Új Néplap, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)
2013-02-19 / 42. szám
HÍRSÁV Éves jutalmat adtak az állami cégeknél A legtöbb jutalmat, 540 millió forintot a Magyar Posta vezetői vihették haza tavalyi munkájukért, de 455 millió forintot osztott a MÁV és 425 milliót a Szerencsejáték Zrt. is. Az Átlátszo.hu adatai szerint 2012-re összesen 2,2 milliárd forint prémiumot állapítottak meg 31 állami vállalat vezető beosztásban lévő munkatársainak. ■ VG Ipsos: vezet a Fidesz, második az MSZP A kampányelemek hatásának tulajdonítja az Ipsos, hogy legfrissebb felmérése szerint az elmúlt hetekben változások történtek a pártok támogatottságában. A Fidesz 18, az MSZP 13, a Jobbik 8, az LMP 3, az Együtt 2014 mozgalom 3, a Demokratikus Koalíció 1 százalékos az összes választópolgár körében. ■ MTI Három forinttal nő a benzin ára emeli bruttó 3 forinttal a 95-ös benzin árát szerdán a Mol Nyrt., a gázolaj nagykereskedelmi ára most nem változik - értesült az MTI hétfőn piaci forrásokból. Az emeléssel a benzin literen— kénti átlagára 435-436 forint lesz, a gázolajé 433-434 forint marad. ■ MTI Tíz magyar katona megy Maliba AZ EURÓPAI Unió 450 katonát küld Maliba - döntöttek hivatalosan hétfői brüsszeli tanácskozásukon a tagországok külügyminiszterei. Uniós forrásból származó előzetes tájékoztatás szerint Magyarország tíz fővel - egy vezérkari tiszttel, három katonaorvossal, valamint hat mesterlövésszel- járul hozzá az EU mali missziójához. ■ MTI A főváros több átvállalásban bízik AZ ADÓSSÁGÁTVÁLLALÁSI ráta a főváros esetében nem 40 százalék lesz, hanem ötven és hatvan százalék közötti- mondta Tarlós István főpolgármester hétfő reggel az ATV-ben. Az adósságátvállalás mértékéről a nemzetgazdasági és a belügyminiszter február végéig egyezik meg az önkormányzatokkal. A gazdasági tárca vezetője június 28-ig köt megállapodást a hitelezőikkel. ■ MTI V Tarlós István az adósságról Sürgetnék a kifizetést csomag Dávid Ferenc: későn jöhet a minimálbér kompenzációja Négyszázharminc milliard forint családok támogatására 2003 53 000 57000 62500 65500 69000 71500 73500 78000 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 VG-CRAFIKA A minimálbér-emelés költségeinek gyorsabb kifizetését szeretnék elérni a vállalkozások. A vonatkozó minisztériumi terv szerint csak júniusban kapnák meg a pénzt, a cégek eleinte az év elejére számítottak. A második félévben új kompenzációs csomag jöhet. Braunmüller Lajos Nincs hír egyelőre arról, hogy a minimálbér-emelés költségeit június előtt fizetné ki az állam az érintett ágazatok vállalkozásainak, jóllehet a cégek ennél korábbi rendezést szerettek volna elérni. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által kidolgozott, lapunk birtokába jutott javaslatból az világlik ki, hogy a fél éves támogatást az érintett cégeknek kellene megelőlegezniük. A javaslat szerint a költség- vetési törvény módosítása kell ahhoz, hogy a kormány rendeletet adjon ki a támogatásról, a tárca ennek időpontját azonban csak március első felére teszi. A rendelet hatályba lépésével kezdődhetne a kérelmek elkészítése, és benyújtása, amelyre várhatóan május végéig lesz lehetőség. Az egyösszegű támogatás folyósítása folyamatosan történhet június végéig. A minisztérium elképzelése szerint az így megszerzett támogatással augusztus 31-ig kellene elszámolniuk a kérelmezőknek.- A minisztériumi tervezet egy normális és egyszerű kompenzációs módot vázol fel, ez a vállalkozások számára elfogadható lenne. Elvi problémát jelent ugyanakkor, hogy az érintett vállalkozásoknak ezt az összeget meg kell előlegezniük, hiszen éppen a legnehezebb helyzetű ágazatokról van szó - nyilatkozta a Világgazdaságnak Dávid Ferenc. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára kijelentette: emiatt fontos lenne, hogy mihamarabb megegyezés szülessen. Dávid Ferenc szerint amiatt is indokolt lenne mielőbb rendezni a kérdést, mert nagy mennyiségű kérelemre lehet számítani. „Az érintett ágazatokban hozzávetőleg 250 ezer munkavállaló dolgozik a legalacsonyabb bérszinteken, foglalkoztatóiktól több tízezer kompenzációs kérelem várható.” A főtitkár szerint problémát jelenthet a második félévben az, ha a növekedés nem indul be, és a fogyasztás nem nő. - Ebben az esetben az érintett ágazatokban a minimálbéres munkahelyek könnyen elveszhetnek. Ha tehát a gazdaság nem indul be akkorra, augusztusban újra le kell ülni a kormányzattal, hogy egy új kompenzációs csomagról tárgyaljunk - tette hozzá Dávid Ferenc. Szerdán egyeztetnek a kormány, a szakszervezetek és a munkaadók szerdán egyeztetnek a távolléti díj számításával kapcsolatban felmerült gyakorlati kérdésekről a Verseny- szféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának monitoring bizottságában. Szakértők szerint ugyanis az új számítási módból következően akár a minimálbérnél is kevesebbet kereshetnek azok a munkavállalók, akik rövid hónapban, így pél- dáu februárban, mennek szabadságra.- Láthatóan megállt a kompenzáció kifizetésének folyamata, ennek egyik oka talán az, hogy törvényt kell módosítani a jogszabályi háttér megteremtéséhez - nyilatkozta lapunknak Pataky Péter. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke hozzátette: „szakszervezeti részről támogatjuk a munka- vállalókat abban, hogy minél előbb megkapják a minimálbér emelésének költségeit. Ez azért is érdekünk, mert úgy látjuk, ezután zökkenőmentesebb lehet az érintett ágazatokban a bértárgyalások menete. A kompenzáció késlekedése ugyanis hivatkozási alapot teremthet a béremelések elhalasztására, vagy elmaradására” - fogalmazott az elnök. Pataky Péter ugyanakkor hozzátette: „a magyar minimálbér semmilyen összehasonlításban nem számít magasnak, ezért a támogatás lejárta után, az év második felében sem okozhat gondot annak kifizetése. Ha mégis problémát jelentene ez egyes munkáltatóknak, akkor ott a vállalkozással van baj” - mondta az MSZOSZ elnöke. tételek Összesen több mint nyolcszáz milliárd forintot, a GDP csaknem 3 százalékát fordította tavaly az állam családtámogatásokra, valamint jövedelempótló és korhatár alatti ellátásokra - derül ki a Magyar Államkincstár adataiból. A családi támogatásokra elköltött valamivel több mint 430 milliárd forintból csak családi pótlékra 335 milliárd forintot folyósítottak. Ez az ellátás minden, gyermeket nevelő családnak jár. A második legnagyobb tétel, a három éven aluli gyerekek után járó gyermekgondozási segély is csak 60 milliárd forintot emésztett fel. Ez is jelentős ösz- szeg azonban, amit az is alátámaszt, hogy jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatásokra is alig ment el több 2012-ben. Ez utóbbiak közé tartozik többek között a fogyatékossági támogatás és a vakok személyi járadéka - amire 28,5 milliárdot áldozott a költségvetés -, valamint a mezőgazdasági és a bányászjáradék is. De ebből a büdzséből fizetik - mivel már nincs megállapítás, egyre csökkenő számú érintettnek - a cukorbetegek támogatását, valamint a dolgozók mobilitásának elősegítésére tavaly bevezetett lakbértámogatást is. Azokra a korhatár alatti ellátásokra, amelyeket korábban nyugdíjként, 2012-től pedig szociális ellátásként folyósítottak, 280 milliárd