Új Néplap, 2011. június (22. évfolyam, 127-151. szám)

2011-06-24 / 146. szám

12 MENEDZSEROLDAL ÚJ NÉPLAP - 2011. JÚNIUS 24., PÉNTEK Nagyobb adatvédelemre vágynak az európaiak Az európaiak háromnegye­de elfogadja, hogy személyes adataink felfedése az inter­neten immár hozzátartozik mindennapi életünkhöz, ám aggályosnak tartja, ahogyan egyes keresőprogramok és közösségi oldalak a meg­adott információkkal bán­nak, derül ki az Európai Bi zottság által közzétett leg­újabb felmérésből - számol be az ITcafe.hu. Az Unió la­kosságának 62 százaléka csupán a minimálisan szük­séges információkat adja meg a weboldalakon, miköz­ben 75 százalékuk tartja fontosnak, hogy a személyes adatait bármikor törölhesse a rendszerből. Az EU adatvédelmi szabá­lyainak alapelve értelmében a személyes adatok feldolgo­zása csak abban az esetben lehetséges, ha ahhoz az alany előzőleg a beleegyezését adta. A személyes információk ezt követően nem adhatók to­vább az érintett jóváhagyása nélkül, és a vállalkozások ki- i zárólag arra a célra használ­hatják fel azokat, amelyre a hozzájá­rulás kiterjed. Mozdulatokkal vezérelhető a Nokia N9 A Nokia bemutatta legújabb okostelefonját, az N9-et. A te­lefon érdekessége, hogy egy­általán nincsenek rajta gom­bok, az érintőképernyőn vég­zett ujjmozdulatokkal lehet vezérelni. Az N9 3,9 hüvely­kes AMOLED kijelzőt kapott; 16, illetve 64 gigabájtos vál­tozatban hozzák majd forga­lomba. Nyolc megapixeles kamerájával HD videókat is tud készíteni, és természete­sen van benne Bluetooth, wifi, GPS Méretei 116,45 x 61,2 x 12,1 mm. A 135 gram­mos telefon processzora 1 gi­gahertzes ARM, akkumulá­tora 4,5 óra videózást, 50 óra zenehallgatást és 11 óra be­szélgetést tesz lehetővé. ■ Megszakítanák az adósságláncot LEHETŐSÉG A követeléseket és a tartozásokat veti össze a több országban bevezetendő rendszer Mikor javulhat a fizetési morál? FERENCZi SÁNDOR, a tiSZOß­redi Tüzéjytelep igazgatója:-A körbetartozások rákfené­je a tőkehiány. Különösen igaz ez az építőiparban. A kivitelezők gyakran megfele­lő anyagi háttér nélkül vál­lalnak el egy-egy beruházást. Talán az lehetne a megol­dás, hogy szakaszolnák a beruházásokat és ha egy rész elkészült, azt kifizetnék, így hamarabb pénzhez jut­hatnának az alvállalkozók, az építőanyag-forgalmazók. Másik gyakori gond, hogy olyan áron vállalnak el munkát, melyen az megold­hatatlan. így szinte kódolva van, hogy valaki nem lesz ki­fizetve. Ennek úgy lehetne elejét venni, hogy aki nem valós árral kalkulál, az ne is nyerhesse meg a munkát. KORNYIK Kálmán, a Komyik ajtóablak szaküzlet tulajdo­nosa : - A fejekben kell válto­zást elérni, tisztaságot terem­teni. Ezt azonban a nem fize­tőkkel szemben erőteljesebb fellépést lehetővé tevő törvé­nyekkel lehet elérni. Ha egy vállalkozásnak jogos követe­lése van, akkor azt azonnal tudja érvényesíteni, és ne hó­napokba, évekbe teljen, míg hozzájut a pénzéhez. Ma ugyanakkor sokszor az­zal húzzák a fizetési időt, hogy nem végezte jól a mun­kát a vállalkozó, nem volt megfelelő a teljesítés. Ilyen esetek is gyorsabban megol­dódhatnának, ha a kama­rák megfelelő jogosítványo­kat kapnak. Ezermilliárd forint — eny- nyire tehető a lánc- és körbetartozások összege hazánkban. Mindez leg­inkább a sor végén álló kisvállalkozásokat sújtja. Az elmúlt időszakban ugyan uniós szinten is történtek intézkedések a lánctartozások megféke­zésére, ám igazi előrelé­pés nem hoztak. Talán egy új rendszer bevezeté­se segíthet. Teleki József Európa-szerte probléma, hogy a számlákat egyre később fizetik ki, több tízezer vállalkozás megy emiatt csődbe. Egy felmérés sze­rint az unióban tavaly a számlák 70 százalékát késedelmesen fi­zették ki, 2 százalékát egyálta­lán nem egyenlítették ki, csak a számlák 28 százalékát rendez­ték időben. A lejárt tartozások tavaly 1900 milliárd eurót tet­tek ki, ebből 1100 milliárd euró a kis- és középvállalkozói kört érintette. A magyarországi mintegy ezermilliárd forintos lánc- és körbetartozásból 400- 400 milliárd forint az építőipar­ban és a szolgáltatásban, 200 milliárd forint a kereskedelem­ben áll fenn. A nemfizetések mellett a kés­ve fizetések is komoly gondot okozhatnak egy vállalkozásnak. A szakértők szerint a jelenség hátterében az áll, hogy banki hi­telek helyett inkább „szállítói hi­teleket” vesznek igénybe a vál­lalkozók mindaddig, amíg nem látják a gazdasági fellendülést. A nemfizetések ellen sok cég a fizetési határidők rövidítésével próbál védekezni. A hosszú fize­tési határidők és a nemfizetések aránya között egyáltalán nin­csen összefüggés, azaz önmagá­ban a rövid fizetési határidő vál­lalása nem garancia a partner megbízhatóságára. Több országban már működik az a tartozáskiegyenlítő rend­szer, melyet uniós támogatással Magyarországon, Romániában, Szlovákiában, Olaszországban, Németországban és Csehor­szágban egyszerre vezetnek be a közeljövőben. A HONEM rend­szert az amerikai P2P Money dolgozta ki. A lényege, hogy a vállalkozások elismert, de ki nem fizetett követeléseiket rög­zíteni tudják egy interne ss rendszerben, mely aztán kap­csolatot keres a számlák között, azaz összevezeti a tartozásokat, valamint követeléseket, így a lánctartozás enyhülhet. Mindezzel pénzügyi teljesítés nélkül rendezhető a tartozás. A rendszerbe a még le nem járt számlákat is be lehet vinni, va­lamint felszámolás és csődeljá­rás alatt is használható. Minden ügyfél csak saját számláit és kapcsolatait követheti majd nyo­mon, versenytársai nem szerez­hetnek tudomást tartozásairól, fizetésképtelenségéről. A rend­szer használatáért előzetesen nem kell fizetni, csak a tényle­ges kompenzáció után egy szá­zalékos díjat. A rendszer hatékonyságát ezer valódi számla feldolgozásá­val tesztelték a közelmúltban. Az eredmények szerint a lejárt tartozások hetven-nyolcvan szá­zaléka felszámolható volt. Mind­ehhez persze szükség volna ar­ra is, hogy az állami szféra is csatlakozzon a rendszerhez. A lánctartozásoknak ugyanis az állam és az önkormányzatok is részesei. A tartozásokkal az egyik leginkább sújtott építő­iparban, 400 milliárdos adósság majdnem tíz százaléka szárad az állam lelkén. Gyorsabban elindítható a végrehajtás A VÁLLALATOK jogos pénzügyi követelésük behajtására több­féle módszerrel élhetnek. A vi­szonylag még barátságosnak tekinthető fizetési felszólításo­kat jogi lépések követhetik, így például a felszámolás elin­dítása. Egy ilyen eljárás átla­gosan több mint két esztendőt vesz igénybe, a hitelezők pedig legfeljebb csekélyke megtérü­lésre számíthatnak. a fizetési meghagyás a má­sik lehetőség, melynek szabá­lyai tavaly változtak meg. Az a bíróságok helyett a közjeg) zők intézik, elektronikus úto így néhány hónap alatt is he zá lehet jutni a jogos követe­léshez. A fizetési meghagyás nem peres eljárás, amelyben a közjegyző a jogosult egyol­dalú kérelmére az adóst a le járt követelés teljesítésére hn ja fel. A közjegyzői határozat jogerőre emelkedésekor a vé't rehajtás elrendelését lehet ki relmezni. Az építőipar a lánctartozásokkal az egyik leginkább érintett ágazat. A legnehezebb helyzetben a sor végén álló kis cégek vannak. Képünk illusztráció. Nyolc hónap alatt nagyot változott a világ a menedzserrel mottó A jó döntés, a megoldás mindig benned van, csak elő kell csalogatn a egy jó üzleti edzőnek Miként annyi minden más jelen­ség, fogalom az üzleti világban, úgy a business coaching (ejtsd: biznisz kócsing) - magyar fordí­tásban üzleti edzés - is Ameriká­ból indult világhódító útjára. Ma már Magyarországon is egyre több cég, vállalkozás bíz meg „kó- csot”, üzleti edzőt, hogy az bizo­nyos döntési helyzetekben segít­sen a jó megoldások, a helyes út megtalálásában. A szolnoki Bo- zóki Mártát legutóbb a T. multi­nacionális cég kérte fel ilyen fel­adatra, egy harminc év körüli, frissen kinevezett, még tapaszta- laüan középvezetője, dr. V. mellé.- A fiatal hölgy korábban csu­pán operatív munkát végzett, ve­zetési tapasztalatai nem voltak. A dilemmája az volt, hogy mi­ként lehetne hatékonyabb a ren­delkezésre álló erőforrások ki­használása, az általa vezetett • csoport munkája. Első lépésként helyzetfeltárást végeztünk és fel­állítottuk a diagnózist. Kiderült: V. vezetőként még mindig na­gyon sok operatív munkát vé­gez, vezetői feladatokat alig lát el. A munkatársak passzívak, mindig magának kell új ötlete­ken gondolkodnia. Kiderült az is, hogy szinte alig van kapcso­lata a cégen belüli társosztályok­kal, illetve, hogy újabb ellenőrző riportokra lenne szükség a mun­kájukban. A három probléma, amelyik közül bármelyik meg­oldása növelhetné a munkája ha­tékonyságát. Melyik közülük a legfontosabb? A „kócs” fegyvertárában több mind 150 eszköz áll rendelke­zésre, hasonló döntési helyzetek esetére. Az ő feladata kiválaszta­ni közülük az adott problémára a leghatékonyabbakat. V. végül úgy döntött, hogy a saját beosztottainak motiválását szeretné leginkább javítani. De mindezt hogyan? — jött a követ­kező kérdés. Milyen módon le­het vajon a munkatársakat haté­konyan bevonni a munkába, mi­képpen lehet kreativitásra ösztö­nözni őket?- Őrült „ötletelésbe” kezdtünk az ügyféllel, míg végül ő maga jött rá: rendszeresen találkoznia és Bozóki Márta: A „kócs" segít a j döntések megtalálásában beszélnie kell a saját beosztottai­val ahhoz, hogy aktivizálja és be­vonja őket. Ez a felismerése külö­nösen fontos volt. Szembesült ugyanis azzal, hogy a teremben, ahol mindannyian dolgoznak, a napi feladatok elvégzése közben csak minimális volt a kommuni­káció. A rutinmunkát elvégezték, de egyébként fásultság és érdek­telenség jellemezte a csapatot. V. elhatározta: bevezeti a rendsze­res, célirányos munkamegbeszé­léseket. A megbeszélések napi­rendjéhez bárki javasolhat témát, helyileg pedig átmennek egy má­sik tárgyalóba, esetleg egy külső helyszínt választanak. Az első ilyen munkamegbe­szélés után dr. V. lelkesen szá­molt be üzleti edzőjének: a be­osztottak aktívak voltak, öröm­mel vették az új kezdeménye­zést, és már az első alkalommal több érdekes ötletük, javaslatuk is volt. Az „edzéssorozat” végén a „kócs” és az ügyfél együtt ünne­pelte a cél elérését. Dr. V. a folya­mat kezdetén és végén egy tízes skálán értékelte önmagát, mint vezetőt: honnan indult és hol tart most a vezetői hatékonysá­gának fejlesztésében. A kezdet­kor négyesre, a lezáráskor pedig már kilencesre értékelte magát. Ez az öt fokozatnyi előrelépés lett a nyolchónapos közös munka - a coaching („kócsing”) - ered­ménye. ■

Next

/
Thumbnails
Contents