Új Néplap, 2011. május (22. évfolyam, 101-126. szám)

2011-05-12 / 110. szám

12 ÚJ NÉPLAP - 2011. MÁJUS 12., CSÜTÖRTÖK A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL Díjakat kaptak a tagok egyesületi élet A galambok szeretete, a versenyszellem az első i wmm. A kellemes hangulatban eltöltött este után a Pátria Galambász Egyesület tagjai újult terwel készülnek a 2011-es versenyszezonra Visszapillantó: Azok a híres, régi szolnoki vásárok! Szolnok város, mint az Alföld ka­puja, fekvése folytán az ország­utak csomópontjaihoz tartozott, mivel itt volt az egyetlen átkelő­hely Pest-Buda felől jövet a Ti­szán. A város a XIX. század kö­zepétől évente több alkalommal rendezhetett országos állat- és kirakodó vásárt. A felállított sát­rakban az árusok mellett fény­képész, csodapók jós, a jövendőt kihúzó, planétás papagáj, céllö­völde - hangos durranásokkal - voltak. Az utca tágasabb kiszö- gellésében gyerekek által hajtott sergő, középen három-négy fő­ből álló réztrombitás zenekar, cintányéros dobbal, és felismer- hetetlen pattogós számokat ját­szottak. A hajtógyerek öt fordu­ló után ingyen menetet kapott munkadíjképp. ■ Szolnok évente több al­kalommal rendezhetett országos vásárt. A nyüzsgő kavalkád alkonya­iig tartott Az árukínálók egymást harsogták túl szellemes ajánlata­ikkal: „Ide nézz, te mulya, mit árul a Gyula!" A csoda tisztító- szert „Egy húzás jobbra, egy hú­zás balra, és nézze meg: a pecsét nincs a nadrágjában.” Fűrészpor­ral kitömött, hosszú gumival ellá­tott similabdák cikáztak a fejek felett, és sokszor a kiszemelt lány helyett mást találtak el. Délután már a szórakozásé volt ilyenkor a főszerep. A mesz- sze lakó árusok szedelőzködtek. A nagy összevisszaságot, amely a vásárt jellemezte, megpróbál­ta a helyi hatóság kordában tar­tani. Fix helyet jelöltek ki a vá­ros utcái közül erre a célra az 1920-as évektől. A készbútor- árusok a Fiumei utcában, a cipé­szek, a csizmadiák, a Horánszky Nándor (ma Ady E. út) egyik (pá­ratlan), míg a cukorkások, ba­zárárusok pedig a másik (páros) oldalon. A kalaposok, a sapka­készítők a Jászkürt u., a kosárfo­nók a Batthyány u., a szűcsök a Prohászka Ottokár u. (ma Kápol­na u.), és a szabók, a készruhá­sok, a szíjgyártók, a kötelesek, a lópokrócosok, a kádárok, a bog­nárok, a teknősök, a seprősök, a szekér-kocsiárusok az Eötvös tértől a Thököly úton, a Délibáb utcáig foglalhattak helyet. Egy-egy ilyen vásárnap, ha az eső el nem mosta, akkor népün­nepély volt. Szurovecz Pál Nemrég tartotta a szolnoki R-01 Pátria Galambász Egyesület a díj­kiosztó rendezvényét. Rendhagyó volt az alkalom, hiszen az egyesü­let megalakulásának 80. évfordu­lóját is ünnepeltük. 1931. február l^én a „Columbia” Postagalamb Sport Egyesület szolnoki csoport­jaként elsőként alakultunk meg. Azóta önálló egyesületként mű­ködünk. Sem háború, sem rend­szerváltozások nem befolyásolták a versenyzőink kitartását. Tagja­inknak a galambok szeretete és a versenyszellem az első, s mind­Arról olvastam nemrég, hogy Magyarországon minden husza­dik felnőttnek senkivel nincs olyan közeli viszonya, társasága, ahol a problémáját megoszthat­ná. Sokaknak sem az élét- vagy házastársukkal, sem