Új Néplap, 2013. június (24. évfolyam, 126-150. szám)

2013-06-14 / 137. szám

GAZDASAG 7 2013. JÚNIUS 14., PÉNTEK Megújul a hegyközségi rendszer bortermelés A miniszter szerint a szétaprózottságot is enyhíti az új szerveződés A szőlőtermés alakulása (tonna) 476248 522 502 540072 570502 550000 294771 449 870 Az elaprózódott rendszer működését igyekezett hatékonyabbá tenni a törvényalkotó A hegybírók személyének változására, területi alapú borászati önszerveződésre ad lehetőséget a január elején életbe lépett új hegy­községi törvény. A hegyköz­ségi választások lezajlottak, jelenleg a borvidéki tanácsok megalakulása folyik. Az új rendszer fogadtatása vitákat is szült. Braunmüller Lajos „A hegyközségi rendszer nem volt mindeddig kellően zárt és feszes, ám az új törvény a tiszt- J újításra is lehetőséget ad. Lénye­ges, hogy a hegyközségi rend­szer átalakítása révén egy tény­legesen területalapú szervezeti rendszer jöhet létre a borászat­ban. Ennek a kiépítése jelenleg zajlik” - mondta el csütörtökön egy Balatonfüreden megtartott borászati eseményen Fazekas Sándor. A vidékfejlesztési mi­niszter szerint a hegyközségi rendszer átalakítása az egész bo­rászati reform alapja, amely egy­ben a nyomonkövethetőséget is szolgálja. Fazekas utalt rá, hogy a szőlőterületet felmérő egyes nyilvántartások nem egyeznek, valójában nem lehet pontosan megmondani, hogy mekkora területen termelnek szőlőt az országban. „Ez eddig a csalá­sok melegágya volt” - jelentette ki Fazekas. „Az új földtörvény azonban kimondja, hogy csak a helyben lakó földműves ve­het földet. Igaz ez a szőlőkre is, amelyet gyakran távoli befek­tetők vettek meg, akik várnak valamire, és nem fejlesztenek. Mostantól ezeket a helyi, szom­szédos borászatok vehetik meg, ezen a területen néhány év alatt látványos változás várható” - je­lentette ki Fazekas. Az új hegyközségi rendszer alulról építkező, háromszintű rendszer, amelynek alsó szint­jén a borászat „önkormányza­tai”, a hegyközségek lesznek. A korábbi 120 hegyközség helyett az új szisztémában csak mint­egy száz lesz, ezek március 31- ig megalakultak. A hegyközsé­gek száma tehát az új hegyköz­ségi törvénynek megfelelően csökken. A jogalkotó célja ezzel az volt, hogy ne legyen a koráb­biakhoz hasonlóan szétapró­zott a rendszer. A rendszer második szintjét az egy-egy borvidéket összefo­gó borvidéki tanácsok alkotják majd, itt a jogszabály szerint Magyarország 22 borvidékére ugyanennyi tanács jut majd. A tanácsok közül néhány már lét­rejött, a várakozások szerint a többi még a nyár folyamán feláll. A harmadik szintet a Hegy­községek Nemzeti Tanácsa je­lenti, amelynek grémiumát az egyes hegyközségek dele­gálják, és amelynek főtitkára lesz a hegybírók munkáltatója. Ezen felül az egyes hegyközsé­gek önálló köztestületként mű­ködnek az új rendszerben. A parlament májusban a tör­vény módosításával kibővítette a hegyközségi járulék fizetésé­re kötelezettek körét a szőlésze­ti és borászati felvásárlókkal is, a változtatás szerint ugyan­akkor a szőlészeti termelőknek nem kell hegyközségi járulé­kot fizetniük azon megtermelt szőlőmennyiség után, amelyet borászati termelő hegyközségi tagnak vagy szőlészeti és bo­Nem egyező adatok a hegyközségek nyilvántartása, a Hegyir tartalmazó a termelők adatait, ám ez egy központi nyil­vántartás, amelyet néhol felül­bíráltak a hegybírók - utalt a megbízható regiszter hiányára Kiss Eliza miniszteri biztos. Nevük elhallgatását kérő zalai szőlőtermelők akkor a Magyar Nemzetnek arról számoltak be, hogy a választásokon manipulál­ták a szavazási arányok kiszámí­tását lehetővé tevő adatbázist. Kiss Eliza szerint az ügyben egy hónap múlva várható eredmény. Hozzátette: fontos lenne a viták miatt is megteremteni az átlátha­tó, megbízható adatbázist. rászati felvásárlónak értékesí­tettek - elkerülendő a kettős fizetést. Az új hegyközségi törvény ellenérzéseket is szült. A bí­rálók szerint a területi alapú szerveződés révén a nagyobb termelőknek aránytalanul nagy beleszólásuk lehet a hegyközségek életébe. Viták tárgyát képezi az is, hogy pon­tosan milyen területeken ter­mesztenek szőlőt. Már nem használt területek is szőlőként vannak nyilvántartva, néhol az új telepítések pedig nem kerültek be a nyilvántartásba, amely nehezíti a területi rend­szer kialakítását. löd Élénkítés japán módra- inflációt akarnak Ukrán cég adna el turbinát PAKS Az MVM már egy éve gyűjti a lehetséges beszállítókat HÍRSÁV Agrártermékek: lassult a drágulás ÁPRILISBAN TOVÁBB lassult a mezőgazdasági termelői árak növekedésének üteme: a felvásárlási árak 11,5 szá­zalékkal haladták meg az egy évvel korábbit a márciu­si 14,6 százalékos emelke­dést követően a KSH adatai szerint. A növényi termékek éves drágulásának üteme 15,9 százalékosra csökkent a márciusi 20,5 százalék­ról, az élő állatok és áHati termékek áremelkedése 3,2 százalékos volt az előző havi 4,2 százalékkal szemben. A tojás termelői ára 20,7 száza­lékkal esett. ■ MTI Gazdaságfejlesztés: minden pénzt lehívunk MAGYARORSZÁG MARADÉKTA­LANUL lehívja az uniós gaz­daságfejlesztési forrásokat, mivel a 2007-2013-as ciklus véghajrájában jól teljesí­tett az intézményrendszer, és az utóbbi három évben behoztuk lemaradást a for­rásfelhasználás terén, ál­lapította meg az a monitor­ing bizottság, amely az Új Széchenyi Terv gazdaság- fejlesztési program (GOP) haladását tekintette át. Bocskov Jordánt, a NFÜ irá­nyító hatóságának vezetője szerint a teljes körű lehívást az esetleg hibás pályázatok sem veszélyeztetik, mivel jelentős tartaléklisták áll­nak rendelkezésre. ■ MTI A rabok könnyen, a fesztiválozók nehezen cigiznek JELENTŐSEN MEGEMELTE a ja­pán gazdaságra adott növe­kedési prognózisait a Pioneer Investments. A májusban pub­likált első negyedéves növe­kedési adatok után több elem­zőközpont is hasonlóan járt el, de a Pioneer kiemelkedően optimistának számít: az OECD jelenleg 1,4 százalékos növeke­dést prognosztizál a szigetor­szág 2014-es növekedésére, a Pioneer viszont 2,3 százalékot. Az alapkezelő optimizmusát mutatja, hogy az idei növeke­désre vonatkozó becslését 0,3 százalékponttal 1,6 százalékra, 2015-ös prognózisát pedig 0,6 százalékponttal 2,6 százalékra emelte. Amíg Európában az infláció leszorításán dolgoznak a jegy­bankok, addig a Japán Közpon­ti Bank negatív tartományból szeretné 2 százalékra növelni az inflációt. A japán gazdaság- politika hirtelen változása ala­posan meglepte a pénzpiaco­kat, főleg, hogy egy olyan poli­tikai párt képviseli a radikális változásokat, amely korábban határozott reformellenességé- ről volt híres - véli a Pioneer Investments elemzése. Európában szokatlanul hangzik, de a Japán Központi Bank (Bank of Japan vagy BOJ) aktívan együttműködik a kor­mánnyal az infláció növelése érdekében. A BOJ új elnökének célkitűzése, hogy hosszú évek vásárlóerő növekedése után végre 2 százalékos inflációt ér­jen el. Az elnök ennek érdeké­ben bejelentette: kétszeresére növelik a gazdaságban jelen lévő pénzmennyiséget egy szé­leskörű államkötvény vásárlási program keretében. Tavaly év végén be is indult a jegybanki pénznyomda, gyen­gült a jen, a kormány pedig strukturális reformokat, a piac­védelmi korlátok leépítését, kevesebb adminisztrációt, ru­galmasabb munkaerőpiacot, és általában a verseny erősítését ígérte. „Erre a kombinációra ve­vő volt a pénzvilág: a tavaly év végétől idén május végéig a ja­pán tőzsdeindexek 50 százalék körüli emelkedést produkáltak saját devizában” - magyarázza a helyzetet Pálinkás Ervin, a Pioneer Alapkezelő hazai port- fóliómenedzsere. Az emelkedés most meg­torpant, sőt a fele el is veszett néhány nap alatt. „A jelenség mögött az áll, hogy a japán élénkítés sikerét a piacok meg­előlegezték, holott érdemi ered­mények csak középtávon vár­hatók” - véli Pálinkás Ervin. A japán vállalatok exportja és profitja emelkedik a gyenge jen J miatt, ami idővel kapacitásbő­vítésre sarkallhatja őket. A be­ruházások az elemzés szerint 2013-ban még nem, de jövőre és azután már hozzájárulnak a japán gazdaság növekedésé­hez. Ebben nem a külföldi, ha­nem sokkal inkább a belföldi befektetők játszhatnak előre­mutató szerepet, hiszen a japán vállalatok exportja és profitja egyaránt emelkedik a gyenge jen miatt. így emelkedhetnek a bérek is, és Japán ily módon sikeresen kitörhet az elnyújtott defláció időszakából. ■ Az ukrajnai Turboatom turbi­nákat szállítana a paksi atom­erőmű új blokkjaihoz, közölte Viktor Szubbotyin vezérigaz­gató, amikor Bayer Mihály ki­jevi magyar nagykövet meglá­togatta a harkovi céget. 1978 és 1983 között a Turboatom (pontosabban a jogelődje) gyártotta a paksi atomerőmű nyolc turbináját, most pedig éppen ezek korszerűsítésében vesz részt. A társaság turbinái a vi­lág 45 országban működnek. Legújabb fejlesztése - amely- lyel Bayer Mihályt is meg­ismertették - egy több mint 1100 megawatt teljesítményű, magas hatásfokú, percenként 1500-es fordulatszámú beren­dezés. Hasonlóakat már nyolc oroszországi, bulgáriai, illet­ve ukrajnai atomerőműben használnak. Turbinát per­sze más is szállítana a paksi blokkokhoz. Ilyen a majdani tender egy várható pályázója, az orosz Roszatom is, amely a francia Alstommal indí­tott ilyen együttműködést, de kínál nukleáris turbinát az amerikai General Electric, a japán Hitachi, a német Sie­mens és a szintén amerikai Westinghouse Electric is. A magyarországi vállala­toknak inkább a motorok, ge­nerátorok, szivattyúk és más berendezések, illetve a kivite­lezéssel kapcsolatok építőipari munkák lehetnek érdekesek. Úgy tudjuk például, hogy a hajdani Ganznak az indiai Crompton Greaves által ellen­őrzött, tápiószelei cége, a CG Electric Systems Hungary Zrt. például motor és generátor szállítására nyitott. Egy másik Ganz utód, az orosz Atomener- gomas többségi tulajdonában lévő Ganz EEG Kft. erőművi Paksi villamosenergia­termelés (Az ország áramtermelése százalékában) 2008 37,2 2009 43,0 2010 42,1 2011 43,3 2012 45,9 FORRÁS: VG-GYÚJTÉS szivattyúval szállna be a bőví­tésbe. A jogelődje generátora ma is működik Pakson. Jogelődi szinten a BIS Hun­gary Kft. is részt vett a paksi atomerőmű első fázisának fő építő-kivitelezésében, a He- penix pedig sok éve partnere az atomerőműnek, amelytől főként a hulladéktároláshoz, kezeléshez és sugármentesí­téshez kapcsolódó megbízáso­kat kap. A paksi tender majdani ki­írója, az MVM Zrt. már bő egy éve elkezdte listába szedni a beruházás esélyes, hazai be­szállítóit. Hasonló magyar- országi gyűjtésbe (regisztrá­lásba, előminősítésbe) fogott a Roszatom is. Utóbbi képvise­lői korábban 30 százalékosra tették a reális magyarországi beszállítói arányt, a cég pro­jektigazgatója, Szergej Bojár- kin viszont már 40 százalék­ról beszélt. Ráadásul azok a cégek, amelyek bekerülnek az orosz társaság beszállítói hálózatába, azoknak a világon a Roszatom által épített összes atomerőművi blokk kapcsán is érkezhetnek megrendelé­seik. ■ B.H. L. Az egykori kivitelező cég most is érdeklődik a fejlesztés iránt trafik Három nap alatt ezer da­rabbal nőtt a NAV által kiadott dohánytermék-kiskereskedel­mi engedélyek száma, így ha a trafikosok és a hatóság tart­ja ezt a fokozott tempót, akkor július 1-ig talán minden nem­zeti dohánybolt rendelkezhet a szükséges papírokkal. „Eddig 4111 darab kérelem érkezett be, és 1483 darab engedélyt adtunk ki” - tájékoztatta a Világgazda­ságot a NAV. Hétfőn még csak 3498 da­rab kérelemnél és 467 darab kiadott engedélynél tartottak. Júliusban elvileg mintegy 5300 trafiknak kell megnyílnia, te­hát még mindig sokan halogat­ják a dokumentumok beszerzé­sét. Mindenesetre a dohánypi­ac legnagyobb szereplői tegnap aláírták azt a közös szándék- nyilatkozatot, amelyben az új rendszer hatékony indulását és működtetését támogatják. Egyelőre viszont még min­dig bizonytalan, lehet-e majd cigarettát vásárolni a Sziget Fesztiválon. „A VOLT és a Ba­laton Sound megoldott, hiszen július 15-ig lehet a készleteket árulni. A Sziget esetében még keressük a legális megoldást” - mondta lapunknak Gerendái Károly, a Sziget Kft. igazgatója. Ilyen megoldás lehet, hogy ke­rületen belül vándorolhatnak a trafikosok, csak azt előre be kell jelenteni. Az országban valószínűleg a rabok fognak ci­garettához jutni a legkönnyeb­ben, ugyanis a börtönök terü­letén koncessziós jogosultság nélkül továbbra is árusítható dohánytermék. ■ V. M.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents