Új Néplap, 2012. november (23. évfolyam, 256-280. szám)

2012-11-16 / 268. szám

4 2012. NOVEMBER 16., PÉNTEK ABONY ÉS KÖRNYÉKE Kitüntették a klubelnököt sport A birkózásért Lőrinczy László „fanatikusan” megtesz mindent A tősgyökeres abonyi Lőrinczy László tevékenységéért már több elismerést, díjat kapott. Legutóbb az Abonyiak Abonyért Alapítvány ismerte el a munkáját. A miniszternek írt levelet a polgármester adósságügyben panasz Mint ismert, az ötezer lélekszámúnál kisebb települé­seken az önkormányzati adós­ságot átvállalja az állam. Ezzel kapcsolatban írt levelet Pásztor Imre, Kőröstetétlen polgármes­tere Pintér Sándor belügymi­niszternek, miszerint ő mint egy kitelepülés vezetője nem érzi igazságosnak a megoldást.- A szándékkal még egyetérte­nék, de mi lesz azokkal a tele­pülésekkel, amelyek a jó gazda gondosságával gazdálkodtak, és nincs hitelállományuk - mondta Pásztor Imre. - Ezek a települé­sek most hátrányt szenvednek, hiszen ők állami pénzt ezért nem kapnak. Vegyük például a ■ „Mi lesz azokkal a településekkel, amelyek a jó gazda gondosságával gazdálkodtak?” Kőröstetétlenen tervezett idősek otthonát, amit hitelből meg tud­tunk volna csinálni, és akkor van egy modem idősek ottho­nunk, a hitelt meg most kifizet­né helyettünk az állam - ma­gyarázta a polgármester. - Ám mégsem vágtunk bele, mert úgy döntöttünk, hogy felelőtlenség lett volna, ha egy kistelepülésen 300 millió forintos hitelt vettünk volna fel. Úgyhogy ez ügyben írtam a belügyminiszternek. Jelenleg 97 milliárd forintot em­legetnek mint összeget, amit az ötezer fő alatti településektől átvállalnak most januártól. Ezért azt írtam, hogy akkor számoljuk ki lakosságarányosan, hogy ez mit is jelent. A polgármester példának egy olyan települést említett, ahol kétezren élnek, és elmondása szerint ötvenmillió forint adós­sága van a községnek.- A fejenkénti hitelösszeg így 25 ezer forintra jön ki. Ha ezt megszorozzák a mi lakosságszá­munkkal, azaz kilencszázzal, és azt ideadják, akkor rendben lennénk - hangsúlyozta Pásztor Imre. - Nekünk nem volt sem­mi hitelünk. írtam is a levélben, hogy nem kellene ideadni azt az összeget készpénzben, ám ha majd pályázunk, önerőként oda be lehetne számítani. Ezért ér­zem mindezt igazságtalannak, hiszen azok az önkormányzatok, amelyek visszafogták magukat, azok így jártak, mint mi - tette hozzá a településvezető. ■ Öröm, ha sikerről, sikeres tevékenységről írhatunk. Márpedig az Abonyi Birkózó Club sikertörténet, melyhez persze rengeteg munka és kitartás kellett. Abony adott már olimpiai bajnok birkózót korábban, s ismét van két­szeres magyar bajnokuk. Baranyi György A neves elődök - akik a birkó­zást megalapozták Abonyban nemzedékeken át - nyomdokába lépni nem könnyű. Abba, amit például az 1968-as mexikóvárosi ötkarikás játékok olimpiai bajno­ka, világ- és Európa-bajnok Var­ga János vagy Skultéty Sándor már kitaposott. Ám a mai utó­doknak nem bizonyult nagynak a feladat, és „megbirkóztak” vele. Minderről Lőrinczy László, a birkózóklub elnöke így beszél:- 1996 év végén összejöttek azok az emberek, akik úgy gon­dolták, hogy a birkózást egye­sületi formában képzeük el itt a jövőben. Ugyanis abban a nagy sportegyesületben, amelyen be­lül több szakosztály működött, a pénzelosztások mértéke és módja nem nagyon tetszett. Úgy döntöttünk, hogy saját kezünkbe vesszük a sorsunkat. Gyakorla­tilag a régi nagy elődöknek a bi­zalmát is elnyertük. Akkor még élt Skultéty Sanyi bácsi, akitől sokat lehetett tanulni, s egy iga­zi gyémántot, Varga Jánost adott Abonynak, aki hihetetlen sport­ember. Ő az egyesületünk tiszte­letbeli elnöke.- Mi, akik az abonyi birkózás „szekerét toljuk”, mondhatni fanatizmusból csináljuk, mert pénzt nem kap ez után senki. Elég embert és családot próbáló feladat, mert hétfőtől péntekig edzéseket tartunk, a hétvégék pedig versenyről versenyre uta­zunk. Minden korosztályban van versenyzőnk, a gyermektől a felnőttekig, ami szép eredmény. S ha már a pénzügyeknél tartunk: a klub László elmondá­sa szerint gyakorlatilag három forrásból tud működni: önkor­mányzati támogatásból, vállal­kozók, támogatók befizetéseiből, illetve pályázati pénzekből.- Az önkormányzat ad egy je­lentősebb összeget, ez éves költ­ségvetésünk - ami 3,5-4 négy­millió forint között van - 20-25 százalékát teszi ki. Az összes többit pályázatokból, vállalkozói támogatásokból pótoljuk. Sze­rencsére elég sok pályázati lehe­tőség van, amiből sokat meg is nyerünk. A legfontosabb, hogy a versenyzés feltételeit, az edzés­körülményeket biztosítani tud­juk. Maga a terem szerencsére rendelkezésre áll, amiért külön nem kell fizetnünk, ez nagy se­gítség. A versenyzőink egy része szakmunkás, így mi abban se­gítünk, hogy a terem felújítását, festését, padlószigetelését tár­sadalmi munkában megoldjuk. A versenyekre saját autóval me­gyünk, nem tudunk buszt bé­relni, a szülők is hozzák-viszik a gyerekeket. Az utánpótlást is biztosítani kell: ezért kezdtek el grundbirkó- zó-versenyeket rendezni, és en­nek eredményeként nagyon sok kisdiák megszerette a birkózást. Lőrinczy Lászlóról lerí, hogy maga is sportember. Bár bevallja, nem volt élversenyző birkózás­ban (sok sportágat kipróbált), az öccse, Attila viszont nagyszerű birkózó lett, szép eredményeket ért el. Gyakorlatilag ő az egyesü­let egyik motorja mint edző. Már generációkat neveltek fel, mint például a Molnár testvéreket, akik közül József immár kétsze­res felnőtt szabadfogású magyar bajnok. Legutóbb Kecskeméten is úgy nyerte meg a magyar baj­nokságot, hogy még pontot sem tudtak rajta „hozni”. Több elismerése mellett leg­utóbb Lőrinczy László tevékeny­ségéért megkapta az Abonyiak Abonyért Alapítvány kitüntető elismerését. Ahogy a méltatás­ban áll: több mint évtizedes munkával sikerült elérni, hogy a „semmiből” egy nagyszerű egye­sület jöhetett létre... HÍREK Cegléddel társul Kőröstetétlen célegyenesbe érkezett Kő- röstetélen társulása Cegléd­del, mely a járások kialakí­tásával kapcsolatos. Kőrös­tetétlenen kétfős hivatal marad, plusz a polgármester, így minden Cegkédre ke­rül, viszont itt megmarad az ügyfélfogadás. Az ön- kormányzatnak immár nem maradt saját intézménye, januártól pedig a polgármes­teri hivatal is társul. Erre a nagy átalkulásra már régóta készülte, hogy így egyetlen inztézményük se kerüljön veszélybe, ne szűnjön meg. Cipősdoboz-akciót szerveznek Abonyban A karitász abonyi csoportja és a Védőnői Szolgálat máso­dik alkalommal hirdeti meg a Cipősdoboz-akciót, amely­nek keretében nehéz sorsú gyermekeket szeretnének megörvendeztetni ajándé­kokkal. Ezért arra kérik a gyerekeket, felnőtteket, hogy töltsenek meg cipősdobozo- kat olyan dolgokkal, ame­lyeknek minden gyermek örül - plüssjátékokkal, ba­bákkal, kisautókkal, mese­könyvekkel, ceruzákkal, édességekkel, és írják rá, hogy hány éves fiúnak vagy lánynak szánják. Tűzifát vittek az idős egyedül élőknek kőröstetétlenen is odafi­gyelnek az idős, egyedül élő lakosokra. Idén év elején, ja­nuárban takarítottak ki egy árkot a település mellett, és onnan mintegy 300 mázsa fát hordtak be a községháza udvarára. Ezeket most dara­bolták fel, és a faluban lévő, 52 