Új Néplap, 2011. június (22. évfolyam, 127-151. szám)

2011-06-21 / 143. szám

2011. JÚNIUS 21., KEDD MHHi TUDASTAR EGESZSEGKALAUZ NAPI SOROZAT 18/2. Agy • SZEM • Fül, orr, gége • Szív • Vérkeringés • Tüdő • Emésztés • Máj, epe • Vese és hólyag • Prosztata, pénisz, here • Méh, petefészek, mell • Immunrendszer • Vér • Bőr • Mozgásszervek • Rák • Hormonok • Fog rmi-ra-m Szürke hályog: gyengül a látás élessége keletkezése: A fénysugarak fókuszálását a szemlencse végzi, amely rostokból épül fel. Az öregedéssel, vagy be­tegség miatt a rostok rende­zett rétegződése megszűnik, ami a szemlencse homályát okozza. Ezt nevezzük „szür­kehályognak”. tünetei: Általában egy rosz- szabbodó homályos látás tapasztalható és gyakori szemkáprázat erős nap­fényben, s éjszaka. A látás- élesség jelentősen lecsök­ken normális fényben is. A látás elvesztése is bekövet­kezhet súlyosabb esetben. kezelés: Többnyire ambu­lánsán és helyi érzéstelení­téssel végzett műtétettel. Egy átlátszó műanyag len­csét helyeznek be a régi helyére. így a hibás látást korrigálni lehet. Kancsalság - kettős látás keletkezés: A csecsemők­nél fellépő kancsalság ve­szélytelen, ekkor a két szem mozgása még nem össze­hangolt. Ha azonban az egyik szem állandóan eltá­volodik, akkor ez hibás fénytörést, a központi ideg- rendszer zavarait, és szem- betegségeket okozhat. Fel­nőtteknél hirtelen fellépő kancsalságot okozhat egy szemizom bénulás vagy egy eddig rejtett kancsalság is. tünetek: Megkülönbözte­tünk összetérő, széttérő, fel­felé térő kancsalságot. A szemek nem azonos irány­ba néznek, kettős látás jön létre. Gyerekeknél elnyom­ja az agy a kancsal szem lá­tásbenyomását, így a szem gyenge látásúvá válik. kezelés: A kancsalság szö­gét gyakran csökkenti a szemüveg. Gyerekeknél a gyengébben látó szemet edzik, azáltal, hogy a job­ban látó szemet letakarják. Van, amikor operáció szük­séges a korrekcióhoz. Ha begyullad a kötőhártya keletkezése: cseppfertőzés- sel terjed, olykor levegő út­ján. Okozói vírusok vagy baktériumok, de az allergia, a por és a légkondicionáló is kiválthatja. Kiválthatja erős fény vagy állandó dör­zsölés is, vagy a szemcsep- pekkel szembeni reakció. tünetei: a szem kivörösödé- se, a kötőhártya duzzanata, vizenyős vagy gennyes vá­ladék. Ritkán látásromlás lép fel. Gyakran csak az egyik oldalon jelentkezik, olykor mindkettőn. kezelése: Szemcseppeket és -kenőcsöket alkalmaz­nak, többnyire antibiotiku­mos formában, kortizon tartalmú cseppekkel kom­binálva. A kiegészítő keze­lésként alkalmazott mester­séges könny gyakran hasz­nos. Kamillás borogatás, al­lergiás reakciókat okozhat. A látás mint a teremtés csodája a szem Összegyűjti a lencse a fénynyalábokat, és kép keletkezik az ideghártyán szemizom kötőhártya felső szemhéj sugártest szaruhártya szivárványhártya (írisz) lencse pupilla elülső kamra szivárványhártya (írisz) nunilla alsó szemhéj Az emberi szem a terem­tés csodája. Megértéséhez a fizika legfontosabb kérdéseit kell körbejárni. Meglepő, hogy műkö­désében milyen sok izom játszik fontos szerepet. Europress Én látok valamit, amit ön nem lát, legalábbis nem pontosan ugyanúgy, mivel nem ugyan­azok a fénysugarak esnek be a szemünkbe. Egy székről alko­tott kép például, amit ketten néznek egy szobában, nem a lá­tószög miatt különbözik, hanem a minimálisan eltérő észlelés következtében. EGYÁLTALÁN, Ml AZ A LÁTÁS? Nem más, mint a szembe beeső fény­sugarak, amelyek a fényérzé­keny receptorokat és idegeket gerjesztik, melyek jeleket külde­nek az agyba. A fénysugarak számára a szembe nyíló kombi­nált felépítésű bejáratot a pupil­la és a lencse jelenti. A finom fel­építésű lencse, jobb esetben egy életen át, megdöbbentő felada­tokat lát el anélkül, hogy tudo­másunk lenne róla. Összegyűj­ti a fénynyalábokat, melynek következtében a környezetről alkotott világos kép keletkezik a szem hátsó falán elhelyezkedő ideghártyán. Logikus, hogy az élet során minél nagyobb mér­tékben válik zavarossá a lencse, annál több probléma lép fel. Az optika valójában nem más, mint fizika. Az ideghártya egy nagyon fi­nom fényérzékeny receptorok­ból és vékony idegsejtekből álló réteg, amely a fény által keltett benyomást továbbítja az agyba. ■ Ennek köszönhetően egy élesen körülhatárolt színérzékeléssel rendelkezünk, és nem járunk úgy, mint Salome fátyoltáncá­nak nézői. Rendkívül érzékeny fotoreceptorokról van itt szó. Feladatuk a bejövő kémiai és fi­zikai ingereket az idegrendszer számára lefordítani, érthetővé tenni és továbbítani. Ezek a fotoreceptorok tehát a vékony idegrostokon keresztül jeleket küldenek a látóideg szá­mára, ami a szem hátsó falától az agyba vezet. Ezelőtt azonban az ideghártya idegsejtjei még a be­jövő képeknél egy rendkívül ki­finomult optimalizálási progra­mot futtatnak le. Korrigálják pél­dául a kép kontrasztját, a színe­ket ragyogóbbá alakítják. A tele­vízióval ellentétben a szem ese­tében soha nem létezett fekete­fehér verzió. Az agy egyes részei fogadják és feldolgozzák ezeket a jeleket, így abban a csodálatra méltó helyzetbe kerülünk, hogy láthatjuk a képeket. A kép egy érzés, aminek ter­mészetesen köze van az agy ál­tal tárolt emlékekhez is. Éle­tünk során számtalan széket láttunk már, így ebből ki tu­dunk indulni, mikor az új fény­ingerekből arra következte­tünk, hogy egy széket látunk. Ha az említett szék egy nyug­ágy lenne, ami a júliusi vakító napfényben a tengerparton.áll, nagyon hasznos lehet szá­munkra, hogy a széket leképe­ző fénysugarak máshogy esnek a szembe, mintha egy jégkuny­hó előkertjében álló széké len­ne Grönlandon 2 óra 35 perc­kor egy téli este. A szemnek a nagyon erős és a nagyon gyen­ge fényhez is alkalmazkodnia kell. Ezt a feladatot vállalja ma­gára az írisz, a szivárványhár­tya. Pigmentációja meghatá­rozza szemünk színét, és köze­pén egy lyuk, a pupilla találha­tó. Ez utóbbi néhány nagyszerű izomból áll, amelyek segítségé­vel a pupilla mérete nőhet, vagy csökkenhet. így szabá­lyozza az írisz a lencsére beeső fény mértékét. Tehát a szemben is vannak izmok, amit igazán nem gondol­na az ember. Általában úgy hi­szik, hogy a szemben lévő egyetlen aktív izmok azok, amellyel szabályozzuk tekinte­tünk irányát. Micsoda tévedés! A lencsétől ugyanis hasonlóan finom izomrostok futnak a szemgolyó szilárd felszínéhez, ezek segítségével változtatható meg a lencse vastagsága. Ez azért szükséges, mert ennek se­gítségével válik élessé a retinán keletkező kép. ■ A szem megdöbbentően jó, belátásra minden­képpen: „És egyszerre, mintha pikkelyek estek volna le a szeméről, újra látott” (Apostolok Cselekedetei 9,18). Az ember azt szeretné, ha a bérelt nyugágy nemcsak közel­ről, hanem a szálloda erkélyé­ről is élesen látható lenne. A szemnek ez a fajta alkalmazko­dása részben önkéntelen, rész­ben akaratlagos, mindenesetre rendkívül dinamikus alkalmaz­kodása a szem fénytörő értéké­nek, amejyet a szakemberek ak- komodációnak neveznek (a la­tin accommodare szóból =? alkal­mazkodni). Mint ismeretes, az alkalmazkodás mértéke az élet­korral folyamatosan csökken. A 23 mm átmérőjű szemgolyó mindig szép kerek formájú kell, hogy legyen, nem lehet rajta hor­padás. Ezért a szemgolyót egy tel­jesen átlátszó, kocsonyás tömeg alkotja, az üvegtest, mely szintén elősegíti a fénysugarak össze­gyűjtését. Azért, hogy a teremtés eme csodája zavartalanul működ­hessen, szükség van a védelmé­re. A legjobb megoldás erre a csont: a szemek a koponyacsont­ból képződött szemüregek mé­lyén jól beágyazódva helyezked­nek el. Egy további védelmet nyújt a szem külső, tömör fehér szövetből álló része, az ínhártya. Ez elől az átlátszó szaruhártyá­ban folytatódik, ami pedig a len­csét védi. A zöld hályogot sokáig nem is lehet észrevenni mi a glaukóma? Nem feltétlenül a megemelkedett belső szemnyomás felelős a betegségért Glaukóma, vagy „zöld hályog” a látóidegek egy krónikusan rosszabbodó megbetegedése, ami a látótér-károsodáshoz ve­zet, és vakságot okozhat. Koráb­ban a zöld hályog kialakulásá­ért a megemelke­dett belső szemnyo­mást tették felelő­ssé. Ma már ismert tény, hogy sok olyan páciensnek is glaukómája van, akinek a szemnyomás értéke a normális tartományon belül van. Glaukóma az egyik leggyakoribb kiváltó oka a vakságnak. Ml OKOZZA A GLAUKÓMÁT? A pon­tos okok nem ismertek. A leg­fontosabb tényező a túl magas szemnyomás. Az olyan betegek­nél, ahol látszólag normális a szemnyomás, azt feltételezik, hogy egyénileg ellenben túl nagy. Továbbá, a látóidegek kró­nikus, vérrel való ellátottsági za­varai is felelőssé tehetők a glau- kómáért. Egyéb koc­kázati tényezők kö­zé tartozik például, ha a családban már előfordult zöld há­lyog, erős a rövidlátás, túl ala­csony, túl magas vérnyomás. HOGYAN KELL KEZELNI? Ha a glaukómát a szemész diagnosz­tizálta, egy szemnyomás-csök- kentő kezelést alkalmaznak. Ez rendszerint szemcseppekkel tör­ténik. Ha ez nem segít, akkor egy glaukómaműtét csökkenthe­■ 40 éves kortól szűrővizsgálat­ra kell járni. Szemvizsgálaton: a korai felismeréssel sok baj elkerülhető, enyhíthető ti a szemnyomást. A kezeléssel meg lehet akadályozni, hogy a páciens megvakuljon, de a látás javulását nem lehet elérni. mit tehetek? A glaukómás be­teg hosszú ideig nem vesz észre semmit a betegségből. Csak ak­kor figyel fel rá, amikor a látás­romlás már szembeötlő. A korai felismerés érdekében szükséges a szemorvosnál a látóideg vizs­gálata és a szemnyomás méré­se. Egy látótérvizsgálat kimutat­ja, hogy vajon csökkent-e már a látótér. 40 éves kortól rendszere­sen szűrővizsgálatra kell járni. A glaukómás betegnek a szem ke­zelését minden nap el kell végez­nie, és rendszeresen fel kell ke­resnie a szemorvost. ■

Next

/
Thumbnails
Contents