szüleikkel, gyermekeikkel, sem a családjuk többi tagjával, de a barátaikkal, ismerőseikkel sincs mély lelki kapcsolatuk. Az emberek több­sége csak a családja lelki támoga­ezt rengeteg áldozathozatal mel­lett vállalják hosszú idő óta. 2003-tól a 19. számú Török- szentmiklós és Környéke Tagszö­vetségben versenyzőnk, és ez idő alatt is - úgy mint korábban - ke­rületi és zóna bajnokok kerültek ki közülünk. Például Nádas Ist­ván, Pásztor Róbert, Sebestyén Csaba, Donkó Emil. Most harminchétén vagyunk, amelyben tulajdonképpen min­den korosztály képviselteti ma­gát. Vezetésünk hosszú ideje már ugyanazokból a személyekből áll, tására számít, ha baj van, nem vesznek igénybe más közössége­ket lelki segítségként. A „közös­ségi erőforrásokkal”, például a barátok, a rokonok, a klubok vagy a sportegyesületek tagjai­val nem találkoznak rendszere­sen, nem élnek e lehetőségekkel, nem számítanak eléggé a körü­löttük élő közösségek tagjaira. Köztudott, hogy akik valami­lyen közösséghez tartoznak, ott mivel a tagság teljes megelégedé­sével végzik a munkájukat. Több olyan versenyzővel büsz­kélkedhetünk, akik több évtize­des múlttal rendelkeznek. így például Zana Flórián, Pásztor Ró­bert, Nádas István, Blahó Ferenc, Panyik Béla, Fodor Antal, Faze­kas Ottó... Rendezvényünkön köszöntöt­tük bajnokainkat, majd kiosz­tottuk a kupákat, különdíjakat. Az általános táv bajnoka: Kanyó József, sprint bajnokság bajno­ka: Donkó Emil, fiatalok bajno­rendszeresen tevékenykednek, egészségi állapotuk jobb, mint azoké, akik magányukban élnek. Pedig fontos a kiegyensúlyozott lelkiállapot! Ehhez mi más tudna támogatóan hozzájárulni, minta családtagok, a barátok és az is­merősök, legyen szó akár kirán­dulásról, mozgásról vagy a közös beszélgetésekről? Szerintem érdemes „kinyíl­nunk” és kapcsolatainkat élővé ka: Pásztor Róbert, aki egyben a kerületi bajnoki címet is meg­szerezte. E kellemesen eltöltött este után minden galambász újult tervvel készül a 2011-es versenyszezon­ra. Idén is mindent megteszünk annak érdekében, hogy az eddigi [ jó eredmények megmaradjanak, és minél több versenyzőnk a ke­rületben is és a zónában is az él­mezőnyben végezzen. Kívánunk minden galambász­nak eredményekben gazdag évet! Donkó Emil, Szolnok alakítanunk a környezetünkhöz közel állókkal. Akinek család­tagjai távol élnek, különösen szüksége lehet rájuk. Jót tesz az egészséges társasági élet főként az idősebb embereknek. Biztató példa, hogy városunkban nyug­díjas kluboknak, idősek napkö­zijének a tagjai szívesen talál­koznak, és vesznek részt külön­böző rendezvényeken. Kiss Jánosné, Szolnok Másokat és önmagát veszélyeztetve közlekedett Egyik délelőtt egy szolnoki be­vásárlóközpontnál kulturáltan leparkoltunk a néhány százez­ret érő öreg autónkkal, amikor megláttuk a mozgássérültek számára kijelölt helyen álló gyö­nyörű, fekete luxus gépkocsit. Később a nejem megnézte köze­lebbről is a több tízmilliós autó­csodát, megállapítva: nincs ott rokkantmatrica sem -kártya. Jó­kora pofátlanság volt a tulajdo­nosától, hogy két autóhelyet is elfoglalt, igaz egy ekkora autó­nak dukál is ez. Az eset után egy órával ugyan­ezt a járgányt láttam a belváros­ban: a Stop-táblánál