Új Néplap, 2012. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

2012-10-22 / 248. szám

Ügyészi engedéllyel látta a fiát emberség Szolnoki tanár kutatta fel a halálra ítélt forradalmár gyermekét 4__________________________MÚLTIDÉZŐ Bóna Zsigmond, a megtorlás fiatal jászberényi áldozata 2012. OKTÓBER 22., HÉTFŐ A hazai közélet emblemati- kus alakja az 1956-os for­radalom és szabadságharc egykori résztvevője, Wittner Mária, akit előbb halálra, majd életfogytiglani börtön­re ítéltek a megtorlások ide­jén. Élete több ponton kap­csolódott Szolnokhoz, erről nyilatkozott lapunknak. Szathmáry István- Képviselő Asszony! Ön életé­nek egy szakaszát Szolnokon töltötte. Hogyan alakult ki a kapcsolata a várossal?- Amikor a sárvári gimná­ziumot otthagytam, a szolnoki gyermek- és ifjúságvédő inté­zetbe kerültem, aminek Patkós Gyula volt az igazgatója. Csa­ládjával - feleségével és három gyermekével - nagyon jó kap­csolatot sikerült kialakítanom. Szerettem Tériké nénit, szeret­tem a kis Gyuszkót oviba vin­ni, és szerettem a családjukkal tölteni az időmet. Gyula bácsi ízig-vérig pedagógus volt, aki a gyerekekért élt, amit az is bi­zonyít, hogy sokan visszajártak hozzájuk. A mai napig visszalá­togatok minden év novemberé­ben a sírjaikhoz.- Úgy tudom, Patkós tanár úr sokat foglalkozott az Ön fiának sorsával is.- Letartóztatásom után, ami­kor semmit sem tudtam Ka­reszről, a fiamról, megkértem Klinkó Ági volt cellatársamat, keresse meg Patkós tanár urat, és kérje meg, kerítse elő őt va­lahonnan. A Dél-Dunántúlon találta meg a gyereket, és ma­gával is hozta Szolnokra. Ami­kor végrendelkeztem felőle a siralomházból, azt írtam, ha végrehajtják rajtam az ítéletet, rendes családhoz adja örökbe, de még szeretném látni, mielőtt kivégeznek. Akkor még nem lehetett gyereket a börtönbe vinni látogatásra. Soha nem felejtem el, péntek 13. volt, és egyszer csak szólítottak a be­szélőre. Gyula bácsi legfelsőbb ügyészségi engedéllyel behozta a fiamat - hát az egy nagyon nehéz és megható pillanat volt. Hála az égnek, életben marad­tam, így töröltettük az örökbe­adást. Patkós Gyula tanár úr később többször is behozta őt a börtönbe, ahol 1970 márciu­sában látogatott meg utoljára. Akkor kérte, hogy ne menjek vissza Pestre, mert ott nem tudnak megvédeni, maradjak Szolnokon. Megfogadtam a ta­nácsát. Figyelmeztetett, hogy vigyázzak magamra jobban, mert ha még egyszer visszake­rülök, már nem fog tudni töb­bet meglátogatni a fiammal.- Önnel is tartották a kapcso­latot a börtönben? WITTNER MÁRIA országgyűlési képviselő Budapesten született 1937. június 9-én. Az 1956-os forradalom idején szabadság- harcosként sebesülteket ápolt, de részt vett a fegyveres harc­ban is, ahol súlyosan megsebe­sült. A megtorláskor halálra­ítéltként kétszáz napot töltött a- A felesége csomagokat, fényképeket, leveleket küldött a börtönbe, amik a mai napig megvannak. Örökre hálás le­szek.nekik. Fantasztikus em­berek voltak, nem lehetett úgy hozzájuk fordulni, hogy ne se­gítsenek. Sokan, sokat tanul­hatnának tőlük. Elmondta, ha nem lettem volna olyan ember, amilyen, egy lépést sem tett volna meg értünk. Patkós tanár úr nemcsak az én fiamról, ha­nem mások sorsáról is gondos­kodott. Nagyon sok gyereket börtönben, míg végül másod­fokon ítéletét életfogytiglani bör­tönre változtatták. 1970-ben nemzetközi nyomásra szaba­dult, nevét a rendszerváltás után ismerte meg az ország né­pe. Parlamenti képviselő, az emberi jogi, kisebbségi, civil és vallásügyi bizottság tagja. kivitt a szülei után. Soha nem fogom őt elfelejteni. Mindig azt mondom, hogy az emberséget csak emberséggel lehet meg­fizetni, meg olyan ajándékkal, ami szeretetből fakad. Olyan volt ő az életemben, mint egy vezérlő csillag, egy nagybetűs Ember. Neki még volt morális értékrendje. Most azt kellene visszaszereznünk a társada­lomnak, azt az erkölcsiséget, azt a moralitást, azt a hitet, az emberekbe vetett hitet.- Patkós tanár úrnak volt-e szerepe fia további életének az alakulásában?- Nagyon sokat köszönhe­tünk neki. Vele sokat beszélget­tünk a nagyobbik fiamról, Ka­reszről. Elmondta, hogy szeret­te volna kivenni a gyógypeda­gógiai intézetből, Fótról, és sze­rette volna odahozni Szolnok­ra, ahol szem előtt lenne. Végül mégis Homokra került, egy másik gyógypedagógiai iskolá­ba. Szabadulásomkor ballagott Karesz, és kiderült róla, ő az iskola sakkbajnoka. Haláláig a legkeményebb sakkpartnerem volt. A tanár úrnak oroszlánré­sze volt abban, hogy a fiamból végül épület- és bútorasztalos lett. Abban az időben a gyógy­pedagógiai iskolában végzet­tekből csak segédmunkás le­hetett, de Gyuszi bácsi segített Karesznek egy tiszadobi inté­zetbe bejutni, ahol kitanulta a szakmát. Már az első évben kiderült, hogy nagyon ért a fa megmunkálásához. A kisebbik fiam is sokat tanult tőle, amit hasznosítani is tud a ház körül. Végig nagyon emberi és szoros kapcsolatunk volt.- A Kádár-rendszer milyen sor­sot szánt az elítélt forradalmá­rok gyermekeinek?- A szülő után büntették a gyereket is. Például gyógy­pedagógiai osztályokba tették őket, aminek az egyik célja az volt, hogy így emeljék azoknak az osztályoknak a tanulmányi átlagát. Miután mindenhova ment utánam a papír, így a ki­sebbik gyerekemmel is voltak afférok. Például az iskolában az egyik tanár megalázta a töb­biek előtt. Mikor a gyerek ha­zajött az iskolából, láttam rajta, hogy valami nagy dolog történt. Kérdeztem tőle: kisfiam, mi tör­tént az iskolában. Elmondta, hogy a tanár felállította - mert a tavalyi csizmája volt rajta -, és azt mondta: mi van, Agárdi, hogy vannak a gombáid? Te a lábvizedet a csizmádba szok- tad önteni? Mikor ezt a gyerek elmondta, mintha pofon vágtak volna. Másnap beszéltem a ta­nárral, és megmondtam neki, ha még egyszer felállítja a gyere­kemet, és egy osztály előtt meg­alázza, ne várja meg, hogy kive­gyek még egy nap szabadságot. Szóval az ilyen és ehhez hasonló megjelölések végigkísérték az embert. Egy gyerek nem tudja kezelni, amikor megalázzák, és az én gyerekeimet igazságtala­nul alázták meg. Mostanában gyakran eszembe jut, ami sok­szor elhangzott a parlamentben, az SZDSZ és az MSZP oldaláról is, hogy a gyermek nem lehet hibás a szülei vétkeiért. Akkor felteszem a kérdést: az én gyere­kem, és sok másik gyerek miért volt hibás akkor? emlékezés A jászberényi főplé­bánia Szent István Házának elő­terében fénykép őrzi egy ’56-os mártír emlékét. Bóna Zsigmond egyike volt a megtorlás olyan fiatal áldozatainak, akiktől tar­tott az újjáéledő kommunista diktatúra, mert bennük látta egy újabb forradalom harcosait. A jákóhalmi eredetű családból Ózdon született fiatalember hét évig élt családjával Jászberény­ben, innen Pomázra költöztek, s csak haló porában tért ide visz- sza. A középiskolát még Berény- ben végezte, majd az Állatorvosi Főiskolán tanult, ahonnan a har­madik évben tanulmányi okok miatt kizárták. Ekkor a pomázi állatorvos mellett felcserként dolgozott. '56-ban Pomázon ő lett a nemzetőrség parancsnoka, s végig rendet tartott a helység­ben. Végzetét ez, illetve azok a nemzetőrség által begyűjtött fegyverek okozták, amiket a for­radalom után jobb híján a közeli homokbányában rejtettek el. 1956 decemberében letartóztat­ták, és statáriális bíróság elé állították. 27 évesen ítélték kö­tél általi halálra, amit másnap, 1957. február 12-én végrehajtot­ták. Testét jeltelen sírba temet­ték, melyet szülei tízévi keresés után találtak meg. Onnan ke­rült Farkasréti temetőbe, majd a jászberényi Fehértói temető­be, ahol ma szülei mellett nyug­szik. A rendszerváltás után Pomáz posztumusz díszpolgára lett, emlékművet állítottak tisz­teletére, Göncz Árpád köztár­sasági elnök pedig posztumusz kitüntetést nyújtott át a család hátramaradott tagjainak. ■ SZATHMÁRY Bóna Zsigmond portréja A forradalom határozta meg életét Ünnepelni, emlékezni hívnak október 23-án a településeken programok Számos helyen tartanak koszorúzásokat az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója tiszteletére Szolnok. Az 1956-os forrada­lom és szabadságharc évfordu­lója alkalmából október 23-án megemlékezést tartanak. A városi ünnepség programjai kora délután kezdődnek. A vá­ros emléktábláinál koszorúzá­sokat tartanak, majd 16 órakor az 56-osok terén (a Szent István tér mellett) várják a megemléke- zőket. Mécsesgyújtás és a meg­emlékezés virágainak elhelye­zése: 14.15: a Sóház úton Dancsi József emléktáblájánál, 14.30: a Táncsics Mihály úton vitéz Szathmári József emléktáblá­jánál, 14.45: a Damjanich úton Kiss Ferenc emléktáblájánál, 15.00: a megyeháza aulájában Dancsi József emléktáblájánál, 15.15: a Szolnoki Bíróság falán elhelyezett Műszaki és Közleke­dési Egyetem emléktáblájánál. Délután fél négykor történelmi felvonulás lesz a Kossuth térről az 56-osok terére, négykor az 56-osok terén megemlékezés és koszorúzás kezdődik. JÁSZBERÉNY. Kilenc órakor ünnepi szentmise veszi kezde­tét a Jézus Neve Plébánián. Tíz órától megemlékezés lesz a Fe­rencesek terén, 11 órától pedig koszorúzás lesz a városháza fa­lán elhelyezett emléktáblán. szajol. Október 23-án dél­előtt kilenc órától Himnusz veszi kezdetét, majd ünne­pi szentmisét hallgathatnak meg a római katolikus temp­lomban. Tíz órától ünnepi be­szédet mond dr. Bene Idlikó országgyűlési képviselő. Ezt követően megemlékező műsort láthatnak a szajoli Kölcsey Fe­renc Általános Iskola diákjaink előadásában. Majd koszorúzás lesz a kopjafánál. Karcag. Délelőtt háromne­gyed tízkor a Kossuth téren az Országzászló ünnepélyes felvo­násán vehetnek részt, ahol köz­reműködnek a Kováts Mihály Huszárbandérium huszárjai, és a Nagykun Honvédbanda. Tíz órától a református temp­lomban ünnepi istentisztelet veszi kezdetét, ahol igét hirdet nt. Koncz Tibor, lelkész. Tizen­egy órától a Városháza díszter­Tiszteletadás a forradalmárok előtt mében ünnepi megemlékezést tartanak. A nemzeti ünnepet méltatja: dr. Lengyel Györgyi, az Emberi Erőforrás Minisz­térium, közigazgatási állam­titkára. Ezt követően, „Ékezet apámnak” Huzella Péter Kos- suth-díjas dalszerző, előadómű­vész ünnepi műsorát láthatják. Majd koszorúzás következik a városháza falán elhelyezett 1956-os emléktáblánál. Dél­után egy órától az Északi teme­tőben szintén koszorúzás veszi kezdetét, Kemény Pál, az 1956- os forradalom és szabadság- harc karcagi mártírja sírjánál. Emlékező beszédet mond: nt. Konczné Lehoczky Krisztina, református lelkész. MARTFŰ. Délután öt órakor városi ünnepség kezdődik az 1956-os forradalom és szabad­ságharc alkalmából a Városi Művelődési Központban. Este háromnegyed hat órakor gyü­lekezés lesz a fáklyás felvonu­láshoz a Művelődési Központ előtti téren. jászárokszállás. Délután három órától koszorúzási ün­nepség veszi kezdetét a Fő­téri 1956-os emlékműnél. Fél négytől pedig az „Emeld föl a fejedet, büszke nép!” című elő­adást tekinthetik meg a Deák Ferenc Gimnázium, Közgaz­dasági és Informatikai Szak- középiskola előadásában az érdeklődők. ■ 4 i t t I 4 Most kellene visszaszereznünk a társadalomnak az erkölcslséget, az emberekbe vetett hitet, mondja Wittner Mária

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents