Új Néplap, 2011. szeptember (22. évfolyam, 205-229. szám)
2011-09-23 / 223. szám
4 MENEDZSEROLDAL UJ NÉPLAP - 2011. SZEPTEMBER 23., PENTEK Spam helyett hírlevelet küldjünk a partnernek! Néhány évvel ezelőtt még rengeteg hírlevél keringett az éterben, amelyek javarésze egyszerű reklám volt. Legtöbb esetben a cégek levelezési rendszereit vették célba ezekkel a legális támadásokkal, amelyek lassan elárasztották a levélfiókokat. Volt rá példa, hogy ilyenek miatt leállt egy-egy kisebb vállalkozás e-mail szervere. A törvényi szabályozást követően ezek javarésze megszűnt, és csak a jogi keretek között fenntartható formában kerülnek kiküldésre az elektronikus levelek a partnerek felé. Azonban sokan elfeledkeznek azokról az alapvető szabályokról, amelyek igen fontosak egy ilyen kapcsolattartás esetében. A legfontosabb az egyszerű regisztrációs folyamat, a korrekt adatvédelem, a hozzájárulás a küldéshez (ne spamként kezeljék a hírlevelet), az időszakosság valamint a jó „tálalás”. Azonban a marketingstratégiánk eredményessége nagyban függ a hírleyelek változatosságától, azok hitelességétől! Eltűnnek a Flash-tartalmak a képernyőkről : Az előrejelzések szerint a Microsoft, Windows 8 operációs rendszeréhez fejlesztett Internet Explorer 10 két változatban készül majd. Egyik, a Metro variánsa továbbra is kezeli majd a beépülő modulokat, így a Flash lejátszókat, ellenben a másik nem. Ezt főként a biztonsági opciók megerősödését és a böngészés sebességének növekedését eredményezi. Ezek az opciók a professzionális felhasz| nálás területén igen fontos érvek. Emellett az sem elhanyagolható, hogy így a munkaidő alatt az alkalmazottak nem tudnak játszani a különböző szórakoztató programokkal, ame- ár/y) lyek Flash alapokon nyugszanak. Vö/ Javult a versenyképességünk a közbizalom hiánya a gond felmérés A magas kamat a nagy adóteher, és Hogyan növelné a versenyképességet? babucs József, a Megyei Gyáriparosok Szövetségének elnöke: —A versenyképességnek vannak konkrét adatokkal mérhető elemei, mint például az infláció, a munkaerő költsége, az adóterhelés. De vannak számokkal kevésbé kifejezhető összetevői is, ilyen a munkaerő képzettségi szintje, a munkamorál, vagy a közbiztonság. Néhány környező országban hiába kisebb az adóterhelés, olcsóbb a munkaerő, mégis kerülik a befektetők, éppen az utóbbi szempontok miatt. Ezért a versenyképesség növelése érdekében e kevésbé számszerűsíthető területekre kellene összpontosítania a kormányzatnak. Bischof zsolt. a megyei közgazdasági társaság elnöke: — A következő években nem a versenyképesség növelése a legfontosabb feladata az országnak. Sokkal inkább szükség van a makrogazdasági egyensúly megőrzésére, az államadóság csökkentésére, a folyó fizetési mérleg hiányának három százalék alatt tartásárá. A versenyképességet egyetlen dologgal lehetne rövid távon is növelni, kiszámítható gazdaságpolitikával. Mi Magyarországon már megszoktuk, hogy néhány havonta változnak az irányok, ám a külföldi befektetőket mindez elbizonytalanítja. De ugyan ilyen elbizonytalanító tényező a korrupció is. száz tényezőt vizsgálnak A VILÁGGAZDA-sági Fórum (WEF) 2003 óta te szí közzé éves globális versenyképességi indexét A listán idén 142 ország szerepet A kutatók több mint száz összetevőt vizsgálnak, amelyek összesen 12 pillért alkotnak Ilyenek például az intézményi háttér, az infrastruktúra, az egészségügy, az oktatás, szakképzés, az áru- és munkaerőpiac, a pénz- és tőke piacok az innováció. Az adatok két forrásból származnak: az évente készülő vállalatvezetői felmérésekből és statisztikákból. A LEGVERSENYKÉPESEBB Ország továbbra is Svájc, a második Szingapúr, míg a harmadik Svédország amely így az EU legversenyképesebb országa is. Az Egyesült Államok az ötödik, Németország a hatodik, Japán a kilencedik, míg Kína a 26. Magyarország tovább javította versenyképességét, amely immáron 2008 óta tart. Hazánk jelenleg a vizsgált 142 ország közül a 48. helyet foglalja el — derül ki a Világgazdasági Fórum adataiból. A Kopint-Tárki elemzése szerint bár a tavalyi 52. helyről való elmozdulás nem jelentős, tendenciájában mégis előrelépésnek számít. Magyarország előrelépésének háttérében számos, korábban is jó mutatókban történt javulás áll. Továbbra is jó a szellemi tulajdon védelme, a pénzpiaci termékek elérhetősége, és tovább javult a tudományos kutatás, valamint ezzel együtt az innováció versenyképessége. Ugyanakkor sajnos továbbra is túlsúlyban vannak a korlátozó tényezők, sőt jó néhány kategóriában továbbra is a legrosszabbak közé tartozunk. Elmozdulás pedig nem volt érzékelhető ezeken ezek a területeken az elmúlt évben sem. így például a régiót tekintve továbbra is magasak a kamatok. A pályázati rendszer egyszerűsítése is egyelőre inkább csak szavakban mutatkozott meg. A felmérés szerint ugyanis rendkívül körülményes és bürokratikus a hozzáférés az uniós és nemzeti támogatásokhoz. Ezt súlyosbítják a kiemelkedően nagy adóterhek, valamint a kormányzati túlszabályozás. Magyarország legtöbb versenyelőnye ugyanakkor az infrastruktúrából adódik. Kiterjedt a vasúti hálózat, jók a közúti szállítási feltételek is. Az infokommunikációs ellátottság kiemelkedő. Az egyetemek és a vállalatok együttműködésének megítélése a tudományos Teleki József A térség országai a versenyképességi és a GDP-rangsorban Ország Versenyképesség GDP Csehország 38 36 Lengyelország 41 50 Magyarország 48 47 Szlovákia 69 39 Mi magyarok a 48. helyre léptünk elő versenyképességben, Képünk illusztráció. Szlovénia kutatások terén kiemelkedő, továbbá rugalmas a munkaerőpiac is, igaz, nem mobil. Hazánk versenyképességét továbbra is a magas adóterhek, a politikai szféra iránti gyenge közbizalom és a túl nagy állami szerepvállalás húzza le. Az állam és a vállalatok is centralizáltak, kevés és nem hatékony a klaszter-együttműködés. Idén a gazdasági mutatók sem javítottak a versenyképességen. Az államháztartási hiány, valamint az államadósság csökkenő tendenciát mutat, a GDP-arányos államadósság azonban továbbra is világviszonylatban kimagasló. Az infláció az EU átlagához képest magas, csakúgy mint a hitelkamatok, amelyek lassítják az üzleti folyamatokat Ugyan a versenyképességi indexnek nem része, de az instabil forint más, üzleti bizonytalanságot mérő indikátorokban burkoltan megjelenik. A Kont-Tárki kutatói mindezek alapján úgy látják, hogy hazánk relatív versenyelőnye elsősorban innovációs képességéből, infrastrukturális, technológiai és tudományos fejlettségéből fakad. Ezek a tényezők hosszú távon befolyásolják az ország versenyképességét, továbbfejlesztésük éppen ezért elengedhetetlen. Középtávon javítani lehet a piaci hatékonyságon, a beszállítói hálózatokon, klasztereken. Aggasztóbb azonban, hogy a közbizalom javítása, az adóterhek érzékelhető csökkentése, a pályakezdő értelmiségiek itthon tartása terén változtatásra csak hosszú távon látnak esélyt a kutatók. Újra a reflektorfénybe állították a mesterembereket elismerés Lits József, a VOSZ megyei elnöke szerint bizonyos értelemben mindannyian vállalkozók vagyunk A reflektorfénybe állítani azokat, akik munkája nélkül az ember nem tud élni. Ez vezette Lits Józsefet, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) megyei elnökét, amikor létrehozta Az év vállalkozója díjat. Idén a harmadik alkalommal vehették át tízen az elismerést a megyei Prima-gálán. Mint Lits József elmondta, két éve, a jubileumi Prima Díj átadásra készülve jutott az eszébe, hogy miközben a kultúra, a tudomány területén'kimagasló teljesítményt nyújtó embereket évrőlévre elismerik, addig vannak olyanok, akiket a polgármesterek, civil szervezetek vezetői soha nem ajánlanak a Prima-jelöltek közé sem. Ilyen lehet egy cipész, aki gyors munkát végez, egy szabó, aki nagy érzékkel igazít méretre egy nadrágot. — Az ő munkájukat szerettem volna egy oklevéllel elismerni a Prima-gálán, hogy rájuk is vetüljön egy kis fény. Az ötlet pedig a VOSZ elnökének, Demján Sándornak is megtetszett - emlékszik vissza Lits József. Az Év Vállalkozója Díj jelöltjeit azonban nem egyedül a VOSZ választja ki. Javaslatokkal segítik ezt a munkát a társ érdekvédelmi szervezetek, mint például az IPOSZ. A díj mára kibővült, nem csak a vállalkozók, hanem a rendvédelmi dolgozók, katonák és rendőrök is átvehették azt. A VOSZ megyei elnöke szerint ehhez a lökést az adta, hogy Szolnokon van az ország legnagyobb helyőrsége, a honvédség pedig a város egyik legnagyobb munkáltatója. Az itt szolgáló katonák a világ más országaiban is bizonyították felkészültségüket. Az év rendőre díjjal azokra gondolt, akik munkájával nem csak a felettesei elégedettek, de az állampolgárok is bizalommal fordulnak hozzá. A prima-gálán ezúttal nem csak egy oklevelet, de a támogatóknak köszönhetően egy aranymedált is átvehettek az Év Vállalkozója Díjjal elismertek. A kitüntetéseket pedig a hagyományoknak megfelelően az elmúlt esztendő díjazottjai a nyújtották át: Zoltán Attila könyvkötőnek, Hof-Ahogy Lits József fogalmaz: „Vállalkozók vagyunk mindanynyian. Arra vállalkozunk, hogy saját szakterületünkön precíz munkavégzéssel bizonyítsuk rátermettségünket, kitartásunkat” ■ gárt György szobafestőnek, Füleki Tibor elektroműszerésznek, Turcsányi István autószerelőnek, Muhari József cipésznek, Oszvald Nándor ötvösnek, Oriős Tibor rendőrnek, Lamos Imre dandártábornoknak, Rozsonits Tibor zászlósnak és Mozolai Sándor alegységparancsnoknak Az év vállalkozói idén is a Prima-gálán vehették át a díjat Aranymedál és oklevél a legjobbaknak
