Új Néplap, 2011. november (22. évfolyam, 256-279. szám)
2011-11-11 / 264. szám
2011. NOVEMBER 11., PENTEK 7 GAZDASÁG A számolgatások időszaka jöhet el javaslat Szigorúnak és életszerűtlennek tartják a bérkompenzációs rendszert Kiderült, mennyi kompenzációt és milyen módon kapnak a cégek az államtól, ha legalább áz idei szinten tartják a jövő évi béreket. A munkáltatók örülnek a segítségnek, de elvi problémáik vannak a megvalósítással. Rovó Attila Lesz mit számolgatniuk a következő hetekben a cégeknek - a parlament költségvetési bizottsága által benyújtott kompenzációs javaslat meglehetősen bonyolult ' szabályozása miatt ugyanis a munkaadók minden alkalmazottjuk után más-más kompenzációhoz jutnak majd. Emlékeztetőül: az adójóváírás megszünte- . tése és az egészségbiztosítási járulék egy százalékpontos emelése miatt az alacsonyabb bérű munkavállalók változatlan bruttó bérből jövőre kevesebb nettó bérhez jutnak. A kormányzat ezért arra utasította a munkáltatókat, hogy emeljék a bruttó bért úgy, hogy senkinek ne csökkenjen a nettója. Igaz, a kötelező emelés részleteitől szóló kormányrendelet, melyre a tervezet utal, még nincs kész. Az ily módon előírandó béremelésből vállal át valamennyit a kormány a kompenzációs rendszerrel. A tervezet szerint a munkáltatói járulékokat egyetlen adóvá 1 FORRÁS: VG-SZÁMfTÁ! Az adókedvezmény maximális összege Bruttó Kedvezmény bér 2012 2013 40 000 8400 6400 50 000 10500 8000 60 000 12600 9600 70 000 14 700 11200 75 000 15750 12000 80000 15425 11000 90 000 14025 9000 92 000 13 745 8600 100 000 12 625 7 000 110 000 11225 5000 120 000 9825 3000 130 000 8425 1000 140 000 7025 0 150000 5625 0 160 000 4225 0 170 000 2 825 0 180 000 1425 0 190 000 25 0 200000 0 0 összevonó és átnevező fizetési kötelezettségből, a 27 százalékos szociális hozzájárulási adóból kapnak munkavállalónként és havi elszámolással két éven át kedvezményt a cégek. A kedvezmény nagyjából bruttó 77 000 forintos bérig emelkedik, ott eléri a maximumát, majd lassan csökkenni kezd. Jövőre bruttó 190 000, 2013-ban 130000 forintos bérnél pedig már egyáltalán nem jár kedvezmény. Igaz, az ilyen nagyság- rendű bérnél az adóváltozások a kalkulációk szerint csak néhány ezer forint mínuszt okoznak, mert a csökkenést némileg ellensúlyozza a félszuperbruttó megszűnése. Ami a minimálbér-emelés kompenzációját illeti: az idei 78 000-es minimálbér nagyjából százezer forint költséget jelentett a munkaadónak, a jövő évi 92 000-es pedig 118000 forintba kerül majd. Ez utóbbihoz számításaink szerint jövőre 13 745 forint kompenzáció jár, vagyis fejenként és havonta 4000 forintot veszít a munkaadó. Az említett kedvezmények azonban csak akkor járnak, ha egy vállalkozás minden egyes, legalább 300 000 forint bruttó bért kereső munkaadó nettóját szinten tartja. Rolek Ferenc, a Magyar Gyáriparosok és Munkaadók Szövetségének alelnöke szerint két nagy elvi probléma van a szabályozással. Egyrészt a munkavállaló különböző jogcímeken kaphat pénzt: teljesítménybér, műszak- pótlékok, jutalom. Ez pedig nagyban függ attól, ki mennyi munkát A javaslat pontos szövege AZ ADÓKEDVEZMÉNY alapja a tárgyhónapra a munkavállaló részére elszámolt, a munkavállalót terhelő közterhekkel nem csökkentett bruttó munkabér. A kedvezmény mértéke a 2012. (2013.) évre: A) a kedvezményalap 21,5 (16) százaléka, de legfeljebb 16125 (12 000 ) Ft, vagy B) az a) pont szerint meghatározott összegnek a 75 000 forint feletti kedvezményalap 14 (20) százalékát meghaladó része, amennyiben a kedvezményalap meghaladja a 75 000 forintot. vállal és mikor egy hónapban. Ezért bajosan lehet mondjuk egy 2011. februári fizetést összevetni egy 2012. februárival. Másrészt - vélekedik Rolek Ferenc - túl szigorú a kitétel, hogy minden egyes munkavállaló nettóját szinten kell tartani. „Ez elszakad a realitástól. A béremelés egyénhez és teljesítményhez kötött, az erre fordítandó bértömeg elosztásánál nem jó, ha figyelembe kell venni ilyen szabályokat" - magyarázta az alelnök, hozzátéve: többletterhet ró a vállalkozásokra az adminisztráció, de - mint fogalmazott - „nem vészeset”. Általánosságban üdvözli a javaslatot Rolek Ferenc. Azt mondta, jó, hogy havi elszámolás van, így nem kell egész éven át húzódó feltételeknek megfelelni, és pozitív az is, hogy 2013-ban is kapnak kedvezményt a vállalkozók. „Hogy ki mennyit veszít vagy nyer vele, arról még nem tudok beszélni, ehhez részletes kalkulációk kellenek” - tette hozzá. A számításokat bonyolítja ráadásul, hogy a tervezet azt is kimondja: a szakképzettséget nem igénylő munkakörökben a minimálbér alatti bér csak 18 százalékos terhet visel, nem 27-et. Ha egy cég nem tartja szinten a nettó béreket, és erre a munkaügyi ellenőrök is rájönnek, akkor amellett, hogy a vállalkozás nem veheti igénybe a kompenzációt, a hatóság határozatot hoz, melyben leírja a jogsértést. Ez a határozat azonban nem járhat együtt bírsággal, és nem szólítható fel a cég a jogsértő állapot határidőn belüli megszüntetésére sem. A javaslat emellett felpuhítaná azt a tervet, mely szerint a munkaügyi ellenőrzésen elbukott vállalat nem indulhat közbeszerzésen. Ez úgy módosulhat, hogy ha a munkavállalók kétharmadára alkalmazza a cég a nettó keresetek megőrzéséről szóló szabályt, akkor mentesül az említett korlátozás alól. Kamarai tagság: önkéntes, de kötelező ÁTMENETI megoldást kínál a cégek kamarai tagságával kapcsolatos patthelyzet feloldására az a módosító javaslat, amelyet a költségvetési törvényhez nyújtott be az Országgyűlés költségvetési bizottsága. Olyan módon változna ugyanis a gazdasági kamarákról szóló törvény, hogy nem tennék ismét kötelezővé a kamarai tagságot 2012 januárjától, ám kötelező regisztrációt írnának elő a cégek számára. így a gazdasági kamarák adatbázisába bekerül minden magyarországi vállalkozás évi 5000 forintos regisztrációs díj ellenében, amely meg nem fizetése esetén köztartozásnak minősül. A kamara a díj fejében térítésmentes alapszolgáltatásokat nyújt majd: tanácsadást, üzleti partnerkeresést, pályázatfigyelést. A kamarák a közfeladataik ellátásával, illetve működésükkel járó költségeik fedezésére számos forrásból jutnak majd bevételhez, például a tagdíjakból, a szolgáltatásaikért fizetett díjakból és az ■ Az MKIK elnöke szerint a gazdaság elemi érdeke az új kamarai törvény elfogadása PARRAGH LÁSZLÓ. A MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA ELNÖKE általuk alapított társaságok bevételeiből, illetve a költségvetési törvényben megállapított támogatásból. A kormány már kétszer is visszadobta a vidékfejlesztési tárca érdekszférájába tartozó vidékfejlesztési, agrár- és élelmiszer-gazdasági, illetve a (Nemzetgazdasági Minisztérium felelősségi körébe sorolt) kereskedelmi és iparkamarai törvény- tervezetet. Ezt a kettő között meglévő ellentmondásokkal indokolta. A végleges megoldáshoz ezeket még fel kell majd oldani. ■ N. V. Zs. A legfőbb ellentmondások TAGSÁG agrárkamara: élelmiszer-ter- melők, továbbá azok az élelmiszer-feldolgozó és -kereskedő cégek, amelyek fő tevékenysége az élelmiszer-gazdasághoz kapcsolódik KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA: ipari, kereskedelmi, szolgáltatói vállalkozások TAGDÍJ AGRÁRKAMARA: a tagdíj alapja a nettó árbevétel eladott áruk beszerzési értékével és a szolgáltatások ellenértékével csökkentett értéke, s mértéke ezen alap egy ezreléke KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA: 5000 forint/év HIRDETÉS Felhívás! Szállítmányozó vállalkozások részére. Genezis műtrágya termékek belföldi fuvarozására Az idén 80 éves Nitrogénművek Zrt. - az egyetlen magyar nitrogénműtrágya-gyártó cég - bővíteni kívánja belföldi fuvarozó partneri körét. A 2011/2012 őszi-tavaszi szezonban, a műtrágya kereslet jelentős növekedése kapcsán szeretnénk lehetőséget biztosítani a szállítmányozással foglalkozó vállalkozásoknak és cégeknek a műtrágya szállításokban való aktív részvételre! Amennyiben Ön is szeretne megbízásokat kapni belföldi műtrágya szállítására, kérjük, látogassa meg honlapunkat (www.nitrogen.hu), és az ott található "szállítmányozói adatlapot" töltse ki. Kérjük, a kitöltött adatlapot küldje vissza részünkre lehetőség szerint e-mailben a fuvarozod>nitrogen.hu címre vagy faxon a 06 88 620 181-es számra legkésőbb 2011. november 16-ig. További információkért hívja a Nitrogénművek Zrt. belkereskedelmi osztályát (Tel.: 06 88 620 180), ahol munkatársaink készséggel állnak rendelkezésére. Genezis - az éltető erő, a szállítmányozók számára is! *&7 Genezis partnerhálózat Két hónapra kiüresedhetnek a megyék önkormányzatok Két hónapon keresztül, január 1-jétől legkorábban február végéig szinte semmilyen feladatuk nem lesz a megyéknek egy friss kormány- határozat után. A Magyar Közlönyben megjelent döntés szerint ugyanis december 20-ig kaptak az illetések miniszterek időt arra, hogy kidolgozzák, milyen területfejlesztési feladatkörük lesz a megyéknek, miután a jelenlegi hatáskörüket az új évtől elveszítik. Ez azonban azt jelenti, hogy parlamenti döntés legkorábban a jövő tavaszi ülésszak elején születhet. ■ Egyelőre nem tudni, jövő február végéig mi a megyék hatásköre. Az az 1996-os törvény, amely a területfejlesztést most szabályozza, még nem számol a megyék nagy feladatkörével. A csúszás nem azt jelenti, hogy semmi munka nem lesz a megyei önkormányzatokban a télen: mivel az intézményeket az államnak csak fokozatosan adják át, többet ezek közül még a megyéknek kell fenntartaniuk. Azokat az intézményeket azonban, amelyek a legnagyobb veszteségeket termelik, a legtöbb megye igyekszik minél hamarabb átadni az államnak. Az iskolák kivételt jelentenek ezalól. Az oktatási intézmények legalább a következő tanév kezdetéig nem váltanának tulajdonost, a későbbi sorsukról pedig a most még csak koncepció szintjén létező köznevelési törvény rendelkezik majd. ■ Sz. I.
