Új Néplap, 2012. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
2012-07-12 / 162. szám
4 SETA - DIÁKVILÁG 2012. JÚLIUS 12., CSÜTÖRTÖK Űzzünk sportot abból, hogy néha a közhelyek is igazak lesznek Először inkább isméi] meg! előítéletek Ha elfogadsz másokat, gondtalanabbak lesznek sport Sokszor hallhatjuk a tévében, iskolában, rádióban, egészségmegőrző programokban, hogy a sport nagyon hasznos. Egy, másfél éve nekem is, mint sok sportellenes embernek, az volt erről a véleményem, hogy egy jó vígjáték vagy sorozat pont ugyanerre képes - leszámítva a kilók leadását. Akkoriban, ha megkérdezték tőlem, hogy milyen sportágat választanék magamnak szívesen, egyből ■ Eleinte utáltam, mert tíz perc után már zihálva álltam meg egy fának támaszkodva. azt válaszoltam volna, hogy a távirányító nyomogatását. Aztán jó egy éve én is elkezdtem sportolni - az okokat inkább most nem sorolnám fel, de annyit mégiscsak elárulok, hogy nem jókedvemből tettem. Szóval, elhatároztam, hogy valamivel egészségesebb életmódot fogok élni. így választottam az edzőcipőt, meg a közelünkben lévő parkot. Eleinte utáltam, mert tíz perc után már zihálva álltam meg, egy fának támaszkodva. De idővel sokkal könnyebb lett, és végre én is megértettem, hogy a futás jobban kikapcsol, mint a sorozatok. Ebben a helyzetben a közhely tényleg igaznak bizonyult: a sport kikapcsol, és jobb formába hoz. Szóval, sportgyűlölő társaim, irány a közeli park, vagy ha mégse jönne be, a videotékák akkor is nyitott ajtókkal és bő választékkal fognak várni titeket! ■ MÉSZÁROS RITA 3 t £ Az oldal az „Olvass a napilappal és i meg a körülötted élő vili program keretében, Repropress Magyar Lapki Reprográfiai Egyesülete tál tásával jelenik meg. Az oldalt a Sajtó és tanú (Séta) XIV. programjához c< kozó iskolák tanárainak k< működésével szerkesztei Csath Róza. Mindenkinek vannak emberi értékei, még akkor is, ha más, mint amilyenek mi vagyunk. Az elfogadás segít közös nyelvet találni. Képünk illusztráció. Fogyatékosság, másság! Neked vannak előítéleteid? Néhány fiatal most arról ír, mit gondol arról, aki más. Nagyon bölcs gondolataik vannak. Vélemények HATVANI BRIGITTA, TISZAPARTI:- Sajnos, napjainkban elég sokszor hallunk olyan esetekről, mikor valamilyen fogyatékkal születik egy pici baba, illetve elég sűrűn látunk olyan embereket, gyerekeket, akik nem élhetnek teljesen egészséges életet. Az ilyen esetek legtöbbször szívszo- rítóak tudnak lenni, és csak keressük a miérteket, okokat. Pedig mi van akkor, ha az adott fogyatékkal élő ember egyáltalán nem érzi úgy magát, mintha beteg lenne? Sokkal inkább megpróbál élni és lehet, hogy ő tudja igazán kiélvezni az összes örömöt, amit ad a világ, az élet. Számomra, mindig is érthetetlen és elszomorító, ha valamilyen fogyatékkal élőt látok. Sajnálom, hisz nem tehet róla, hogy milyen, mégis valahogy önkéntelenül is a szemem odavonzódik felé, mint egy mágnes. Ez persze, nem csak nekem, de gondolom, neki is meglehetősen kínos lehet, hisz nem egy kirakatbáburól van szó, hanem egy hús-vér emberről. Ezért is próbálok ilyen estekben úgy tenni, mintha egy teljesen normális embert látnék az utcán, buszon, boltban, akárhol... Az biztos, hogy egy valamit mindenki tanulhat a fogyatékossággal élőktől. Mégpedig azt a mérhetetlen kitartást, amit nap mint nap végigcsinálnak azért, hogy önállóak lehessenek, és hogy teljes életet élhessenek, mint mindenki más! FEHÉR ANNA, TISZAPARTI:- Minden ember más és más, egyszeri és megismételhetetlen. Viszont szerintem az is biztos, hogy amint ránézünk valakire, rögtön elkezdjük beskatulyázni a ruhái, a kinézete alapján. Ha van valamilyen fogyatékossága, akkor elkezdjük őt sajnálni, vagy éppen lenézni, anélkül, hogy akár egy kis szeletét megismernénk a személyiségének, a valós lényének. A mai világban, ha más vagy, mint az átlag, ha kitűnsz valamivel a tömeg szürkeségéből, fel kell rá készülnöd, hogy lesznek olyanok, akik megpróbálnak majd először csak szavakkal, később, rosszabb esetben, cselekedetekkel is átlagossá alakítani. Pedig ilyen nem is létezik, hiszen mindenki különböző, mindenki különleges. Egészen biztosan azzal segítünk a legtöbbet valakinek, ha csak egyszerűen elfogadjuk olyannak, amilyen. Születésünktől fogva mindannyian kapunk jó és rossz dolgokat egyaránt, nem vagyunk tökéletesek, de hát jól tudjuk, senki sem az. Nem szabad senkit a kinézete vagy a világról alkotott képe alapján megítélni. Meg kell őt ismerni, és el kell fogadni. Ha önmagad vagy, boldog vagy, ha pedig elfogadsz másokat, ők is boldogok lesznek. Légy eredeti, ha nem is tetszik! másság? Létezik ilyen? Hiszen mindenki más a maga módján. Nincs két egyforma ember, és nem is érdemes utánozni