Új Néplap, 2011. november (22. évfolyam, 256-279. szám)

2011-11-11 / 264. szám

2011. NOVEMBER 11., PENTEK 7 GAZDASÁG A számolgatások időszaka jöhet el javaslat Szigorúnak és életszerűtlennek tartják a bérkompenzációs rendszert Kiderült, mennyi kompen­zációt és milyen módon kapnak a cégek az államtól, ha legalább áz idei szinten tartják a jövő évi béreket. A munkálta­tók örülnek a segítségnek, de elvi problémáik vannak a megvalósítással. Rovó Attila Lesz mit számolgatniuk a követ­kező hetekben a cégeknek - a parlament költségvetési bizottsá­ga által benyújtott kompenzációs javaslat meglehetősen bonyolult ' szabályozása miatt ugyanis a munkaadók minden alkalma­zottjuk után más-más kompen­zációhoz jutnak majd. Emlékez­tetőül: az adójóváírás megszünte- . tése és az egészségbiztosítási já­rulék egy százalékpontos emelé­se miatt az alacsonyabb bérű munkavállalók változatlan brut­tó bérből jövőre kevesebb nettó bérhez jutnak. A kormányzat ezért arra utasította a munkálta­tókat, hogy emeljék a bruttó bért úgy, hogy senkinek ne csökken­jen a nettója. Igaz, a kötelező emelés részleteitől szóló kor­mányrendelet, melyre a tervezet utal, még nincs kész. Az ily mó­don előírandó béremelésből vál­lal át valamennyit a kormány a kompenzációs rendszerrel. A tervezet szerint a munkálta­tói járulékokat egyetlen adóvá 1 FORRÁS: VG-SZÁMfTÁ! Az adókedvezmény maximális összege Bruttó Kedvezmény bér 2012 2013 40 000 8400 6400 50 000 10500 8000 60 000 12600 9600 70 000 14 700 11200 75 000 15750 12000 80000 15425 11000 90 000 14025 9000 92 000 13 745 8600 100 000 12 625 7 000 110 000 11225 5000 120 000 9825 3000 130 000 8425 1000 140 000 7025 0 150000 5625 0 160 000 4225 0 170 000 2 825 0 180 000 1425 0 190 000 25 0 200000 0 0 összevonó és átnevező fizetési kö­telezettségből, a 27 százalékos szociális hozzájárulási adóból kapnak munkavállalónként és havi elszámolással két éven át kedvezményt a cégek. A kedvez­mény nagyjából bruttó 77 000 fo­rintos bérig emelkedik, ott eléri a maximumát, majd lassan csök­kenni kezd. Jövőre bruttó 190 000, 2013-ban 130000 forintos bérnél pedig már egyáltalán nem jár ked­vezmény. Igaz, az ilyen nagyság- rendű bérnél az adóváltozások a kalkulációk szerint csak néhány ezer forint mínuszt okoznak, mert a csökkenést némileg ellensúlyoz­za a félszuperbruttó megszűnése. Ami a minimálbér-emelés kom­penzációját illeti: az idei 78 000-es minimálbér nagyjából százezer forint költséget jelentett a munka­adónak, a jövő évi 92 000-es pedig 118000 forintba kerül majd. Ez utóbbihoz számításaink szerint jövőre 13 745 forint kompenzáció jár, vagyis fejenként és havonta 4000 forintot veszít a munkaadó. Az említett kedvezmények azon­ban csak akkor járnak, ha egy vál­lalkozás minden egyes, legalább 300 000 forint bruttó bért kereső munkaadó nettóját szinten tartja. Rolek Ferenc, a Magyar Gyár­iparosok és Munkaadók Szövet­ségének alelnöke szerint két nagy elvi probléma van a szabá­lyozással. Egyrészt a munkaválla­ló különböző jogcímeken kaphat pénzt: teljesítménybér, műszak- pótlékok, jutalom. Ez pedig nagy­ban függ attól, ki mennyi munkát A javaslat pontos szövege AZ ADÓKEDVEZMÉNY alapja a tárgyhónapra a munka­vállaló részére elszámolt, a munkavállalót terhelő közterhekkel nem csökken­tett bruttó munkabér. A kedvezmény mértéke a 2012. (2013.) évre: A) a kedvezményalap 21,5 (16) százaléka, de legfel­jebb 16125 (12 000 ) Ft, vagy B) az a) pont szerint meg­határozott összegnek a 75 000 forint feletti ked­vezményalap 14 (20) szá­zalékát meghaladó ré­sze, amennyiben a ked­vezményalap meghalad­ja a 75 000 forintot. vállal és mikor egy hónapban. Ezért bajosan lehet mondjuk egy 2011. februári fizetést összevetni egy 2012. februárival. Másrészt - vélekedik Rolek Ferenc - túl szi­gorú a kitétel, hogy minden egyes munkavállaló nettóját szinten kell tartani. „Ez elszakad a reali­tástól. A béremelés egyénhez és teljesítményhez kötött, az erre fordítandó bértömeg elosztásánál nem jó, ha figyelembe kell venni ilyen szabályokat" - magyarázta az alelnök, hozzátéve: többletter­het ró a vállalkozásokra az admi­nisztráció, de - mint fogalmazott - „nem vészeset”. Általánosságban üdvözli a ja­vaslatot Rolek Ferenc. Azt mond­ta, jó, hogy havi elszámolás van, így nem kell egész éven át húzódó feltételeknek megfelelni, és pozitív az is, hogy 2013-ban is kapnak kedvezményt a vállalkozók. „Hogy ki mennyit veszít vagy nyer vele, arról még nem tudok beszélni, eh­hez részletes kalkulációk kelle­nek” - tette hozzá. A számításokat bonyolítja rá­adásul, hogy a tervezet azt is ki­mondja: a szakképzettséget nem igénylő munkakörökben a mini­málbér alatti bér csak 18 százalé­kos terhet visel, nem 27-et. Ha egy cég nem tartja szinten a nettó béreket, és erre a munka­ügyi ellenőrök is rájönnek, ak­kor amellett, hogy a vállalkozás nem veheti igénybe a kompenzá­ciót, a hatóság határozatot hoz, melyben leírja a jogsértést. Ez a határozat azonban nem járhat együtt bírsággal, és nem szólít­ható fel a cég a jogsértő állapot határidőn belüli megszüntetésé­re sem. A javaslat emellett felpu­hítaná azt a tervet, mely szerint a munkaügyi ellenőrzésen elbu­kott vállalat nem indulhat közbe­szerzésen. Ez úgy módosulhat, hogy ha a munkavállalók kéthar­madára alkalmazza a cég a nettó keresetek megőrzéséről szóló szabályt, akkor mentesül az em­lített korlátozás alól. Kamarai tagság: önkéntes, de kötelező ÁTMENETI megoldást kínál a cé­gek kamarai tagságával kap­csolatos patthelyzet feloldásá­ra az a módosító javaslat, ame­lyet a költségvetési törvényhez nyújtott be az Országgyűlés költségvetési bizottsága. Olyan módon változna ugyanis a gaz­dasági kamarákról szóló tör­vény, hogy nem tennék ismét kötelezővé a kamarai tagságot 2012 januárjától, ám kötelező regisztrációt írnának elő a cé­gek számára. így a gazdasági kamarák adatbázisába bekerül minden magyarországi vállal­kozás évi 5000 forintos regiszt­rációs díj ellenében, amely meg nem fizetése esetén köztarto­zásnak minősül. A kamara a díj fejében térí­tésmentes alapszolgáltatáso­kat nyújt majd: tanácsadást, üzleti partnerkeresést, pályá­zatfigyelést. A kamarák a köz­feladataik ellátásával, illetve működésükkel járó költségeik fedezésére számos forrásból jutnak majd bevételhez, példá­ul a tagdíjakból, a szolgáltatá­saikért fizetett díjakból és az ■ Az MKIK elnöke szerint a gazdaság elemi érdeke az új kamarai törvény elfogadása PARRAGH LÁSZLÓ. A MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA ELNÖKE általuk alapított társaságok be­vételeiből, illetve a költségve­tési törvényben megállapított támogatásból. A kormány már kétszer is visszadobta a vidékfejlesztési tárca érdekszférájába tartozó vi­dékfejlesztési, agrár- és élelmi­szer-gazdasági, illetve a (Nem­zetgazdasági Minisztérium fele­lősségi körébe sorolt) kereske­delmi és iparkamarai törvény- tervezetet. Ezt a kettő között meglévő ellentmondásokkal in­dokolta. A végleges megoldás­hoz ezeket még fel kell majd oldani. ■ N. V. Zs. A legfőbb ellentmondások TAGSÁG agrárkamara: élelmiszer-ter- melők, továbbá azok az élel­miszer-feldolgozó és -keres­kedő cégek, amelyek fő tevé­kenysége az élelmiszer-gazda­sághoz kapcsolódik KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA: ipari, kereskedelmi, szolgálta­tói vállalkozások TAGDÍJ AGRÁRKAMARA: a tagdíj alapja a nettó árbevétel el­adott áruk beszerzési értéké­vel és a szolgáltatások ellen­értékével csökkentett értéke, s mértéke ezen alap egy ez­reléke KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA: 5000 forint/év HIRDETÉS Felhívás! Szállítmányozó vállalkozások részére. Genezis műtrágya termékek belföldi fuvarozására Az idén 80 éves Nitrogénművek Zrt. - az egyetlen magyar nitrogénműtrágya-gyártó cég - bővíteni kívánja belföldi fuvarozó partneri körét. A 2011/2012 őszi-tavaszi szezonban, a műtrágya kereslet jelentős növekedése kapcsán szeretnénk lehetőséget biztosítani a szállítmányozással foglalkozó vállalkozásoknak és cégeknek a műtrágya szállításokban való aktív részvételre! Amennyiben Ön is szeretne megbízásokat kapni belföldi műtrágya szállítására, kérjük, látogassa meg honlapunkat (www.nitrogen.hu), és az ott található "szállítmányozói adatlapot" töltse ki. Kérjük, a kitöltött adatlapot küldje vissza részünkre lehetőség szerint e-mailben a fuvarozod>nitrogen.hu címre vagy faxon a 06 88 620 181-es számra legkésőbb 2011. november 16-ig. További információkért hívja a Nitrogénművek Zrt. belkereskedelmi osztályát (Tel.: 06 88 620 180), ahol munkatársaink készséggel állnak rendelkezésére. Genezis - az éltető erő, a szállítmányozók számára is! *&7 Genezis partnerhálózat Két hónapra kiüresedhetnek a megyék önkormányzatok Két hónapon keresztül, január 1-jétől legko­rábban február végéig szinte semmilyen feladatuk nem lesz a megyéknek egy friss kormány- határozat után. A Magyar Köz­lönyben megjelent döntés szerint ugyanis december 20-ig kaptak az illetések miniszterek időt ar­ra, hogy kidolgozzák, milyen te­rületfejlesztési feladatkörük lesz a megyéknek, miután a jelenle­gi hatáskörüket az új évtől elve­szítik. Ez azonban azt jelenti, hogy parlamenti döntés legko­rábban a jövő tavaszi ülésszak elején születhet. ■ Egyelőre nem tudni, jövő február végéig mi a megyék hatásköre. Az az 1996-os törvény, amely a területfejlesztést most szabá­lyozza, még nem számol a me­gyék nagy feladatkörével. A csú­szás nem azt jelenti, hogy sem­mi munka nem lesz a megyei önkormányzatokban a télen: mi­vel az intézményeket az állam­nak csak fokozatosan adják át, többet ezek közül még a me­gyéknek kell fenntartaniuk. Azokat az intézményeket azon­ban, amelyek a legnagyobb veszteségeket termelik, a leg­több megye igyekszik minél ha­marabb átadni az államnak. Az iskolák kivételt jelentenek ezalól. Az oktatási intézmények legalább a következő tanév kez­detéig nem váltanának tulajdo­nost, a későbbi sorsukról pedig a most még csak koncepció szintjén létező köznevelési tör­vény rendelkezik majd. ■ Sz. I.

Next

/
Thumbnails
Contents