Új Néplap, 2013. július (24. évfolyam, 151-177. szám)

2013-07-24 / 171. szám

— ' ■9 KOZELET ■ Ellenőrzés a trafikosoknál a vizsgált esetek 14 száza­lékában fordult elő, hogy nemzeti dohányboltokban kiskorút szolgáltak ki - ezek a tapasztalatai a Nem­zeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. (ND), a NAV és a Nemzeti Fogyasztó- védelmi Hatóság rendkívüli ellenőrzésének. A kisko­rúak bevonásával folytatott vizsgálatban az esetek 28 százalékában a kereske­dő nem szólította fel a 18 éven alattit a távozásra. A fogyasztóvédelmi hatóság 30 napra megtilthatja a dohánytermék forgalmását a jogszabálysértő vállalko­zásoknál, az ND pedig kez­deményezheti a koncesszió megvonását. ■ VG A vagyonkezelőhöz kerülhetnek a patikák A magyar Nemzeti Vagyon­kezelő (MNV) Zrt. lenne az állam nevében elővásárlási és tulajdonosi jogot gyakorló szerv a patikáknál - derül ki a tulajdoni hányadra vonatkozó szabályok terve­zetéből. A június 26-án el­fogadott törvény szerint ha a gyógyszerészek nem élnek a lehetőséggel, az államé lehet az elővásárlási jog. A már meglévő gyógyszertárakban, a gyógyszerészi tulajdon- hányadnak 2014. január 1-jéig meg kell haladnia a 25, 2017. január 1-jéig pedig az 50 százalékot. ■ MTI NGM: átmenetileg nőtt az államadósság JELENTŐS FINANSZÍROZÁSI tartalékok állnak az át­menetileg megnövekedett államadósság hátterében - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium, hozzátéve, a kormány elkötelezett az adósság tartós csökkentése mellett, és olyan gazdaság- politikát folytat, ami ezt lehetővé is teszi. Az NGM ki­emelte: az államadósságról csak hosszabb távon lehet objektív képet kapni. Az adósságállományt a magas forint állampapír-kibocsá­tások növelték - tette hozzá a tárca. A Magyar Nemzeti Bank és az Eurostat friss adataira hivatkozva az Együtt-PM és az MSZP is közölte, hogy újra emelke­dik az államadósság. Erre Selmeczi Gabriella a Fidesz nevében úgy reagált: min­denki tudja, hogy csökkenő pályára állt az államadós­ság. ■ VG Újabb halottak Egyiptomban KILENC HALÁLOS áldozatot követeltek a kiújuló tünte­tések Kairóban. Egyiptom fővárosában a megbuktatott Mohamed Morszi elnök hívei és ellenfelei csaptak össze. Morszi június végén történt eltávolítása óta több mint százan haltak meg az összetűzésekben. ■ VG Túlélésre játszanak az iskolák oktatás Tavaly óta kevesebb intézmény kapott kiegészítő támogatást Tavaly óta több nem állami fenntartású oktatási intéz­mény is súlyos gondokkal küzd, miután már nem kapnak a halmozottan hát­rányos vagy rászoruló gyer­mekek után kiegészítő támo­gatást. Ősszel új jogszabály lehet. Éber Sándor „Arra biztatjuk a nem állami fenntartású iskolákat, hogy próbáljanak túlélni és akkor talán 2014 után történik vala­mi” - mondta lapunknak az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének (AME) elnök- helyettese. Bak Zsófia szerint ugyanis 2012 szeptemberétől ezeknek az intézményeknek a döntő része már nem kap ki­egészítő támogatást a halmo­zottan hátrányos, rászoruló, speciális és sajátos nevelésű igényű gyermekek után, pedig 2006 óta sokan erre alapozták működésüket. Jelenleg mint­egy 1200 nem állami fenntar­tású oktatási intézmény van (az egyháziakat külön keze­lik), melyben mintegy 250 ezer gyereket oktatnak. Ezek között szerepelnek óvodák, ál­talános iskolák, gimnáziumok, szakiskolák, szakközépisko­lák, alapfokú művészoktatási intézmények is, de felsőfokú szakképesítést is nyújtanak. Sokuknak súlyos gondot okoz a támogatás hiánya, Bak sze­rint szerencsére csak tucatnyit kényszerültek bezárni. Miután az egyházi fenntartású intéz­ményektől nem vonták meg a kiegészítő normatív támoga­tást a kormányváltás után, úgy gondolták, hogy a nem állami finanszírozású intézmények is meg fogják azt kapni, de csa­lódniuk kellett. A sárospataki központú Art Ért Művészeti Iskolában mint­egy 600 gyermeket oktattak, háromnegyedük hátrányos helyzetű. Havonta mintegy 1,35 millió forint normatív (minden oktatási intézmény­nek járó) támogatást kaptak az államtól, melyhez 2006 és 2011 között még mintegy havi 1 mil­lió forint értékű kiegészítéshez jutottak a közoktatási megál­lapodások révén. Egy gyerek után mintegy 30 ezer forint járt évente. Csetneki József, az isko­la alapítója lapunknak elmond­ta, hogy a pénzszűke miatt az alapítvány minden olyan te­vékenységéről lemondott, ami nem a túléléshez kell, hozzá kellett nyúlni a fizetésekhez is. „JELENLEG NINCS biztosítva a szeptembertől induló tanév finanszírozása, miután a köznevelési törvény módosí­tásával a nem állami iskolá­kat szétválasztották egyházi és magán fenntartásúakra”- mondta lapunknak Csetne­ki József. Az Art Ért Művésze­ti Iskola alapítója szerint jú­nius 30-ig meg kellett volna születnie annak a jogsza­bálynak, ami a következő tanévre a minden intézmény­Az intézményvezetők lobbi­tevékenységbe kezdtek. Egy fi- deszes honatya, Erdős Norbert például írásban kérdezte meg a kabinettől, hogy „tervez-e a kormány az elmaradott tér­ségek halmozottan hátrányos gyermekeinek oktatásához, létszámarányos kiegészítő tá­mogatást?”. Erdőst a 840 gye­reket oktató mezőberényi „Leg a láb” Alapfokú Művészeti Is­kola vezetője kereste meg, ahol súlyosan hátrányos helyzetű cigánygyermeket is tanítanak nek járó állami finanszíro­zást is biztosítja, de ez nem történt meg. Tudomása alap­ján halasztás miatt erre ok­tóber elsejével lesz csak jog­szabály. szerinte hiába kommuni­kálja azt a kormányzat, hogy ez mindenképpen meg lesz oldva, így egy fenntartó­nak nem lehet felelősen el­kezdenie a tanévet, mivel nem látja biztosítottnak a finanszírozást. többek között táncra, némi ha­gyományőrzéssel. Az iskola, a „Közoktatási megállapodás 2012.” pályázat támogatottjai közé nem került be, ezért az intézmény gyakorlatilag a fize­tésképtelenség állapotába ke­rült, 25,2 millió forintra lenne szükségük. Az Emberi Erőfor­rások Minisztériuma (Emmi) többszöri kérés után is, forrás­hiányra hivatkozva elutasította a támogatást. A Emmi parlamenti állam­titkára, Doncsev András azzal biztatta Erdőst, igyekeznek megteremteni annak lehetősé­gét, hogy a nem állami fenn­tartású intézmények finan­szírozását biztosító jogszabály kialakítása minél szélesebb mozgásteret biztosítson a ki­emelkedő szakmai munkát végző fenntartók támogatásá­ra. A jogszabály hatályba lépé­se szeptember végén várható. Doncsev szerint a kormány a köznevelési célú állami támo­gatásról szóló pályázat kiírásá­val egyértelműen kifejezte azt a szándékát, hogy a nem állami fenntartású köznevelési intéz­ményekben tanuló, hátrányos helyzetű, speciális nevelés igé­nyű gyermekek ellátásához többlettámogatást biztosítson. A kormány csak az általa leg­magasabb színvonalúnak ítélt nevelést-oktatást garantáló in­tézményfenntartók részére, a legindokoltabb esetben biztosí­tott támogatást. Bak Zsófia erre azt mondja: a kormányzat ugyan azt kommu­nikálja, hogy továbbra is van­nak kiegészítő támogatások pályázatok alapján, de tavaly 250 pályázó közül mindössze 27 intézmény jutott így pénz­hez. Az AME elnökhelyettese sérelmezte az elbírálás mód­ját, amelyet szakmaiatlannak és logikátlannak nevezett. A magániskolák részéről senki nem vehetett részt a pályázatok elbírálásában. Csetnik József szerint csak néhány intézmény tudta kijárni azt egyénleg, „jobbról előzve”, hogy megkap­ják a kiegészítő támogatást. Azt azonban furcsállotta, hogy egyesek az egész intézményre kapták meg a támogatást, attól függetlenül, mennyi volt a hát­rányos helyzetű vagy rászoruló gyermekek száma. Nincs még jogszabály az állami támogatásról Pesszimistábbak a magyarok az európai átlagnál eurobarometer A megkérdezettek jobban bíznak ez EU-ban, mint a kormányban Tíz európaiból hat érzi magát az Európai Unió polgárának, ám csupán 46 százalékuk tud­ja, ez milyen jogokkal is jár - derül ki az Eurobarometer legfrissebb, kedden publikált felméréséből. Az EU közvéle­mény-kutatója 28 országból csaknem 33 ezer embert kérde­zett meg idén májusban. Általánosságban elmond­ható: csökken a válaszadók borúlátása. Ez nem feltétlenül mondható azonban el a magya­rokról: amíg az európaiak 72 százaléka gondolja úgy, hogy bajban van a gazdaság, honfi­társaink körében az az arány 85 százalék. A jövőt tekintve sem túl optimisták a magya­Az euró támogatottsága (a válaszadók százalékában) Igen Nem ■§ Nem tudja rok: mindössze 17 százalék gondolja úgy, hogy a következő 12 hónapban javul a gazdaság helyzete, 14 százalék véli ezt a foglalkoztatással kapcsolatban, miközben 44, illetve 47 száza­lékuk további romlást valószí­nűsít. Meglepő módon az EU helyzetével kapcsolatban derű­látóbbak a magyarok: amíg az unióban átlagosan 17 százalék remél javulást, nálunk ez az arány 23 százalék. A magyar válaszadók 47 százaléka bízik az uniós intéz­ményekben, az EU-átlag ennél jóval alacsonyabb, mindössze 31 százalék. A magyaroknak ugyanakkor épp ekkora há­nyada bízik a kormányban (az átlag itt 25 százalék), a parla­mentben pedig még keveseb­ben, a megkérdezettek 29 szá­zaléka. Az európaiak 51 százaléka támogatja az euró használatát- az euróövezetben 62 százalék a közös valuta támogatottsága. Az euró megítélése a legkedve­zőbb (68-77 százalék) Észtor­szágban, Máltán, Szlovéniában és Szlovákiában. Ezek az orszá­gok mind az utóbbi névekben vezették be az eurót. A megkér­dezettek többsége ugyanakkor nem támogatja a közös pénz átvételét a többi visegrádi or­szágban és Lettországban sem- utóbbi január elsejétől lesz a valutaunió tagja. ■ VG A Leg a láb Alapfokú Művészeti Iskola fizetésképtelen, miután nem nyert támogatást az intézmények számára kiírt pályázaton

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents