Új Néplap, 2011. július (22. évfolyam, 152-177. szám)

2011-07-05 / 155. szám

12 \ MEGYEI TŰKOR ÚJ NÉPLAP - 2011. JÚLIUS KEDD Szolnokon hó()ít a graffiti, a MÁV legnagyobb sajnálatára A Szent Korona indulót ő jegyzi portré Márki Sándor több fúvószenekarban is aktív szerepet vállal A graffitivel legszennyezettebb vasúti területek a budapesti fej­pályaudvarok, továbbá Szolnok és Szeged. Ez derült ki azon a sajtótájékoztatón, amelyet a mi­nap a Keleti pályaudvaron tar­tottak. A vasútikocsl-tisztítási bemutatóra a MÁV 2011-es évre meghirdetett „Tisztán robog­junk!” kampánya keretében ke­rült sor, melyet a tisztább és gon- dozottabb vasúti környezet ki­alakítása és megóvása érdeké­ben hirdetett meg. A MÁV-Start Zrt. 2008-ban indította graffiti- mentesítési programját: minden évben legalább 20 százalékkal csökkenti a vonatokon megjele­nő külső és belső firkák mennyi­ségét. Azóta a vasúti járművek­ről több mint 210 ezer négyzet- méter festéket távolítottak el. En­nek költsége meghaladta a 330 millió forintot. További százmil­lió forintos nagyságrendű költ­ség évente a megtisztított kocsik védőlakkal átfestése, amely vé­delmet ad újabb festékszórás esetén. A vasúttársaság ősszel már egy másik helyszínen tart újabb kocsitisztítási bemutatót, talán épp Szolnokon... ■ Meglepetést okozott a réce az állatkertben Meglepetést okoztak a néhány hónappal ezelőtt a jászberényi ál­latkertbe került mandarin és ka- rolin récék az állatkert dolgozói­nak. Az történt, hogy a tojó man­darin réce minden gondoskodás ellenére elpusztult. Beletörődtek, hogy ettől a fajtól nem lesznek fi­ókák - írta a Jászberényzoo.hu. A napokban egy karolin récepár si­keresen kiköltötte a tojásait és 11 fióka jött elő a költőládából. Ám jobban megnézve a kicsi­ket kiderült, hogy a fiókák egy része mandarin réce. Valószínű­leg az történt, hogy a mandarin tojó még halála előtt fészket ra­kott és tojt, de a költést a karolin réce fejezte be. Kikelés előtt a fészket, illetve a fiókákat dróthá­lóval védték meg a tavon élő gó­lyák és pelikánok elől. jelenleg a récemama biztonságos helyen neveli a fiókáit. A család megerő­södés után kerül ismét vissza az állatkerti „nagy tóra”. ■ A fúvószenei berkekben ismert szolnoki Márki Sándor igazi alkotó szel­lem, még az utcán is új dallamokat fütyörész, amit hazaérve azonnal le­jegyez. Az ő keze és füle munkáját dicséri többek között Cegléd város, a Kunkapitány és a Szent Korona indulója is. Németh Gergő A muzikalitás már gyerekkora óta elkíséri Sándor mindennap­jait. Tízéves korában a karcagi Erkel Ferenc Zeneiskolában Fej­ér Sebestyén kürtművész vette a szárnyai alá. Később Budapestre ment, ahol a Zeneművészeti Tiszthelyettes-képző Szakközép- iskolát végezte el. Katonazenész­ként első állomáshelye Veszp­rém volt, majd saját kérésére át­helyezték Szolnokra, s az akkor még Kilián György nevét viselő Repülőtiszti Műszaki Főiskola zenekarában, a mostani Légierő Zenekar Szolnok elődjében - ahol jelenleg szólamvezető — kezdett zenélni. A rendszervál­táskor gondolt egyet és huszár­zenekart alapított két barátjával, Nagy Istvánnal és dr. Ágotái Ti­borral, mellyel az volt a céljuk, hogy az „átkosban” a szovjet túl­súly miatt háttérbe szorított ma­gyar indulók újra visszaszivá­rogjanak a köztudatba. A zene­kar huszadik esztendeje töretlen sikernek örvend. Nem csoda, hisz a tagok nemcsak az auten­tikus hangzásra, hanem a kiné­zetre is adnak: egy 1897-es min­tájú császári és királyi egyenru­hában jelennek meg számtalan hazai hagyományőrző, illetve külföldi rendezvényeken is. Sándor emellett a Ceglédi Fú­vószenekar másodkarmestere­ként is tevékenykedik, fúvós­zenét tanít Ceglédbercelen, ugyanitt ifjúsági zenekart ala­pított, maradék szabadide­jében pedig indulókat, fúvószenei műveket ír vagy éppen az első szimfóniáján dolgozik. — Az indulóimmal többnyire katonadalo­kat, vagy népdalokat dolgozok fel - mesélte Sándor. - Nem véletle­nül, ugyanis nagyon ke­vesen ismerik ezeket, még a ka­tonatársaim közül is. Több ilyet is írtam, jómagam jegyzem pél­dául Cegléd város hivatalos in­dulóját „Éljen a Nemzet” cím­mel, a Fesztiválfanfárt, ami 2006 óta a szolnoki katonazenekari fesztiválnak a nyitószáma, illet­ve a kunok betelepülésének 730. évfordulóján, Kisújszálláson a Horváth-tanyán bemutatott Kun­kapitány indulót. Kétségtelenül a legnagyobb sikert aratott mű­vem a Szent Korona induló. En­nek a története még ott kezdő­dött, hogy 2009-ben Fróna Imre őrnagy, az őrzést végző Köztár­sasági Őrezred koronaőreinek akkori parancsnoka olyan em­bert keresett, aki megírná az in­dulót. Ez egy nagyon speciális feladat, páran próbálkoztak is vele, de mindenki visszalépett. Én is elküldtem a zenémet, és nagyon megtetszett a parancs­noknak. Az indulót San Marco D’alunzio nevű kis szicíliai falu­ban, egy hegytetőn lévő kolos­torban írtam, éppen akkor ven­dégszereplésen voltunk a Ceglé­di Fúvószenekarral és itt száll­tunk meg. Ez nem egy klasszi­kus induló abban az értelemben, hogy Szent László zsolozsmájá­nak zenéjét írtam át koráinak, és az szól benne az elején. A megszokottnál lassabb tempót kellett használni, mégis feszes dob szól alatta - mondta. Az ősbemutató a Stefánia-pa- lotában volt, 2010. február 28- án. A koronaőrség jelenlegi pa­rancsnokának, Kun Szabó Ist­ván ezredesnek is megtetszett az induló, s amikor idén április­ban a Szent Korona őrsége letet­te az esküjét a Parlament kupo­latermében, személyesen is meghívták a szer­vo*--------- zőt. Sándor el­mo ndta, legsze- mélyesebb műve egy, sa­ját történeten alapuló alkotá­Márki Sándor vezényel, zenét szerez, tanít. A képen az általa írt művek kottáit mutatja. sa, amit virágvasárnap adtak elő a Ceglédi Református Temp­lomban. A szülei tragikus körül­mények között, korán meghal­tak, az ő emlékükre írta a Szív hangjai, avagy Ima szüléimért című művét zenekarra és ve­gyes karra. — Közel kétezer ember volt ott. Amikor leintettem a darabot, s hátrafordultam, akkor láttam meg, hogy sokan sírnak. Ez egy programzene, egy törté­netet mesél el a születéstől a ha­lálig, a boldogságtól a szenvedé­sig. Első olyan darabom, ami nem induló volt, hanem egy másik stí­lus. Készülök több ilyennel is. Az első szimfóniám is most íródik „Elfeledett képek a magyar törté­nelemben” címmel, melyben Koppány és István által képviselt értékrendet ütköztetem zeneileg egymással - zárta szavait. Bevásárlás közben is komponál Márki Sándor a Szent Korona in­dulójára a leg­büszkébb, de a szívéhez legköze­lebb a szülei emlé­kére írt darab áll. Sándor külön kiemelte, hogy felesége segítsége nélkül nem tudna nyugodtan komponálni. — Mindent szinte Tünde visz a hátán itthon és én neki köszön­hetem azt, hogy egyáltalán al­kothatok. Utóbbi a legváratla­nabb helyzetben is megtörtén­het Volt, hogy bevásárolni vol­tunk, s miután felértünk a la­kásba, egyből ültem le kompo­nálni', percekkel később már azt se tudtam, hogy voltunk a bolt­ban. Köszönetét kell monda­nom a Légierő Zenekar vala­mennyi tagjának a sok szakmai segítségért, mellyel nagyban hozzájárulnak egyéni szakmai sikereimhez: mely jól mutatja, csapat nélkül nincs igazi siker! Amikor gondolni kell a betegségre a leggyakoribb tünetek a kö­vetkezők: vashiányos állapot, gyakori haj- és körömtorede- zés, hajhullás, fejfájás, menst­ruációs rendellenességek, meddőség, csontritkulás, csonttörések, fogzománc-rend- ellenességek, izomgyengeség, reumás betegségek, idegrend­szeri tünetek, depresszió, pajzsmirigy-betegségek, I. típu­sú cukorbetegség. Sokszor megterhelés (terhesség, szülés, szoptatás), máskor nagyobb betegség teszi felismerhetővé a coeliákiát. Sokan nem is tudják magukról, hogy lisztérzéke­nyek — mondja az egyesület elnö­ke, Pusztai János Sokan nem is tudják, hogy esetleg lisztérzékenyek egészségügy Szolnokon volt a legtöbb beteg, ugyanakkor Tiszafüreden egyetlen egy sem A lisztérzékenységről még ma is igen keveset tudunk, pedig több embert érint, mint gondolnánk. Felismeréséhez nem szüksége­sek hosszadalmas vizsgálatok, egyszerű otthoni gyorsteszttel kiszűrhető.- A lisztérzékenység (coeliá- kia) az egész szervezetet érintő autoimmun betegség, melyet a kalászos gabonafélékben lévő sikér (glutén) fogyasztása vált ki és tart fenn bizonyos geneti­kai adottságú emberekben - hangsúlyozza Pusztai lános, a lisztérzékenyek szolnoki egye­sületének elnöke. - Leggyak­rabban 1-5 éves kor között je­lentkeznek a tünetek - amikor az étrendbe bekerül a glutén -, de kezdődhetnek bármely élet­korban, akár időseknél is. A fel­ismerését nehezíti, hogy lap- pangási időszak akár hónapo­kig, évekig is eltarthat, míg má­soknál már az első fogyasztás után hasmenés, hányinger, há­nyás, étvágycsökkenés, akut al­lergiás reakció léphet fel. A legtöbb beteg inkább egyéb tünetek miatt kerül orvoshoz, épp ezért a diagnózis felállítá­sa nem egyszerű. Sok esetben egészen felnőtt korig rejtve ma­rad a lisztérzékenység. Nép­egészségügyi jelentősége ép­pen ebben rejlik, hiszen a fel nem ismert vagy nem megfelelő­en kezelt lisztérzékenység leg­fontosabb hosszú távú szövőd­ményének ma a további autoim­mun betegségek kialakulásának veszélye tűnik. Európában először lász-Nagy- kun-Szolnok megyében történt egy adott korosztály szűrővizs­gálata 2005-ben. A célcsoport a hatéves korosztály volt. Ebből az derült ki, hogy megyénkben a legtöbb lisztérzékeny gyermek Szolnokon és környékén él, pél­dául Tiszafüred térségében vi­szont egyetlen esetben sem for­dult elő. Az azóta eltelt években ezeket a szűréseket kiterjesztették az or­szág jó néhány más városára is, így egyre több területen ismerik fel ezt a rejtőzködő be­tegséget.

Next

/
Thumbnails
Contents