Új Néplap, 2012. december (23. évfolyam, 281-304. szám)

2012-12-24 / 300. szám

2012. DECEMBER 24., HÉTFŐ INTERJÚ 7 főapát Hívő keresztényként nem örül, ha a császárok és királyok intézkednek az egyházak ügyében. Az emberek szívét szeretné megcélozni. Nem tapasztalt igazi törekvést a múlttal való szembenézésre. Azt tartja: az egyházaknak saját küldetésüket kell teljesíteni •• •# NEM AKAR FEJEK FÖLÖTT ELBESZELNI "Az emberek szívét szeretném megcélozni, mivel a szívünkben egyszerűbben értjük meg az életünket alakító üzeneteket" Méltóságteljes, mégis barátságos ember a pannonhalmi főapát. Meggyőződését vállaló magatartására, szeretetteljes, humánus szavaira itthon és külföldön is figyelnek. A karácsonyi előkészületek közben beszélgettünk Várszegi Asztrikkal. Ács György- Főapát úr, mely karácsonyokra emlékezik különösen?- Bármennyire is elvilágiaso- dott társadalmunk, a nemzedé­kek többsége még hordozza a családoktól kapott keresztény karácsonyok emlékét. Római katolikus családból származom és kisgyerek korom óta annak rendje-módja szerint advent­tel, éjféli misével készültünk a karácsonyra. Emlékezetes volt 1956 karácsonya, mert szegény volt az ünnep. Talán ez tanított meg arra, hogy a karácsony nem a csillogás, az ajándékok gazdagsága, hanem az emberi szívekben, a bensőségességben élhető át. Egy másik érdekes karácsonyomról is beszélhetek. 1968 szeptemberében vonul­tam be katonának 23 évesen, ötödéves teológiai hallgatóként. Az első Káfáófcbnyt a bajai lak1 tanyában töltöttem. Maga a lak­tanya is különleges helyszín volt és emellett sok mindenre megtanított. Ismét csak arra, hogy a karácsony belső üzene­te a hangsúlyos, a többi csak kulissza.- Hogy telik a bencések kará­csonya?- Szerzetes közösség va­gyunk, imádkozunk és dol­gozunk. Ez karácsonykor azt jelenti, hogy együtt vagyunk a monostorban mintegy negyve­nen. Ünnepi módon végezzük a zsolozsmát, étkezésünk is kö­zös. Van egy közös karácsonyi vacsora, ezt követően összejö­vünk a Szent Márton termünk­ben, ahol vár bennünket a föl­díszített karácsonyfa, alatta kis Betlehemmel. Karácsonyi éne­keket énekelünk, köszöntjük egymást.- Ajándékoznak is? Kétféle ajándék van. Egy közös "egyen ajándék" és egy személyre szóló. Advent elején a közösség tagjai nevet húz­nak egy kalapból. így nekem is van egy fiatal rendtársam, akit gondolatban, imádságban a szí­vemben hordozok. Kitalálok számára egy személyes ajándé­kot, meglepetést. Nem költsége­set, de olyat, aminek örül, ami az ő egyéniségének megfelel.-Az idei ünnep különleges lesz az ön számára, hiszen a fel­újított Pannonhalmi Bazilikából közvetíti a Magyar Televízió az éjféli misét. Hogyan készül rá?- Először mindenféle techni­kai problémákat kellett meg­oldani. Az MTVA munkatársai már megtartották a helyszíni szemlét. Azt szeretnénk ad­ni ezen a szentmisén is, amik vagyunk, nem pedig egy mesterséges egyházképnek megfelelni. Összeszedettségre és figyelemre van szükség az ünnepi liturgián és arra tö­rekszem, hogy a karácsony üzenete a médiumok segítségé­vel minél több emberhez meg­érkezzék.- Gyönyörű lesz a mise hely­színe.- Bazilikánk kivételesen szép és tiszta lett a felújításnak kö­szönhetően, leegyszerűsödött. Nagy örömöm, hogy aki belép atemplomba , megcsodálhatja annak nemes egyszerűségét , szerkezeti tisztaságát.- Magára a beszédre miként készül?