forintot fordított az állam. Ennek a tíz százalékát, 28,5 milliárd forintot tettek ki a „különféle jogcímen adott térítések” név alatt futó juttatások. A legnagyobb tétel, 18 milliárd forint a szociálisan rászorulók gyógyszerkiváltását segítő közgyógyellátás, a legkisebb, 400 milliós tétel a terhesség-megszakítás ellentételezése. ■ H. É. Jelentősebb családtámogatási kiadások 2012-ben (milliárd forint) Családi pótlék_________________335,6 Gyamnkgondozisi segély__________6W. Gyermeknevelési támogatás___ __13t) I FORRÁS: MÁK Csökkent az államadósság harc Az MNB a pénzügyi számlákat április 2-án publikálja Halász János: a röghöz kötés osztonzo erő Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adóssága 2012 végén 22 373 milliárd forint volt, ami a GDP 79 százaléka - derül ki a Magyar Nemzeti Bank hétfőn közzétett előzetes adataiból. Az államadósság 2010 végén 21 775 milliárd forint, 2011 végén 22 690 milliárd forint, 2012 harmadik negyedévének végén 22 204 milliárd forint volt. A GDP-arányos adósság az elmúlt három évben csökkent: 2010 végén 81,8 százalék, 2011 végén 81,4 százalék volt. Az év utolsó három hónapjában a nettó hiteltörlesztés 107 milliárd forinttal csökkentette, a forint gyengülése viszont 275 milliárd forinttal növelte az adósságállományt. Az állam- háztartás nettó finanszírozási képessége 2012-ben mínusz 592 milliárd forint volt, a GDP mínusz 2,1 százaléka; a negyedik negyedévében ez a mutató mínusz 3,3 százalék (mínusz 261 milliárd forint) volt. A 2012 negyedik negyedéves államadósság-adat enyhe emelkedése az előző negyedévhez képest a forint gyengülésének, illetve a gazdasági teljesítmény kismértékű csökkenésének tudható be - áll a Nemzetgazdasági Minisztérium hétfői közleményében, amely mindazonáltal kiemeli: „a kormány továbbra is jól áll az adósság elleni harcban, hiszen 2010 második negyedévéhez képest 6,4 százalékponttal mérsékelte GDP- arányos adósságrátáját”. A háztartások finanszírozási képessége (azaz megtakarítása) 2012-ben 1512 milliárd forint volt (a GDP 5,3 százaléka). A negyedik negyedévben ez az adat 528 milliárd forint (a negyedéves GDP 6,8 százaléka), amely azonban többek között a külföldön tartott betétekre és az önkéntes nyugdíjpénztári követelésekre vonatkozóan is becsléseken alapul - figyelmeztet az MNB, amely a nemzetgazdaság szektorait bemutató számlákat április 2-án hozza majd nyilvánosságra. ■ VG parlament Ismét szóba került a parlament tegnapi ülésén a felsőoktatás. „Képviselő úr, ön röghöz kötésről beszélt. Ami önnek rög, az nekünk a hazánk” - így válaszolt Halász János államtitkár az MSZP-s Hiller István interpellációjára. Hiller arról kérdezte: miért foglalná a kormány alaptörvénybe a hallgatói szerződést. Ez a leglátványosabb eleme az oktatási politika kudarcának - mondta a volt miniszter. Halász azzt válaszolta: a hallgatói szerződés egyedülálló lehetőség, nagy ösztönző erő, hiszen az állam fizetné a tanulást. Szabó Imre (MSZP) a hulladékgazdálkodási törvényről interpellált. Mint mondta, a fideszes polgármesterek a központilag előírt, 4,2 százalékos szemétdíj-emelés helyett ennek többszörösével emeltek, ahol viszont megpróbálják betartani a törvényt, ott veszélyben van a szemétszállítás. Illés Zoltán államtitkár szerint idén január 1-jéig törvényesen lehetett emelni az árakat. Sós Tamás (MSZP) azt kérdezte, miért titkos 2011 óta, hogy mely felnőttképzéssel foglalkozó cégek mennyit kapnak az államtól. Czomba Sándor államtitkár azt mondta: az alapján is döntenek, hogy a cég alvállalkozókkal, vagy maga akarja megoldani a feladatot. ■ Sz. I.
