Új Néplap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 178-204. szám)

2011-08-05 / 182. szám

2011. AUGUSZTUS 5., PENTEK 7 GAZDASÁG Vizsgálat Lagarde ellen bűnrészesség és sikkasztás miatt Vizsgálatot rendelt el a francia köztársasági igazságügyi bíró­ság csütörtökön, hogy tisztázza Christine Lagarde, a Nemzetkö­zi Valutaalap jelenlegi főigazga­tója szerepét egy Bemard Tapie francia üzletembernek 2008- ban nyújtott nagy összegű kárta­lanítás ügyében. Az ügyészség szerint ugyanis Lagarde pénz­ügyminiszterként az államot megkárosítva részesítette előny­ben a francia üzletembert. Lagarde francia pénzügymi­niszter volt, amikor Bemard Tapie 2008-ban megegyezett az akkor még állami tulajdonú Crédit Lyonnais bankkal, amely­nek korábban eladta az Adidas sportszergyártó cégben lévő tulajdonrészét. A megegyezés szerint az állam 285 millió eurós kártérítést fizetett Tapie-nak. Lagarde ellen most hamisítás­ban való bűnrészesség és sik­kasztás ügyében indul vizsgálat, amely évekig is eltarthat. Az IMF elnöke tagadta, hogy bármilyen bűncselekményt követett volna el, amikor jóváhagyta a kártérí­tés kifizetését Tapie részére. ■ Barroso félti Spanyolországot és Olaszországot Az átmeneti európai finanszíro­zási forma, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) reform­jára, hitelkeretének növelésére szólította fel az euróövezet 17 tagállamát csütörtökön Jósé Manuel Barroso, az Európai Bi­zottság elnöke Brüsszelben. Barroso levelében az EFSF ele­meinek újraértékelését sürget­te, hogy az alap képes legyen gá­tat szabni a válság tovaterjedésé­nek az Olaszországhoz és Spa­nyolországhoz hasonló gazdasá­gokra. A bizottság elnöke újból hangsúlyozta annak szükséges­ségét, hogy a július 21-i meg­egyezés elemeit a kormányok mielőbb életbe léptessék. Az EFSF hitelkerete jelenleg 440 milliárd euró, ez többek sze­rint nem elég ahhoz, hogy haté­konyan lehessen használni az alapot. Barroso egy napja még azt mondta: nem kell aggódni, a két ország mindent megtesz a helyzet stabilizálásáért. ■ Jön a duális rendszer szakképzés Jobb munkaerő-piaci eredményeket várnak — A remények szerint nemcsak olcsóbb lesz az új képzési modell, de használható tudást is biztosít a tanulók számára Átmeneti jelleggel 28 szakma képzése indulhat meg a duális rendszerben szeptembertől. Az új kép­zést választó tanulók már az első évtől tanműhely­ben dolgoznak, három év múlva szakmát kapnak. Braunmüller Lajos A duális szakképzés szeptembe­ri indulásához szükség van arra, hogy a Nemzetgazdasági Mi­nisztérium (NGM) rendelet for­májában kihirdesse a szakmai és vizsgakövetelményeket, ez a hírek szerint napokon belül megtörténik. Az NGM ezzel kapcsolatban lapzártánkig nem válaszolt megkeresésünkre. „Szeretnénk, ha már jövő szeptemberre az új képzési rendszer válna elterjedtté, az idei átmeneti évben pedig arra számítunk, hogy országosan kö­rülbelül hétezer tanuló választja a duális szakképzést. így ők szeptembertől már tanműhely­ben is dolgoznak majd’’ - mond­ta el a Világgazdaságnak Szi­lágyi János. A Magyar Kereske­delmi és Iparkamara (MKIK) képzési igazgatója hozzátette: „Számukra a változás 50 száza­lékkal több gyakorlati órát és 17 évesen kézhez kapott szakmát jelent. A diákok egy része az ál­talános iskolából írás-olvasási, számolási nehézségekkel kerül ki, ám manuális, műszaki