Új Néplap, 2012. december (23. évfolyam, 281-304. szám)

2012-12-14 / 292. szám

6 GAZDASÁG 2012. DECEMBER 14., PENTEK Vége a légvárgazdaságnak konferencia Változások tömkelegé jön jövőre az önkormányzatoknál VILÁggazdasá Üzleti napilap A helyi önkormányzatok adósságállománya (milliárd forint) 1247,1 Jövőre már nem lehet az önkormányzati költségvetésben hiányt tervezni - hangoztatta Tállai András államtitkár a konferencián Gyereknek játékot csak CE-j ellel ÓVATOSSÁG Olvasóink - re­méljük - már nyugodtabban vásárolhatnak gyermeküknek játékokat, mert egy tavaly életbe lépett jogszabály szava­tolja a kicsik védelmét és biz­tonságát. A játék forgalomba hozata­la előtt a gyártónak szigorú vizsgálatot kell elvégeznie a terméken: többek közt vegyi, fizikai, mechanikai, elekt­romos, gyúlékonysági és hi­giénikus ellenőrzésnek kell alávetnie. A terméket csak akkor láthatja el biztonságos mivoltát tanúsító CE-jelölés- sel, ha az eljárás keretében megnyugtatóan igazolni tudta, hogy a gyermekjáték megfelel a követelmények­nek. a gyártónak a játékot ma­gyar nyelvű használati utasítással és biztonsági tájékoztatóval kell ellátnia. Amennyiben ez elmarad, az importőr kötelessége ezekről gondoskodni, végül pedig a forgalmazónak is ellenőriz­nie kell ezek meglétét. a forgalmazónak szintén ellenőriznie kell a játékon a CE-megfelelőségi jelölés meglétét és azt, hogy a ren­deletbeli követelményeknek a játék megfelel-e. Ha azt ta­pasztalja, hogy a vonatkozó előírások nem teljesülnek, addig ő maga sem forgal­mazhatja a játékot, míg azt megfelelővé nem tették. s A nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság már akkor is el­járást köteles folytatni, ha csupán azt feltételezi, hogy valamely játék veszélyeztet­heti az emberek és állatok egészségét, vagy az anyagi javak biztonságát. Ha a ható­ság felhívására a gazdasági szereplő nem teszi meg a megfelelő intézkedéseket, akkor harminc napon belül jogsértéstől függően korlá­tozza, és akár meg is tilt­hatja a játék kereskedelmi forgalmazását. Sőt, vissza is hívhatja őket a forgalomból. ■ Rados Virág Kérjük, írja meg fogyasztó- védelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu A hitelekre épített légvár­gazdaság már nem tartható fenn - hangoztatta az ÁSZ elnöke a Világgazdaság „Önkormányzatok 2013 - A nagy változások éve” című konferenciáján. A bel­ügyi államtitkár szerint gátat szabnak a további el­adósodásnak. Éber Sándor „Újraszabályozzuk az állam és az önkormányzatok közötti fel­adatokat, az előbbi nagyobb sze­repet fog vállalni” - hangoztatta Tállai András, a Világgazdaság „Önkormányzatok'2013 - A nagy változások éve” című szer­dai konferenciáján. A Belügy­minisztérium önkormányzati államtitkára kiemelte: a jelentős változások ellenére januártól megmarad az önkormányzatok határozathozatali joga, költség- vetése, vagyona, gazdálkodási jogköre, helyi adó kivetési és be­szedési joga is és tulajdonosi jo­gokat is gyakorolhatnak. Az államigazgatás területén a járások létrejöttével kerülnek át feladatok, közös feladat lesz az iskolák működtetése. A böl­csődei és az óvodai feladatok ellátása az önkormányzatoknál marad. A fekvőbeteg ellátás ál­lami feladat, és várhatóan a já­róbeteg-szakellátás is államhoz kerül, az alapellátás nem. Tállai szerint a rendszerváltás legfontosabb vívmánya volt az önkormányzati rendszer létre­jötte, viszont 22 év alatt egyre több feladatot és egyre kevesebb központi finanszírozást kaptak a települések. 