Új Néplap, 2013. július (24. évfolyam, 151-177. szám)
2013-07-10 / 159. szám
—Fi HüEM Pénzhez juthatnak a Hajdú-Bét károsultjai még ezen a héten pénzt kap a Hajdú-Bét károsultak egy része, soron kívüli kifizetés indításával 131 kérelmezőnek 192 millió forintot utalnak át. Hétfőig 209 kérelem érkezett. Ebből jogos igénynek minősítettek 134-et, amelyek támogatási igénye 190,3 millió forintot tett ki. Hiánypótlást 48 esetben kértek, ezeknél 60 millió forintos a támogatási igény. ■ MTI Navracsics: lezárult az adósságkonszolidáció lezárult A települések kétharmad részét, összesen 1956 önkormányzatot érintő adósságkonszolidáció - mondta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes Veszprémben, amikor önkormányzati adósságátvállalásról szóló bizonyságleveleket adott át nyolc Veszprém megyei település vezetőjének. A csaknem 700 milliárd forintos programot Orbán Viktor tavaly októberben jelentette be. ■ MTI Strasbourg: jogszerű a Gárda feloszlatása A, magvar Gárda Egyesület feloszlatása nem sértette a gyülekezési és egyesülési szabadságot - mondta ki az Emberi Jogok Európai Bírósága Strasbourgban. A törvényszék szerint a Magyar Gárda Mozgalom a Magyar Gárda Egyesület részeként működött, megmozdulásai pedig alkalmasak voltak a félelemkeltésre, a megfélemlítő menetelések pedig egy lényegében rasszista jogrend megvalósítása érdekében tett első lépéseknek tekinthetők. A bírósághoz Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője és Morvái Krisztina, a Jobbik EP-képviselője - Vona Gábor Jobbik-elnök nevében eljárva - fordult a feloszlatással okozott „emberi jogsérelem orvoslása” érdekében. ■ MTI Belenyugodtunk a korrupcióba felmérés A magyarok 82 százaléka szerint cégcsoportok befolyásolják az államot A magyarok hány százaléka tartja nagyon vagy rendkívül korruptnak? Politikai pártok Üzleti szektor Parlament/Törvényhozás Média Egészségügyi szolgáltatások Rendőrség Köztisztviselők Igazságszolgáltatás Civil szféra u .............................. 0 1 Egyházi intézmények | Oktatási intézmények | Katonaság 139 ■ 38 8 36 133 |23 120 119 117 A magyarok az átlagosnál korruptabbnak látják a politikát és a közszférát. Tenni a korrupció ellen viszont nem mernek, mert félnek a következményektől. VG-összeállítás Magyarországon az emberek a politikai pártokat tartják a legkorruptabbnak - derül ki a Transparency International (TI) tegnap közzétett éves Globális Korrupciós Barométeréből. Ötös skálán 3,9 pontra értékelte az ezer magyar válaszadó a politikai korrupciót. Az üzleti szféra 3,8 pontot, a törvényhozás pedig 3,6 pontot ért el, de nem lehet büszke magára a média sem 3,5 ponttal. A magyar válaszadók az egyházakat (2,4 pont), a honvédséget (2,5 pont) és az oktatási rendszert (2,6 pont) tartják a legkevésbé korruptnak. A magyarok 61 százaléka úgy látja, nőtt a korrupció az elmúlt két évben, mindössze hét százalékuk látja úgy, hogy csökkent. Az ötfokú skálán átlagosan 3,8 pontra értékelték az állami korrupciók1'A megkérdezettek 82 százaléka szerint „valamelyest vagy nagyon” befolyásolja a közjó rovására néhány cégcsoport az állam, illetve a kormányzat működését. Ez az arány Norvégiában 5 százalék, Csehországban 49 százalék, Szlovákiában 60 százalék, Görögországban pedig 83 százalék. Még megdöbbentőbb adat, hogy a Magyarországon megkérdezettek 99 