Új Néplap, 2011. november (22. évfolyam, 256-279. szám)

2011-11-11 / 264. szám

6 2011. NOVEMBER 11., PÉNTEK GAZDASÁG Alig védekeznek az árfolyam hatásai ellen a hazai cégek Stressztesztmodell olajcégeknek válságtűrés A KBC Securities szerint a Mól közepesen sérülékenynek mutatkozott kockázat Az elmúlt két-három év nemcsak a lakosság, de a vál­lalatok számára is megmutatta, hogy a deviza- és kamatlábkoc­kázatok milyen hirtelen és nagy mértékben tudnak többletköltsé­geket okozni. Az árfolyam inga­dozásának következtében azok­nak a cégeknek, amelyek nem vagy csak részben fedezték devi­zakockázataikat, hatalmas vesz­teségeket kellett elszenvedniük - állapítja meg az ING Bank elemzése. „Az általános piaci bizonyta­lanság miatt még a nagyvállala­ti kör sem látja középtávon a be­vételeit vagy kiadásait, ezért éven túli devizafedezeti ügylete­ket a legritkább esetben kötnek. Sok cég csak három-hat hóna­pos lejáratokban gondolkozik, ez a hosszabb távú tervezés feltét­eleinek további nehézségeire utal” - hangsúlyozta Kálmán Zoltán, az ING Bank igazgatója. „Tapasztalataink szerint míg ko­rábban tíz vállalat közül hat-hét is kötött az árfolyamkockázatai csökkentésére szolgáló deviza­ügyletet - dacára az egyre hek- tikusabb árfolyam-ingadozások­nak -, az év második felében mindössze egy-kettő él ezzel a lehetőséggel” - tette hozzá az ING Bank szakértője. Ennek oka valószínűleg az, hogy a túl heves árfolyammozgások elriasztják a pénzügyi vezetőket az ilyen tí­pusú döntések meghozatalától. A pénzügyi tervezés célja azon­ban éppen ezen bizonytalansá­gok kiszűrése lenne. ■ Sok vállalat csak három­hat hónapos lejáratok­ban gondol­kozik KÁLMÁN ZOLTÁN. AZ ING BANK IGAZGATÓJA A másik jelentős kockázat a kamatlábváltozások kiszámít­hatatlanságából fakad. Az árfo­lyamok ingadozásánál a kamat­szintek változása ugyan jóval ki­sebb ütemű, de a mértékéből fa­kadó veszteség jelentős hatással tud lenni az adott cég eredmé­nyességére vagy akár a működő- képességére is - mutat rá az elemzés. ■ VG A jövő heti harmadik ne­gyedéves beszámolók kö­zül azokban lesznek jobb számok, amelyeket ter­melésben erős és a fino­mításra kevésbé összpon­tosító olajtársaságok állí­tanak össze. B. Horváth Lilla Stressztesztet modellezett a tér­ség olajtársaságai számára a KBC Securities. Az elemzőcég azt kívánta megtudni, hogyan érné a cégeket egy recesszió vagy egy újabb gazdasági vál­ság. Nagyjából a 2009-esnek megfelelő működési és piaci kö­rülményeket feltételezett a szá­mukra - például 60 dolláros olaj­árat, egydolláros brent/urál kü- lönbözetet s adott dízel- és ben­zinpiaci, valamint finomítói ará­nyokat -, s megvizsgálta, hogy mostani állapotukban ezekre ho­gyan reagálnának. „Megállapí­tottuk, hogy az olajcégek többsé­ge jobban fel van készülve a vál­ságra, mint 2009-ben volt” - fej­tette ki a KBC részvényelemzője, Császár Péter a minapi háttér- beszélgetésen. A társaságok azért mutatkoztak válságállóbb- nak, mert míg 2009-ben beru­házási ciklusaik elején zúdult rájuk a válság, amikor épp na­gyok voltak a hiteligényeik, mára e beruházások lezárultak, nem viszik, hanem hozzák a pénzt. A társaságoknak ma alig van hitelre szükségük, kész­pénzállományuk pedig viszony­lag nagy. Összességében javult az egységnyi üzemi eredményre vetített hitelmutatójuk. A leginkább felkészültnek a lengyel PGNiG mutatkozott, a magyar Mól közepesen érzé­kenynek bizonyult, a romániai Petrom viszont nagyon sérülé­kenynek, mert költségein belül nagy a fix összetevők aránya. Az olajcégek mérlegre tételét a jövő héten várható háromne­gyed éves jelentések is idősze­rűvé tették. Császár Péter arra számít, hogy az integrált