a többieket, hiszen ha egyedülálló akarsz lenni, akkor másnak kell lenned! szerintem JOBB az, ha van önálló véleményed valamiről, akkor is, ha ez esetleg másoknak nem tetszik. Mert nem olvadsz bele a tömegbe, és ezáltal kivételes leszel. Kiskorodban, amikor csúfolnak a többiek, legtöbbször nem az számít, hogy te sovány vagy túlsúlyos vagy, hanem az, hogy különbözöl a többiektől. Ami pedig szerintük rossz... szerintem viszoNTyd, hiszen kitűnsz a tömegből. Vagyis megállapítható, hogy minden csak felfogás, valamint intelligencia kérdése. Légy eredeti, légy más, mint a többiek! FÖLDI ANNA, TISZAPARTI VERS Majd jön egyszer... Zúgnak a ködben a téli harangok, Az ég tetején egy fénysugár cammog, És gondolkodom, mert csak így vagyok teljes, A vonat persze késik, mert ez így „helyes”. Csodálatos minden, pontosabban volna, Ha anyám tyúkja színaranyat tojna, És egy buszjegy háromszáz nem volna, És jönne a vonat időben, bár ez mese, De én mondom: röhögni a legjobb ezen, Igaz, nincs anyámnak tyúkja, se marhája, Itt a vége fuss el vége, jön a vonat egyszer, bizonyára... (Utóirat: Vagy nem.) ■SZABÓ NÁNDOR ZSOLT, VARGA KATALIN GIMNÁZIUM Megtalálják a boldogságot az AmyekviTágban? olvasás Itt a nyári szünet, végre nem kell kötelezőket bújni, hanem azt olvashatunk, amit csak akarunk!:) Mindenképpen ajánlom a Spirit Bliss álnéven alkotó írónő egyik könyvét, az Árnyékvilágot! Barátnőm adta nekem kölcsön, hogy olvassam el. Ő találkozott a szerzővel a Budpesti Könyvhéten, és az írónő dedikálta is neki a könyvét. A történet egy fiatal színészről, Adam Swansonról szól, aki ünnepelt sztár, és paparazzók, női rajongók hada követi minden lépését. Adam bár imádja hivatását, terhes neki a nagy felhajtás. Főleg azok után, hogy komolyabb zaklatói is akadnak. Akkor kezd megijedni, amikor már fenyegető üzeneteket is kap. Egyetlen reménysugárként érkezik az életébe Camilla, a . fiatal festőlány, aki magával ragadja. A lány nem az ünnepelt színészt látja Adamben, hanem a hétköznapi embert. De vajon sikerül megtalálniuk a boldogságot úgy, hogy ha mindeközben üldözik, fotózzák és faggatják őket? Hogy maradhat együtt a híresség és a visszahúzódó művészlélek? Kiderül, ha elolvasod a könyvet!:) ■ MÁRTON BOGLÁRKA Még azt is megtudtuk, hogy mi az a digitális benszülött tehetséggondozás A Versgehy Ferenc Gimnáziumban egy „műhely” jött létre, ahol számos ismerettel gazdagodtak a diákok Másfél évvel ezelőtt a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium két pedagógusa, Borosné Szlá- vik Mária, valamint Farkas Bertalan Péter egy sikeres pályázatot nyújtottak be, amelynek kapcsán megalakulhatott iskolánk első komplex tehetséggondozó műhelye. Az iskolában korábban nem folyt ilyen rendezett körülmények között a talentumok képzése, így újdonság volt ez a Verseghy falai közt. Igazából nem is a tehetség- gondozás volt új, hanem ahogyan ezt csinálták. A KörnyÉsz- Műhely, ahogyan elneveztük, profilja alapjában véve természettudományos volt, de gyakran keveredett mással, úgy, mint informatika és történelem. Péntekenként háromórás „szeánszokon” vettünk részt és ilyenkor olyan új, addig ritkán hallott fogalmakkal ismerkedtünk meg, mint a médiapedagógia, a digitális bennszülött, infokommunikáció, múzeumpedagógia és még sorolhatnám. Az órákon mi is tevékenyen szerepet vállaltunk, használhattunk számítógépet és különböző segédeszközöket a munkához. A program keretében kirándulásokon, terepgyakorlatokon is részt vehettünk. Ellátogattunk Tiszapüspökibe, Rákóczifalvára, az ELTE TerA Verseghy gimnázium tehetséggondozó műhelyének résztvevői mészettudományi Karának laborjában is voltunk, ahol talaj- és vízmintákat vizsgálhattunk meg, és a Mátrában kétszer is jártunk. Sok érdekes emberrel találkoztunk, mint például dr. Ősi Attila paleontológussal, dr. Sík András csillagásszal, Makádi Mariann főiskolai docenssel és még sokan másokkal, akik munkáságukról tartottak előadást, és készséggel válaszoltak kérdéseinkre. Az ilyen kirándulások és foglalkozások alkalmával erősödött a csapatszellem, így társainkat és tanárainkat is jobban megismerhettük. Egy idő után már rendkívül összetartó csapatot alkottak a műhelyesek. A foglalkozások során a KörnyÉsz- Műhelynek létrehoztunk egy külön blogot is, amelyen nemcsak hírek és érdekességek voltak, hanem a nézők figyelemmel kísérhették a találkozóink nagy részét is. A csúcspont a tanév végefe- lé volt, mikor az ez évi munkásságunkat a Tehetségnapon előadások formájában bemutathattuk. Ezeken egy-egy expozé után mindenkit sikerélmény tölt el. Ilyenkor azt is tudjuk, ez nem jöhetett volna létre az iskola támogatása, diáktársaink biztatása és tanáraink segítsége nélkül. ■ MAGDUS TAMÁS A 1 t
