Új Néplap, 2013. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

2013-08-10 / 186. szám

4 SZOLNOK ES KORNYÉKÉ 2013. AUGUSZTUS 10., SZOMBAT Iparoscsaládból indult a pályája pénzvilág Az idén nyolcvanéves Szűcs Ferenc aktív szereplője Szolnok közéletének Szolid polgári jólétről ta­núskodó szolnoki társas­házi lakásban beszélge­tünk a nyolcvanéves Szűcs Ferenccel, az OTP nyugal­mazott megyei igazgatójával. A falakon levő festményeket kivéve egészen más volt az elképzelésünk egy bank- igazgató környezetéről. Szathmáry István- Nem úgy vagyok műgyűjtő, hogy galériákban vadásznék műalkotásokra. Befogadó em­ber vagyok, s ezek a képek kortárs művészekkel való, fe­leségemmel közös személyes kapcsolatok emlékei. Közvetle­nül az alkotóktól vásároltuk, a főleg megyei, illetve hódmező­vásárhelyi, erdélyi, délvidéki művészek minket megérintő munkáit - avat be gyűjtemé­nye történetébe Szűcs Ferenc. Mint megtudtuk, aktív igaz­gatóként személy szerint is érintett volt a rendszerváltás­kor nehéz helyzetbe került egyik képzőművész tábor fenntartásában, ő kezdemé­nyezte az OTP-nél a Mezőtúri Takácstanya alapítvány támo­gatását, melynek 1990-ben kuratóriumi elnöke lett.- Miként jutott el az egyik leg­nagyobb hazai bank megyei vezetői tisztéig, ahol ezen a területen is érvényesíthette befolyását? Kanyar­gós úton. Első generációs értelmi­ségi vagyok, édesapám, bátyám hentesmester volt Mezőberényben, magam is dolgoztam a családi vállalko­zásban. Ahogy az iskola en­gedte, együtt vásároztunk, és azt terveztük, közgazdasági érettségim után csinálunk egy családi hentesüzemet. Aztán 1949-ben édesapámtól elvet­ték az ipart, s érettségi után jogi karra akartam beiratkoz­ni. Ekkor mondta ügyvéd só­gorom, olyat tanuljak, amivel bárhol boldogulok. Az állator­vosi karnak volt legtöbb köze a hentes szakmához, de nem vettek fel édesapám kulák mi­nősítése miatt. így mentem könyvelőnek. Aztán rende­let született, hogy a kitűnően érettségizettek felvételi nélkül kezdhetik tanulmányaikat a felsőoktatási intézményben, ahova jelentkeztek, de én már önérzetből sem mentem visz- sza. Könyvelési gyakorlatom alapján a kétéves Számviteli Főiskolára jelentkeztem.- Innen vezetett útja a bank­szakmába?- Eszem ágában sem volt bankba menni, de végül így hozta a sors. A főiskolán akkor volt a szakérettségis dömping, akiket mindenképpen el kellett juttatni az államvizsgáig. Volt egy jóindulatú párttitkár, aki oda járt estin, ahova én nap­palin, s megkeresett, hogy se­gítsek neki a tanulásban. Nos, ő támogatott a továbbiakban. A főiskola után az Állami Ellen­őrző Központhoz irányítottak, de ott osztályidegenként meg pártonkívüliként elutasítottak. Egyébként sohasem voltam párttag. A szülőföldemre mi­nősítésem miatt nem akartam visszamenni, így végül az ő segítségével dr. László Andor vezérigazgató személyesen vett fel az OTP-hez. Aztán 1956-ban hazamentem Mezőberénybe, mert meghalt édesapám, s köz­ben felajánlották az akkor meg­nyíló ottani OTP-fiók vezetését. Lehet, hogy ez az életemet is megmentette, mert a for­radalomkor telitalá­lat érte korábbi pesti albérleti szobámat. így teljesült édes­anyám vágya, hogy banktisztviselő legyek, mert látta egy banktisztviselő család életmódja és a miénk közti különbséget. El tudta intézni Istennél, hogy végül én is az le­gyek? «- Miként lett végül megyei OTP-igazgató Szolnokon?- Szerencsém is volt, mert az egyik későbbi vezérigazga­tó-helyettes felfigyelt rám, s végig kísérte az utamat. Már az is a bizalom jele volt, hogy amikor 1961-ben Nyírbátorban az év legnagyobb sikkasztásá­nál lecsukták az igazgatót, va­lami kvázi kormánybiztosként engem küldtek oda békét és éHét Ijmbgre' Munkám során mindig a személyes kapcsolatok kialakítására törekedtem - mondja Szűcs Ferenc rendet teremteni. 