Új Néplap, 2013. július (24. évfolyam, 151-177. szám)

2013-07-10 / 159. szám

2013. JÚLIUS 10., SZERDA BELFÖLD - EURÓPAI UNIÓ 5 Uniós pénz közmunkára? program Nem tisztázott még a fiatalok foglalkoztatására szánt összeg Fiatalkori munkanélküliség (2012, a 15-24 év közötti aktív lakosság százalékában) U fi»’ w Görögország 55,3 | Spanyolország 53TI Portugália 1 37,7 Olaszország Szlovákia Magyarország ■ | VG-GRAFIKA FORRÁS: EURÓPAI BIZOTTSÁG Németország 18,1 EU-átlag WM 22,8 „Méltó fizetést, ne megalázót!” - követelik transzparensükön a spanyol fiatal munkanélküliek. A dél-európai országban súlyos a munkanélküliség Az export nagyobbat esett májusban, mint az import KSH Májusban 653 millió euró volt a külkereskedelmi több­let - közölte a Központi Sta­tisztikai Hivatal. 2013 ötödik hónapjában az export euróbán számított értéke 1,9, az impor­té 0,9 százalékkal csökkent a tavaly májusi értékekhez vi­szonyítva. A külkereskedelmi mérleg többlete az év első öt hónapjában 258 millió eurós javulást mutatott 2012 azonos időszakához képest - derül ki a KSH jelentéséből. 2013. májusban - első becs­lés szerint - a kivitel értéke 6,9 milliárd eurót (2023 milli­árd forintot), a behozatalé 6,3 milliárd eurót (1832 milliárd forintot) tett ki. A külkereske­delmi mérleg egyenlege az év ötödik hónapjában 653 millió euró (191 milliárd forint) volt, ami 76 millió eurós (23 milli­árd forintos) romlás az előző év azonos hónapjához képest. A májusi kivitel 76, a behozatal 70 százalékát az Európai Unió tagállamaival bonyolítottuk le. 2013. január-májusban - előzetes adatok szerint - a ki­vitel értéke 33,7 milliárd euró (9972 milliárd forint), a beho­zatalé 30,6 milliárd euró (9043 milliárd forint) volt. A kivitel és a behozatal euróbán számí­tott értéke 1,8, illetve 1,1 szá­zalékkal nőtt. A külkereske­delmi mérleg 258 millió eurós (90 milliárd forintos) javulást mutatott a 2012. január-májusi többletig viszonyítva „Az elmúlt hónapokban meg­jelent konjunktúra indikátorok az európai gazdaság recesz- sziójából való lassú kilábalási folyamatát jelezték, a gyengél­kedő külső keresletet azonban a felfutó autóipari termelés részben ellensúlyozhatja" - vé­lekedett Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdá­sza. ■ VG A külkereskedelmi termékforgalom (folyó áron) __________Export Import Egyenleg 2013. május______________________ Millió euró 6 906,3 6 253,1 653,2 Változás (év/év, százalék) -1,9 -0,9________ 2013. január-május Millió euriT 33675,0 30 564,8 3110,2 Változás (év/év, százalék) 1,8_____JA_______ FORRÁS: KSH Nem kizárt, hogy a köz­munkaprogram keretében költi el Magyarország a fiatalok foglalkoztatására szánt, az elkövetkezendő két évben rendelkezésre ál­ló uniós forrásokat. Idehaza négy rászoruló régió érin­tett. Braunmüller Lajos 9l ,1 Akár a közmunkaprogramba is vándorolhat az új EU-s költség- vetési ciklusban a fiatalok fog­lalkoztatásának elősegítésére fordítható támogatás. A keret Magyarországra jutó részét még csak becsülni lehet. Az Eu­rópai Unió állam- és kormány­fői eredetileg hatmilliárd eurót fogadtak el az EU egészére ve­títve a fiatalok foglalkoztatását elősegítendő. Az Európai Par­lament elképzeléseinek meg­felelően azonban ez az összeg módosult, és az elköltés módja is megváltozott. Az EU költség- vetésének egyes fejezeteit is rá­hagyással, bizonyos mértékű marginokkal tervezik, ezeknek a szűkítéséből az eredeti ösz- szeghez további kétmilliárd eu­rót tettek. A végső összeg tehát, amelyet az EU rászoruló régi­ói a fiatalok foglalkoztatására költhetnek így már 8 milliárd euró. Az összeget nem hét év alatt, hanem az új költségvetési ciklus első két évében, vagyis 2015 végéig kell elkölteni. A helyzet súlyát jelzi, hogy nem csupán az elkülönített ösz- szeg növekszik, hanem a prog­ram is kiterjed. Az eredeti el­képzelések