Új Néplap, 2012. december (23. évfolyam, 281-304. szám)
2012-12-08 / 287. szám
MHMM KOZELET Az amerikai külügyminiszter nyilvánosan bírálta az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet dublini csúcsértekezletén, hogy Magyarország visszalép a demokrácia területén. Hillary Clinton szóvá tette a belorusz emberi jogok elnyomását és azt, hogy Oroszországban az újságírókat külföldi ügynökként regisztráltatják majd. Csak két hetük maradt árfolyamgát Kevés devizahiteles élt eddig a fizetéskönnyítéssel Azeri kiadatás: sérült a jogbiztonság A magyar állam nem sértett nemzetközi normát és a számára biztosított jogkörben járt el, amikor hozzájárult Ramil Safarov azeri katonatiszt kiadatásához. Az ügyben több szempontból is sérülhetett a jogbiztonság követelménye, valamint sérült a magyar állam szuverenitása is - állapította meg hivatalból lefolytatott vizsgálata eredményeként Szabó Máté ombudsman. Tüntetni fogjövő szerdán a HOOK SZERDÁN DEMONSTRÁCIÓT tart a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖ- OK) Budapesten. Követeli a felvételi keretszámok felülvizsgálatát, a tandíjmentes felső- oktatást és a hallgatói szerződés intézményének eltörlését. Szegeden sztrájkbizottságot alakítottak az egyetemisták, a kormánydöntést a rektori konferencia is elutasítja. „Súlyos tudományetikai vétség történt” nem lesz további vizsgálat az ELTE társadalomtudományi karán Semjén Zsolt miniszter- elnök-helyéttes szociológiai szakdolgozata ügyében, azt ugyanakkor a háromtagú vizsgálóbizottság megállapította, hogy „súlyos tudományetikai vétség történt”. Hivatalos eljárás lefolytatására nincs lehetőség. Semjén Zsolt lezártnak tekinti az ügyet, több ellenzéki párt viszont ismételten lemondásra szólította fel. Semjén Zsolt: lezártnak tekintem Ez végéig lehet jelentkezni a devizahiteleseknek az árfolyamgát rendszerébe, ami akár félmillió forint kamat- tehertől is megszabadíthatja az eladósodott ügyfeleket. A lehetőséget viszont - meglepő módon -még mindig kevesen ismerik. Pedig sokat foglalkozott vele a sajtó is. Herman Bernadett Már csak két hét és a két ünnep közötti két munkanap áll a rendelkezésükre a devizahiteleseknek arra, hogy benyújt- „ sák az igénylésüket az árfo- g lyamgátban való részvételre. A gyűjtőszámlahitellel kombinált árfolyamrögzítés azonban a határidő vészes közeledtével sem pörgött fel igazán. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) legfrissebb adatai október végi állapotokat mutatnak, akkorra 78 610 darab gyűjtőszámlát nyitottak meg a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások deviza alapú jelzáloghiteles ügyfeleik igénylései alapján. Októberben 15 552 darab új szerződést kötöttek a hitelintézetek, ezízel a megkötött árfolyamgát-szerző- dések összesített darabszáma már meghaladta a 93 ezret. A lehetséges igénybe vevők azonban 450 ezren vannak, vagyis két hónappal a határidő előtt még csak az érintettek ötödé lépett be a konstrukcióba. Igaz, ha a hiteleik volumenét vizsgáljuk, valamivel magasabb az arány, a rögzített árfolyamú devizakölcsönök teljes állománya ugyanis október végén 731 milliárd forintra rúgott, ami a lehetséges teljes hitelállomány 23,7 százaléka. A lapunknak nyilatkozó hitelintézetek szerint azóta sem javult sokat a helyzet. Az OTP Banknál ugyan azt tapasztalták, hogy az elmúlt napokban érezhetően növekedett az érdeklődés a fizetéskönnyítő konstrukció iránt, de még mindig csak 26 ezren igényelték az árfolyamgátat a lehetséges 110 ezerből. A K&H- nál november 7-ig valamivel több