és erős kutató-termelő (upstream) portfoliójú társaságok számol­nak majd be jobb eredmények­ről, s azok rosszabbakról, ame­lyek főként finomítással és üzemanyag-kereskedelemmel (downstream) foglalkoznak. Az ok: a termelés, azaz a kínálati piac kis késéssel követi a gaz­dasági trendeket, így a nyers­olajra még mindig erős a keres­let, amikor a feldolgozott termé­kek iránt már nem. Ez megmu­tatkozik a cégek papírjainak tőzsdei árfolyamaiban is. Mindezek alapján a Mol a jó helyzetű olajcégek közé tarto­zik. A korábban főként finomí­tása miatt számon tartott társa­ság mára - nemzetközi mércé­vel kicsi, de - integrált csoport­tá vált. Erős a termelői port­foliója, ezen belül is ígéretesek a kurdisztáni mezői, az ottani 90-95 dollár között várható jövőre a hordónkénti olajár az OECD piacán. olajtalálat egyébként tavaly egyike volt a világ tíz legnagyob­bikának. További lehetőségeket kínál a Mol-leány INA tervezett átszervezése is. Az elemző vára­kozásai szerint a Mol upstream üzletága javulást mutat majd a harmadik negyedéves adatok alapján, a downstream nulla kö­rül marad. Az adózott eredmény akár negatív is lehet a gyenge forint miatt, de ez a cash flow-t nem érinti. Ezzel együtt a Mól alulérté­kelt. „Emögött a negatív horvát­országi hírözön áll - válaszolt a Világgazdaságnak Császár Péter -, bár ez működési oldalon nem jelent komoly veszélyt. Az INA horvát és magyar tulajdonosá­nak is közös érdeke ugyanis, hogy a horvát olajcég sikeresen működjön, mert csak így tart­hat fenn munkahelyeket és fi­zethet adót.” Éppen ezért az elemző nem tart negatív horvát­országi hírtől, például attól sem, hogy ne adnák meg az INA ri- jekai finomítója korszerűsítésé­hez szükséges helyi engedélyt. Az alulértékeltség másik oka az a bizonytalanság, hogy Magyar- ország hitelbesorolása bóvli mi­nősítést kaphat. A török Tupras papírjai viszont drágák, mert a cég sokféle olajhoz hozzáfér, sikeres, és hatalmas, 80-100 százalékos osztalékot fizet. Az OMV-t olcsónak tartja Császár Péter, de az osztrák cég jövőre ígéretes fúrásokat indíthat a Fe­kete-tenger Romániához tartozó vizein. Az olajcégek működési kör­nyezetét meghatározó hosszú távú trend a KBC szerint lénye­gében az, ami ma is látszik: egyre drágább lesz az olaj, és mind kevésbé lehet kihasznál­ni az európai finomítók kapaci­tásait. Bár az OECD piacán jö­vőre várhatóan csökken az olaj­kereslet, és a hordónkénti árak is 90-95 dollár között várha­tók, azután viszont beindul a hosszabb távon fennmaradó drágulás. Ezt az okozza, hogy minden új lelőhely csak maga­sabb költségek mellett aknáz­ható ki, mint amelyeket felvál­tanak. Mindez az upstreamben erős olajcégeknek kedvez, s közöttük is azoknak a legin­kább, amelyek olcsóbb urál minőséget dolgoznak fel, és a drágább, brent minőséghez kapcsolt áron eladható finomí­tott terméket állítanak elő. így ugyanis jól kiaknázhatják a brent/urál árkülönbözetet. Ilyen a Mól is, amelynek az is segít, ha épp gyengül a dollár, mert az előbbi tevékenysége tulajdonképpen exportnak mi­nősül. A finomítókra nemcsak a ben­zinkereslet miatt jönnek rossz évek hosszabb távon, hanem mert sok ázsiai és közel-keleti or­szág igyekszik maga feldolgozni a saját olaját, vagyis bővül a kí­nálat. Ráadásul jórészt állami be­ruházásokról van szó, amelyeket nem állítanak le, ha kedvezőtle­nebbé válnak a piaci viszonyok. A Mól Császár Péter szerint e té­ren is kedvező helyzetben van, mert jók, korszerűek a finomítói eszközei, így erős a piacon kere­sett gázolaj-kihozatala és kisebb az évente egyébként is 4-5 száza­lékkal zsugorodó piacra szánt benzintermelése. Csak a valóban sikeres társaságok tartják az