Új Néplap, 2013. július (24. évfolyam, 151-177. szám)

2013-07-24 / 171. szám

2013. JÚLIUS 24., SZERDA 5 BELFÖLD - EURÓPAI UNIÓ Nincs vége a kamatcsökkentésnek MNB Matolcsy György szerint változhat a vágások mértéke a jövőben A keddi lehetett az utolsó 25 bázispontos kamat- csökkentés, ám ez nem jelenti azt, hogy a Magyar Nemzeti Bank leállítja a ciklust. A korábbiaknál kisebb mértékben mérsék­lődhet tovább a ráta, akár 3 százalékig is. Matolcsy György bejelentésére gyen­gült a forint. Herman Bernadett - Hornyák József Az egymást követő tizenket­tedik alkalommal is csökken­tette az irányadó kamatszin­tet a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. Az elmúlt közel egy évben összesen 300 bázisponttal mérséklődött a kamatszint, így a keddi 25 bá­zispontos vágással új történel­mi mélypontra, 4 százalékra került az irányadó ráta. A kamatcsökkentés még Si- mor András elnöksége alatt kezdődött, tavaly augusztus­ban. Ugyan Simor és a két korábbi alelnöke - Karvalist Ferenc és Király Júlia - nem támogatta, ám a Parlament ál­tal kinevezett négy külső tag rendre leszavazta őket. Simor után Karvalits mandátuma is lejárt, Király pedig lemondott, miután az új vezetés elvette fontosabb felelősségi köreit. Matolcsy György hivatalba lépése óta teljes az egyetértés a Monetáris Tanácsban. Kö­vetkezetesen 25 bázispont­tal vágott az MNB: akkor is, amikor az euró jegyzése 300 forint felett állt, és a kivárás is reális alternatíva lett vol­na, és akkor sem gyorsítottak, amikor 38 éves mélypontra süllyedt az infláció. Matolcsy megszüntette a kamatdöntések utáni elnöki sajtótájékoztatókat, és közöl­te, hogy ezután csak stratégiai fontosságú lépések után szó­lal meg. A sajtótájékoztatók megszüntetése megnehezít­heti az elemzők dolgát, hiszen kevesebb információ alapján kellett képet alkotni a várható kamatpályáról, miután jobbá­ra csak egy közlemény segí­tett ebben, amit a kamatdön­tések után ad ki az MNB. Ma­tolcsy most mégis úgy gondol­ta, hogy a keddi kamatvágás után iránymutatást kell adnia a piaci szereplőknek, hiszen a „forward guidance” bejött a Fednek, és úgy tűnik, hogy az Európai Központi Bank és a Bank of England hasonló lépé­seinek is örül a piac. A kamat­döntés utáni sajtótájékoztatón Matolcsy azt mondta, hogy az elmúlt 12 hónap kamat- csökkentő ciklusa sikeres. „Gazdaságtörténeti horderejű a ciklus” - hangsúlyozta az MNB elnöke. Hozzátette, az aggodalmakkal, kritikákkal szemben a monetáris politika kiszámítható. „Stratégiai döntéseket hozott a Monetáris Tanács az ülésen” - jelentette ki Matolcsy. Az elnök leszögezte, hogy folyta­A tavaly augusztusban indult kamatcsökkentési periódus a betétek és a hitelek kamatain is éreztette a hatását. Egy át­lagos lakossági lekötött forint­betétre egy éve még 6,7 száza­lék fölötti kamatot fizettek a bankok, májusban mára 4 százalékot sem érte el a bo­nusz. A lakáshitelek 11 száza­lék fölötti kamata 9 százalék alá süllyedt, a fogyasztási hi­teleknél a csaknem 22 száza­lékos ráta 20 alá került, a fo­tódik a kamatcsökkentési cik­lus, miközben változik az alap­kamat-csökkentés monetáris politikai kerete. A 3-3,5 száza­lékos inflációs cél mellett erő­teljesen figyelembe veszik a pénzügyi stabilitási szempon­tokat, valamint a reálgazdaság helyzetét. Az MNB élni fog a kisebb mértékű kamatcsök­kentés eszközével is, vagyis a 25 bázispontnál kisebb kamat- csökkentésekkel