Új Néplap, 2013. április (24. évfolyam, 76-100. szám)

2013-04-11 / 84. szám

2013. ÁPRILIS 11., CSÜTÖRTÖK HÍRSÁV Nézőpont: változatlanul vezet a Fidesz-KDNP A nézőpont Intézet leg­frissebb reprezentatív köz­vélemény-kutatása szerint a Fidesz-KDNP 40, az MSZP 15, míg a Jobbik 14 százalé­kát szerezné meg a szavaza­toknak, ha most vasárnap tartanák az országgyűlési választásokat. ■ MTI Bírság késedelmes adatszolgáltatásért KÖZIGAZGATÁSI BÍRSÁGGAL szankcionálható a kése­delmes, valamint a hamis statisztikai adatszolgálta­tás - hívta fel a figyelmet a KSH. Az összeg természetes személy esetében 200 ezer forintig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendel­kező szervezetnél kétmillió forintig terjedhet. ■ MTI Monetáris tanács: 7:2 a kamatcsökkentésre a magyar Nemzeti Bank Mo­netáris Tanácsa kamatdöntő ülésén 7:2 arányban szava­zott a jegybanki alapkamat 25 bázispontos csökkentésé­re. A kamatszint tartására a két korábban kinevezett alelnök voksolt. ■ MTI Egymillió euróra büntették a hajósokat EGYMILLIÓ EURÓS büntetést szabott ki szerdán a grosse- tói bíróság a Costa Crociere hajótársaságra a 2012. ja­nuár 13-án zátonyra futott Costa Concordia tengerjáró okozta katasztrófáért. A bíró­ság elfogadta a genovai szék­helyű hajótársaságnak azt a kérelmét, hogy peren kívül egyezhessen meg. ■ MTI Phenjan bázisok elpusztításával fenyeget ÉSZAK-KOREA SZERDÁN azzal fenyegette meg Japánt, hogy Tokióra, Oszakára, Jokoha- mára, Nagojára és Kiotóra, valamint a szigetországi amerikai katonai bázisokra mér megtorló csapást, ameny- nyiben Tokió és Washington nem hagy fel az ellenséges lépésekkel. ■ MTI Gyorsan mutálódik az új vírus az új madárinfluenza-vírus akár nyolcszor gyorsabban képes mutálódni, mint egy átlagos influenzavírus - ál­lapították meg a dél-kínai Sencsen egyetemi kutatói. Eddig kilenc ember halálát okozta a H7N9 típusú vírus Kelet-Kínában, 28-an pedig bizonyítottan a vírustól fertő­ződtek meg, 28. ■ MTI Tovább csökken az üzemanyagok ára ÖT forinttal csökkenti a benzin, és ugyanennyivel a gázolaj literenkénti árát pén­teken a Mól. A benzin átlagá­ra 420, a gázolajé 425 forint lesz. ■ MTI Sokat bukhat a méhészet csapás Európa-szerte kevesebb és drágább mézet hozhat a visszaesés Az állam 200 ezer hektár földet hirdet meg haszonbérletre A hazai méztermelés alakulása (tonna) 2013* mp 15000 VG GRAFIKA * VG'beCSléS. FORRÁS: OMM] A megfelelő mennyiségű virágpor hiányában kevesebb volt a betelelő méhállomány, s ez előrevetíti, hogy jóval kevesebb lesz a méz Is Akár hatmilliárd forintnyi árbevételtől is eleshetnek a magyar méhészek idén, mivel a tavalyi aszály és az idei hűvös tavasz együttes eredményeként nincs ele­gendő fiatal méh a szezon eredményes megkezdéséhez. Magyarország nagy játékos: az EU termelésének 40 szá­zalékát adjuk. A visszaesés miatt azonban Európa-szerte drágulhat a méz. Braunmüller Lajos Két természeti csapás is sújtot­ta a méhészeket, miután a szept­embertől szeptemberig tartó mé­hészeti szezon elején az aszály utóhatásaitól, idén tavasszal pe­dig a mostoha időjárástól szen­vedett az ágazat. „A tavaszunk szinte teljesen kimaradt, az akácról pedig nagyjából két hét múlva fog kiderülni, hogy mi­lyen termés várható” - értékel­te az ágazat helyzetét a Világ- gazdaságnak Horváth Gábor. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) vezető szak- tanácsadója szerint azonban az idei várható visszaesés korább­ra nyúlik vissza. „Már a tava­lyi évben látszott, hogy gyenge évnek nézünk elébe. A tavalyi aszályos év miatt ősszel szinte csak a napraforgó és selyemfű állt a méhek rendelkezésére más növények helyett. Ezek azonban virágporszegény kultúrák, már­pedig a méhek az életükhöz és szaporodásukhoz szükséges fe­hérjét a virágporból fedeznék. Ennek hiányában kevesebb volt a betelelő méhállomány, a tavalyi aszály számlájára írható, hogy 20 százalékos visszaesést szenvedtek a családok” - jelen­tette ki Horváth. az EU-BAN újból napirendre került a neonikotinoid alapú növényvédő szerek betiltása. Az idehaza is széles körben használt szerek alkalmazá­sát az Európai Bizottság azért kívánja közösségi szin­ten szabályozni, mert EFSA (Európai Élelmiszer Bizton­sági Hatóságj-tanulmány alapján elképzelhető, hogy ez a szer okozhatja a méh­A tavalyi természeti károk után idén is katasztrofálisan indult az év, hiszen a szokatla­nul hosszú ideig tartó hideg mi­att az elmúlt hónapokban alig volt olyan nap, amikor a méhek dolgozhattak volna. „Az akácvi­rágzás április közepén esedékes kezdetéig egy teljes nemzedék- váltás zajlik le a kaptárakban, ám mivel a méhek tavasszal sem tudtak elegendő fehérjéhez jut­ni, ezért nincs elegendő fiatal méh, amely a korai virágzású növények nektárját gyűjthet- né” - mondta el a szaktanácsadó. Míg a tavaly őszi veszteség a szaporulatban 20 százalékos pusztulásokat. Míg zöld szer­vezetek kampányolnak a szi­gorításért, agrárszakértők nem látják bizonyítottnak a következtetést. MAGYARORSZÁGON MAGUK a méhészek, az OMME végzett vizsgálatokat, és megállapí­tásaik szerint nem fordult elő méhpusztulás a neonikotino­id tartalmú csávázószerek használatakor. mínuszt jelentett, az idei még nem ismert, hiszen a hideg idő miatt sok helyen a kaptárnyi­tás meg sem történt. A tavaszi szaporulatkiesés mértékét je­lenleg összesítik a méhészek, de még az optimista becslések szerint is újabb 20 százaléknyi csökkenést szenvedett el a hazai méhállomány. A tavaly őszi és J az idei veszteség együtt a méz­termelésben is jelentkezni fog, a várakozások szerint jelentős visszaesés jöhet. „Nem tűnik túlzónak az a vá­rakozás, hogy egy átlagos év ki­bocsátásának akár a harmadá­ról is le kell mondanunk” - véli a szaktanácsadó. „Magyarország jelentős szereplő, egy átlagos évben idehaza 22 ezer tonna mézet termelnek, ebben drá­gább és olcsóbb mézfajták egy­aránt vannak. Összességében az ágazat szereplői egy normál évben hozzávetőleg 18 milliárd forintért értékesítik mézüket, az összmennyiség jelentős része exportra megy. Az egyharmados veszteség tehát azt jelenti, hogy idén minden bizonnyal 6 milli­árd forintnyi árbevételtől esnek el a hazai termelők” - jelentette ki Horváth Gábor. Brüsszelben a méhpusztulás ügye föld Idén 200 ezer hektárnyi a tulajdonában álló földet hirdet meg az állam haszonbérletre, amely elsősorban kis- és köze­pes gazdálkodóknak, családi és egyéni gazdaságoknak je­lenthet lehetőséget - jelentette be Fazekas Sándor szerdán a parlamentben Giró-Szász And­rás kormányszóvivővel közösen tartott sajtótájékoztatóján. A vi­dékfejlesztési miniszter hozzá­tette: a pályázatokat a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet az ed­dig ismert feltételek szerint írja ki még az idei év első felében, év végéig