1962-ben az­tán Szegedre kerültem igazga­tóhelyettesnek, ott alapítottam családot, majd 1966-ban fel­ajánlották a szolnoki megyei igazgatói állást, amit 28 évig, a nyugdíjazásomig töltöttem be.- A beosztása hatalmat je­lentett. Hogyan hatott ez az életére?- Valóban, ennek az állás­nak súlya volt. Még a fiaim is megkapták az iskolában, hogy neked könnyű, mert az apád az OTP-igazgató. Akkoriban ez volt az egyetlen lakossági bank, mi finanszíroztuk a lakásépíté­seket, a tanácsi pénzügyeket, később a vállalkozásokat. Ön­magámnak az otthonról hozott szemlélet szabott korlátot, hisz már gyerekként pénzt kezel­tem a családi üzletünkben. Azonkívül az egyre magasabb pozícióknak is igyekeztem megfelelni. Emberileg úgy tud­tam elfogadtatni magam, hogy lehetőségeim korlátain belül próbáltam mindenkin segíte­ni. Szeretem az embereket, s mindig személyes kapcsolatok Névjegy NÉV: Szűcs Ferenc MEZŐBERÉNYBEN született 1933. március 28-án család: özvegy, két fia, két uno­kája van végzettség: Számviteli Főiskola, nemzetközi bankárképző, bank­menedzser. Közgazdasági Egye­tem szaküzemgazdász bankága­zati oklevél FŐBB TÁRSADALMI SZEREPVÁLLA­LÁSAI: A Közgazdasági Társaság megyei titkára, a Keresztény Ér­telmiségek Kulturális Egyletének alelnöke FŐBB ELISMERÉSEI: Jász-Nagykun-Szolnok Megyéért Díj, 1993 Közgazdász Díj, 2005 Ezüst Pelikán-díj, 2011 UTOLSÓ BEOSZTÁSA: 1994-ÍgdZ OTP Bank megyei igazgatója kedvtelései: vadászat, horgá­szat, kertészkedés teremtésére törekedtem a mun­kám során. Egyik emlékem például egy, a munkatársaim­tól kapott szeretetteljes oklevél, amiben tulajdonságaimat ve­szik számba. Emellett szívesen vettem és veszek rész a köz­életben, azzal meg szerencsém volt, hogy párton kívüliként is némileg békén hagytak a be­osztásomban.- Elégedett embernek érzi ma magát?- A munkám alapján sike­res embernek tartom magam, ugyanakkor a nyugdíjazásom körülményei, amik ugyan jo­gosak voltak, mert betöltöttem a korhatárt, keserűséget hagy­tak bennem. Másik, nagyon nagy fájdalmam feleségem négy évvel ezelőtti elvesztése, mert a magány nagyon rossz dolog. A világ alakulása, mo­rális állapota sem tölt el öröm­mel, nehéz feldolgozni az igaz­ságtalanságokat. Ugyanakkor családom felém áradó szerete- te, és társadalmi megbízásaim végzése nagy örömet jelent, és erőt ad számomra. HÍRSÁV Megjavítják a szolnoki gyaloghíd korlátjait SZOLNOK NAPJÁRA elkészül a Tiszavirág-híd fából ké­szült korlátjának javítása. Az elemek többségét csi­szolni, illetve festeni kell, vannak azonban olyan darabok, melyeket cserélni is. A korlátelemek csiszo­lása, majd festése mintegy 500 ezer forintba kerül, az összeg a város költségve­tésében rendelkezésre áll. A munkálatokkal a tervek szerint Szolnok Napjáig, azaz szeptember elsejéig el­készülnek. Gazdát cseréltek a holmik és ruhák régi, már megunt, de még használható, mások szá­mára éppen megfelelő holmik cseréltek gazdát a közelmúltban a szajoli kö­zösségi házban. A ruhákat, használati tárgyakat a csere mellett pár száz forintért árulták is az „eladók” és a „vevők” nagy örömére. A börze hasznosságát látva a szervezők máris megfo­galmazták a folytatást. Nyári tisztasági meszeléseket végeznek zajlanak A nyári felújítások a martfűi intézményekben. A TESZ dolgozói a Munká­csy úti óvodában, valamint a bölcsődében már elvégez­ték a tisztasági meszelést, augusztusban a Kossuth úti és a Május 1. úti óvodában is elvégzik ezeket a mun­kákat. A zene mellett szerepet kap a nyelvtanulás is ezekben A napokban is zajlik még a hetedik Ti- sza-Zagyva Partitúra zenei tábor, melyet a Szolnoki Evangélikus Gyülekezet és a Református Egyházközség szervez iskolásoknak. A gye­rekek a közös zenélés öröme mellett új hangszereket pró­bálhatnak ki, és a hitben is erősödnek. Idén csaknem 45 gyermek vesz részt a táborban, évről-évre egyre nagyobb az érdeklődés. A ze­neórák mellett kézműves foglalkozás, csoportos be­szélgetések, angol- és német­órák várják a táborozókat. Táboroznak a városrész rászoruló gyermekei Merítkezzünk meg a történelmünkben! évadnyitó koncert A Bartók Béla Kamarakórus elkalauzol a népdalok világába szünidő idén is várja a városrész hátrányos helyzetű gyermekeit az Újvárosi napközis tábor Szol­nokon. Ahogy a szolnoktv.hu-n is olvasható: a három hetes prog­ram célja, hogy a nehéz körülmé­nyek között élő fiatalok is hasz­nosan töltsék a szünidőt, olyan programokon vegyenek részt, melyeken anyagi helyzetük mi­att nem volna lehetőségük. Idén 22 hátrányos helyzetű új­városi kisgyermek vesz részt a három hetes programon. A tábor­nak az Újvárosi Tanoda ad ott­hont, ahol kedvükre játszhatnak, kézműveskedhetnek a gyerekek. Hetente kétszer fürdőznek és a Nefag Erdei Művelődési Háza is szervez programokat számukra. Megsimogathatták, sőt meg is etethették a vadaspark állatait és lovagolásra is lehetőségük nyílt. A gyerekeknek nagy élményt jelent a tábor, amit az önkor­mányzat támogat, a város veze­tése számára ugyanis kiemelten fontos az itt élők életesélyeinek javítása, a gyermekszegénység csökkentése és a szolgáltatások­hoz való közvetlen hozzáférés segítése. A tábor egyik napján a Hajdúdorogi Egyházmegyétől ismeretbővítő, logikai és kézmű­vesjátékokat, míg az önkormány­zattól friss gyümölcsöt, és édes­séget kaptak a gyerekek. A nyári gyermekétkeztetési program részeként valamennyi táborozó meleg ételt kap. ■ Találkozzunk minden hónap má­sodik szerdáján! Ez a szlogenje a 45. évfordulóját ünneplő Szolnoki Bartók Béla Kamarakórus jubi­leumi hangversenysorozatának. Az első hangversenyt augusztus 14-én este hét órakor rendezik meg a szolnoki Damjanich János Múzeum díszudvarán. A „Tüzet viszek” - Jeles na­pok dalai Fergeteg havától Szent András haváig című, táncházzal egybekötött évadnyitó hang­versenyt dr. Kókai Gábomé Haj- mann Ildikó, a kamarakórus énekese ajánlja figyelmünkbe:- Bár klasszikus zenén nőttem fel - édesapám a Szolnoki Szim­fonikus Zenekar tagja volt - sze­retem a magyar népzenét. Ezt a ! Dr. Kókai Gábomé Hajmann Ildikó vonzalmat a főiskolai népzenei szakon eltöltött évek tovább erő­sítették bennem. Úgy gondolom, nincs más zenei élmény, amely ehhez hasonlítható érzelmi tölte­tet hordoz magában. A XX. század fordulójától kezd­ve Bartók Béla, Kodály Zoltán és kortársaik hihetetlen mennyisé­gű, több mint 200 ezer dallamot gyűjtöttek össze, amely nép­dalkincs a világon egyedülálló. Miután később műveikben fel is dolgozták ezeket, a magyar motí­vumok nemcsak a honi kultúra, hanem az egyetemes emberi mű­veltség részévé is váltak. „Jeles napok” koncertsoroza­tunk, és a hozzá kapcsolódó té­manapok alkalmával örömmel láttam, milyen fogékony a legif­jabb generáció is a magyar népze­nére és népi hagyományainkra. Merítkezzünk hát meg együtt az ereinkben csörgedező több évez­redes történelmünkben, szépség­ben, virtusban! Kérem, engedjék meg, hogy a Bartók Béla Kamara­kórus elkalauzolja Önöket közös nemzeti kultúrörökségünk vilá­gába - mondja dr. Kókai Gábomé Hajmann Ildikó. Az évadnyitó hangversenyen - melyre a belépés díjtalan - vendégként lépnek fel Kacsó Hanga, a Sodrás Népzenei Kis­együttes, a Kispántlika Ének- együttes, Munkácsyné Danyi Zsuzsanna és a Szandaszőlősi AMI néptáncosai. ■ R. Á.

Next

/
Thumbnails
Contents