egyedül élő nyugdíjasnak vittek ki fejenként négy má­zsát téli tüzelőként. Feldarabolták a begyűjtött fákat A sportot családi örökségként hozta magával az abonyi Birkózó Club létszá­ma 80-90 közötti, ami bizony elég tekintélyes létszám. Leg­utóbb az NB Il-es felnőtt csapat- bajnokságon is részt vettek, ahol másodikok lettek, büszke is volt a fiúkra Lőrinczy László. Érde­kességként megemlítette, hogy a ceglédieknél indulta londoni olimpia cselgáncs második he­lyezettje, Ungvári Miklós is. Mint mondta, jól is birkózott, bár lát­szott a cselgáncsos mozgása. Lőrinczy László szerint az egyik legszebb sport a birkózás. Há­rom gyermeke közül mindegyik birkózott, a legkisebb most is. Még a lánya is birkózott, volt me­gyei bajnok, az országos bajnok­ságon 5. helyezett. Később kézi- labdás lett, akárcsak a nagy fi­am. A családja egyébként is sportos beállítottságú: édesapja cselgáncsozott, most sakkozik, a helyi sakkcsapat egyik erőssége, a kisebbik öccse pedig karatézik. A reformátusoké lett az óvoda intézmény Katolikus hittanórát is tartanak a kicsiknek „Áldás, békesség!” - köszöntet­tek bennünket a kőröstetétleni óvodások. Az óvoda ugyanis - mint korábban már a helyi általános iskola - fenntartása szeptembertől átkerült a ceg­lédi református egyházközség­hez. Negyvenegy gyermek jár az oviba, és hét dolgozó (négy óvónő és három dadus) látja el a gyerekek nevelését. Természe­tesen református hittanórákat is tartanak a kicsiknek. Egy­ben gondoltak a katolikusokra is, hiszen számukra szintén le- | hetőség van katolikus hittanra, § Az ovisdok két csoportba jár- | nak: a Halacskába a nagyok, a J Báránykába pedig a kis- és kö- 1 zépső csoportosok. ■ A Halacska csoportos óvodások éppen mesét hallgattak ottjártunkkor PROMÓCIÓ Károly Róbert Főiskola: kreativitás, racionalitás, fefészülts^ Az utóbbi időszakban a médi­ában nyugtalanságra okot adó cikk jelent meg a felsőoktatás helyzetéről, így a gyöngyösi Ká­roly Róbert Főiskolajövőjéről. Az intézmény ezzel kapcsolatban a következőt teszi közzé: A Károly Róbert Főiskola fenn­állása óta folyamatosan kiegyen­súlyozott gazdasági- és finanszí­rozási pozícióval rendelkezik. Az Európai Unió és Magyarország egyik leghátrányosabb helyzetű régiójának, az Észak-magyar­országi régiónak felsőoktatási intézményeként arra törekszik, hogy segítse a térség társadal­mi- és gazdasági felzárkózását. Számos más felsőoktatási intéz­ménnyel ellentétben a 2011. évi eredeti előirányzathoz viszonyí­tott 42 %-os költségvetési elvonás mellett is megőrizte gazdasági egyensúlyát. Az intézményt ha­táridőn túli kötelezettség nem terheli. Továbbra is mindent megtesz képzési programjainak fejlesztése, a kiváló gyakorlati oktatási háttér (tangazdaság, tan­szálloda, tanirodák) biztosítása, és gazdasági stabüitásának meg­őrzése érdekében. Folyamatosan fejleszti kutatási tevékenységét, annak egyes területein (például távérzékelésben) teljesítménye nemzetközileg is elismert. A sarkköri klímakutatást, a Mexi- kói-öbölbeli olaj- és a magyar vö- rösiszap-katasztrófa környezeti hatásainak felmérését, valamint az ENSZ Regionális Támogató Hi­vatalának gyöngyösi létesítését követően meghívást kapott a NA­SA egyik legújabb expedíciójába. A főiskola gazdálkodását ész- szerűsíti, a változó feltételekhez igazítja, racionalizálja fenntar­tásának költségeit. Felkészülve korszerű infrastruktúrával és versenyképes személyi állomány­nyal várja a mezőgazdasági, a gazdaságtudományi és a gaz­daságinformatikai területen to­vábbtanulni szándékozókat. * * * 7 k

Next

/
Thumbnails
Contents