szerint az érintett hazai régiók 48 millió eurót, azaz töb mint 14 milliárd fo­rintot k^ipt^k volna sl fi^alpk foglalkoztatására. A változá­sok nyomán a hazánknak jutó pénz is változik, valószínűleg nőni fog. A teljes keretösszeg növekedésével ugyanis - bár valószínűsíthető -, önmagában még nem egyértelmű, hogy nö­vekszik az egyes régióknak ju­tó pénz. A program azokat a régió­kat támogatja, ahol a fiatalok A VOSZ egyeztetne „A témában még semmiféle egyeztetés nem volt a kor­mány és a VOSZ között, egyelőre informális megbe­szélésekről sincs szó” - nyi­latkozta a Világgazdaság­nak Dávid Ferenc, a Vállal­kozók és Munkáltatók Or­szágos Szövetségének fő­titkára. Hozzátette: „a munkanélkülisége meghaladja az uniós átlagot. Görögország összes régiója érintett. Hason­ló a helyzet Spanyolországban is. Az összeg növekedésével párhuzamosan azonban új ré­giók is jelentkeznek. Szlovénia esetében ugyan még nincs a határon a fiatalkori munka- nélküliség, ám a helyzet a volt jugoszláv tagállamban rohamo­san romlik. Az új válságország­ként sz^flVjn jartotj Szlovénig program beindulására egészen biztosan, a rászorulók között lesz majd. A pénz elköltésének módja szintén nem világos még. Az alapötletet adó modell a például Finnországban működő ifjúsá­gi garanciaprogram. Ennek lé­nyege, hogy a fiatalok munka­erőpiacra való kilépését segítik a helyi munkaügyi hálózat ele­VOSZ a mielőbbi egyeztetés­ben, és egy szakmai kon­cepció megvitatásában ér­dekelt. ” Dávid Ferenc ki­jelentette: „bízom benne, hogy a szóban forgó uniós támogatás az üzleti szférá­ban, és nem közfoglalkoz­tatás keretein belül kerül majd elköltésre.” mei, és garantálják, hogy négy hónapon belül álláshoz, ennek hiányában pedig valamilyen áthidaló megoldáshoz segítik az érintetteket. Ez utóbbiak kö­zött képzés, vagy gyakornoki pozíció is van. A mostani elkép­zelések szerint az EU-s rend­szer követi majd a finn meg­oldást abban is, hogy átveszi a négy hónapos határidőt. Az elhelyezkedés támogatása szektorsemlegesnek ígérkezik, ezért egyáltalán nem kizárt, hogy az érintett fiataloknak a közfoglalkoztatás keretein be­lül találnak munkát - ezt nem zárták ki a lapunknak név nél­kül nyilatkozó brüsszeli forrá­sok, akik ezt különösen a kép­zetlen fiatalok esetében tartják elképzelhetőnek. A közmunkával egyébként is nagy tervei vannak a kormány­zatnak. Kovács Zoltán, az EM­MI társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára a Magyar Nemzetben tegnap megjelent interjújában azt nyilatkozta: a kormány sikeresnek értékeli a közmunkaprogramot, céljuk pedig az, hogy idén és jövőre is 300 ezer közmunkásnak adja­nak feladatot a rendszer kere­tében. A Közmunkás Szakszer­vezet tegnap közleményben reagált az interjúra, és bírálta a programot. HÍRSÁV Minden adott a lett euróbevezetéshez jóváhagyták brüsszeli ülé­sükön az uniós pénzügymi­niszterek, hogy Lettország január 1-jén euróra cserélje a latot. A pénzügyminiszte­rek véglegesen rögzítették a lat és az euró átváltási ár­folyamát, mégpedig az ERM II. rendszerben érvényes, 0,702804-es szinten. 2015- ben Litvánia, a harmadik balti állam, az EU soros el­nöke is be szeretné vezetni a közös európai pénzt. ■ MTI Rontott prognózisán a valutaalap borúsabb képet fest a vi­lággazdaság alakulásáról a Nemzetközi Valutaalap (IMF): kevés kivétellel az ösz- szes ország és országcsoport idei és jövő évi gazdasági nö­vekedési ütemét 0,2-0,8 szá­zalékponttal alacsonyabb­nak jósolja. A kilátásokat bizonytalanná teszi, hogy ha az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed felhagy gazdaságösztönző monetáris politikájával, megfordulhat a tőkeáramlás iránya. A valutaalap arra számít, hogy a világgazdaság az idén 3,1, jövőre 3,8 százalékkal bővül, 0,2 százalékponttal alacsonyabb ütemben, mint áprilisban prognosztizálták. A Közép-Kelet-Európára