nem lassí­tott - veszélyeztetve másokat és önmagát. Ha valaki gazdag, rá semmi nem vonatkozik?... Hartinger József, Szolnok Igazi élmény volt a színházi előadás A napokban a szolnoki Sziglige­ti Színházban a Jézus Krisztus Szupersztár című nagy sikerű előadást tekintettem meg. Rend­kívüli élményt nyújtott számom­ra, mert óriásit alakítottak a szí­nészek. Gratulálok nekik! Mészáros Lajosné, Szolnok A levelekből válogatunk. A kivá­lasztott írások - a levélíró hozzá­járulása nélkül, mondanivalójá­nak tiszteletben tartásával — szerkesztett, rövidített formában jelennek meg. Az itt olvasható vé­lemények nem feltétlenül azono­sak a szerkesztőség álláspontjá­val. A szerkesztőség nem közöl olyan írásokat, amelyek megje­lentetése törvénybe ütközik, gyű­löletkeltőtartalmú, sérti a szemé­lyiségi jogokat, az erkölcsöt és a jó ízlést. Névtelen vagy címhiá­nyos írások közlését mellőzzük. Szerkesztőségünk fenntartja a jo­got, hogy a meg nem rendelt cik­keket is olvasói levélként kezelje. Az írásokat a zoltanne.szun- di@axelspringer.hu e-mail címre, illetve az Új Néplap 5001 Szol­nok, Mészáros L. út 2. címre is várjuk. Olvasói vélemények találhatók még a SZ0U0N.hu nternetes ol­dalon. Fontos a kiegyensúlyozott lelkiállapot közösségi élet Keressünk társaságot, hogy ne legyünk magányosak! Önkéntesek festettek a jánoshidai parkban Kihasználva a tavaszi napsütést Jánoshidán Drávuczné Ica néni szervezé­sében 30—40 önkéntes fogott ecsetet, lapátot, hogy a szabadidőparkot megszépítse. A képen az önkéntesek egy csoportja látható, akik a csúsz­dás-toronynak adtak új „ruhát”. Vargáné Tóth Ilona, Já'noshida Rombolás helyett inkább dolgozhatna Egyik hét végén ismét nem bírt valaki hatalmas energiájával. A szolnoki Tisza-parton randalíro­zott, rongált egy „erős ember”, jelentős anyagi károkat okozva. Szintén „erős ember” járt a Ba­ross úton is, a Hősök téri átkelő­helynél kiszakította az utcai sze­metest a talapzatából. A postá­nál a telefonfülke ajtaját is kitör­ték. Miért nem becsüli meg min­denki azokat az értékeket, me­lyek mindannyiunk, az adózók pénzéből készültek? A tettesek­nek, ha a saját, kétkezi munká­juk értéke is benne lenne mind­abban, amit a köztereken látnak, vigyáznának rá? Rombolás he­lyett inkább dolgozzanak... Sz. K., Szolnok A 2011-es Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területi Príma Díj döntőbe jutott jelöltjei SZAVAZÓLAP □ Bán János □ Mészáros János (magyar irodalom) (építészet és építőművészet) □ Kertész Marcella □ Pogány Attila (színház- és filmművészet) (sajtó) □ Szabó Imrefia Béla □ Erdős Hanna (képzőművészet) (népművészet és közművelődés) □ Dr. Horváth László □ Benedek Sándor (tudomány) (zeneművészet) □ Béres Jenő □ Folláth János (oktatás) (sport) AUGUSZTUS 31-IG LEHET SZAVAZNI A JELÖLTEKRE A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Prima Primissima Díj jelöltjeire augusztus 31-ig lehet voksolni. A szavazólapokat a VOSZ (5000 Szolnok, Óvoda út 2. szám alatt található) megyei irodájába, vagy lapunk szerkesztőségébe (5000 Szolnok, Mészáros L út 2.) kell eljuttatni. Szavazni kizáró­lag az Új Néplapban megjelent eredeti szavazólapon lehet.

Next

/
Thumbnails
Contents