kész­ségeik gyakran jók. Számukra vonzó lehet, hogy nem az iskola­padba vannak kényszerítve, ha­nem egyből dolgozhatnak, ame­lyért ráadásul pénzt is kapnak és biztosítottá válnak.” Mivel a képzési idő lerövidül, az iskolák számára finanszíro­zás szempontjából nem kedvező az átalakulás. Míg az intézmé­nyek az eddigi rendszerben két plusz két évig, tehát összesen „az a szándék, hogy a szak­képzést közelítsük a munka világához, mindenképpen tá­mogatandó, de nincs biztosí­ték arra, hogy a hamar meg­szerzett szakmával a munka- vállaló hosszabb távon érvé­nyesül” - mondta lapunknak Békési Tamás. Az Európai Bi­zottság mellett működő szak­képzési szakértői bizottság tagja hozzátette: „A diákok­nak olyan alapképzésre lenne négy esztendeig kaptak állami normatívát diákjaik után, a duá­lis rendszerben ez három évre csökken, így bevételtől esnek el. Az iskolák ellenállása azonban megtörhet az őket fenntartó ön- kormányzatok akaratával szem­ben. A gyerekek után járó állami normatíva ugyanis csak az okta­tás költségeinek körülbelül 40- 45 százalékát fedezi, a többit az intézmény fenntartóinak kell áll­niuk. Márpedig náluk komoly könnyebbséget jelent, ha egy ta­nulót nem négy, csak három évig kell finanszírozni. így egyes önkormányzatok - mint például a győri, a debreceni vagy a kecs­szükségük, amelyre építve éle­tük során újabb ismereteket szerezhetnek meg, esetleg újabb szakmákat tanulhat­nak. Rövidebb távon minden­képpen jó az, hogy gyorsan, használható szakmát adunk a diákok kezébe, ám a megje­lelő alapképzés hiányában nem biztos, hogy kialakulnak azok a kompetenciák, ame­lyek a későbbi, folyamatos fej­lődéshez szükségesek. keméti - már most, az átmeneti évben sikerrel győzték meg a szülők egy részét, hogy gyerme­keiket az új rendszerű képzés­ben kezdjék el taníttatni. „Az átmenet biztosan nem lesz egyszerű, hiszen az oktatá­si intézményeket kedvezőtlenül fogja érinteni, hogy a diákok ke­vesebb ideig vesznek részt a képzésben, az ipar azonban megköveteli a váltást” - nyilatko­zott a lapunknak Kecskemét al­polgármestere. Szemereyné Pa­taki Klaudia hangsúlyozta, hogy a városban a Mercedes beruhá­zása előtt is volt élet. A korábbi tapasztalataik is azt mutatják, hogy az itt működő vállalatok­nak szükségük van a szakmun­kástanulókra. A cégeknél mű­ködtetett tanműhelyekben - pél­dául a Knorr-Bremse üzemében - dolgozó diákok esetében 70-80 százalékos szintet is elér a to­vábbfoglalkoztatás. A biztos munkahely ígérete, az ezzel járó többletjuttatások, így például a baleset-biztosítás, a munkaruha, az ösztöndíj vonzóvá teszik mindezt a tanulók számára. Az ipari vállalatoknál munkát vég­ző diákok a csúcstechnológiát használják, így egy részükből a helyi kisebb vállalkozások' is tudnak jó munkaerőt válogatni.” Képesek lesznek fejlődni? Segélyt kapott, milliókat költött AZ ADÓHATÓSÁG SzabolCS- Szatmár-Bereg megyei adó- igazgatósága egy új fehértói lakos vallomását várja, aki segélyt vett fel a helyi ön- kormányzattól, miközben tízmilliós összegekben köl­tekezett. A férfi tavaly két ingatlant vásárolt több mint 28 millió forintért. 2010 áprilisában még se­gélyt igényelt, mondván, hogy alkalmi munkákból származó jövedelme épp hogy elég a megélhetésére. Csaknem 870 millió a szociális konzultációra a kormány a szociális kon­zultáció pénzügyi fedezeté­nek biztosítása érdekében 867,9 millió forint átcsopor­tosítását rendelte el. A kon­zultáció eredményeit július 4-én ismertette Orbán Vik­tor kormányfő. A 8 millió kiküldött kérdőívből össze­sen 1,14 milliót küldtek vissza. Új híd épül Vásárosnaménynál A ROSSZ állapotú régi híd kiváltására új épül a Tiszán Vásárosnaménynál nettó 4,2 milliárd forintos költ­ségből - közölte tegnap Völner Pál, a Nemzeti Fej­lesztési Minisztérium inf­rastruktúráért felelős ál­lamtitkára. Az új átkelőt a tervek szerint jövőre adják át a forgalomnak. A kétsá­vos, nagy forgalomnak ki­tett régi Tisza-hidat 1949- ben helyezték forgalomba, állapota azóta leromlott. Völner: Gazdaságtalan a felújítás Átvállalja az állam a MÁV és a BKV tetemes adósságát kormányrendelet Módosítani kell a 2011-es költségvetést - Felülvizsgálják a PPP-beruházásokat is Átvállalja az állam a MÁV 300 milliárd és a BKV 78 milliárd fo­rintos adósságát - derül ki a Ma­gyar Közlöny csütörtöki számá­ban megjelent kormányrende­letből. Ebben a kabinet elrende­li a PPP-beruházások felülvizs­gálatát is azzal, hogy azok meg­szüntetésére, állami tulajdonba vételére 2011-ben kerüljön sor legfeljebb 200 milliárd forintos összeghatárig. A határozat szerint a nemzeti fejlesztési miniszternek és a nemzetgazdasági miniszternek kell meghatároznia a MÁV-cso- port, elsődlegesen a MÁV Zrt. és a MÁV Trakció Zrt., valamint a BKV Zrt. hitelviszonyon alapuló adóssága átvállalásának elveit, tartalmát és ütemezését azzal, hogy az átvállalás összege nem haladhatja meg a MÁV-csoport esetében a 300 milliárd, a BKV Zrt. esetében a 78 milliárd forintot. Az adósságátvállalás miatt módosul a 2011. évi költ­ségvetés. A nemzeti fejlesztési minisz­ter kormánynak készítendő elő­terjesztésének tartalmaznia kell a társaságok ésszerű alapokon nyugvó költséghatékony átalakí­tására, a nemzeti közlekedési irányító szervezet keretében el- j§ érhető legnagyobb megtakarító- 3 sára, a jelenleg fennálló díj- és I kedvezményrendszer átalakító- | sára, valamint az adósságállo- £ mány újratermelődésének elke­Ésszerű alapokra kell helyezni a MÁV költséghatékony átalakítását rülését biztosító működési mo­dellre vonatkozó javaslatot. A kormány a Széli Kálmán- tervben jelezte: rendezi a MÁV 300 milliárdos tartozását, és úgy szervezi át a vasúti közlekedést, hogy a nemzeti vasúttársaság önfenntartóvá válik, s tevékeny­sége megfelel majd egy „normá­lis” gazdasági társaság működé­si elveinek. A fejlesztési tárca de­cember 31-ig kapott határidőt a MÁV adósságrendezési tervé­nek kidolgozására. 2012. január elsejével alakul meg a Nemzeti Közlekedési Holding, és kezdő­dik meg a közösségi közlekedés szervezeti konszolidációja. A kormány szerint a köz- és magánszféra együttműködésé­ben megvalósuló (PPP) beruhá­zások állami tulajdonba vételi lehetőségének célszerűségi és hatékonysági szempontokon alapuló haladéktalan felülvizs­gálatára a közpénzek takarékos és átlátható felhasználásának előmozdítása érdekében van szükség. Az állami feladatellá­tás infrastrukturális feltételei­nek hosszú távú megteremté­se céljából a PPP-beruházá­sok megszüntetésére 2011-ben kerülhet sor legfeljebb 200 milliárd forint összeghatárig úgy, hogy a megszüntetés to­vábbi évekre vonatkozó kötele­zettségvállalást a létesítmény üzemeltetésén kívül nem je­lenthet. ■ »

Next

/
Thumbnails
Contents