Új Néplap, 2011. november (22. évfolyam, 256-279. szám)
2011-11-16 / 268. szám
6 2011. NOVEMBER 16., SZERDA GAZDASAG Kínában bővítené a német SAP kétmilliárd dollárt fordítana beruházásokra 2012 és 2015 között Kínában a világ egyik legnagyobb üzleti szoftvergyártója, a német SAP. A walldorfi székhelyű társaság ezzel párhuzamosan megduplázná ottani alkalmazottai számát: a következő négy évben kétezer új alkalmazottat vennének fel. A feltörekvő országok kiemelkedően fontos szerepet játszanak a cég stratégiájában: az SAP 2015-re a tavalyi 12,5 milliárd euróról 20 milliárdra növelné árbevételét, s a bővülés nagy részét a fejlődő államoknak kellene biztosítania. Szupergyors internet a lengyel cégeknek megkapta az uniós jóváhagyást Lengyelország egy optikai hálózat kiépítésére az ország keleti régióiban. Az elképzelések szerint az 1,4 milliárd zlotys (320 millió eurós) beruházással több mint nyolcmillió lakosnak és nagyjából 300 ezer vállalkozásnak biztosítanának széles sávú internet-hozzáférést, ez a szaktárca reményei szerint javíthatja a térség versenyképességét. A beruházáshoz 1 milliárd zlotyval járul hozzá az EU, s így ez lesz a legnagyobb uniós támogatással megvalósuló IT-projekt egész Európában. EasyJet: nő a forgalom, szárnyal a nyereség a várakozásokat is meghaladó mértékben növelte nyereségét szeptember 30- án végződő üzleti évében az EasyJet. A második legnagyobb európai diszkont-légitársaság 248 millió fontos (290 millió eurós) adózás előtti nyereséget könyvelhetett el a vizsgált 12 hónapban, ez nemcsak az előző esztendőben realizált nyereségnél magasabb 61 százalékkal, de az elemzők által várt 241 milliót is meghaladja. Az utasszám 12 százalékkal, 54,5 millióra nőtt, míg az árbevétel közel hatodával gyarapodott, s így elérte a 3,45 milliárd fontot. Letörnék a kiadók erőfölényét központosítás A kormány a jövőben egy szervezetre bízná a tankönyvek beszerzését A jövőben kizárólag a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. láthatná el a tankönyvek beszerzését az általános és középiskolák számára. A kormány ettől átláthatóbb működést és az árak csökkenését várja. A szakma szkeptikus. Németh Márk Központosítaná a kormány az általános és középiskolák tankönyvbeszerzéseit: a jövőben kizárólag a Könyvtárellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. láthatná el az iskolai tankönyvek országos megrendelését, beszerzését, valamint a könyvek iskoláknak történő eljuttatásának megszervezését. Az erről szóló módosító javaslatot hétfőn terjesztette be 2012-es költségvetést megalapozó salátatörvényhez az Országgyűlés szakbizottsága, és a jövő héten szavazhat róla a parlament. A javaslat szerint az általános és középiskoláknak a tankönyv- rendelésejket elektronikus formában kellene majd megküldeniük a Könyvtárellátónak a közoktatás információs rendszeren (KIR) keresztül, utóbbi pedig a megrendelések összesítése után teljes körűen gondoskodna a tankönyvellátásról. A feladatok végrehajtásában azonban - a Könyvtárellátóval történt megállapodás alapján - részt vehetne más tankönyvkiadó vagy forgalmazó is. A leszállított tankönyvek kezelése, a tanulók és a könyvtár számára történő kiosztása, a sérült, hibás, elveszett tankönyvek pótlása már az iskolák felelőssége lenne, ám erre a feladatra is leszerződhetnének az intézmények a Könyvtár- ellátóval. A módosító javaslat indoklása szerint a jelenlegi tankönyvellátási rendszer nem biztosítja, hogy az iskolák a tankönyvválasztási döntéseiket kizárólag oktatási-nevelési szakmai szempontok alapján hozzák meg, mert ezt a kiadókkal és a forgalmazókkal folytatott áralkuk is nagyban befolyásolhatják. A központosított beszerzés azonban ezt kiszűrné. Emellett a rendsze -átláthatóságát javítaná A közoktatási tankönyvek és nyelvkönyvek forgalma az, hogy a tankönyvmegrendeléseket csak a KIR-en keresztül