Új Néplap, 2011. november (22. évfolyam, 256-279. szám)

2011-11-16 / 268. szám

UJ NÉPLAP - 2011. NOVEMBER 16., SZERDA KARCAG ES KORNYÉKÉ október (Gyöngy Anyakönyvi hírek a karcagi Kátai Gábor kórházból Az elmúlt hetekben ők szület­tek a karcagi Kátai Gábor Kór­házban: október 17.: Imre-Er- dős Zsombor (édesanyja neve: Erdős Szil­via) Füzes­gyarmat, ok­tóber 20.: Sá­gi Mónika (Kiss Móni­ka) Karcag, 21.: Czinege Áron Zsuzsanna) Nagy- iván, Hőgye Máté (Nagy Éva) Füzesgyarmat, október 22.: Szendrei Lili (Dúzs Mária) Kunmadaras, október 24.: Hor­váth Ildikó (Molnár Ildikó) Kar­cag, október 25.: Jóni Dorottya (Jóni Hilda) Tiszaroff, október 26.: Sajtos Benett (Molnár Ju­dit) Kenderes, október 27.: Ke­rekes Anett Zsófia (Ágoston Orsolya) Kunmadaras, október 29. : Tráter Dzsesszika (Katona Szilvia) Tiszaszőlős, október 30. : Kónya Nikolett Zita (Mán­di Zita) Karcag, október 31.: Szathmári Zselyke Hajna (Fe­hér Alexandra) Kunhegyes, no­vember 2.: Szalai Martin Atti­la (Klenczner Jolán) Püspökla­dány, november 3.: Demeter István (Csökmei Éva) Püspök­ladány, Gönczi Rikárdó (János Teréz) Kunmadaras, november 5.: Tar Petra (Vereb Viktória) Tiszagyenda, Veress Dorina Ki­ra (Gulyás Beáta) Kenderes, november 6.: Szabó István (Cseppentő Erzsébet) Karcag, Tóth Lujza (Barta Judit), Kar­cag, november 7.: Orvos-Nagy Imre M4rkó (Kiss Juliapna) Karcag, Bánsághy Lara Ágnes (Kovács Ágnes) Füzesgyarmat, november 10.: Túró Levente Miklós (Túró Éva) Tiszabura, november 11.: Nagy Hédi (Fe­kete Erzsébet) Püspökladány, Lőrinczi Mátyás (Gulyás Hédi) Karcag. ■ (Az adatokat a kórház újszü­löttosztályától kaptuk, és azt az édesanyák hozzájárulásával kö­zöljük.) TELEPÜLÉSI OLDALAK November 17. Jászság November 18. Kisújszállás November 19. Szolnok November 21. Mezőtúr Ismét lesz adventi gyertyagyújtás A szeretet, az összetartozás je­gyében második alkalommal várja adventi gyertyagyújtásra a berekfürdőieket a Napsugár Nyugdíjasklub november 2ó-án ló órára a strandfürdő bejáratá­hoz. Márkus Ica magyarnóta- énekestől, a klub vezetőjétől megtudtuk, tavaly indították ezt a szép hagyományőrzést. Az első gyertyagyújtás az, amikor kezdetét veszi a lelki feltöltő- dés, a készülődés karácsony szent ünnepére, így mindenkit arra kérnek, hozzon magával egy szál gyertyát az ünnepre. A rendezvényen fellépnek az óvo­dások és iskolás gyermekek, a nyugdíjasklub pedig közös éneklésre hív mindenkit. ■ Bokáig ért a víz a házban munka Maguk javították ki az épületet, és visszaköltöztek Még tavasszal a nagy esők hatására vált életve­szélyessé Karcag zárt­kertjeiben több lakóház. Az ott élők rengeteget dolgoztak a nyáron azért, hogy vissza tudja­nak költözni otthonukba. Daróczi Erzsébet • Mint arról már be­számoltunk, ta­vasszal a hirte­len olvadás ' nagy károkat okozott a karcagi zártkertekben, ahová egyre töb­ben költöznek ki lakni. Az ala­csonyan fekvő Kisvénkert, Rok­kantkert, Nagyvénkert kunyhói közül a hirtelen olvadás többet elöntött. A legnagyobb károk a Kisvénkertben voltak. Akkor jártunk a Barackos utcában Varga Ferencék és Varga Zoltá- nék házánál. Zoltánék házában hetekig bokáig ért a víz, ők ak­kor egy ismerőshöz költöztek két gyermekükkel. Október kö­zepén visszaköltöztek. Hétfőn Edina és két gyermeke, a tizen­öt hónapos Zolika és a hatéves Viki fogadott, a családfő épp le­robbant kerékpárját javította egy ismerősnél.