Új Néplap, 2012. december (23. évfolyam, 281-304. szám)
2012-12-08 / 287. szám
% 2012. DECEMBER 8., SZOMBAT GAZDASÁG 7 Exportpiac a halasoknak kivitel Ausztria lehet a következő évek legfontosabb új vásárlója A hazai haltermelés alakulása (tonna) HÍREK A kormány módosítja a hiánycélt is a kormány a jövő évi költ- ségvetéshez pénteken délután benyújtott „saláta- törvényben” módosította a stabilitási törvényt úgy, hogy 2013-ra a GDP-arányos államháztartási hiánycélt felemelik néhány tized százalékponttal. Banai Péter Benő, a költségvetésért felelős helyettes államtitkár tegnap elmondta: a jövő évi költség- vetési javaslathoz még csütörtökön benyújtott módosító javaslatokat egészítik ki a tegnap beterjesztett „salátatörvénnyel”. Ebben a korábbi 2,2 helyett 2,7 százalékos deficitcélt írnak elő 2013-ra. KSH: Másfél százalékkal csökkent a GDP MAGYARORSZÁG BRUTTÓ hazai terméke (GDP) 2012 harmadik negyedévében 1,5 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest - közölte a KSH. Az adatok szerint az előző negyedévhez mérve 0,2 százalékkal, az egy évvel korábbihoz képest 1,6 százalékkal csökkent a GDP. Jelentős szerepe volt ebben a mezőgazdasági teljesítmény visszaesésének, amely az aszály miatt 21,4 százalékkal csökkent. Mario Draghi: a siker a hitelességen múlik egy központi bank sikeressége: a hitelességén múlik. Akkor teljesítheti ugyanis az árstabilitás fenntartására vonatkozó feladatát, ha hiteles - mondta Mario Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke Budapesten pénteken. A Magyár Nemzeti Bank éves konferenciáján az eurózóna jegybankjának elnöke hangsúlyozta, a hiteles monetáris politika feltétele az központi bank intézményi, személyi, funkcionális és pénzügyi függetlensége. Draghi: Garancia a függetlenség A korábbi évek uniós támogatásainak köszönhetően trendváltás zajlik a hazai haltenyésztésben. A korábban szinte egyeduralkodó pontyot felváltják a ragadozó halak, amelyek belföldön és a környező országokban is egyre inkább eladhatók. Braunmüller Lajos „Az Európai Unió halfogyasztásának több mint 60 százaléka import, ezért a Közösség piacai nagy lehetőséget jelentenek a magyar termelőknek is” - nyilatkozta a Világgazdaságnak Bercsényi Miklós. A Pannon Egyetem Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszékének tanára lapunknak kifejtette: „ma már azonban nem azt keresik a vevők, mint régen, a hagyományos ponty helyett folyamatosan növekszik a ragadozó halak, így például a süllő, a csuka, a harcsa kereslete, és feldobta a hazai fogyasztást az afrikai harcsa elterjedése” - mondta el Bercsényi, aki hangsúlyozta: „mindez nem jelenti azt, hogy nem kell több ponty, de a növekedés lehetősége már más fajokban van.” Az egyetemi tanár szerint a szezonalitás kérdése is kezd megváltozni, a folyamatos és jobb kereskedelmi ellátásban pedig komoly szerepe volt az áruházláncoknak is. Bercsényi szerint ugyanakkor nagy a tengeri halak jelentette konkurencia, és erőteljes a lazac, valamint a pisztráng kereslete is, amelyet nagypresztízsű terméknek tartanak a vevők. Jók a hazai adottságok az egyre népszerűbb afrikai harcsa tenyésztéséhez is. A hőmérsékletre rendkívül érzékeny halfaj májustól szeptemberig szabad vizeinkben is megél, ám az év fennmaradó részében csak termálvízben él meg - ez azonban Magyarországon jellemzően könnyebben