- Isten irántunk való szere- tetéről kell beszélnem, ahogy gyermekként . közénk jött. Ennek a várakozásnak a be­teljesedése az evangéliumi történet. Nem szabad feled­nünk, hogy 2012 karácsonya van. Úgy kell beszélni, olyan megfogalmazások kellenek, melyek a tévénézők számára érthetőek. Talán furcsa, hogy ezt mondom, de az egyhá­zi nyelv nem mindig érthető. Ha például azt mondom: „ke­gyelemről” beszélünk, ki érti ezt meg? Ha valaki kegyel­met kap és nem akasztják föl azt mindenki megérti. De ha én karácsonykor a kegyelem­ről beszélek, nem biztos, hogy megértik. Ezért keresem a megfelelő rokon értelmű sza­vakat. Kegyelem helyett a jobban érthető ajándékot, in­gyenességet hangsúlyozom. Az emberek szívét szeretném megcélozni, mivel a szívünk­ben egyszerűbben értjük meg az életünket alakító üzenete­ket. Mondok egy másik példát. Beszélünk atyaistenről, atyai szeretetről, de mit csináljunk azokkal, akik nem tapasztal­ták meg apjuk vagy anyjuk szeretetét? Nekik beszélhe­tünk, , nem fogják megérteni. Az ősi vallási szókincs az ősi viszonyokra épül: tudom, mi az, hogy anya, apa, mert már magához ölelt, mert már elfe- nekelt, gondoskodott rólam. De nagyon sokan nem értik ezeket az egyszerű kifejezése­ket sem. Olyan tapasztalati sí­kot kell behoznom a közlésem­be, hogy szavaim számukra is evidencia élményt nyújtsanak, Várszegi Asztrik 1946. január 26-án született Sopronban. érettségi után 1964-ben belé­pett a Pannonhalmán a Szent Benedek Rendbe. Itt vette fel az Asztrik szerzetesi nevet, és itt tanult teológiát a Főapátság Szent Gellért Hittudományi Fő­iskoláján. 1971 és 1976 között Budapesten azELTEBTK-n történelem-né­met szakán tanult, majd közép­iskolai tanári diplomát szerzett. 1976-tól a rend pannonhalmi gimnáziumában tanított egé­szen 1988-ig. Ezzel egyidejűleg a rendi főiskolán is oktatott. 1978 és 1986 között a novíciu- sok magisztere és rendi fiatalok tanulmányi felelőse (prefektu­sa) volt, majd 1985-től a pan­nonhalmi főmonostor perjele. különben elbeszélnék a fejek fölött.- Miért választotta püspöki jel­mondatául: Fortitudo mea Deus- azaz: Erősségem az Isten?- Engem a püspöki kineve­zés olyan váratlanul ért, hogy azt se tudtam, melyik lábamra álljak. Azt gondoltam, ezt én a saját erőmből nem tudom ellát­ni és végignézve a zsoltárokat, sok helyen azt találtam, hogy erősségem az Isten. Pál apostol­lal: mikor gyenge vagyok, ak­kor vagyok igazán erős. Valójá­ban Lackner Kristóf, derék sop­roni evangélikus polgármester jutott eszembe, aki a város cí­mere alá íratta."Turris et forti­tudo mea Deus" - "Tornyom és 1985-BEN történelemből doktori címet szerzett az ELTE-n, majd ugyanitt 1997-ben megszerezte a PhD fokozatot is. ».János Pál pápa 1988. decem­ber 23-án culusi címzetes püs­pökké és esztergomi segédpüs­pökké nevezte ki. 1989 márciusától 1990júliu­sáig a Budapesti Központi Pap­nevelő Intézet rektora, valamint az Esztergomi Főegyházmegye püspöki helynöke volt. 1990júniusától 1993 márciu­sáig a Magyar Katolikus Püspö­ki Konferencia titkárának tisz­tét töltötte be. 1991. január 5-én pannonhalmi főapáttá választották. Főapáti tisztségében 2000-ben és 2009- ben titkos szavazással ismétel­ten megerősítették. erősségem az Isten" Azt mond­tam: Lackner Kristóf, mindig tiszteltelek, nekem három szó is elég lesz.- Főapát úr! Ön történész is. Mit gondol arról, hogy semmi­lyen következménye nem lett annak, hogy föltárta az egyházi besúgások történetét?- Ez egy fájdalmas pont. Ma­gyarországon csöndes hatalom- váltás történt és ezzel együtt járt, hogy senkinek nem lett bántódása korábban viselt dol­gai miatt. Ez helyes, de szükség van arra, hogy lássuk, hogyan is működött a diktatúra. Az egyház jól reprezentálható ala­kulat, részben meg is történt, részben most is történik a fel­táró munka. Ugyanakkor már árnyalódik a kép, hogy ne csak azokkal foglalkozzunk, akik ál­dozatai, együttműködői voltak az egypártrendszernek, hanem azokkal is, akik az egész szisz­témát kigondolták, működtet­ték. Ha őszinték vagyunk, lát­nunk kell, hogy erős szándék, törekvés nem volt a múlttal való szembenézésre. így nehéz újraindulni, mivel a múlt terhei nem könnyűek.- Mi a véleménye a kötelező iskolai hitoktatásról és arról, hogy az erkölcstant is papok tanítják majd?- Ha mi a jövő nemzedéket bel­ső értékekkel kívánjuk útjára bocsátani, akkor nem csak írni, olvasni kell őket megtanítani, hanem a lélek hagyományai­ra is újra meg kell tanítanunk őket. Keresztény hagyomá­nyainkra, a keresztény erkölcs kapaszkodóira, a tízparancso­latra, a szeretet parancsára. Lát­ja az ember a jó szándékot, hogy az ifjúságnak mentőkötelet kell dobni, csak azt nem tudom, hogy ennek az iskolai hittan-e a helyes módja. Hitoktatást és erkölcstant intézményesen is lehet oktatni, de kétséges ered­ménnyel, mert sokan erőltetés­ként élik meg. Mindig eszembe jut, amikor egy fiatal házaspárt kellett a keresztségre felkészíte­nem. Ültünk egymással szem­ben és gyakoroltuk, hogyan kell keresztet vetni. Bájosak voltak és örültek, hogy megtanultak huszonévesen keresztet vetni. Arra gondoltam, milyen előny­ben élek én, aki beleszülettem egy gyakorló keresztény család­ba. Anyukám az ölébe ültetett, megfogta kis kezemet és rajzol­ta: Atya, Fiú, ... Én a mamám ölében tanultam meg mindezt. Nehezen tudom elképzelni, hogy mindezt intézményesített tanórán át lehet - e adni. Ugyan­akkor belátom, hogy szükség van ilyen ismeretre. Igaz nem pusztán racionális ismeretről van szó, hanem arról is, hogy a belső elfogadására is motivált legyek. Szeretnék itt a bencés regulára is hivatkozni: az apát olyat tegyen meg a fiatalok ne­velőjének, aki alkalmas a lelkek megnyerésére is. ' ' '■ .10;- A történelmi egyházaknak na­gyobb befolyásuk van 2010 óta. Jó ez az egyházaknak?- Azt gondolom, hogy ez na­gyon veszélyes lehet az egyhá­zakra nézve. Nekik saját kül­detésüket kell teljesíteni, és ebben kell őket támogatni..- Hogyan alakul manapság az emberek vallásossága?- Hivatkozhatnék fölméré­sekre, de megkímélem ettől a lap olvasóit. Személyes meg­győződésem, hogy minden em­ber hordoz magában vallásos vágyat, érdeklődést, de nem biztos, hogy úgy, ahogy azt a történelmi egyházak elvárnák, megszokták. Meggyőződésem, hogy az emberek nem rosszab­bak, mint hajdanán. Többsé­gükben van vágy Isten iránt, de van, aki jól megvan enélkül is. A világban jelenlévő elvilágiaso- dási hullám végig megy rajtunk is. Akik gyermekkorukban kap­tak vallásos indítást a családtól, egyháztól, idős korukban visz- szatalálhatnak az egyházhoz. Vannak, akik útközben talál­nak Jézus egyházára.- Mi a véleménye arról, hogy parlamenti politikusok döntöt­ték el az idén, melyik felekezet tekinthető egyháznak és melyik nem?- Számos ellenállásba is üt­között ez a lépés és sajnos meg­osztotta a felekezeteket.. A ke­resztények soha nem örültek annak, ha a történelem során császárok vagy a királyok in­tézkedtek az egyházak ügyé­ben. Meglátásom szerint a ha­talom akkor jár el bölcsen, ha hagyja, hogy az egyház az le­gyen, ami, mert az egyház ak­kor tudja a társadalom számára azokat az értékeket közvetíteni, amelyekre szüksége van. i * «

Next

/
Thumbnails
Contents