mint 10 ezren kérték az árfolyamrögzítést, ez a jogosultak 27 százalékát jelenti. Az MKB-nál a törvényi feltételeket teljesítők csaknem 30 százaléka kérelmezte eddig a könnyítést, és hasonló az arány a Budapest Banknál is. Az érdeklődés eddig jócskán elmarad mind a hitelintézetek, mind a hatóságok korábbi várakozásaitól. A konstrukció bevezetése előtt ugyanis még a legóvatosabb becslések is minimum 50 százalékos részvételi arányról szóltak, de olyan piaci szereplők is akadtak, amelyek szerint az árfolyamgátban való alacsony részvételi arány egyik oka - a tudatlanság lehet. A Lakásfókusz ingatlanpiaci blog nemrég készült 500 devizahitelest érintő, lakóhely szerint reprezentatívfelmérése szerint az érintettek kevesebb mint harmada tudja, mi is az az árfolyamgát. A válaszadók 35 százaléka gondolja tévesen azt, hogy az árfolyamsáv a 90 százalékot is elérhette volna a programban részt vevők aránya. Az árfolyamgát igénybe vétele ellen egyébként kevés érv szól. A programban részt vevőknek fix árfolyamon (ez a svájci franknál 180, az eu- rónál 250, a jennél 2,5 forint) rögzítik a törlesztőrészletét, a piaci és a kedvezményes árfolyam közötti különbségből a tőketartozásra eső rész egy úgynevezett gyűjtőszámlára kerül, amely a háromhavi buborral kamatozik, a kamatrészt pedig fele-fele arányban átvállalják a hitelintézetek és az állam. A három havi bubor (hivatalos budapesti bankközi kamatláb) jelenleg mindössze 6 gát a devizahitel forintosítását jelenti, többségük emiatt nem is számol azzal, hogy a törlesztőrészletük csökken a rögzítés időszaka alatt. A megkérdezettek tizede egyáltalán nem tudta megmondani, hogy mi az árfolyamgát lényege, további 23 százalék pedig egyéb pontatlan leírást adott a konstrukcióról. Kevesen élnek az árfolyamgáttal. százalék, ez alacsonyabb, mint az átlagos svájci frank alapú lakáskölcsönök és szabad felhasználású hitelek kamata, tehát az ügyfél a gyűjtőszámlával most éppen egy alacsonyabb kamatozású forinthitelre váltja a svájci frank kölcsöne egy részét, vagyis mindenképpen nyer a konstrukcióval. A törlesztőrészlet is csökken az árfolyamgát időszakában, a PSZÁF korábbi adatai szerint ifi átlagosan 10 ezer forinttal, a Budapest Bank számításai szerint azonban a havi nyereség nagyobb, a 240 forintos svájci frank mellett egy átlagos, 7,5 millió forintos, 20 éves futamidejű kölcsönnél csaknem 23 ezer forinttal kell kevesebbet fizetni. Ha pedig ezt a megtakarítást még be is fekteti az ügyfél az árfolyamgát ideje alatt, még többet kereshet a konstrukcióval. A PSZÁF szerint átlagosan 400- 550 ezer forint kamat megfizetésétől mentesülhetnek az árfolyamrögzítési programban a devizahitelesek. Az árfolyamrögzítés 60 hónapig, de legfeljebb 2017. június 30-ig lesz biztosítva. A gyűjtőszámla-hitelesek eddig 2,304 milliárd forint kamat megfizetése alól mentesültek. Változtat a T. Ház a választási törvényen, ha az AB kifogást emel A választási eljárási törvénnyel kapcsolatos éles belpolitikai viták után fontos és indokolt, hogy a jogszabály hatálybalépését alkotmánybírósági (AB) döntés előzze meg - közölte tegnap Gulyás Gergely. A fideszes képviselő: pártja ezért üdvözli, hogy az államfő előzetes normakontrollt kért az Ab-tól. A testületnek 30 napja van a törvényről az álásfoglalása megalkotására. A Fidesz reméli, a jogszabály kiállja az alkotmányosság próbáját. Természetesnek tartja - mivel egy nagy terjedelmű, sok alapjogot érintő törvényről van szó -, hogy előfordulhat, az Ab alkotmányellenességet állapít meg egyes