Új Néplap, 2011. május (22. évfolyam, 101-126. szám)
2011-05-11 / 109. szám
12 ÚJ NÉPLAP — 2011. MÁJUS 11, SZERDA KÖRKÉP Pócs János országgyűlési képviselőnek, Jászapáti polgármesterének dedikál a szerző, Szentesi Zöldi László újságíró Könyv a rettegés napjairól monográfia Félszáz szolnoki polgár életét követelte a vörösterror Amikor családfánk kutatását végezzük, ne felejtsük el leírni, vagy elmenteni az adatok forrását - hangzott el tegnap a szolnoki Aba- Novák Kulturális Központban tartott Családkutató Klub programján. Ari Ilona, a mezőtúri Bodoki Fodor Helytörténeti Egyesület családkutató tagozatának vezetője a családkutatásban felhasználható külső forrásokról tájékoztatta a jelenlévőket. így az egri levéltárban lelhetőek fel az az előtti időszakra vonatkozó iratok. S, hogy mik is lehetnek a külső források? Anyakönyvek, családi irattárak, levéltárak, céhes nyilvántartások, helytörténeti munkák, életrajzok, stb. Aki Szolnok megyében élő őseit szeretné felkutatni, annak nem árt tudnia, hogy 1876-ig Heves és Kiilső-Szolnok vármegye központja Egér volt. A Családkutató Klubban még öt előadás lesz, abból kettő az anyakönyvekkel foglalkozik majd. ■ N. I. Vidékakadémia: újjáélesztenék az Alföld-programot A Magyar Vidékakadémia negyedik sorozata keretében május 12-én Martfűn rendezik meg „Az Alföld-program újjáélesztése” - vízgazdálkodási kihívások, tájgazdálkodási megoldások a Ti- sza-völgyben című tanácskozást. Az eseményen Kis Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium osztályvezetője a Nemzeti Vidékstratégiáról és a Tisza-völgy komplex térségi fejlesztési programról számol be, dr. Aradi Csaba címzetes egyetemi docens, a Hortobágyi Nemzeti Park nyugalmazott igazgatója pedig a tájléptékű gazdálkodás természeti értékeinek megőrzésében játszott szerepéről szól. A Tisza- völgy árvízvédelmi helyzetéről, hidrológiai sajátosságairól dr. Kovács Sándor, a Kötikövízig osztályvezetője tart előadást, dr. Hamar lózsef ökológus pedig a Tisza vízgyűjtőjét érintő nemzetközi együttműködés szükségességét és lehetőségét veszi górcső alá. Az előadássorozathoz helyszíni terepbejárás is kapcsolódik, amelyet dr. Tóth Albert, főiskolai tanár, tájökológus, tájkutató, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat elnökségi tagja vezet. ■ A napokban mutatta be a szolnoki megyeházán új könyvét Szentesi Zöldi László újságíró. A szolnoki vörösterrorról szóló, alapos kutatómunka után napvilágot látott kötet szerzőjét műve születésének körülményeiről, az egykori eseményekről kialakult véleményéről kérdeztük. Szathmáry István-A vörösterror szolnoki pusztításának mértékén kívül ösztö- nözte-e még Önt valami, hogy városunk történetének ezt a szeletét válassza könyve tárgyául?- Szolnoki születésű nagyapám, Bíró Dezső tavaly véletlenül előkerült naplófeljegyzései keltették fel érdeklődésemet a téma iránt. 1919-ben, tizennégy évesen élte át a vörösterrort, és értékes történeti feljegyzései nyomán kezdtem nyomozni: tényleg nem írtak még könyvet a félszáz szolnoki életet követelő gyilkosságsorozatról? Amikor szembesültem azzal, hogy nem, minden mást félretéve nekifogtam a munkának, és két hónap alatt meg is írtam a mo- I nográfiát.- Milyen kép alakult ki Önben az akkori események kulcsfiguráiról, Szamuelyröl és társairól? Mi sarkallhat egy embert olyan cselekedetekre, mint amit ez a társaság városunkban, de szerte az országban is elkövetett?- Szamuely kétségkívül szadista bűnöző volt, ahogyan munkatársai, a vele portyázó Leninijük is. Aberrációjuk egyszerre lélektani és társadalmi természetű. Egyfelől az 1918 előtti Magyarországon nem vitték semmire, hiszen akár értelmiségiek, akár matrózok vagy éppen zsebtolvajok voltak, teljesen észrevétlenek maradtak. Emiatt szüntelenül égett bennük a bosszúvágy a polgári társadalom ellen. Másfelől megismerkedtek a kommunizmus tanaival, és az 1918 végén már széles körben pusztító szovjet-orosz forradalmi terrort importálták a háború következményeitől egyébként is sújtott Magyarországra. Ma már vitán felül áll, hogy Kun és Szamuely szovjet ügynök volt, és a világforradalmat szolgálta budapesti állomáshelyén. Ugyanakkor, ami májusban Szolnokon történt, egyenes következménye volt a kommunizmus elméletének és gyakorlatának. Ne feledjük, hogy ahol ez az emberellenes ideológia megjelent; Churchill szavaival élve, „mint baci- lus a kémcsőben”, ott hamarosan hullahegyek tornyosultak. A kommunizmus eredendően gonosz, és magától értetődik, hogy csak a Szamuely- vagy Kun Bé- la-féle frusztrált, és ugyanakkor velejéig kegyetlen embereknek nyújtott támaszt és perverz hitet. — A vörös terrort követte a fehérterror. Az Ön véleménye szerint a két eseménysornak milyen közös és eltérő vonásai voltak?- Erkölcsi értelemben gyilkosság és gyilkosság között nincs különbség. Ugyanakkor a fehérterror kétségkívül válasz a vörösterrorra, és meg kell értenünk a bosszú természetrajzát. A régi Magyarország képviselői, katonák, polgárok, egyszerű emberek joggal érezték, hogy amíg ők a fronton vagy a hátországban védték a hazát, a polgári radikális, szociáldemokrata és kommunista felforgatok kiszolgáltatták Magyarországot az antantnak, és főszerepet játszottak az összeomlásban, majd a területvesztésben. Az erkölcsi érveknél azonban fontosabb, hogy amíg a fehérterror vélt és valódi történéseit alaposan a fejekbe verték a Kádárkorszakban, a vörösterror pontos rajzával mindmáig adós a magyar történettudomány.- A vörösterrornak vannak-e máig nyúló következményei, kihatásai napjaink közéletére? — Számtalan ilyet említhetnék, a legnyilvánvalóbb a zsidó-magyar együttélés kudarca. Hogy egyfelől az antiszemitizmus, másfelől a hagyományos nemzeti értékek megvetése ilyen mélyen gyökerezik a magyar társadalom mély rétegeiben, kétségkívül 1919 eredménye. Az a tény, hogy a népbiztosok kétharmada zsidó származású volt, a maga korában teljesen ellentétesen hatott a magyarság országigazgatásról vallott nézeteivel. Terrorakcióikkal Sza- muelyék csak rontottak a helyzeten, s ezért a Horthy-korszakban nem pusztán ideológiai, de faji jelzőt is kapott a Tanácsköztársaság. Tartok tőle, hogy 1944-gyel majd az ötvenes évekkel a társadalmi különállás csak mélyült, és a ki- beszéletlen történetek felszaporodtak a puha diktatúrában. Most itt állunk tanácstalanul, és a saját démonainkkal birkózunk. Én azonban hiszek abban, hogy a történelmet a tények alapján is be lehet mutatni, és ha könyvem elolvasása után a közönség is osztja majd álláspontomat, annak örülök a legjobban. Családkutatáskor mentsük el a megtalált adatok forrását Tv-notesz ' '■ VALKÓ Vége - de nem a világnak! Csak annak az úgynevezett Való-nak. Az élet megy tovább a maga útján, normális menetéből nem tudta kizökkenteni még az a 165 napos komédia sem, amely vasárnap este véget nehezen érő fináléval, igazán csak sztárokat megillető ünnepléssel fejeződött be éjszakába nyúlóan: kimerítő volt. Nem kell újra írni ezért a történelmet, s új időszámítás sem kezdődik véle, legfeljebb annak életében, aki jött - láttuk - és vitt végül is mindent. Valósággal mennybe ment, illetve menesztették, pedig inkább ördögi, mintsem angyali, amit művelt lakótársaival abban a kitalált villában. A „görög isten”, aki fel ugyan nem jutott az Olimposzra, de olyan fényűző lakásba költözhet, melyet még azok a mitológiai istenek is megirigyelnének. És beülhet nyeremény kocsijába, süttet- heti magát egzotikus távoli országban, és ő kapja a havi egymilliós apanázst is egy teljes esztendőn át. Bizony, mondom, ez a mostani Való Világ elsősorban róla szólott, ahogy az a döntőben a történtekből készült összeállításból is kiderült, s amelyből képet alkothattunk magunknak erről a velejéig manipulált világról. Elnéztem ezt a kissé pocakos, gúnárnyakú embert, Ale- koszt, s nem győztem csodálkozni: mit is esznek úgy rajta? Sima arcára írva nincs semmi, ilyetén nem is lehet róla leolvasni semmit. Titokzatos, akár egy szfinx! Mosolya? Nem fejez ki semmit, inkább csak elfedi érzéseit, ha vannak. És ravasz. Nos, az ilyen fajta embertől tartok én leginkább, mert számító, ámde kiszámíthatatlan. Elhangzott, hogy a villalakókról akár példát is vehetnénk. Netán a győztesről, akinek egyébként az utolsó napon vacsora után is csak azon jár az esze, kire is „menjen rá”, hogy kielégítse csajos étvágyát. Vagy tán a hiperaktív, heb- rencs Éváról, aki leköpé rútul lakótársát? Avagy Számlikáról? Inkább egyikükről sem. Bár manapság minden megtörténhet, még ez is. Letették az új sürgősségi alapkövét a Hetényiben Rákóczi Feri szerint jófejek a szolnokiak show Az ország egyik népszerű rádiós műsora Szolnokra látogatott Több mint fél milliárdos beruházásnak köszönhetően jövő tavaszra megvalósul az egykapus sürgősségi ellátás a megyei He- tényi Géza Kórházban. Az építkezés alapkövét kedden tette le ünnepélyes keretek között dr. Bene Ildikó főigazgató-főorvos, Varga Mihály államtitkár és Kovács Sándor, a megyei közgyűlés elnöke. A kórház sürgősségi osztálya jelenleg három különálló épületben - belgyógyászati, gyermek sürgősségi, illetve sebészeti - végzi tevékenységét. Az ellátás szintjei között nehézkes az együttműködés és az információáramlás. A sürgősségi beteg- ellátást azonban célszerű egy épületben megoldani. Az építkezés keretében kialakítják az egységes ügyeleti és sürgősségi ellátás feltételeit, így egy ellátási idő rövidül. A Sürgősségi Traumatológia Betegellátóhely bővítésével egységes, egy épülettömbben elhelyezkedő, sürgős beavatkozási igényt is biztosító szakmastruktúrákat és gyors diagnosztikai és terápiás laborokat magába foglaló ellátás valósul meg. Az épületegyüttes így már egykapus sürgősségi osztályként működhet. Mindezt kiegészíti az intézmény udvarán elhelyezkedő helikopter-leszállóhely, mely alkalmas lesz éjszakai leszállásra is. ■ Sz. Zs.- Egy ilyen helyszíni műsor mindig más, sokkal izgalmasabb, mint egy stúdióban ülni - kezdte Rákóczi Feri műsorvezető. - A stúdióban ülünk hárman, plusz a technikai munkatársak, de itt a közönséggel együtt készül a műsor. Láthatjuk azt, hogy amit csinálunk, jó, látjuk a visszajelzések. Itt nagyon jó volt a hangulat, mi is jól éreztük magunkat, amihez nagyban hozzájárult Zoli, aki üde színfoltja volt a műsornak. Ő talán nem is otthonról, hanem valamelyik kocsmából jött ide a Baross útra, hogy élőben hallgassa a műsort. Ezután találkozott Sebestyén Balázs, Vadon jani és Rákóczi Feri az összegyűlt rajongókkal és autogramokat illetve ajándékokat osztottak szét közöttük. Sőt, a keddi nap sztárvendége, Kasza Tibi is találkozott a szolnokiakkal, aki egyébként egy óriási fehér limuzinnal érkezett a stúdióhoz. A műsorvezető hozzátette: Szolnok pozitív csalódás volt számukra, hiszen nem várt tömeg fogadta őket. Sőt, az általuk indított kártyagyűjtő akció is nagyon sikeresnek bizonyult, így Szolnok az első három között van jelenleg. Hozzátette: ha lehetőség nyílik rá, még az idén ősszel, de ha nem, akkor jövőre biztosan visszatérnek a műsorral. További részletek és videó a SZ0U0N.hu hírportálon. ■ Erdős Csaba A Class FM műsora sok rajongót vonzott. Képünkön balra Sebestyén Balázs.