1999-ben még csak 84,5 milliárd forint volt az önkormányzatok adóssága. A kötvénykibocsátásnak nem sza­bott határt semmilyen szabályo­zás, így megugrott az adósság. Jelenleg 1182,46 milliárd forint az önkormányzatok adóssága, ennek konszolidációjával jövőre ez a felére fog csökkenni. Januártól már nem lehet az önkormányzati költségvetések­ben működési hiányt tervez­ni. Megszűnik az SZjA-alapú finanszírozás, és ezzel együtt A járási hivatalokba csak­nem 10 ezer köztisztviselő kerül át, jogviszonyuk folya­matos lesz, minden jogosít­ványukat, illetményüket ma­gukkal viszik - mondta la­punknak a közigazgatási tárca helyettes államtitkára. Zöld-Nagy Viktória közölte, hogy minden olyan koráb­ban megkapott belső elemet megkapnak (így akár a megszűnik a normatív finan­szírozás (kivéve a szociális in­tézményeket). Feladatokhoz kö­tődő támogatásokat kapnak a települések (például a hivatali dolgozók bérére, a közvilágítás­ra, az utakra, vagy a temetők fenntartására), az iparűzési adó bevételétől függően biztosíta­nak állami finanszírozást. Az étkeztetés támogatását 68 ezer forintról 102 ezerre emelik jö­vőre. Az önkormányzatok egy évnél hosszabb lejáratú hitel­felvétele és kötvénykibocsátása engedélyköteles lesz. Az előző évtized első felében a hitelekre épített légvárgazdaság már nem tartható fenn - han­goztatta az Állami Számvevő- szék (ÁSZ) elnöke. Domokos László szerint át kell állnunk egy olyan növekedési pályára, nyelvpótlékot, vagy bizonyos diplomák után járó plusz pénzeket is) kormánytiszt­viselőként, amit megfelel a törvényeknek. Közölte, a tár­cának is jelezték: egyes tele­püléseknek gondjuk van az­zal, hogy lakosaik az új me­netrend szerint nehezen érik el a járási székhelyet. Az ügyben kormányzati egyezte­tések vannak. ami nem jár együtt az eladóso­dás növekedésével, ki kell törni az adósságspirálból. Kijelentet­te: a közszférának el kell fogad­ni, hogy kevesebb pénzből kell gazdálkodnia. Domokos szerint 2007 és 2010 között romlott az önkor­mányzatok pénzügyi egyensú­lya. Az eladósodás egyik fontos okának nevezte meg, hogy az uniós támogatású beruházások önerő igényéhez az önkormány­zatoknak nem volt saját forrása. Kiemelte, hogy a bankok igen drágán adták a forinthiteleket, így inkább devizahiteleket vet­tek fel és 2008-ig nem lehetett előre látni az árfolyamkocká­zatokat. jelentős adósságot hal­moztak fel az önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági tár­saságok is. Jelentősek a szállítói tartozások is, mivel a szállító­kat a külső finanszírozás egyik eszközének tekintették a tele­pülések. „A korábbi évek folyamatos pénzkivonása után érdemi se­gítséget kaptak az önkormány­zatok az adósságkonszolidáció­val” - hangoztatta a Települési Önkormányzatok Országos Szö­vetségének (TÖOSZ) társelnöke. Dietz Ferenc ajánlotta, hogy ha eddig nem tették meg, akkor a jövőben az önkormányzatok a vállalati gyakorlathoz hasonló­an építsék ki gazdálkodásukat. Balfékek voltak-e a korábban jól gazdálkodó polgármesterek? „az eladósodottság nem az összes, 3200 önkormányzat problémája, hanem csak pár száznak" - hangoztatta Polgár polgármestere a Világgazdaság konferenciáján. Tóth József szerint nem a kistelepülések halmoztak fel adósságot, ami mutatja, hogy míg a konszolidá­ciónál több mint 1700 település­nek 100 milliárdos tartozását rendezik, kevesebb, mint 300 ötezer fő feletti településnél ez az összeg több, mint 500 milliárd. Kifogásolta, hogy a jól gazdál­kodó települések vezetőit balfék­nek tartják egyesek, pedig ma­gukra vállaltak a felelőtlenekkel szemben a kemény döntéseket. Racionalizálták a gazdálko­dást, amely elbocsátásokhoz is vezetett. A rosszul gazdálkodó polgármesterek közül egyesek pedig sikerpropagandaként hangsúlyozzák, hogy új forráso­kat szereztek. „A kormány által most elindí­tott adósságrendezés nem oldja meg a gondokat, de levegőhöz juttatja az önkormányzatokat”- jelentette ki Gémesi György. Gödöllő polgármestere arra emlékeztetett, hogy összesen 1100 milliárd forintot vontak ki az önkormányzati