haladhatnak tovább, ami Matolcsy szerint megerősíti a stabilitást. A Mo­netáris Tanács szerint a ciklus végpontja 3-3,5 százalék kö­zött lehet - jelentette ki a köz­ponti bank elnöke. Ha a várható infláció és a kamat között eltűnik a kü­lönbség (vagyis a reálkamat lyószámlahitelek viszont to­vábbra is 30 százalék körüli kamattal vehetők fel. A vállalkozások folyószám­lahitelei viszont lényegesen olcsóbbá váltak, csaknem 10 százalékról 7,22-re csökkent a kamatuk, a változó kamato­zású hiteleknél csaknem 3 százalékponttal, 6,86 százalé­kosra csökkent az átlagos ka­matszint. A kisebb összegű (egymillió euró alatti) hitelek viszont ennél drágábbak, ami elolvad), az vélhetően nem tetszene a befektetőknek. Ezt jelezheti, hogy Matolcsy be­széde közben 294,5 körüli árfolyamról 296-ig gyengült a forint az euróval szemben, majd 295,5 körül hullámzott a kurzus. Matolcsy szavainak leg­izgalmasabb része a kamat­cél megjelölése - mondta a Világgazdaságnak Török Zol­tán. A Raiffeisen Bank vezető közgazdásza szerint ez ala­csonyabb, mint a piaci vára­kozás, hiszen a konszenzus szerint 3,75 százalékon áll meg a ciklus. „Eddig nem volt iránymutatás, amit hiányolt a piac" - tette hozzá. A várakozásnál alacso­nyabb, 3-3,5 százalékos cél­azt jelenti, a kisvállalkozások drágábban kapnak kölcsönt. A hitelfelvételi kedvre ed­dig kevéssé hatott a kamat- csökkentés. Az egy hónapban felvett vállalati hitelek összege 2010 közepe óta 150 milliárd forint körül van, emelkedés nem látszik a statisztikákban. A forint és a devizahitelekről is elmondható, hogy tavaly augusztus óta mind a cégek, mind a háztartások nettó tör­lesztőknek számítanak. FORRÁS: REUTERS sáv agresszívabb kamatcsök­kentés, mint amit a piac gon­dolt. „Azzal összefüggésben, hogy a keretrendszer megvál­tozik - a pénzügyi stabilitási kritériumokat széles körben értelmezik - explicit módon is bevezetik a reálgazdasági szempontokat” - mondta Tö­rök Zoltán. Mindez gyengébb forint- árfolyamot eredményezhet az elemző szerint. „Érdekes, hogy 3-3,5 százalékos inf­lációs célt jelölt meg Matol­csy, miközben az MNB célja a 3 százalékos áremelkedési ütem, vagyis kicsit elnézőek lehetnek az infláció jövőbeli alakulása tekintetében” - hangsúlyozta Török. Év vége felé csökkenhet 3,5 százalék­ra az alapkamat a közgazdász szerint, ha 10 bázispontos lé­pésekben haladnak. „Ott meg­állhat a ciklus.” Az euró ára (forint) 296,5 Csökkenő kamatok, visszafogott hitelezés HÍRSÁV Biztató jelek a spanyol gazdaságban lelassul A spanyol gazdaság teljesítményének hanyatlá­sa, a hazai össztermék (GDP) a második negyedévben már csak 0,1 százalékkal csökkent az előző három hónappal összevetve, míg az első negyedévben még 0,5 százalékkal zsugorodott. A központi bank kedden közzétett prognózisa szerint a GDP a második negyedév­ben 1,8 százalékkal esett az egy évvel korábbihoz képest, az első negyedévi 2 százalék után. Az euróövezet negye­dik legnagyobb gazdasága két éve recesszióban van. Az ingatlanpiac összeomlása in­dította el a válságot, amely a csőd szélére sodorta a bank- rendszert. ■ MTI Pártot alapított Traian Basescu BEJELENTETTE PÁRTTÁ ala­kulását a Traian Basescu román államfőhöz közel álló politikusokból alakult Népi Mozgalom Alapítvány,- je­lentette be Marian Préda, az alapítvány elnöke. Eugen To­rnác, a Népi Mozgalom Párt (PMP) nevet viselő politikai erő ideiglenes elnöke közöl­te: a párt a Traian