- A férjem rengeteget dolgo­zott a nyáron azért, hogy vissza tudjunk ide költözni — mondja Edina kicsinosított otthonuk­ban. Mivel el volt törve a kezem, Mészáros Péternél még * vizes maradt 1 anyósomra es apósomra is na­gyon sokat számíthattunk. Az udvart, ahol félméteres víz állt hetekig, fel kellett tölteni, a konyhát teljesen fel kellett újíta­ni, leburkolni, a szobában a pla­font ki kellett javítani. A spar- helt helyett egy cserépkályha lesz berakva hamarosan — so­rolja a fiatalasszony, miközben Zolika idetipeg hozzám. A cser- fes Viki pedig gyorsan előkapja a Csokonai úti óvodában ké­szült csoportképet, és egy szuszra sorolja, ki a szerelme a képen, ki a legjobb barátja, majd máris a szemüvegét kere­si, hogy megmutassa, milyen csinos benne. A szomszédban laknak Zol­tán szülei, akiknek szintén élet- veszélyessé vált a házuk. Édes­anyja épp most jött át megnéz­ni unokáit. Mint elmondta, pénz hiányában csak aprán­ként haladnak a munkákkal. A kunyhót aládúcolták, a kisebb munkákat elvégeztek rajta, ta­Olyanok, mintha a szüleim lennének DELI MIHÁLYNÉ Erzsikének, amióta férje meghalt, a szom­széd Mészáros Péterék jelentik a családot. - Szeretek a kert­ben lakni, a legszükségesebbe­ket megtermelem, mert a 27 ezres nyugdíjból nem tudnám megvenni a zöldséget, gyümöl­csöt — sorolja Erzsiké, aki fér­jével éveken át sertéseket is tartott. - Amíg nem volt ná­lunk villany, addig Peti bá­tyám darált nekünk, s a vizet is Juliska nénémék adták. Egy hangos szó nem volt köztünk soha, pedig lassan negyven éve ismerjük egymást. Olya­nok ők nekem, mintha az anyukám és apukám lenné­nek - állítja Erzsiké. vasszal szeretnék körben alá­rakni. Az udvart sikerült feltöl­teniük, s bíznak benne, nem lesz több hasonló belvíz. A Kisvénkertben több utca van, sok házban egész évben laknak. Mészáros Péter és tár­sa, Julianna negyven éve él itt az egyik házban. Péter bácsi ha­marosan nyolcvanéves lesz, Ju- lika néni pedig 79, sok küzdel­mes közös év van mögöttük. Gyermekeik és unokáik is elfo­gadják, hogy szeretnek itt lakni, s nem költöznének be a város­ba. Saját erőből vezették be a villanyt és az ivóvizet. Télre a befőttet Julika néni rakja el, mert úgy van vele, az az igazi. Míg fiatalabbak voltak, tartot­tak baromfit és fóliáztak, ma már a kert művelését is odaad­ták a gyerekeknek. — Még soha nem volt itt bel­víz. Tavasszal a szobában és a konyhában felvizesedtek a fa­lak, így azt ki kell majd javíta­nunk - mondja Péter bácsi, hi­szen munka még ezzel is lesz... Másfél száz új könyvet kapott a könyvtár a kunmadarasi József Attila Művelődési Ház és Könyvtár a Márái-program támogatá­sával négyszázezer forint ér­tékben vásárolhatott új köny­veket. Mint megtudtuk, a tá­mogatással 157 új szépiro­dalmi, szakkönyvet és gyer­mekkönyvet kaptak, melye­ket a könyvtárosok beleltá­roztak, így azokat az olvasók már kölcsönözhetik is. Már az új szakmai bírálat szerint értékelnek a kunmadarasi művelődési házban tartja idei dísz-, röp- és haszongalambjainak kiál­lítását november 26-27-én az V. 249. számú Kunmadarasi Kunsági Galamb- és Díszma­dár-egyesület. A bírák már az új bírálati mód szerint fogják a tenyésztők galamb­jait értékelni. Svájci diákok jártak a karcagi refiben évente két alkalommal talál­koznak a Karcagi Nagykun Református Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégi­um, valamint a Zürichi Kan­ti Hottingen partneriskolák diákjai, tanárai. A közel­múltban a karcagiak fogad­ták a vendégeket, akiknek színes programot állítottak össze. A svájci diákok meg­ismerkedtek az iskolával, ta­nítási órákon vettek részt, de volt közös sportdélután is, megnézték a város neve­zetességeit, ellátogattak a Hortobágyra és Budapestre. Idén is adnak ingyen facsemetét A karcagi önkormányzat vá­rosgondnoksága kezelésé­ben lévő csemetekertjéből a lakosok egy hete ingyenesen vihetnek facsemetét és dísz­cserjét, ha azt közterületre helyezik ki, magánterületre pedig térítés ellenében. így várhatóan több száz facse­metét ültetnek el a lakosok a városban. A facsemeték köz­területre történő kiültetését ellenőrzik. SZ0U0N.hu További karcagi és Karcag környéki hírek a SZÓ 0N.ha hírportálon. A sebészeten igazi csapatmunkára volt szükség gyógyítás Harmincnyolc éve van már az orvosi Több évtizeden át végzett, kima­gasló, példaértékű tevékenysé­géért, életműve elismeréseként' a nemzeti erőforrás miniszter Díszoklevelét vette át a napokban dr. Dob- rai István, a karcagi kórház sebészeti osz­tályának főorvosa. — Soha nem is gondolkoztam máson, amikor pályaválasztás­ról volt szó, mint hogy sebész le­gyek - kezdte dr. Dobrai István, aki 1973-ban szerzett orvosi dip­lomát, majd hazajött szülőváro­sába gyógyítani. - Nagyon sokat tanultam Clemens Marcell tanár úrtól és dr. Mikola Zoltántól, aki a traumatológiai osztályon sok bonyolult műtétbe bevont. Két év Pályája során végigjárta a ranglétrát. után a sebészeti osztályra kerül­tem, 1977-ben tettem általános sebészeti szakvizsgát. Mint kez­dő orvos, én is vakbél- és sérv­műtétekkel kezd­tem, majd később jöttek a bonyolul­tabb tápcsatornái és gyomorműté­tek. Fábián Lajossal, Horváth Ju­dittal, Kovács Tiborral és Szeke­res Józseffel dolgoztunk az osz­tályon. A sebészeten mindig nagyon jó orvosteam volt, a nővérek is nagyon felkészültek. Kezdetben nem rendelkeztek korszerű di­agnosztikai műszerekkel, az or­vos magára volt utalva egy-egy diagnózis felállításánál. Dr. Dobrai István, kezében az elismeréssel pályán dr. Dobrai István — Akkor még mi végeztük a kisgyermekeknél a veleszületett gyomorszűkület-műtéteket. Min­dig megható volt, amikor a műtét után a pici önállóan tudott en­ni. Az embert persze leg- I jobban az viselte meg, ha balesetest hoztak, és már annyira sú­lyos volt a sérülé­se, hogy nem tudtunk rajta segíteni - állít­ja a főorvos, aki sok kopo- nyasérüitet isműtött, s a laparosz­kópos tech­nika beveze­tésével az epeműtéteket már ő is így végezte. Pályája során végigjárta az in­tézményi ranglétrát, volt alorvos, a sebészeti osztály adjunktusa, s 1988-tól főorvosa, valamint a Központi Műtő-és Sterilizálóegy­ség orvosvezetője. Felesége, Zsu­zsa, nyugdíjazásáig a kórház képalkotó diagnosztikai osztá­lyán dolgozott, s előfordult, hogy otthon egy-egy esetet is megbe­széltek. Lányaik, Judit és Zsuzsi nem egészségügyi pályán dol­goznak. Dr. Dobrai István nyug­díj mellett egy napot a sebészeti szakrendelőben dolgozik, így a gyógyítástól nem szakadt el. Szá­mára a kikapcsolódást az olva­sás és a kirándulás jelenti. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents