Új Néplap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 178-204. szám)
2011-08-05 / 182. szám
6 2011. AUGUSZTUS 5., PÉNTEK GAZDASÁG A BUX index 2011. augusztus 4-én 21000 20800 09.00 11.00 13.00 15.00 17.00 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 211». 4 Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft MTelekom 540 0,74 610 Émász 18 700 0,00 Fotex 360 0,00 18 VESZTESEK Részvény FHB Utolsó ar (Ft) Változás (%) 724 -7,17 79 Est Media 310 -5,19 19 Rába 689 -4,30 38 OTP 4670 -3,69 18 737 Synergon 269 -3,58 PannErgy 725 -3,33 54 ORC 1985 -2,69 A BUX index az elmúlt napokban 21800 21618 r BET-áruszekció (forinl/tonna, 08.04.) Új elszámolási ár MALMI BÚZA 2011. szeptember 50500 TAKARMÁNYBÚZA 2011. szeptember 47500 TAKARMÁNYKUKORICA 2011. szeptember 63 800 OLAJNAPRAFORGO 2011. október 105 000 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2011. augusztus 4-én 1 € IS 1CHF ■■ 4 4 4 271,97 Ft 190,64 Ft 245,51-1,39 Ft-0,83 Ft-1,23 Ft Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 08.04.) Vételi Eladási | Budapest Bank 263,84 280,16 CIB Bank 261,18 282,94 Citibank 260,57 282,29 Erste Bank 264,09 279,31 FHB Bank 263,82 279,58 K&H Bank 265,48 280,78 MKB Bank 266,26 279,92 OTP Bank 265,49 279,11 Raiffeisen Bank 266,70 278,70 Titokban tartott tb-adósok járulék Az adóhatóság kutat, az állam az egyik zsebéből a másikba teszi a pénzt Az Egészségbiztosítási Alap bevételeinek megoszlása (százalék) járulékbevételek és hozzájárulások központi költségvetési hozzájárulások egyéb bevételek * Előzetes tény. 2005 2006 2007 VGORAFIKA Miközben 120 milliárd forintot von ki a kormány az egészségbiztosító költségvetéséből, titok övezi a közel 105 milliárdos járulékkal tartozók körét. Bár hat év alatt megduplázódott az állam hozzájárulása az egészségügy működéséhez, mégis eladósodott az ágazat, elkerülhetetlen a gyógyítási alapcsomag meghatározása. Nógrádi Tóth Erzsébet Közel 105 milliárd forint az Egészségbiztosítási Alap (EA) járulékának kinnlevősége, de az adózás rendjéről szóló törvény nem teszi lehetővé a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV), hogy közzétegye az adósok listáját. Ezt a választ kaptuk a NAV sajtóosztályától a tartozás eredetét firtató kérdésünkre. Ez Rolek Ferencet, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnökét is meglepte. Annál inkább, mert a jelentős összeggel tartozó adóhátralékosok listája mindenki számára elérhető a NAV honlapján; ugyanígy kellene eljárni a járuléknál is, hiszen mindkettő közpénz - mondta a Világgazdaságnak. Egyébként azt gyanítja, hogy a kétféle adóskör fedheti egymást. Ez a véleménye a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnökének is. Csiba Gábor úgy fogalmazott: a nyilvánosság növelhetné a járulékfizetési hajlandóságot, amire nagy szükségük lenne az EA- ból gazdálkodó kórházaknak, szakrendelőknek. Jól szemlélteti a június végén összegzett, egészen pontosan 104,5 milliárd forintos járulékkinnlevőség értékét, ha a Széli Kálmán-tervben előírt egészség- ügyi lefaragáshoz viszonyítjuk: e szerint az évi 300 milliárd forintos gyógyszerkasszából 2013-ra 120 milliárdot kell megtakarítani. Vagyis közel egyévnyi spórolás összegét fedezné a kinnlevőség. A NAV munkatársainak kiemelt feladata a járuléktartozások beszedése és csökkentése - mondták lapunknak. Informatikai rendszerük segítségével tervszerű ütemben válogatják az adófolyószámlákról a hátralékos adózókat, s a hatályos törvények eszközeit felhasználva megkísérlik a behajtást. Élnek az inkasszóval (a tartozást az adózó bankszámlájától hatósági átutalási megbízással leemelik), letiltják a foglalkoztatásból származó jövedelmeket, lefoglalják és árverésen értékesítik az adózó tulajdonában lévő ingó és ingatlan vagyont. Amúgy az EA idei, 1385,3 milliárd forintos bevételi előirányzatának 48 százaléka származhat a járulékokból, hasonló arányban egészíti azt ki az állami költségvetés, s némi egyéb bevétele van még az alapnak. Ez az arány 2006-ban még 24:76 százalék volt a járulékbe2008 2009 2010* vételek javára - hívta fel a figyelmet Boncz Imre, a Pécsi Tudományegyetem egészségbiztosítási és egészségpolitikai tanszékének vezetője. Öt év alatt ugyanis 24-ről 8 százalékra esett vissza az egészségbiztosítási járulék mértéke. Ebből is érzékelhető, hogy a gazdaság- és egészségpolitika konfliktusából az előző került ki győztesen, azzal a hivatkozással, hogy a béreket terhelő járulékok csökkentése serkentőleg hat majd a vállalkozásokra és a foglalkoztatásra. A pénzügyi-gazdasági válság ugyan keresztülhúzta e számításokat, de a kormány döntését a munkáltatók is támogatták - állítja Rolek Ferenc. Hosszú tá2011** ** Előirányzat. Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium von ugyanis csak a béreket terhelő járulékok és adók további csökkentésével növelhető a versenyképesség és bővíthető a foglalkoztatás. Szerinte az Egészségbiztosítási Alap egyensúlyát nemcsak a bevételek átrendeződése, hanem az egészségügyi költségek drasztikus növekedése is befolyásolja, amiből adódik a kérdés: hogyan finanszírozható a gyógyintézményrendszer? A költségnövekedést az innovatív technológiák, az új és drága orvosságok berobbanása, valamint a lakosság idősödéséhez társuló ellátási igény bővülése idézi elő, ám ez utóbbi a járulék- fizetők számának csökkenésével is jár. Ezért is kell megreformálni az egészségügy finanszírozását, de többletpénz is kell a rendszerbe - erősíti meg Csiba Gábor. Forrást is javasol: a biztosíEgészségbiztosítási járulék-kinnlevőség Év Mrd Ft ■ 2010. Június 30. 101,4 2010. december 31. 101,0 2011. június 30. 104,5 FORRÁS: NAV tó pénzalapját a különféle egészségre ártalmas élelmiszerek, italok, cigarettatermékek fogyasztói adójának becsatornázásával növelhetnék. Végül is nincs másról szó, csak arról, hogy az állam az egyik zsebéből a másikba teszi a pénzt - mondja. Hogy ez esetben nem sérül-e a biztosítási elv? Boncz Imre szerint nem. Akkor sem kell feladni a szolidaritás elvén nyugvó biztosítási rendszert, ha a jövőben az Egészségbiztosítási Alapban a járulékbevételek terhére még tovább nő a költségvetési arány. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárra akkor is szükség lesz. Amúgy a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy olcsóbban működtethető az állami rendszer a tisztán biztosítási alapúnál, a több-biztosítási rendszer pedig kétszer annyiba kerül, mint ahol egy finanszírozza az egészségügyet - avat be a bíztosítástudomány világába a szakember. Adódik a kérdés: milyen ellátási csomagra számíthatnának a betegek az adóalapú rendszerben? Azzal mindenki egyetért, hogy a mai gyógyintézmény- rendszert és a ma járó ellátásokat az egészségbiztosító jelenlegi forrásából nem lehet finanszírozni - véli Boncz Imre. Azért sem, mert annak ellenére, hogy nincs meghatározva az ellátási alapcsomag, elvileg mindenkinek a legmagasabb szintű ellátás jár, ezért alakulnak ki a hosszú várólisták, adósodnak el a kórházak - teszi hozzá Csiba Gábor. Ezért ő feltételekhez, például a különféle térítésmentesen igényelhető szűrővizsgálatokon való részvételhez kötné az alapcsomag igénybevételét, így számos betegséget megelőzhetnének, az időben felismert kórok gyógyítása pedig olcsóbb lenne. A csomag összeállítása az OEP és a szaktárca feladata, ám a döntés, csakúgy, mint az Egészségbiztosítási Alap forrás- allokációja, a kormány kompetenciája. ■ A mai gyógyin- tézményrend- szert és az ellátásokat a jelenlegi forrásokból nem lehet finanszírozni. Elszámolhatták egyes kasszák a reálhozamot Vizsgálják a települések hiteltörlesztését bankszövetség Minden önkormányzatnak le kell ülnie a saját bankjával A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) arra kötelezett négy magánnyugdíjpénztárat, hogy számítsák újra a tagi kifizetéseket az állami rendszerbe visszalépett pénztártagok egy szűk körénél. így az Allianz Önkéntes és Magánnyugdíjpénztárnak, a Budapest Magánnyugdíjpénztárnak, az ING Önkéntes és Magánnyugdíjpénztárnak, valamint az OTP Magánnyugdíjpénztárnak 15 napon belül újra kell számolni a kifizetések összegét azoknál a volt tagjainál, akik korábban más pénztárakból léptek át, s onnan nyugdíjcélú megtakarítást hoztak át, ám róluk az átadó pénztárak a hozamgarantált tőke feletti összeg (reálhozam) számításához annak idején nulla forint tagdíjról, tagdíj-kiegészítésről szolgáltattak információt. A négy kassza által alkalmazott számítási módszer ugyanis az átlépett tagok e meghatározott körénél pontatlan volt, és nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak, így jelentős eltérés lehetett a kifizetendő reálhozamban. Ezért a felügyelet e pénztárak érintett tagjai esetében kifizetési tilalmat rendelt el. Az előírt ismételt számítás mindössze mintegy 1500 fő volt pénztártagot érint. A PSZÁF haladéktalanul feloldja a kifizetési tilalmat, ha helyesek a számítások, és azokat be is nyújtották. ■ „A Magyar Bankszövetség már hónapokkal ezelőtt létrehozott egy munkacsoportot, hogy vizsgálja meg az önkormányzati hitelek kérdését, és a testület rövidesen beszámol a munkájáról" - nyilatkozta a közrádiónak tegnap a-bankszövetség főtitkára. Kovács Levente szerint elméleti lehetőség, hogy az önkormányzati hitelek tőketörlesztésének elkezdését egy évvel elhalasszák, de van más lehetőség is. Gémesi György, a Magyar Ön- kormányzatok Szövetségének elnöke szerdán levélben fordult a miniszterelnökhöz, amelyben Orbán Viktor közbenjárását kérte a bankoknál, hogy a svájci frank árfolyamának megugrása Gémesi egy év halasztást kért miatt halasszák el egy évvel az önkormányzati hitelek tőketörlesztését. Kovács Levente kifejtette: az egyes önkormányzatok különféle problémákkal küzdenek, más és más az eladósodottságuk mértéke, ezért a megoldás módja sem lehet egységes. „Minden önkormányzatnak, amelynek problémája van, le kell ülnie tárgyalni a saját bankjával - hangoztatta a főtitkár. - Ha találnak megoldást, akkor nincs miről beszélni, ha viszont nem találnak, akkor érdemes közösségi problémakezelési elveket kidolgozni. A bankszövetség nyitott ezekre a megbeszélésekre.” ■ Kovács szerint van más lehetőség is *