Basescu államfő, valamint a 2009 és 2012 között kormányzó Emil Boc-kabinet által kezdemé­nyezett reformokat akarja folytatni. ■ MTI Reding a bolgár tüntetők mellett együtt érez a korrupció ellen tüntető bolgárokkal Viviane Reding. Az Euró­pai Bizottság alapjogokért felelős alelnöke erről szófiai látogatásán beszélt. A politi­kus változást és kiegyezést sürgetett, és közölte: a bi­zottság aggodalommal fi­gyeli a bolgár helyzetet. Az országban az előre hozott választások után hatalomra került kormány távozását több mint egy hónapja tö­megtüntetéseken követelik. A demonstrálok azt állítják, hogy oligarchák tartják mar­kukban a Bolgár Szocialista Párt és a Mozgalom a Jogo­kért és a Szabadságért koa­líciós kormányát. Piámén Oresarszki kormányfő nem hajlandó lemondani. ■ VG Visszakozott az Európai Bizottság a telekomadó ügyében BÍRÓSÁG Maradhat a távközlési cégekre kivetett magyar különadó, nem kell visszafizetnie az államnak Visszavonja az Európai Bizott­ság azokat a kereseteket, ame­lyeket Magyarországgal, illet­ve Spanyolországgal szemben nyújtott be korábban az Eu­rópai Bírósághoz a távközlési szektorra kivetett különadók­kal kapcsolatban - erősítette meg a Népszabadság értesülé­sét a brüsszeli testület. A visz- szavonásról szóló döntés még július 18-án született meg, és számítani lehetett rá, miután az Európai Bíróság június vé­gén egy hasonló ügyben eluta­sította a bizottság keresetét. A luxemburgi testület június 27-én határozott úgy, hogy az engedélyezési irányelvvel nem ellentétes sem az elektroni­kus hírközlési szolgáltatókra Franciaországban 2009-ben kivetett különadó, sem a mobil­telefon-szolgáltatásokat terhelő máltai jövedéki adó. A franciák esetében azt kifogásolta Brüsz- szel, hogy a szolgáltató forgal­mához kötötték az adót, illetve hogy azt nem az ágazat műkö­désének fejlesztésére fordítja az állam. Az Európai Bíróság viszont úgy foglalt állást, hogy a szóban forgó különadó nem tekinthető az irányelvben em­lített igazgatási díjnak, vagyis a megkötések sem vonatkoz­nak rá. A brüsszeli testület most megállapította: a francia ügyben hozott ítélet „közvetlen relevanciával bír” a Magyar­A távközlési szektorra 2010-ben vetettek ki különadót országgal, valamint a Spanyol- országgal szemben indított ügyekre nézve. Az Európai Bizottság tavaly októberben vitte az Európai Bíróság elé a Magyarországgal szembeni kötelezettségszegé- si eljárást a távközlési külön­adó miatt. 2010-ben a költség- vetés egyensúlyának javítása érdekében vetették ki az adót többek között a távközlési te­vékenységet folytató vállalko­zásokra. Az adó alapja a vállal­kozások éves nettó árbevétele, mértéke 500 millió forint és 5 milliárd forint között 4,5 szá­zalék, az árbevétel 5 milliárd forintot meghaladó része után pedig 6,5 százalék. ■ Sürget Brüsszel Európa látja kárát annak, hogy a legtöbb tagállam nem nyitja meg elég gyorsan a 4G mobil szé­lessávú frekvenciasávot - közöl­te az Európai Bizottság. A tag­államok fele különleges okokra hivatkozva a 800 MHz-es frek­venciasáv felszabadításának el­halasztását kérte, miután a 2013. január 1-jei határidőre nem tudták biztosítani a sávot a vezeték nélküli szélessávú szol­gáltatásoknak. A bizottság „vo­nakodva bár, de a 14 kérelemből 9-et jóváhagyott” - olvasható a közleményben, amelyből kiderül, Magyarország is engedélyt ka­pott a halasztásra ez év végéig.

Next

/
Thumbnails
Contents