tehetnék meg az iskolák. A törvénymódosítás a jogalkotók érvelése szerint az árak csökkenéséhez is vezethet: azzal, hogy a Könyvtárellátó egy személyben képviselheti a megrendelői oldalt a tankönyvbeszerzés terén, megfordulhatnak a tárgyalási alkupozíciók, amelyek eddig a kiadók és a forgalmazók erőfölényét mutatták. Mindez versenyhelyzetet is teremt majd a tankönyvek értékesítői számára. Emellett a Könyvtárellátó - nonprofit cég lévén - nem törekszik nyereség elérésére a terjesztői tevékenységével, így az ebből származó megtakarítások újra eloszthatóvá válnának a tankönyvellátáson belül. Szkeptikusabb a tankönyv- piac központosításával kapcsolatban Szarvas-Ballér Judit, a Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének (TVOT) elnöke, véleménye szerint ez ugyanis nem csökkenti azt az összeget, amelyet az iskolák, illetve a szülők tankönyvekre költenek. „A tankönyv ugyanis szabott árú termék, azaz nem lesz olcsóbb attól, hogy egy állami cég végzi központosítottan a beszerzést. Az erősebb alkupozíció által a terjesztésnél megjelenő esetleges megtakarítás az államnál jelenhet meg, ugyanez az összeg azonban a tankönyves vállalatok költségvetéséből fog hiányozni, ami a fejlesztéseiket foghatja vissza, illetve a kisebb kiadókat akár veszélybe is sodorhatja" - magyarázta. Azzal sem ért egyet, hogy az iskolák szakmai döntéshozatalát segítheti a javasolt változtatás, hiszen szerinte az iskolák túlnyomó részénél korábban sem a terjesztőkön múlt, melyik kiadó könyvét rendelték meg, ahol pedig az esetleges nem szakmai, hanem kiadói anyagi meggyőzés szerepet játszott a választásban, ott ez ettől a módosítástól sem fog megváltozni. A szakember emellett attól tart, hogy a központosított beszerzés és terjesztés következtében a szolgáltatás minősége is csorbát szenvedhet, hiszen az állami szolgáltató nem biztos, hogy ugyanolyan rugalmasan tudja majd kezelni az egyes iskolák év közben felmerülő igényeit, mint a jelenleg piacon lévő terjesztő és kiadó vállalatok. Hasonlóan vélekedik Esztergályos Jenő, az Apáczai Kiadó ügyvezető igazgatója is, aki szerint a terjesztők az évek során VG-GRAFIKA olyan személyes kapcsolaton alapuló együttműködést alakítottak ki az iskolák tankönyvfelelőseivel, amelyet a Könyvtárellátó nem tudna a segítségük nélkül ellátni egyik pillanatról a másikra. Emellett úgy látja, hogy nem különösebben jelentős az az összeg, amit a terjesztés állami kézbe vételével meg lehetne spórolni. A módosítás azon céljával azonban egyetért, hogy átláthatóbbá váljon a tankönyvellátás rendszere. Megkerestük az ügyben a Nemzeti Tankönyvkiadót is, ott azonban nem kívánták kommentálni a javaslatot. Lapunkkal azt közölték, hogy folyamatosan figyelemmel követik a tankönyvpiaci terveket, s akkor alakítják ki az álláspontjukat, amikor megszületik a végleges jogszabály. Tizenhétmilliárdos piac A KÖZOKTATÁSI TANKÖNYVEK és nyelvkönyvek forgalmazása 2010-ben az előző évhez képest valamivel több mint 2 százalékkal csökkent, a tavalyi forgalomból 16,61 milliárd forinttal, azaz a hazai könyvpiad forgalom 26,97 százalékkal részesedett. Egy évvel korábban, 2009-ben az ágazat forgalma 16,96 milliárd forint volt. Nehezedik a gazdaságos tankönyvkiadás HOSSZADALMAS ÉS KÖLTSÉGES folyamat a tankönyvkiadás, és a kiadók számára egyre nehezebb gazdaságosan űzni ezt a tevékenységet. Gyakorlatilag csak akkor lehet profitábilis egy új könyv, ha azt több tízezres példányszámban tudják értékesíteni. Már a könyvek tartalmának előállítása is drága mulatság, hiszen sok a résztvevő: szerző, szerkesztő, lektor, korrektor, tördelő. Néhány éve pedig szerzői jogdíjat is kell fizetni a könyvben szereplő idézetek után. Minderre rájönnek még a nyomdaköltségek is. Az elkészült könyvet tankönyvvé kell minősíttetni az Oktatási Hivatalnál, amelynek díja a több százezer forinttól terjedve