Új Néplap, 2013. június (24. évfolyam, 126-150. szám)
2013-06-14 / 137. szám
2013. JÚNIUS 14., PÉNTEK Kap-e oradijat a hitoktató? finanszírozás Bizonytalanságban vannak az egyházak A népesség megoszlása vallás szerint (főben megadva) Római katolikus Görög katolikus ■ 179176 Református ■■■■1153442 Evangélikus ■ 214965 Ortodox keresztény 113 710 Izraelita 110 965 Más'egyház, felekezet 1167 231 Egyházhoz, felekezethez nem tartozik ■■■■■■I 1659 023 Ateista • 5 1147 386 J FORRÁS: KSH. 2011-ES NÉPSZÁMLÁLÁS, fc EGYES EGYHÁZAK VITATJÁK AZ ADATOKAT HÍRSÁV A jövő hónaptól kapható patikahitel két támogatási konstrukciót dolgozott ki a patikusok gyógyszertári tulajdonszerzésének támogatásához a kormány. Az egyikben támogatott hitellel, a másikban állami tőkebefektetés formájában segítenék a patikusok többségi tulajdonrészhez jutását. Ehhez az állam 6,7 százalékos hitelt ajánl, amelyhez 3,7 százalékos kamattámogatást nyújt. Ha valaki vállalkozóként akar tulajdon- részt vásárolni, ott az állam megelőlegezi a tulajdonrészt, amelyet a patikusnak öt év elteltével három részletben kell visszafizetnie. ■ VG Bíróság: áthelyezés helyett létszámemelés törvényjavaslatot terjesztett a parlament elé az igazságügyi tárca a büntető- eljárások elhúzódásának megakadályozása érdekében - közölte Répássy Róbert igazságügyi államtitkár. Az előterjesztés elsősorban a törvényszékek leterheltségét csökkenti azzal, hogy a kisebb súlyú büntetőügyeket átcsoportosítják a kevésbé leterhelt járási bíróságokra. Répássy jelezte: a kabinet öt , év alatt hatmilliárd forinttal növeli az igazságszolgáltatási szervek támogatását, kifejezetten bírói és ügyészi létszámemelésre. ■ MTI Átadták a csillebérci adatközpontot orbán Viktor, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Rolf-Die- ter Heuer, a CERN főigazgatója avatta fel az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet legmagasabb szintű adatközpontját Csillebércen. A központ 8,5 milliárd forintos állami támogatással épült fel. A 2000 négyzetméteres, épületben 100-200 ezer számítógép fog üzemelni, itt kezelik azokat az adatokat, amelyek a nagy hadronütköztetőben keletkeztek Svájcban. ■ MTI Az egyházak arról panaszkodnak, nincs elég információjuk a szeptemberben bevezetett hittanoktatásról. Nem tudják azt sem, hogyan történik majd a finanszírozás, de azt sem, a tankönyvek hogyan jutnak majd el a diákokhoz. —-s, ■“ "A/'■ ■-----------.muj'1—Eber Sándor A következő héten egyeztet a kormányzat a szeptember l-jével bevezetendő hit- és erkölcstan oktatás finanszírozását és a tankönyvek beszerzését illetően az érintett egyházak képviselőivel - tudta meg lapunk a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciától (MKPK) és a Magyar- országi Református Egyház Zsinatától. A két egyház, és az evangélikusok is már korábban jelezték, hogy nem áll rendelkezésre elegendő információ a hit- és erkölcstan oktatásáról. Nem tudják, a hitoktató kap-e óradíjat, ha igen, akkor mennyit és kitől. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek jelezte, hogy nem jelent meg mindaz a végrehajtási utasítás, amely ahhoz kell, hogy szeptembertől a köznevelési törvényt hitoktatási és egyéb vonatkozásban a gyakorlatba át lehessen ültetni. „Magyarországon erkölcsi és vallásszabadság van, így elég szomorú lenne, ha a pénz döntené el, hogy kinek fog érvényesülni vallásszabadsága” - mondta lapunknak a Magyarországi Református Egyház Zsinatának oktatásügyi irodájának vezetője. Papp Kornél nem tartja helyesnek, hogy egy minimális létszámhoz kötnék a hittan oktatását, mivel fordított esetben az erkölcstan esetében nincs ilyen a kormány a nehéz gazdasági helyzetben is szinten tartotta a köznevelésre fordítható költségvetési támogatást azzal, hogy idén azt 1,5 milliárd forinttal növelte - hangoztatta a 2012/13-as tanévzárásaként a köznevelési államtitkár. Hoffmann Rózsa elmondta, hogy 2010 óta összesen 155 milliárd forint uniós forrást biztosítottak a köznevelés fejlesztésére. Az Új Széchenyi Tervforkritérium. Szerinte az ördög a részletekben rejlik, mert lehet, hogy nem lehet megszervezni a hittanoktatást a finanszírozás oldaláról, de erről nem júniusban kellene gondolkodni a szeptemberi bevezetés előtt. Papp Kornél hangsúlyozta: évek óta készülnek az erkölcs és hittan oktatására, 2001 pta van erre kerettantervűk, elkészítették a tankönyvcsáládükat is. Már tavaly áprilisban felvetették, hogy miről is kellene egyeztetniük a kereszténydemokrata vezetésű oktatási államtitkársággal. „Valószínűleg rásaiból 2015 elejéig több mint 16 milliárd forintot juttatnak a köznevelési rendszer megújítását és a pedagógusképzés átalakítását, az életpályamodell kidolgozását célzó programokra. Utóbbi bevezetését egyre biztosabbnak látja Hoffmann. A tehetséggondozó nyári programokra 802 millió jut, tehetséggondozásra 2,3 milliárdot biztosítottak, a felzárkózásra 2,7 milliárdot fordítottak. egyházi áldozatvállalással is járni fog a hittan tanítása, az óradíjak feltehetően nem fogják fedezni egy hittanoktató teljes státuszát” - hangoztatta Papp. A református egyház ősszel felmérte, hogy hol, mekkora igény lenne a hittanoktatásra. Egyes területeken, például a Dunántúlon npm tudnák ellátni az összes osztályban a feladatot, de mivel felmehő rendszerben történik a hittan oktatása, erre van négy évük. Papp (a katolikusokkal egyetértésben) azt is sérelmezte, hogy teljes a bizonytalanság a tankönyvekkel kapcsolatban. Elvileg hasonlóan az erkölcs-, vagy a földrajztankönyvekhez a diákoknak szeptemberben a tankönyvellátón keresztül kellene megkapniuk a tankönyveket, de egyelőre úgy áll, hogy ezt az egyházaknak kellene intézniük. Az sem tisztázott, hogy érvényesülnek-e a hittan tankönyvekre is a rászorultsági és egyéb kedvezmények, mivel például az elsősök elvileg ingyen kapják meg a könyveiket. Az MKPK titkára, Mohos Gábor szerint diszkriminatív lenne, ha hittan könyvért fizetni kellene az elsősök szüleinek. Tállai András: több pénz jut az önkormányzatok számára támogatás négy feladatra 17 milliárd forintos többletfinanszírozást kapnak az önkormányzatok a következő hónapokban - mondta Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára. A politikus a keddi kormánydöntést ismertetve kifejtette: az iparűzési adó részleges visszapótlására 6 milliárd forintot, a megyei intézményfenntartóktól átvett intézmények működtetésére 3 milliárd forintot, a gyermekétkeztetésre 4 milliárd forintot adnak az önkormányzatoknak meghatározott feltételekkel, és további 4 milliárd forint jut majd a szociális és gyermekjóléti feladatokra, utóbbi részletei két héten belül lesznek ismertek. Tállai András jelezte, hogy a feladatfinanszírozásra való áttérés miatt az Országgyűlés csaknem 45 milliárd forintos általános és szerkezetátalakítási tartalékot határozott meg. Elmondta, az önkormányzatok visszajelzései alapján a kormány a finanszírozás korrekciójáról döntött. Kijelentette: a jövőben az önkormányzatok alapfinanszírozást vagy többletfinanszírozást is csak meghatározott feladatokra kapnak, és nem működik a régi rendszer, anifefyben jó néhány önkormányzat kifizetetlen számlák összege alapján kérte a többlettámogatást az államtól. Automatikus többlettámogatást adnak azoknak a településeknek, ahol az egy lakosra jutó iparűzési adóalap nem éri el a 15 ezer forintot, így 2572 ön- kormányzat jogosult mintegy 6 milliárd forintra. A gyermekétkeztetési hozzájárulásra azok a települések lesznek jogosultak, ahol az adóalap kevesebb mint 25 ezer forint fejenként. Többletforráshoz jut az a 108 önkormányzat is, amely korábban a megyei intézményfenntartó központ által működtetett intézmény, elsősorban iskola fenntartását vette át, mivel nekik ez többletfeladat - jegyezte meg Tállai. ■ VG Hoffmann: 16 milliárd megújításra Sajátosan értelmezett fenntartói kötelezettségvállalás EGÉSZSÉGÜGY A kórházvezetőkre hárítja a GYEMSZI az EU-projektek pénzügyi felelősségét A kórházvezetőkre hárítja a szakmai és pénzügyi felelősséget az uniós projektekért az egészségügyi intézmények fenntartója, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) egy, a Világgazdaság birtokába került levél szerint. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség útmutatója szerint uniós pályázatokat beadni csak akkor lehet, ha azt a fenntartó (a GYEMSZI) nyilatkozatával „a pályázat támogatása esetén annak megvalósulásáért szakmai és pénzügyi helytállást vállal”. Az államosított egészségügyi intézmények fenntartója, a GYEMSZI is megteszi ezt a hozzá tartozó pályázók esetében, de úgy, hogy előtte egyfajta kényszermegállapodás keretében valójában az adott intézmény vezetőjének kell a kötelezettséget vállalnia. Mégpedig nem csak általánosságban, ugyanis a megállapodás szerint „az intézmény kifejezetten rögzíti, hogy a projekt megvalósításával összefüggésben felmerülő bármely költség, díj, illeték, vagy bármely más jogcímen fennálló fizetési kötelezettség felmerülése esetén az összeg megfizetése őt terheli.” Sőt, kötelezettséget kell vállalnia arra is, hogy „amennyiben a projekt bármilyen okból meghiúsul, illetve a pályázat ■ö H £ Az egészségügyi fejlesztések főleg uniós forrásból valósulnak meg keretében csak részlegesen kerül megtérítésre - esetleges visszafizetési, fizetési kötelezettségeinek maradéktalanul, határidőben eleget tesz”. Annak érdekében, hogy a GYEMSZI maximálisan bebiztosítsa magát, végül azt is kiköti, hogy ha a projekt késedelme, meghiúsulása miatt bárminemű fizetési kötelezettség terhelné, azt a kórház „a GYEMSZI erre vonatkozó írásos felszólítását követően haladéktalanul, de legkésőbb 3 banki napon belül” megtéríti, sőt, a fenntartó késedelmi kamatot is felszámíthat. A kórházak fenntartója ezzel olyan helyzetbe kényszeríti a vezetőket, amelynek ha nem tesz eleget, elesik a pályázati lehetőségektől, amennyiben viszont aláírja a kötelezettségvállalást, annak rá nézve is komoly következményei lehetnek. Nem ez az első eset, hogy a GYEMSZI együttműködésre kötelezi a hozzá tartozó intézményeket. „Együttműködési megállapodás” - ezt a címet viselte az a dokumentum is, amiben a gáz-, illetve a villamos energia központi beszerzésére adtak felhatalmazást az egészségügyi intézmények a fenntartójuknak. Az elnevezés akkor is egy tulajdonosi diktátumot fedett, amely alól egyetlen, állami kézben lévő kórház vagy szakrendelő sem vonhatta ki magát. ■ H. É.