pedig megtörténhet a beérkező kérelmek elbírálása is. Fazekas Sándor kijelentette: azokat az állami földeket vonják be a programba, amelyek bér­leti szerződése 2017. március 31-éig jár le. A miniszter hangsúlyozta: a kormányzat célja, hogy a kis- birtokok arányát növelje a ha­zai agráriumon belül. „Az a cél, hogy a nagybirtokok arányát 20 százalékra szorítsuk vissza, a mostani 50-50 százalékos arány 80-20 százalékra módosuljon a kis és közepes birtokok javára.” Fazekas emlékeztetett arra, hogy míg a korábbi ciklusban az állami; földek közel, ftatszáz bérlő között oszlottak meg, addig mára 36 ezer bérlő van, a most bejelentett „Földet a gazdáknak” program újabb gazdálkodóknak nyújt lehetőséget. Kifejtette: 2010 előtt az állami földtulaj­donnak csak 600 bérlője volt, a korábbi, a programba mintegy 65 ezer hektár állami földet be­vonó bérleti lehetőségből már meghirdettek 42 ezer hektárt, és 36 ezer hektárra már a bér­leti szerződést is megkötötték mintegy 1600 bérlővel. A miniszter közölte: a korábbi bérleti szerződések felülvizsgá­lata folyamatos, a jogsértő szer­ződéseket felbontották, illetve felbontják. Elmondta, hogy az eddig meghirdetett állami föl­dek szerződéskötései közül 92 százalék 50 hektár alatti föld­területre szól, 2 százalék 100 hektár felettire. Ez utóbbi terület általában rét és legelő. ■ B. L. Drágább az egészségtelen, kevesebben is veszik FELMÉRÉS A népegészségügyi termékadó nem lehetetlenítette el a cégeket A tervezett 20 milliárd forint­ból 19,05 milliárd folyt be 2012- ben népegészségügyi termék­adóból (neta). Az idén már 21,5 milliárd forint befizetést vár a költségvetés az egészségre ká­rosnak minősített élelmiszerek után, amelyekből egy friss fel­mérés szerint egyre kevesebb fogy. Az Országos Egészségfejlesz­tési Intézet, az Országos Élelme­zés- és Táplálkozástudományi Intézet és az Egészségügyi Vi­lágszervezet szakértőinek közös neta-hatásvizsgálati vizsgálata azt mutatja, hogy összességé­ben 27 százalékkal csökkent a sós ropogtatnivalók, a cukrozott üdítőitalok és az energiaitalok b Akcióztak a gyerekekkel ­tiszta vizet öntöttek a pohárba forgalma. A neta hatálya alá eső termékeket vásárlók 25-35 százaléka saját állítása szerint jelenleg kevesebbet fogyaszt, mint egy évvel korábban. Ok­ként döntő részben az áremelke­dést említették a vásárlók, míg kevesebb mint 20 százalékban azt, hogy a termék fogyasztása egészségtelen. A kutatás adatai szerint az érintett cégek 86 szá­zaléka az adót teljes mértékben beépítette az árakba, így most átlagosan 29 százalékkal kell többet fizetni ezekért, mint a termékadó 2010-es bevezetését megelőzően. Az adó a kutatók megálla­pításai szerint „gazdaságilag nem lehetetlenítette el a nagy befizetőket, és ösztönzőleg ha­tott a termékek receptúráinak egészségesebbé tételére”. Ez utóbbi állítás olyannyira igaz, hogy az adóbevétel-elmaradás is döntően abból fakadt, hogy az egyik korábbi energiaital-gyártó cég addig változtatta terméke re- ceptúráját, míg az után ma már nem kell neta-t fizetnie. Az adóhatóság egyik koráb­bi összesítése szerint összesen kilencféle termék tartozik a népegészségügyi termékadó hatálya alá, és havonta átla­gosan 400-500 céget terhel fizetési kötelezettség. A neta- hatásvizsgálat alapján az ösz- szes neta 60-70 százalékát 53 vállalkozás fizette be. ■ H. É.

Next

/
Thumbnails
Contents