a milliós nagyságrendet is elérheti. Az engedélyezett tankönyvek ára nem lehet több a minisztérium által maximált árnál, ez az elmúlt években nem is emelkedett. A Nemzeti Erő forrás Minisztérium rendelete alapján a 2012/13-as tanévben sem nő az egyes tankönyvi kategóriákhoz tartozó kiadványok legmagasabb ára. Az importőrök megúszták a válságadót, a dílerek nem autópiac Ha a márkakereskedések is külföldi kézbe kerülnek, a profit ebben az ágazatban is más országokba megy Gyöngyösön húsáruház lett a csak néhány éve épült korszerű autószalon. Másutt a csődbe ment kereskedő banki tulajdonba került bezárt telephelyén fosztogatók kiszerelték a nyílászárókat és az épületgépészeti egységeket, így pusztul a nemzeti vagyon - mondta Gablini Gábor, a Gépjármű-márkakereskedők Országos Szövetsége (Gémosz) elnöke. A válság előtt, 2007-ben hozzávetőleg 1100 autószalon volt Magyarországon, mintegy 850 tulajdonos kezében. A Gémosz felmérése szerint azonban szeptemberre már csak 722 szalon maradt, ezeket 329 tulajdonos 35ó vállalkozása üzemelteti. Az alkalmazottak száma a válság előtti 30 ezerről körülbelül 11 ezerre csökkent. Az autókereskedelem harmadik éve veszteséges Magyarországon, ezért sérelmezzük, hogy többszöri kérésünk ellenére a minket sújtó válságadó alól nem kaptuk meg az ígért mentesítést - hangsúlyozta Gablini Gábor és hozzátette: különösen azért fájó ez, mert a multinacionális vállalatok tulajdonában lévő importőrök gyorsan kikerültek a válságadó hatálya alól, miközben a magyar tulajdonú márkakereskedéseket messze erejükön felül terheli ez az adónem. A jövő évre tervezett adótehernövekedés további kereskedésbezárásokhoz és munkahelyek A legtöbb szalonnal rendelkező márkák Suzuki ____ 50 Fo rd 49 Chevrolet_________45 Sk oda 42 Opel_________________40 FI AT 40 Citroen____________________35 Pe ugeot___________________ To yota_____________________33 Vo lkswagen ____ 32 Hy undai_ 27_ Ho nda 27 Nissan 26 (2011. SZEPTEMBERBEN, DARAB) FORRÁS: GÉMOSZ megszűnéséhez fog vezetni. Emiatt - húzta alá a Gémosz-elnök - könnyen lehet, hogy néhány év múlva a ma még magyar tulajdonban lévő vállalkozások jelentős része külföldi kézbe kerül, és a fellendülés után a jövedelmek jelentős része ebben az ágazatban is más országokba vándorol. A legnagyobb forgalom 2003- ban volt, amikor 208 441 személyautó és néhány híján 25 ezer kishaszonjármű talált gazdára. Akkoriban rengeteg márkakereskedés épült, mert az uniós csatlakozás évében a világ legtekintélyesebb elemzőcégei azt prognosztizálták, hogy 2010-ben 300 ezer személyautó és kishaszonjármű is elkelhet. Emiatt a gyárak több kereskedés építését ösztönözték, a vállalkozók pedig saját tőke hiányában az akkoriban valósággal tukmált hitelekből építkeztek. Az egyik kereskedő lapunknak elmondta, importőri noszogatásra épített egy 700 négyzetméteres szalont, amely ma nem tartja el magát, ám a tulaj fizetheti utána az építményadót. Bár 2004 novembere óta a magyar autókereskedők is árusíthatnak több márkát, eddig nemigen éltek a lehetőséggel, hiszen a különböző autógyártók másmás előírásokkal engedélyezik egy új szalon nyitását. Mivel a második márka szalonját külön fel kell építeni, a nagy forgalmú időkben sem igyekeztek újabb hitelből való beruházásra a vállalkozók. Azonban a piac esésével sokan azért kényszerültek rá, mert első márkájuk forgalmából nem tudtak megélni. A legtöbb, 68 márkakereskedő vállalkozás Budapesten van. A megyék sorrendjét Pest vezeti 54 céggel, Fejér (24), Veszprém (23) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (22) előtt. A lista végén Békés és Nógrád megye áll 10, illetve 9 autókereskedő vállalkozással és ugyanannyi szalonnal. Mivel sok esetben egy vállalat több kereskedést is üzemeltet, Budapesten és Pest megyében 87, illetve 81 szalont talált szeptemberben a Gémosz. ■ Demeter Kálmán 1