százaléka mondta azt, hogy a közszféra korrupciója problémákat okoz. A válaszadók 85 százaléka szerint egy-egy ügyintézés során fontos vagy nélkülözhetetlen szerepe van a személyes kapcsolatoknak, ellenkező esetben az állampolgár nem, vagy nem kielégítően - például nem elég gyorsan - kap meg egy szolgáltatást. Mindennek némileg ellentmond, hogy a megkérdezettek mindössze 12 százaléka - a 27 százalékos világátlagnál jóval kevesebben - jelezte azt, hogy ő vagy vele egy háztartásban élő családtagja kenőpénzt adott az elmúlt 12 hónapban. Ennél is meglepőbb, hogy 18 százalékuk állította azt, hogy kenőpénzt adott valamilyen egészségügyi szolgáltatásért cserében. A magyarok csaknem felének (48 százalék) véleménye szerint a kormány küzdelme a korrupció ellen teljesen hatástalan. Egy éve ez az arány még 37 százalék volt. Nem meglepő a transparency International 107 ország - köztük 20 EU-tagállam - 114 ezer polgárának részvételével készítette az idei korrupciós felmérését. Hazánkban reprezentatív minta alapján, 2012 novemberében kérdeztek meg ezer embert. az éves korrupciós barométer szerint a válaszadók 27 százaléka vallotta be, hogy tavaly kenőpénzt fizetett valamilyen közszolgáltatásért. A rendőröket átlagosan 31 tehát, hogy 100-ból 71-en úgy gondolják, hogy nagy a hétköznapi emberek szerepe a mindennapi korrupció megfékezésében. Ez az arány egyébként az uniós átlag felett van. Sok megkérdezett aktívan is hajlandó lenne tenni a mutyi ellen, például petíció aláírásával, vagy tüntetésen való részvétellel. ,vi|j , M Ennek ellentmond, hogy arra a kérdésre, „Ön jelentené-e, ha tudomására jutna egy korrupciós ügy?”, a válaszadók 70 százaléka válaszolt nemmel. (A nészázalékuk fizette le már. A válaszolók közel kétharmada véli úgy, hogy a személyes kapcsolatok segítséget nyújthatnak ahhoz hogy a közszférában elintézzék az ügyeiket. a megkérdezettek 54 százaléka úgy gondolja, hogy a kormányukat részben vagy akár teljesen érdekcsoportok irányítják. Világszerte általános az a vélemény is, hogy a legkorruptabb szervezetek a politikai pártok. meteknél ez az arány 6 százalék.) A közérdekű bejelentéstől tartózkodók többsége (58 százalék) azért döntene így, mert nem bízik abban, hogy bármi is történne az ügyében. Egyre többen vannak azok is, akik nem mernek lépni, ha korrupciót tapasztalnak. A tétlenek 30 százaléka indokolta tétlenségét úgy, hogy félnek a Bejelentés következményeitől. A Transparency International szerint a korrupció csökkentése érdekében szükség lenne a kormánytól független állami kontrollintézmények autonómiájának haladéktalan helyreállítására. Emlékeztetnek: a „fékek és ellensúlyok” működőképes rendszere szükséges ahhoz, hogy a korrupciót az erre hivatott állami szervek megfelelően ki tudják vizsgálni. Arra is felhívják a figyelmet: ki kell zárni annak a lehetőségét, hogy a közjóval szemben az államhoz közel álló és azzal összefonódó üzleti csoportok érdekei érvényesüljenek az állami döntéshozatalban. A szervezet emlékeztet arra is: amíg a pártok korrupt finanszírozás alapján működnek, maguk sem érdekeltek a korrupció elleni fellépésben. Ezért kell átláthatóvá tenni a párt- és kampányfinanszírozást. A TI kedvező jelnek tartja, hogy az eddigi egymillió helyett ötmillió forint lesz a jelöltenkénti kampányköltési plafon. Továbbra is rendkívül aggályos azonban, hogy pártközeli civil szervezetek pártjaik érdekében kampányolnak, hiszen ezeket a költéseket nem kell hozzászámítani az ötmilliós költségplafonhoz. Annak sem lesz gátja, hogy a kormány állami pénzből kampányol- jon a saját maga érdekében. A kormány tehát láthatóan nem érdekelt abban, hogy tiszta helyzetet teremtsen - áll a jelentésben. A szervezet szorgalmazza a közérdekű bejelentések hatékonyabb szabályozását is. „Értetlenül állunk a kormány javaslata előtt, amely a jelenlegi hatóságokat és azok eddigi jogosítványait állítaná a közérdekű bejelentők védelmének szolgálatába. Ezek a hatóságok és ezek az eszközök elégtelennek bizonyultak, hiábavaló ezért azt remélni, hogy újszerű megközelítés nélkül eredményt lehet elérni" - fogalmaznak. A pártok a legkorruptabbak 0KSZ: veszélyesek a „szatócsboltok’’ trafik Problémát jelenthet, hogy túl sok árucikket tarthatnak Súlyos sugárzást mérnek Fukusimánál Sok ezer élelmiszerbolt mehet tönkre a kistelepüléseken a trafikok miatt, a csökkenő élelmiszerpiacon a kisboltok számára a legkisebb forgalom- kiesés is végzetes lehet - hívta fel a figyelmet az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ). A trafikokban a cigaretta mellett az élvezeti cikkek teljes köre árusítható, ami a többi bolt számára újabb veszteség forrása, ez az új trafikrendszer súlyos hibája - közölte az OKSZ. A szervezet szerint a kistelepülések boltjai, és általában a kis élelmiszerüzletek kerülnek a legnehezebb helyzetbe. A szövetség kitért arra is: a trafikpályázati rendszer nem szabályozza a dohányboltok elhelyezkedését. Az új trafikrendszer ötezer új értékesítőhely belépését jelenti a nehézségekkel küszködő piacon. Az OKSZ szerint már megfigyelhető az is, hogy a koncessziónyertesek szereznek trafikjuk szomszédságában üzlethelyiséget, ahol feltehetően élelmiszer- boltot nyitnak. Végül ötezer trafik helyett rövidesen ötezer szatócsüzlet lesz - fogalmaz közleményében a szövetség. A szervezet felhívja a figyelmet: az élelmiszerek árusításához megfelelő szakképesítés szükséges, és kérdéses, hogy ezzel minden trafikos rendel- kezik-e. ■ cézium Az elmúlt három napban kilencvenszeresére nőtt a radioaktív cézium koncentrációja a talajvízben a két éve balesetet szenvedett Fukusima-1 erőmű területén - közölte kedden a létesítményt üzemeltető Tepco energiacég. Az erőműnek az óceántól 25 méterre lévő egyik kútjából vett mintákban literenként 9 ezer becquerel volt a cézium 134-es és 18 ezer becquerel a cézium 137-es számú izotópjának koncentrációja. Pénteken még literenként 99 és 210 volt a két izotóp szintje ugyanebben a kútban, miközben a japán egészségügyi határérték literenként 60 és 90 becquerel. A Tepco közölte: egyelőre nem tud magyarázattal szolgálni a cézium koncentrációjának hirtelen megugrására, és azt sem tudja megmondani, hogy ez milyen hatással lesz a tengervízre. Az elmúlt hetekben fokozatosan nőtt a sugárzás mértéke a talajvízben a fukusi- mai erőmű területén, ami szakértők szerint arra utal, hogy a korábban a reaktorok hűtésére használt, súlyosan szennyezett víz elkezdett beszivárogni a talajba. A Tepco kedden azt is elismerte, hogy a sugárszennyezés mértéke a tengervízben is fokozatosan nő május óta, tehát a talajvíz vélhetően a tengerbe is beszivárog. ■ 1 Több kisbolt már váltott: van, ahol nemzeti dohánybolt nyílt