vonatkozó előrejelzés nem változott, az IMF az idén 2,2 százalékos, 2014-ben pedig 2,8 százalékos növekedést^ vár. ■ MTI WT0 előtt az EU-orosz vita A kereskedelmi Világszer­vezet (WTO) közvetítését kéri az Európai Unió abban a vitában, amely Moszkva és Brüsszel között a jármű­importra kivetett úgyneve­zett újrahasznosítási illeték miatt alakult ki. Brüsszel szerint az illeték - amelyet Moszkva pár nappal az orosz WTO-csatlakozás után vetett ki az importjárművekre - a WTO legalapvetőbb értékét, elvét sérti, amely szerint egy ország sem élhet diszkrimi­nációval az importőrökkel szemben, illetve a különféle országokból származó im­portot sem különböztetheti meg hátrányosan. ■ MTI Brüsszelben a hazai EU-források felhasználási terve FEJLESZTÉS A legtöbb uniós forrást a foglalkoztatás ösztönzésére fordítaná a kormányzat 2014-2020 között Július 1-jével az Európai Bizott­ság befogadta a 2014-2020 kö­zötti uniós fejlesztési források felhasználásának stratégiai irányait rögzítő, a Nemzetgaz­dasági Minisztérium (NGM) által kidolgozott Partnerségi Megállapodás tervezetét - je­lentette be az NGM gazdaság- stratégiáért felelős államtitká­ra. Cséfalvay Zoltán kiemelte: ezzel a Brüsszellel tavaly ősszel megkezdett, a következő hét­éves uniós ciklus forrásainak felhasználásáról szóló informá­lis egyeztetések első szakasza lezárult. Innentől kezdve szé­leskörű konzultáció kezdődik a hazai szakmai szervezetekkel a Partnerségi Megállapodás tervezetéről, ami elérhető a Nemzetgazdasági Tervezési Hi­vatal honlapján. Magyarország a tervek sze­rint novemberben nyújtja be véglegesen a Partnerségi Meg­állapodást az egy adott szak­terület fejlesztési stratégiáját tartalmazó operatív progra­mokkal (op) együtt. Ezt köve­tően hivatalos egyeztetés in­dul Brüsszel és a kormányzat között, majd várhatóan a jövő év első negyedében, felében fo­gadja el a bizottság a Partner­ségi Megállapodást az op-kel együtt. Az államtitkár kiemel­te: a Partnerségi Megállapodás elfogadása előtt is kiírhatja Ma­gyarország a pályázatokat, en­Cséfalvay Zoltán nek annyi kockázata van, hogy ha nem fogadja el a megállapo­dást Brüsszel, ezen pályázatok finanszírozását a hazai költség- vetésből kell megoldani. A 2014-2020 közötti ciklus­ban lehívható mintegy hétezer milliárd forintos uniós forrás 60 százalékát gazdaságfejlesz­tésre fordítja majd az ország. Cséfalvay Zoltán közölte azt is, hogy a jelenlegi tervek szerint a legtöbb forrást, mintegy 1200 milliárdot a foglalkoztatás ösz­tönzésére különítik el. Ez a duplája a jelenlegi hétéves cik­lusban erre a célra kijelölt ke­retnek. A kkv-k versenyképes­ségének növelésére több mint 1100, a közlekedés fejlesztésére közel 900 milliárdot különítene el a kormányzat. Az energiaha­tékonysági beruházásokra több mint 800 milliárdot forintot csoportosítanának, ez a jelen­legi keret háromszorosa. Több mint 200 milliárd forint jutna kutatás-fejlesztésre, ami duplá­ja a mostani keretnek. Az operatív programokról el­mondta, hogy a jelenlegi 16 he­lyett csak 9 programot hoznak létre. Míg a jelenlegi ciklusban minden régió külön op-t ka­pott, 2014-2020 között egy kö­zös terület- és településfejlesz­tési programot hoznak létre, és csak a közép-magyarországi régió esetében lesz külön prog­ram. ■ T. G. Próbálkozik a központi régió miután A közép-magyarországi régió az egy főre jutó GDP alap­ján már fejlett régiónak számít, így a jelenlegi ciklushoz képest kevesebb uniós forrásra lesz jo­gosult 2014-2020 között. Ezt a hatást azon lehetőség kihaszná­lásával próbálja majd kiegyenlí­teni a kormányzat, hogy a forrá­sok maximum 15 százalékát átcsoportosíthatja más operatív programokból a közép-magyar­országi régióra, ha az ott meg­valósulófejlesztések az ország egészére kedvező gazdasági ha­tással vannak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents