rende­zett a Kablay Lajos Repülő Bajtársi Egyesület a néhai ezredesről elneve­zett téren, ahol megkoszorúzták Kablay Lajos mellszobrát. Eltérően ítélik meg a térség fejlődését csörte „A helyiek joggal örül­nek annak, hogy a megújuló Szajol-Püspökladány vasút­vonal Törökszentmiklós- Fegyvernek közti szakaszát átadták. Annak már kevésbé, hogy a felújítás kétszer annyi­ba került, mint a Berlin-Ham­burg közötti vonal felújítása”- bírálta a Fidesz politikáját Scheiring Gábor országgyűlé­si képviselő. Az Együtt 2014- Párbeszéd Magyarországért szakpolitikusa tegnap Török- szentmiklóson mondta el párt­koalíciója véleményét.- Mi kifejezetten örülünk, hogy megyénk ilyen modern vasútvonalat kap, mely segíthe­ti a gazdaság fejlődését is - rea­gált a vádakra Szalay Ferenc, a térség fideszes országgyűlési képviselője. - A beruházás szá­mos munkahelyet teremt tér­ségünkben, ami szintén rend­kívül fontos. Értetlenül állok azelőtt, hogy Bajnai Gordonnak és parlamenti segítőinek miért fáj mindez. Bajnai Gordon nyu­godtan dolgozhatott volna a fej­lesztési források felelőseként, majd gazdasági miniszterként és szocialista miniszterel­nökként, hogy elkezdődjön az M4-es építése, vagy hogy kor­szerű vasútvonal épülhessen. Amikor lehetősége lett volna, akkor ezzel nem törődött. Talán nem ártana egy kis önvizsgálat - tette hozzá. ■ Csirkében és kecskében is szerencseszám a négy

Next

/
Thumbnails
Contents