Új Néplap, 2011. május (22. évfolyam, 101-126. szám)
2011-05-12 / 110. szám
ÚJ NÉPLAP - 2011. MÁJUS 12., CSÜTÖRTÖK-DIÁKVILÁG Adáshiba sikeresen elhárítva! verseny A martfűi diákok jól szerepeltek a Digitális Irodalmi Akadémián Egy tavaszi nap kora reggelén egy maroknyi da- mis csapat Hajdúböszörmény felé vette az irányt. A jó két és fél órás utazás alatt is különböző jegyzeteket, könyveket bújtak a buszban utazó diákok, készültek a rájuk váró feladatokra. Martfűi damisok Miért is vágtunk neki a hosszú útnak? Hogy részt vegyünk egy versenyen... De kezdjük a legelején! A hajdúböszörményi Veress Ferenc Szakképző Iskola kompetencián alapuló versenyt hirdetett, országos szinten, immár harmadik alkalommal. A megmérettetés 9. és 10. évfolyamos szakközépiskolai és szakképző iskolai csapatoknak szól. Ezen a versenyen eddig nem képviseltettük magunkat, mert nem tudtuk, hogy létezik. Véleüenül fedezte fel egyik tanárnőnk egy pályázati oldalon a versenyfelhívást Nem késlekedtünk, jelentkeztünk. Összesen három szakképzős csapat indult el a versenyen: a 10. D- ből kettő, a 10. C-ből egy. A versenyfelhívásból kiderült, hogy a DIA-MOND III. országos kompetenciaverseny három fordulóból áll (a DIA rövidítés jelentése: Digitális Irodalmi Akadémia). Azon a bizonyos honlaÉrdemes benevezni erre a versenyre KEDVES DIÁKTÁRSAINK! Ne hdbozzatok! Ha jövőre meglátjátok a versenyfelhívást, nyugodtan nevezzetek be! A versenyben 9. és 10. évfolyamos diákok vehetnek részt. Mi nagyon jól éreztük magunkat, és büszkék vagyunk az elért eredményre, amelyre a versenyen kapott könyvjutalom is emlékeztetni fog bennünket. pon lehet megtalálni azokat a műveket, amelyek alapján összeállították a feladatta pokat a verseny szervezői. Az idei tanévben Lázár Ervin Hétfejű Tündér és Szakonyi Károly Életem, Zsóka című műveit választották az 1. fordulóra. Az első forduló kiírása szerint az iskolában és otthon kellett feladatokat megoldani. Különböző, kreativitásra és szövegértésre épülő, sok-sok gondolkodást igénylő feladatlapokat kellett kitölteni, összesen kettőt minden csapatnak. A feladatlapok kitöltése és az adott határidőre elektronikus úton való beküldése után izgatottan vártuk az eredményt. Nem hiába! Mindhárom csapatunk bejutott a Hajdúböszörményben, a meghirdető iskolában megrendezésre kerülő országos döntőbe. Ide összesen 10 csapatot hívtak be, kategóriánként. De még mindig vártak ránk újabb kihívások a döntő előtt. A döntőre előzetes feladatokat kaptunk. Itt újabb két művel ismerkedtünk meg, Lázár Ervin Bab Berci kalandjai című művével és Szakonyi Károly - talán leghíresebb - darabjával, az Adáshibával. Makettet készítettünk egy álomvárosról, bábjeleneteket fotóztunk Bab Berci főszereplésével. A Szakonyi-da- rabból egy kétperces jelenet előadásával készültünk. A döntőben háromféle feladatot kellett megoldani, három különböző helyszínen. Az első fordulóban be kellett mutatni az előzetesen elkészített mákét-, teket, a bábos képeket és a színmű jelenetét a zsűrinek. A második részben az Adáshiba című művel kapcsolatos informatikai feladatokat oldottunk meg az iskola számítógépes tantermében. A harmadik, egyben utolsó feladatunk az volt, hogy különböző kézműves dolgokat kellett elkészítenünk. Például Bab Berci portréját bab- és kukoricaszemekből. Majd nőnapi ajándékdobozt készítettünk az Adáshiba férfi szereplőinek nevében, amelyhez üdvözlőkártyát is mellékeltünk. Sőt, még terméklistát is kellett írnunk arról, ml is van a dobozban. Megkönnyebbülten álltunk fel a kézművesasztaloktól. Akkor számunkra a verseny véget ért... A zsűri döntését a finom ebéd után tudtuk meg. A „damis lányok” nevű csapatunk második helyezést ért el (a csapat tagjai: Gerőcs Alexandra, Czakó Éva és Dóba Virág Kitti a 10. C osztályból. Felkészítő tanáruk: Drávái Mária). A versenyen részt vevő csapatok és Bab Berci babból... A „Tündérkert” nevet viselő csapatunk ötödik helyen végzett (a csapatot Gonda Nikolett, Székely Gábor és Kardos Zsolt alkották a 10. D- ből). A „Hibaelhárítók” néven versenyző csapatunk hatodik lett a megmérettetésben (a csapatban Jancsó Sándor, Pálinkás Dániel és Szilvási Dóra versenyeztek, szintén a 10. D osztályból. Utóbbi két csapatot Lepuschán Éva tanárnő készítette fel a versenyre). Azt hisszük, sikerült tovább öregbíteni iskolánk hírnevét. Újabb helyet találtunk, ahol úgy érezzük, van keresnivalónk a jövőben is. Naplemente Piroslik az ég, Lefelé jár a Nap. Ne légy szomorú, Holnap újra virrad! A Föld színe változik e tájon, Hiszen az Idő lefelé jár most. Az ég piroslón ragyogó, A fold s a víz szomorkodó. SZŰCS ZSUZSANNA, 9. D, HAJNÓCZY GIMI, TISZAFÖLDVÁR ••••••••••••••••••a Lehetsz te akármilyen i7nios srac.-1 Sokszor hallani a közhelyeket: „Nem a külső számít” és „Nem a ruha teszi az embert”! A két állítást hosszasan ki lehetne fejteni, de az nem egy rövidke cikk lenne, így most az udvarlás, pasizás és csajozás témájában vizsgálódom. Ha meglátsz egy fiút/lányt, nyilván a külsejét látod, ez az, amire felügyelsz — vagy épp ez az, amire nem. Ez nem is baj, hiszen nem közlekedhetsz úgy az utcán, hogy közben az összes szembejövőt (vé- gigjpásztázod. Persze nem kell mindenkinek feltűnő öltözékben és hajviselettel járnia-kelnie azért, hogy minden szem rászegeződ- jön. Az igazi értékeket úgysem a külsőben találjuk meg, ám azok csak idővel, sok-sok beszélgetés után kerülnek a felszínre. Na de lássuk csak... Nálam az első az összkép. Legelső pillantásra nem tudok kiragadni csak egyetlen dolgot. A legfontosabbnak azt tartom, hogy ápolt és igényes legyen az illető, megnézem a haját és azt, hogy milyen ruhát visel. A többi úgyis a későbbiekben derül ki, de egy biztos: lehet egy srác akármilyen izmos, helyes, jól öltözött és megnyerő külsejű, ha nem vagyunk egy hullámhosszon, és ha belül sok minden nem stimmel nála, a külsőségek már mit sem érnek... ÁGOSTON ALIZ, 10. D, VKG Szabadság, amire lapozáskor lelhetünk SAJTÓFESZTIVÁL Ismert emberek írnak arról, hogy olvasni igenis jó dolog!- Te Judit, mi volt az az emlékkönyv? Valahol hallottam, hogy régen volt ilyen. Olyan, mint a fa- cebook? - kérdezte Lina, aki épp 11 éves.- Kislány koromban divat volt az emlékkönyv. Barátok, osztálytársak, ta- ÍR nárok, családtagok írtak bele, néha rajzoltak vagy festettek is hozzá valamit. Az emlékkönyv egyébként titkos volt, mint egy napló, gyakran kis lakattal lehetett zárni. Az enyém szürke volt, szép ezüstcsattal.- És megvan még?- Igen. Persze. Érdekel?- Aha... — bólogatott Lina, és úgy követte a keresgélést, mintha valami kalózkincset mutatnék. Épp anyukám idézeténél nyitotta ki: „A piac zsivajában pénzt találhatsz, de jó könyvvel a kezedben, békét.”- És ez mit jelent?- Lina, szoktál olvasni? Úgy értem könyvet, vagy újságot... nem tankönyvet, hanem csak úgy, a magad örömére? ISAJTO FESZ itival 901 I- Hm... hát... any- nyira nem... nincs is időm... És akkor mesélni kezdtem a varázslatról, a képzelődés és fantázia titokzatos szabad világáról. Az élményről, amely épp oly egyedi és megismételhetetlen, mint mi magunk. Nem született még olyan történet, mese, regény, vers, novella, amit akárcsak két ember egyformán képzelt volna el. A szereplők, a helyszínek, a tájak, érzelmek megannyi csodát rejtenek. Egyedül én döntöm el, hogyan képzelem el őket, s bárki helyébe bármikor képzelhetem magam, bárki lehetek, bármit átélhetek. És igen, az Idő! A szüleim azt hitték, ha lesz mosógé- | pünk, majd több idő lesz, a nagyszüleink pedig elképzelni sem tudták, hogy egyszer nem kell begyújtani a sparheltet, hanem a mikro melegíti az ételt. Lett Idő... s mégsem. Lett, de be- J gyorsult, s úgy érezzük, egyre kevesebb van. S épp az olvasás az, ami lelassíthatja. Meséltem Liná- nak, milyen érzés, amikor már csak egy-két fejezet van hátra egy jó könyvből, s letesszük, mert várni kell, lassítani az időt, mert még szeretnénk nyújtani azt a boldogságot, amit az olvasás ad. Tovább szeretnénk izgulni, drukkolni, fájni, vagy épp örülni. Olyan kerek szemekkel bámult rám, hogy abbahagytam a magyarázkodást, és kivettem egy régi újságot az újságtartóból, amiben folytatásos regény volt... olyan, amit nem volt jó befejezni annak idején, olyan, amire, ha ma rágondolok, még mindig sajnálom, hogy már vége, annyi ajándékot adott. Lina nagyon komoly arccal nézett rám:- Visszahozom majd... és, ha emlékszel, hogyan képzelted, majd megbeszéljük, lehet? Három nap telt el. SMS-t kaptam Linától: „megvan neked a következő szám?” Győzött valami, ami sosem évül el, ami nem lesz ódivatú, amit nem söpörhet el a technika, a film, a számítógépes játék, és az internet sem: győzött a megfoghatatlan, a titokzatos szabadság, amire csak lapozás közben lehet rálelni. BARKÓ JUDIT, a Család-Barát Magazin, a LélekBoulevard és a TÉRkép műsorvezetője (Az MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap - a sajtófesztivál idei rendezvényén kiállítóként vesz részt, és az együttműködésünk keretében ők is készítettek anyagokat a lapolvasás örömével kapcsolatban. Fent az egyik ilyen írás olvasható - a szerk.) Nagyon vicces... A fényképészetbe betér egy matektanár.- Szeremék erről a fűmről képeket csináltatni.- 9x13?-117... Miért? I-------------— ■ n ■ Az oldalt összeállította: " m Rimóczi Ágnes tel.: 56/516-747 ■ I e-mail: szolnokseta@ujneplap.hu Az oldalon megjelent írásokat teljes terjedelmükben olvashatjátok a ■ ■ SZ0U0N.hu hírportálon. ■ I_______________I HI RDETÉS Elképzelted már magad, mint jövőbeli cégvezetőt? Tudsz bánni az emberekkel és a pénzzel? Legyél te is a Szolnok-Tisza Rotary Club vezetőképzőjének hallgatója és megtudhatod, hogyan legyél sikeres vezető! CSAK 16-26 ÉVESEKNEK! ia|íísr»s; toTARVÍPÖOpHUNGARY jJJJJJHI CLUB JOVO VEZETŐINEK RLATI ISKOLÁJA Az előadásokról az ílj INéplíip Diákoldalain és a SZ0U0N.hu -n is ovashatsz! SCHOOL FOR THE FUTURE LEADERS RÉSZVÉTELI DÜ NINCSI ELŐADÁSOK MINDEN HÓNAP 3. SZERDÁJÁN 18.00 ÓRÁTÓL A SZOLNOKI HOTEL SEMIRAMIS NAGYTERMÉBEN (Szolnok, Magyar út 23.) TALÁLKOZÓ: 2011. május 18-án 18 órakor KARRIER A MÉDIÁBAN címmel tart előadást Bán János, az Új Néplap megyei napilap főszerkesztő-kiadóigazgatója Bővebb információk: Tel.: + 36 30 43 11 680 (Lovász Ferenc Sándor, klubelnök) Vagy e-mailben angol nyelven: 5tainesi@EagleOttawa.com (John Staines, aielnök)