szektorból 2002 és 2010 között, és felelőtlen gazdálkodás pedig csak keve­sekre volt jellemző. A Magyar Önkormányzatok Szövetségének vezetője szerint érthető, hogy az önkormányzatok hitelei fel­szaporodtak, hiszen 2007-ben megjelentek az uniós pályázatok és rendelkezésre állt a kötvény- kibocsátás lehetősége is, így 2008-ra megkétszereződött a hi­telállomány, 2010-re pedig már 1200 milliárd forintra rúgott. Gémesi sérelmezte, hogy decem­ber közepén több településen nem ismertek a járási hivatalok vezetőinek neve, ami bizonyta­lanságot okoz. „Azt tartom jó megoldásnak, hogy az önkormányzatok tart­sák fenn az intézményeiket, de elfogadom az új helyezetet”- mondta Veresegyház polgár­mestere. Pásztor Béla közölte, hogy települése sok hitelt vett fel, de mindig fizetőképesek ma­radtak, hitel nélkül pedig nem tud működni egyetlen gazdaság sem. Az önkormányzati beruhá­zásokra pedig szükség volt, sok munkahelyet és vagyonelemet teremtettek. ■ Magukkal viszik illetményüket a járásokhoz MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2012. december 13-án: A C/Ft 283,41 1,43 Ft A $/Ft 216,49 0,25 Ft A CHF/Ft 234,50 1,73 Ft A «/$ 1,3084 0,0045 USD BÉT-áruszekció (forint/tonna, 12.13.) Dátum Új élsz. ár (Ft) Malmi búza 2013. márc. 71000 Malmi búza index 2013. márc. 71000 Takarmánybúza 2013. márc. 68600 Takarmánykukorica 2013. márc. 68000 Tak.kukorica index 2013. márc. 68000 Takarmányárpa 2013. márc. 68300 Olajnapraforgó 2013. márc. 132 500 Olajnapraforgó index 2013. márc. 132 500 Repce 2013. márc. 134 000 FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE Nehéz folyamat lesz az adósságok rendezése települések Az adósság átvállalásáról az állam tárgyalna a bankokkal - Létszám nélkül nem megy „Néhány 5000 fő alatti önkor­mányzat adósságrendezése áthúzódhat a jövő évre” - han­goztatta a Magyar Bankszövet­ség vezető közgazdásza a Világ- gazdaság konferenciáján. Szőcs Gábor arra emlékeztetett, hogy a finanszírozási szerződés az ön- kormányzat és a bankok között született. Közös egyezségen ala­puló megoldás létrejöttét szeret­nék elérni a kormánnyal és az Államadósság Kezelő Központ­tal, de ez nehéz folyamat lesz. Tállai András arra utalt, hogy az adósságátvállalásról az állam tárgyalni kíván a bankokkal. A Belügyminisztérium államtitká­ra közölte: csak közös megegye­zéssel lehet megállapodni a visz­Zongon A közszolgáltatások minőségét garantálni kellene a kistelepüléseken szafizetésről, és a kormány nem kíván jogszabályi eszközökkel ezen változtatni. Szőcs szerint a pénzintézetek nem látnak tisztán az adósságrendezésben, mivel az ügyben még az utolsó utáni pilla­natban is módosító indítványokat adtak be. így egyes önkormány­zatoknál nem lesz 100 százalé­kos a konszolidáció. Egy kötvény esetén például nem lehet ezt meg­oldani. A további finanszírozási szándék megvan a bankok részé­ről, de ehhez megfelelő jogi háttér és piaci környezet kell. „Én még bizonytalanabb va­gyok a finanszírozási feladatok kapcsán, mint a bankszövetség” - hangoztatta Zongor Gábor. A Települési Önkormányzatok Or­szágos Szövetségének főtitkára sérelmezte: a T. Ház megszavaz­ta a jövő évi büdzsét, benne az elismert köztisztviselői létszám­ra vonatkozó zárószavazás előtti módosító javaslatot is. Ez meg­változtatta a már elfogadott sza­bályozást a községek terhére. A TÖOSZ azt kezdeményezi, hogy a korábban már ismertté vált és a közös önkormányzati hivata­lok kialakításánál figyelembe vett községi létszámokat állítsák vissza. A drasztikus létszám- csökkentés a kistelepülési ön- kormányzati feladatok ellátását lehetetlenné teszi, így több ezer településen nem lesz biztosított a közszolgáltatások eddigi szín­vonalon történő ellátása. ■ A 4 4 i I 7

Next

/
Thumbnails
Contents