értéküket befektetés Az egészségügy, az oktatás és a média vonzó lehet a magántőke számára a zivataros időkben „Most nehéz időket élünk a ma­gántőkeszektorban, de az ipar­ág aktív, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy 15 000 cégbe történt befektetés a válság kirobbanása óta” - mondta a Vi­lággazdaságnak Karsten Langer, az Európai Kockázati- és Magán­tőke-egyesület (EVCA) elnöke, aki a felvásárlásra szakosodott The Riverside Company vezető­je is egy személyben. „Természe­tesen az azóta megváltozott kör­nyezet számos kihívást hozott, így a legnagyobb feladatunk az, hogy a körülményekhez képest a legjobb döntéseket hozzuk meg” - tette hozzá a szakember. Az elmúlt három évben gyakor­latilag minden visszaesett: ala­csonyabb lett az aktivitás, vala­mint csökkentek a cégek értékei is. Nehéz megítélni, hogy mek­kora zuhanásról beszélünk, ugyanis annak mértéke nagy­ban múlik a vállalkozás mére­tén, nemzetiségén, a tevékeny­ségen, valamint függ a piacon el­foglalt helyétől is, azonban nem volt ritka az, hogy az árak a leg­magasabb szintről a felére estek vissza. Igazán jelentős változás csupán a valóban értékes és si­keres társaságok piaci áraiban nem következett be. „Nincs naprakész statisztikám arról, hogy a kiszállások a felvá­sárlás után átlagosan mennyi idővel következnek be, de nagy valószínűséggel igaz az a felte­vés, hogy most némileg megnö­vekedett ez az időtartam. Azok az alapok, amelyek 2009-ben vagy 2010-ben terveztek kiszál­lást egy korábbi befektetésből, döntően az elhalasztás mellett döntöttek, hogy ne realizáljanak veszteséget” - állította Langer. I A legvonzób­bak az egészség- ügyi, a mé­dia-, vala­mint az ok­tatási szek­tor cégei KARSTEN LANGER. AZ EVCA ELNÖKE Amiben még látványos válto­zás következett be, az a befekte­tő cégek közötti versengés egy- egy vonzóbb célpont esetében. A tapasztalatok szerint ezt a kisze­melt vállalkozások tulajdonosai is érzik, és jobban odafigyelnek arra is, hogy kinek adnak el ré­szesedést a cégükből. A szakem­ber szerint a jelenlegi helyzetben a legvonzóbb cégek az egészség- ügyi, a média-, valamint az okta­tási szektorból kerülnek ki. Az utóbbi azért is lehet népszerű, mert az ilyen zivataros időkben, mint a mostani, sokan döntenek úgy, hogy visszatérnek az iskola­padba - mutatott rá a vezető. A magyarországi tapasztala­tokról szólva Karsten Langer el­mondta, hogy az ország alkalmas terep a Riverside számára, an­nak ellenére, hogy a régióban nem számít nagy piacnak. Az elmúlt években többször is befektettek már Magyarorszá­gon, ugyanis úgy gondolják, hogy az itteni cégek vezetői és dolgozói nagyon jó gondolkodá­súak, így jelenleg is több céget vizsgálnak. A vállalatok tulajdo­nosai belátták, hogy amit kap­nak, nem csupán pénz, sokkal inkább tapasztalat, piaci ismeret és komoly kapcsolati tőke. A be­fektetések nagysága 12-15 mil­liótól több mint százmillió euróig terjedhet, de az utóbbi nyilvánva­lóan nagy összegnek számít Ma­gyarországon - tette hozzá. A Riverside stratégiája alapján nem a korai fázisban fektetnek cégekbe, így a „garázscégek” és a mostanában egyre vonzóbbá váló start-up vállalkozások nem nagyon jöhetnek szóba. Ennek megfelelően olyan cégeket keres- t nek, amelyek már növekedésnek indultak, és még mindig van le­hetőségük további fejlődésre. Langer nagyon bízik abban, hogy a válság politikai aspektusa hamarosan megoldódik, és vilá­gos képet kapunk az európai ve­zetők elképzeléseiről. „A jövővel kapcsolatban optimista vagyok, és hiszem, hogy újra több pénz áramlik az iparágba, így az újra a gazdaság egyik fő mozgatórugó­ja lesz” - húzta alá. ■ A. R é

Next

/
Thumbnails
Contents