részleteket érintően. Ez esetben a T. Háznak végre kell hajtani az Ab-döntésnek megfelelő változtatásokat. ■ Az Alkotmánybíróságnak harminc napja napja van az 1 fjgffngl ftl fl.lr a kialakítására Áder János sérelmezte, hogy a személyes regisztrációra nincs lehetőség bármely intézményben, csak a lakhely szerinti jegyzőnél. Kifogásokat emelt a kampányszabályokkal, a közvélemény-kutatásokkal kapcsolatos rendelkezésekkel, de a törvény hatályba lépésével kapcsolatban is. Äz LMP nagyon fontosnak tartja, hogy még a jelenlegi Ab vizsgálhatja meg a törvényt, mert az ellenzéki párt szerint februártól már nem lesz többségben az alkotmányosság mellett elkötelezett bírói kar - hangoztatta tegnap Karácsony Gergely. Az LMP frakcióvezető-helyettese arra utalt, hogy februártól a 70. életévét betöltő Bihari Mihály alkotmánybíró helyére új alkotmánybíró érkezik a testületbe". Az LMP és az MSZP is üdvözölte Áder döntését a norma- kontroliról, de az MSZP hiányolta, hogy az államfő nem a törvény egésze ellen emelt kifogást. *É. S. Még mindig kevesen tudják, hogy mi is a lényege Demján Sándor: vállaljon kamatgaranciát az állam vállalkozók napja A magyarországi kkv-k adják a kivitel húsz, a magánszféra foglalkoztatásának hetvenöt százalékát A kis és középvállalkozások (kkv-k) ma napi gondokkal küzdenek, felélték forrásaikat, így többségüknél az egyetlen cél a túlélés - hangsúlyozta a Vállalkozók Napján Czomba Csaba, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) soros elnöke. Üdvözölte, hogy a kormány szándéka a vállalkozások megmentése. Szerinte ehhez feltőkésítésükre van szükség, ami ugyanolyan érdek, mint az ön- kormányzatok megmentése. A kormány segítségére számít Demján Sándor, a VOSZ ügyvezető elnöke is. Mint az üzletember köszöntő beszédében hangsúlyozta: súlyos probléma, hogy ma kevés a válllakozó. Ennek hátterében szerinte a tőkehiány áll, amely meggátolja az uniós források lehívását is. Demján Sándor ezért elmondta: javasolni fogják, hogy a kormány vállaljon kamatgaranciát a céges hitelekre. További elvárásként arról beszélt, hogy a termelő cégeket kedvezőbb adózással kellene segíteni. A budapesti Művészetek Palotájában 11. alkalommal megrendezett eseményen Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára arról beszélt: a magánszférában foglalkoztatottak 75 százalékának a magyar kis- és V ....VÁLtAUCTíKíS Kitüntetések és a 207 ÁLLALKOZŐJA DÍJAK Á> 2012. DECEMBER 7. Demján Sándor gratulál Török Árpádnak, a Trigránit fejlesztési vezérének Több mint nyolcvan vállalkozó kapott elismerést az ünnepségen magas szintű állami és szövetségi kitüntetésekkel ismerték el a hazai vállalkozók munkáját. A díjakat Szijjártó Péter, Demján Sándor, Czomba Csaba, a VOSZ soros elnöke és Lits József, a VOSZ ellenőrző bizottságának elnöke adta át. A Magyar Állam Érdemkereszt kitüntetés hárman kapták, a Nemzetgazdasági Minisztérium elismerését kilencen, míg hetvenhat vállalkozó vehette át az Év Vállalkozója díjat. közepes vállalkozások adnak munkát. Szorgalmuk, termékeik minősége pedig a legfőbb vonzerő azoknak a nemzetközi vállalkozásoknak a szemében, amelyek azt mérlegelik, hol telepedjenek le, hol hozzák létre munkahelyek ezreit - fogalmazott az államtitkár. Kiemelte azt is, hogy a magyarországi kis- és középvállalkozások adják a kivitel 20 százalékát. Ma 2500-3000 a külpiacokon kormányzati segítséggel jelen lévő magyar cég van, a kormány célja ennek a számnak a növelése. Ehhez járulhat hozzá a kereskedőházak rendszere is - hangsúlyozta Szijjártó Péter. ■
