Új Néplap, 2011. november (22. évfolyam, 256-279. szám)
2011-11-11 / 264. szám
6 2011. NOVEMBER 11., PÉNTEK GAZDASÁG Alig védekeznek az árfolyam hatásai ellen a hazai cégek Stressztesztmodell olajcégeknek válságtűrés A KBC Securities szerint a Mól közepesen sérülékenynek mutatkozott kockázat Az elmúlt két-három év nemcsak a lakosság, de a vállalatok számára is megmutatta, hogy a deviza- és kamatlábkockázatok milyen hirtelen és nagy mértékben tudnak többletköltségeket okozni. Az árfolyam ingadozásának következtében azoknak a cégeknek, amelyek nem vagy csak részben fedezték devizakockázataikat, hatalmas veszteségeket kellett elszenvedniük - állapítja meg az ING Bank elemzése. „Az általános piaci bizonytalanság miatt még a nagyvállalati kör sem látja középtávon a bevételeit vagy kiadásait, ezért éven túli devizafedezeti ügyleteket a legritkább esetben kötnek. Sok cég csak három-hat hónapos lejáratokban gondolkozik, ez a hosszabb távú tervezés feltételeinek további nehézségeire utal” - hangsúlyozta Kálmán Zoltán, az ING Bank igazgatója. „Tapasztalataink szerint míg korábban tíz vállalat közül hat-hét is kötött az árfolyamkockázatai csökkentésére szolgáló devizaügyletet - dacára az egyre hek- tikusabb árfolyam-ingadozásoknak -, az év második felében mindössze egy-kettő él ezzel a lehetőséggel” - tette hozzá az ING Bank szakértője. Ennek oka valószínűleg az, hogy a túl heves árfolyammozgások elriasztják a pénzügyi vezetőket az ilyen típusú döntések meghozatalától. A pénzügyi tervezés célja azonban éppen ezen bizonytalanságok kiszűrése lenne. ■ Sok vállalat csak háromhat hónapos lejáratokban gondolkozik KÁLMÁN ZOLTÁN. AZ ING BANK IGAZGATÓJA A másik jelentős kockázat a kamatlábváltozások kiszámíthatatlanságából fakad. Az árfolyamok ingadozásánál a kamatszintek változása ugyan jóval kisebb ütemű, de a mértékéből fakadó veszteség jelentős hatással tud lenni az adott cég eredményességére vagy akár a működő- képességére is - mutat rá az elemzés. ■ VG A jövő heti harmadik negyedéves beszámolók közül azokban lesznek jobb számok, amelyeket termelésben erős és a finomításra kevésbé összpontosító olajtársaságok állítanak össze. B. Horváth Lilla Stressztesztet modellezett a térség olajtársaságai számára a KBC Securities. Az elemzőcég azt kívánta megtudni, hogyan érné a cégeket egy recesszió vagy egy újabb gazdasági válság. Nagyjából a 2009-esnek megfelelő működési és piaci körülményeket feltételezett a számukra - például 60 dolláros olajárat, egydolláros brent/urál kü- lönbözetet s adott dízel- és benzinpiaci, valamint finomítói arányokat -, s megvizsgálta, hogy mostani állapotukban ezekre hogyan reagálnának. „Megállapítottuk, hogy az olajcégek többsége jobban fel van készülve a válságra, mint 2009-ben volt” - fejtette ki a KBC részvényelemzője, Császár Péter a minapi háttér- beszélgetésen. A társaságok azért mutatkoztak válságállóbb- nak, mert míg 2009-ben beruházási ciklusaik elején zúdult rájuk a válság, amikor épp nagyok voltak a hiteligényeik, mára e beruházások lezárultak, nem viszik, hanem hozzák a pénzt. A társaságoknak ma alig van hitelre szükségük, készpénzállományuk pedig viszonylag nagy. Összességében javult az egységnyi üzemi eredményre vetített hitelmutatójuk. A leginkább felkészültnek a lengyel PGNiG mutatkozott, a magyar Mól közepesen érzékenynek bizonyult, a romániai Petrom viszont nagyon sérülékenynek, mert költségein belül nagy a fix összetevők aránya. Az olajcégek mérlegre tételét a jövő héten várható háromnegyed éves jelentések is időszerűvé tették. Császár Péter arra számít, hogy az integrált és erős kutató-termelő (upstream) portfoliójú társaságok számolnak majd be jobb eredményekről, s azok rosszabbakról, amelyek főként finomítással és üzemanyag-kereskedelemmel (downstream) foglalkoznak. Az ok: a termelés, azaz a kínálati piac kis késéssel követi a gazdasági trendeket, így a nyersolajra még mindig erős a kereslet, amikor a feldolgozott termékek iránt már nem. Ez megmutatkozik a cégek papírjainak tőzsdei árfolyamaiban is. Mindezek alapján a Mol a jó helyzetű olajcégek közé tartozik. A korábban főként finomítása miatt számon tartott társaság mára - nemzetközi mércével kicsi, de - integrált csoporttá vált. Erős a termelői portfoliója, ezen belül is ígéretesek a kurdisztáni mezői, az ottani 90-95 dollár között várható jövőre a hordónkénti olajár az OECD piacán. olajtalálat egyébként tavaly egyike volt a világ tíz legnagyobbikának. További lehetőségeket kínál a Mol-leány INA tervezett átszervezése is. Az elemző várakozásai szerint a Mol upstream üzletága javulást mutat majd a harmadik negyedéves adatok alapján, a downstream nulla körül marad. Az adózott eredmény akár negatív is lehet a gyenge forint miatt, de ez a cash flow-t nem érinti. Ezzel együtt a Mól alulértékelt. „Emögött a negatív horvátországi hírözön áll - válaszolt a Világgazdaságnak Császár Péter -, bár ez működési oldalon nem jelent komoly veszélyt. Az INA horvát és magyar tulajdonosának is közös érdeke ugyanis, hogy a horvát olajcég sikeresen működjön, mert csak így tarthat fenn munkahelyeket és fizethet adót.” Éppen ezért az elemző nem tart negatív horvátországi hírtől, például attól sem, hogy ne adnák meg az INA ri- jekai finomítója korszerűsítéséhez szükséges helyi engedélyt. Az alulértékeltség másik oka az a bizonytalanság, hogy Magyar- ország hitelbesorolása bóvli minősítést kaphat. A török Tupras papírjai viszont drágák, mert a cég sokféle olajhoz hozzáfér, sikeres, és hatalmas, 80-100 százalékos osztalékot fizet. Az OMV-t olcsónak tartja Császár Péter, de az osztrák cég jövőre ígéretes fúrásokat indíthat a Fekete-tenger Romániához tartozó vizein. Az olajcégek működési környezetét meghatározó hosszú távú trend a KBC szerint lényegében az, ami ma is látszik: egyre drágább lesz az olaj, és mind kevésbé lehet kihasználni az európai finomítók kapacitásait. Bár az OECD piacán jövőre várhatóan csökken az olajkereslet, és a hordónkénti árak is 90-95 dollár között várhatók, azután viszont beindul a hosszabb távon fennmaradó drágulás. Ezt az okozza, hogy minden új lelőhely csak magasabb költségek mellett aknázható ki, mint amelyeket felváltanak. Mindez az upstreamben erős olajcégeknek kedvez, s közöttük is azoknak a leginkább, amelyek olcsóbb urál minőséget dolgoznak fel, és a drágább, brent minőséghez kapcsolt áron eladható finomított terméket állítanak elő. így ugyanis jól kiaknázhatják a brent/urál árkülönbözetet. Ilyen a Mól is, amelynek az is segít, ha épp gyengül a dollár, mert az előbbi tevékenysége tulajdonképpen exportnak minősül. A finomítókra nemcsak a benzinkereslet miatt jönnek rossz évek hosszabb távon, hanem mert sok ázsiai és közel-keleti ország igyekszik maga feldolgozni a saját olaját, vagyis bővül a kínálat. Ráadásul jórészt állami beruházásokról van szó, amelyeket nem állítanak le, ha kedvezőtlenebbé válnak a piaci viszonyok. A Mól Császár Péter szerint e téren is kedvező helyzetben van, mert jók, korszerűek a finomítói eszközei, így erős a piacon keresett gázolaj-kihozatala és kisebb az évente egyébként is 4-5 százalékkal zsugorodó piacra szánt benzintermelése. Csak a valóban sikeres társaságok tartják az értéküket befektetés Az egészségügy, az oktatás és a média vonzó lehet a magántőke számára a zivataros időkben „Most nehéz időket élünk a magántőkeszektorban, de az iparág aktív, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy 15 000 cégbe történt befektetés a válság kirobbanása óta” - mondta a Világgazdaságnak Karsten Langer, az Európai Kockázati- és Magántőke-egyesület (EVCA) elnöke, aki a felvásárlásra szakosodott The Riverside Company vezetője is egy személyben. „Természetesen az azóta megváltozott környezet számos kihívást hozott, így a legnagyobb feladatunk az, hogy a körülményekhez képest a legjobb döntéseket hozzuk meg” - tette hozzá a szakember. Az elmúlt három évben gyakorlatilag minden visszaesett: alacsonyabb lett az aktivitás, valamint csökkentek a cégek értékei is. Nehéz megítélni, hogy mekkora zuhanásról beszélünk, ugyanis annak mértéke nagyban múlik a vállalkozás méretén, nemzetiségén, a tevékenységen, valamint függ a piacon elfoglalt helyétől is, azonban nem volt ritka az, hogy az árak a legmagasabb szintről a felére estek vissza. Igazán jelentős változás csupán a valóban értékes és sikeres társaságok piaci áraiban nem következett be. „Nincs naprakész statisztikám arról, hogy a kiszállások a felvásárlás után átlagosan mennyi idővel következnek be, de nagy valószínűséggel igaz az a feltevés, hogy most némileg megnövekedett ez az időtartam. Azok az alapok, amelyek 2009-ben vagy 2010-ben terveztek kiszállást egy korábbi befektetésből, döntően az elhalasztás mellett döntöttek, hogy ne realizáljanak veszteséget” - állította Langer. I A legvonzóbbak az egészség- ügyi, a média-, valamint az oktatási szektor cégei KARSTEN LANGER. AZ EVCA ELNÖKE Amiben még látványos változás következett be, az a befektető cégek közötti versengés egy- egy vonzóbb célpont esetében. A tapasztalatok szerint ezt a kiszemelt vállalkozások tulajdonosai is érzik, és jobban odafigyelnek arra is, hogy kinek adnak el részesedést a cégükből. A szakember szerint a jelenlegi helyzetben a legvonzóbb cégek az egészség- ügyi, a média-, valamint az oktatási szektorból kerülnek ki. Az utóbbi azért is lehet népszerű, mert az ilyen zivataros időkben, mint a mostani, sokan döntenek úgy, hogy visszatérnek az iskolapadba - mutatott rá a vezető. A magyarországi tapasztalatokról szólva Karsten Langer elmondta, hogy az ország alkalmas terep a Riverside számára, annak ellenére, hogy a régióban nem számít nagy piacnak. Az elmúlt években többször is befektettek már Magyarországon, ugyanis úgy gondolják, hogy az itteni cégek vezetői és dolgozói nagyon jó gondolkodásúak, így jelenleg is több céget vizsgálnak. A vállalatok tulajdonosai belátták, hogy amit kapnak, nem csupán pénz, sokkal inkább tapasztalat, piaci ismeret és komoly kapcsolati tőke. A befektetések nagysága 12-15 milliótól több mint százmillió euróig terjedhet, de az utóbbi nyilvánvalóan nagy összegnek számít Magyarországon - tette hozzá. A Riverside stratégiája alapján nem a korai fázisban fektetnek cégekbe, így a „garázscégek” és a mostanában egyre vonzóbbá váló start-up vállalkozások nem nagyon jöhetnek szóba. Ennek megfelelően olyan cégeket keres- t nek, amelyek már növekedésnek indultak, és még mindig van lehetőségük további fejlődésre. Langer nagyon bízik abban, hogy a válság politikai aspektusa hamarosan megoldódik, és világos képet kapunk az európai vezetők elképzeléseiről. „A jövővel kapcsolatban optimista vagyok, és hiszem, hogy újra több pénz áramlik az iparágba, így az újra a gazdaság egyik fő mozgatórugója lesz” - húzta alá. ■ A. R é