elérhető, mint más országokban. A jellemző tóparti nettó ár a ponty esetében 600, a kárász A haltenyésztés, mint technológia is „exportcikk” lehet a jövőben, ha a kormány külgazdasági elképzelései megvalósulnak. A mezőgazdasági gépgyártás, az öntözés, egyes állattartási technológiák mellett a haltenyésztési tapasztalatok tarthatnak számot érdeklődésre a megcélzott keleti országokban. A közelmúltban Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter az iraki szaktárca és az amur esetében 200, illetve 500 forint körül alakul. A keresettebb halfajok ára ennél jóval magasabb, a lesőharcsa 1000-1200, a pisztráng 1500, a süllő pedig 1700-1900 forintba kerül kilónként. A legdrágább magyar halászati termék természetesen a kaviár, míg a tokhal húsa kilónként 3-5 euróba kerül, a kaviárért - minőségtől függően - 500-1000 eurót is elkérnek a termelők. „A magyar halászatoknak mindig is döntő volt a belső piac, és ez még jó darábig így is lesz, ám a trendforduló érzékelhető, újabb, exportképesebb fajok kerülnek lassan előtérbe” - nyilatkozta a Világgazdaságnak Lévai vezetőjével tárgyalta lehetséges együttműködés kereteiről. Izzátad-Din ad-Davla kijelentette: országa szeretné igénybe venni a magyar tapasztalatokat a haltenyésztés területén is. egyelőre unikumként jelen van a keleti piacokon a Magyarországon termelt tok is. Az értékes halat és a még értékesebb kaviárt - rendhagyó módon - az orosz piacon értékesítik a termelők. Ferenc. Az Aranyponty Zrt. vezérigazgatója hozzátette: növekszik az ausztrál süllő, más néven barramundi, valamint a csíkos sügér iránti érdeklődés, mindkettő intenzíven tenyészthető. Új lehetőségeket keresnek a halgazdaságok a süllő- és a tokfélék tenyésztésében is, utóbbiak kaviártermelése is komoly üzleti jelentőséggel bír. Ezen felül a belső piacokon is keresett az afrikai harcsa. A pisztráng esetében a vezérigazgató szerint egyelőre Magyarország nem tud versenyezni a német, osztrák, és olasz termelőkkel, de vannak kísérletek az erdélyi vizekben a versenyképes pisztrángtermelés kialakítására. „A trendváltás folyamata még az elején tart, a Halászati Operatív Programok segítségével a közelmúltban megvalósult fejlesztések az elkövetkezendő négy-öt évben hozzák meg az eredményüket, ennyi idő kell az igazi változásokhoz” - jelentette ki Lévai Ferenc. Az új exportpiacok a földrajzilag közeli országokban nyílhatnak a vezérigazgató szerint. „Mivel az export esetében döntően friss halról van szó, ezért a logisztika kérdése rendkívül fontos” - fogalmazott Lévai, aki szerint emiatt a legígéretesebb piac Ausztria és Szlovénia, valamint Horvátország. JÓ TANÁCS Az esztétikum is szempont a terméknél CIKKÜNK NYOMÁN Olvasónk megkeresett bennünket azzal, hogy az általa vásárolt, a kapujára szánt trapézlemezek belső felülete nem azonos színű, ám minőségi kifogásának a kereskedő nem, illetve csak részben adott helyt. KORÁBBI INFORMÁCIÓINK alapján az úrnak azt válaszoltuk: a trapézlemeznél csak a külső felület színének egységessége várható el. Időközben olvasónk kikérte a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőség álláspontját. Tőlük azt a tájékoztatást kapta, hogy a vásárolt termék minőségéről az adásvételi szerződés, illetve a termékre vonatkozó jogszabály rendelkezik. Hozzátették: az árucikknek rendelkeznie kell továbbá azzal a minőséggel, amit a fogyasztó elvárhat. az úr eljuttatta hozzánk a hatóság levelét, amelynek nyomán mi is megkerestük a szakembert. A felügyelőség munkatársa, dr. Seres Aliz elmondta, szerinte olvasónk részéről jogos elvárás, hogy a trapézlemezek a kapu belső felén és egyforma színűek legyenek. Az, hogy a kereskedő kedvezménynyel bár, de felajánlotta a megfelelő mennyiségű és színű festéket, amivel a trapézlemezeket lefestheti, szintén arra utal: a forgalmazó elismeri a hibát. Ezt a kompenzációt igazából térítésmentesen kellett volna javasolnia. az úr kérhet kicserélést vagy árleszállítást, esetleg az ár visszafizetését. Az információ birtokában próbáljon megegyezni a kereskedővel. Ha ez nem sikerül, elvileg bírósághoz fordulhat, de a termék értékére való tekintettel ez esetben jobb megkeresni a lakóhelye szerinti, díjtalan békéltetőket. ■Rados Virág Kérjük, írja meg fogyasztó- védelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu Magyar kaviár Oroszországnak Áts Károly főborász lett az idén az Év Bortermelője mádi táj A Royal Tokaji, a palackba zárt csoda - Egy emberöltő kevés, ezért sokat akarok még tanulni - mondja a díjazott Kihirdették a Magyar Bor Akadémia által gondozott Év Bortermelője Magyarországon 2012 cím nyertesét. A díj a nyertes bortermelő több éven át tartó, kiemelkedő teljesítményéért, borainak állandó kiváló minőségéért, azok hazai és külföldi sikereiért adományozható. Az idei nyertes: Áts Károly, a Tokaji borvidékről. „Tokaj, Mád egy csoda. Célom ezt a csodát megvalósítani, palackba zárni, és sok ember asztalára eljuttatni a világ minden táján. Aki megkóstolja, örömöt és boldogságot érezzen, megismerje rajta keresztül a borvidék lelkét, a fajtákat, Magyarországot” - mondta a nyertes borász. A Royal Tokaji Borászati Zrt.-nél szebbnél szebb borok kerülnek ki a keze közül. Mindegyik borára úgy tekint, mint saját gyermekére, akár a 2009- es Áts Cuvée-re, a Birtok Furmintra és a Dűlőválogatás Furmintra, vagy a 2003-as Nyúlászó 6 puttonyos Aszúra gondolunk. „A célom továbbfejlődni, a legjobb borokat készíteni, és tökéletesíteni a tudásomat. A magyar bort, a tokajit még jobban népszerűsíteni, megmutatni azt a csodát, amit ez a kis ország tud, elővarázsolni azt az ízvilágot, melyre a magyar földben termett szőlő, és a belőle készített bor képes” - jegyezte meg Áts Károly. „Olyan keveset tuKállay Miklós, a borakadémia elnöke gratulál Áts Károlynak dók a borászatról, rengeteg tanulni való van még számomra - tette hozzá. - Egy emberöltő kevés, hogy felfogja az ember és megértse, miről szólnak ezek a természet adta csodák. Minden egyes borásszal való találkozás Névjegy áts károly a Kertészeti Egyetemen diplomázott, 47 éves. A mádi borásszal édesapja szerettette meg a szőlőművelés, borkészítés mesterségét. Hat évig dolgozott a Tokaj Kereskedőháznál, miután mostani munkahelyére, a Royal Tokaji Borászati Zrt.-hez került, mint főborász. alkalmával, a velük való beszélgetésből tanulok. Megpróbálom a tőlük elcsent gondolatokat, terveket, tapasztalatokat átépíteni az én terveimbe, gondolataimba, hogy fejlődhessek” - fejtegette a boldog díjazott. ■ A legtöbb voksot kapták áts károly Tokaji borvidék borbély tamás Badacsonyi borvidék dúzsi tamás Szekszárdi borvidék gálné digniszÉva Kiskunsági borvidék HEiMANN zoltán Szekszárdi borvidék
