Új Néplap, 2011. március (22. évfolyam, 50-75. szám)
2011-03-03 / 52. szám
2 ÚJ NÉPLAP - 2011. MÁRCIUS 3., CSÜTÖRTÖK TÜKÖR Keserű pirula lett mára a cukorból gazdaság Egész Európában kevés van belőle, így néhány hét alatt a duplájára nőtt az ára Az uniós cukorreform árát fizetjük meg a boltokban. Az EU ugyanis korábban támogatást adott a cukorgyártás felszámolásához, így hazánkban szinte megszűnt ez az ágazat. A cukorhiány miatt viszont most néhány hét alatt a duplájára nőttek az árak. Laczi Z. - Teleki I.- Egy kiló cukor most 349 forint volt. Karácsonykor fele eny- nyiért vettem - panaszkodott a szolnoki Kovács István. Jelezte: ha megkapja a fizetését, akkor még vesz pár kilót, mert úgy hallotta, még feljebb is kúszhat a cukor ára. E mögött megfontolatlan privatizáció és az uniós cukorreform, azaz „a tervszerű termeléscsökkentés” áll. Brüsszel ugyanis éveken át a tagállamok adófizetőinek pénzéből óriási összegeket fizetett a cukorgyáraknak és cukorrépa-termelőknek azért, hogy hagyjanak fel a munkájukkal. A hazai cukorgyárak a rendszerváltás után főleg német, osztrák és francia kézbe kerültek. A tulajdonosok pedig az uniós kényszereknek engedve csökkentették a termelést. S nem az anyaországi gyáraik kapujára tettek végleg lakatot, ha- nefh’a magyar feldolgozókba. Még akkor is, ha egyébként hazáimban kedvézőbb feltételei voltak, vannak a cukorrépa termesztésének. A rendszerváltáskor működő tucatnyi cukorgyárból pedig csak egy maradt az országban. Tizenegyet bezártak. Szolnokon A tucatnyi gyárból mára csak egy maradt az országban Már csak emlék: kampány a szolnoki cukorgyárban. A megyeszékhelyi üzemben négy éve, 2007-ben szűnt meg a termelés. közel száz év után, 2007-ben szűnt meg a cukorgyártás. Az egyedüliként megmaradt kaposvári üzem a hazai igények egyharmadát tudja kielégíteni. Az uniós szabályok szerint ugyanis a gyár évente 105 ezer tonna cukrot állíthat elő. Három éve az illetékesek állították: mindettől még nem lesz cukorhiány. Tévedtek. Mint ahogy az EU döntéshozói is. Mára ugyanis az egész unióban kevés a cukor, az önellátási szintje 75 százalék alá esett vissza. A világpiaci ár négy éve folyamatosan emelkedik, mert Kína, India egyre többet fogyaszt. Az egyik legnagyobb exportőr, Brazília pedig mind több Év 2005 2006 2007 2008 2009 Terület (ha) 4 252 3 651 3 368 548 900 Termésátlag kg/ha 55 800 53 840 37 380 71310 50 130 nádcukrot használ etanol előállítására, mellyel kiváltja a dráguló benzint. Váradi Csaba, a Jászkun Te- szöv titkára, a Szolnok Térségi Cukorrépa-termesztők Szövetségének titkáraként is tevékenykedik, így jól ismeri az ágazat vesz- szőfutását és a végjátékot. Úgy vélte: hosszú folyamat eredőjeként alakult ki a mostani helyzet. Ebben közrejátszott az európai termelést és a belpiaci árak csökkentését célzó uniós cukorrendtartási reform, a világpiaci trenCsaknem egy évszázada alapították a szolnoki cukorgyárat A szolnoki cukorgyárat 1912- ben alapították, az első kampány két esztendő elteltével zajlott a gyárban. Az első jelentősebb beruházást 1970- ben hajtották végre. A feldolgozható répa- menynyiség bővítése után újabb húsz év telt el a következő korszerűsítésig. E munkálatok befejeztével a céget 1991-ben privatizálták. Ekkor került a gyár a francia Eridania Béghin-Say tulajdonába, mely az ezredfordulón átszervezéseket és nem sokkal később újabb kapacitásbővítést is végrehajtott. 2002-ben aztán német kézbe, a Nordzucker AG érdekeltségi körébe került a cukorgyár, amelynek területén 2003-ban vadonatúj cukorsiló épült, közel másfélmilliárd forintból. Az utolsó időszakban évi 70 ezer tonna cukor készült Szolnokon. A gyár bezárásával 110 állandó dolgozó közül 85 főnek szűnt meg azonnal a munkája. A többiek azért maradhattak, mert akkor még úgy volt, hogy az 50 ezer tonna terményt befogadó tárházat bértárolónak hasznosítják. Ám egy két-év múlva a cukortárolás és csomagolás is megszűnt Szolnokon. A gyárat, a legutóbb épült cukorsilóval együtt szinte teljesen elbontották. dek, amelyek a megyei termelőket is a jóval jövedelmezőbb kukorica- és búzatermesztésre ösztönözték akkor, amikor hektáronként 60-120 ezer forint veszteséggel lehetett cukorrépát termeszteni. Persze az is szerepet játszott a leépülésben, hogy megfogalmazása szerint filléreken múlt a megegyezés a felvásárlási árat illetően a feldolgozó és a térség répatermelői között, az előbbi ugyanis nem akarta megadni az uniós árat. Mivel az átvételi ár évről-évre csökkent, miközben a termeléshez felhasznált anyagok rohamosan drágultak, így nem mehetett tovább. A szakember azt is hozzátette: több évtizedes munka eredményeként felhalmozódott az a technológiai és szakmai tudás, amivel a környéken cukorrépát termesztettek, és ez a cukorgyárak bezárásával mind veszendőbe ment. Székely László, a megyei agrárkamara titkára megerősítette: a változások 2006-ban kezdődtek, mikor az Európai Unió a hatmillió tonnányi éves túltermelés miatt útjára indította a cukorreformot. Magyarország ekkor még a csatlakozás előtt kialkudott négyszázezer tonnányi cuAlig pár száz hektárnyi répa a Jászságban a cukorrépa termesztésének megszűnése nemcsak számszerűsíthető veszteséggel jár, az egyik legjövedelmezőbb, legnagyobb hektáronkénti bevételt adó növény tűnik el. Olyan kapás kultúraként művelt terület csökkent le minimális mértékűre, amely a termelés színvonalára is rendkívül kedvező hatással volt. Ez volt a növény, amelyik megkövetelte az istállótrágyázást, a meszezést, a gyomok nagy mértékű irtását, egészében véve a talajok kultúrállapotá- nak javítását. Jellemzően a hagyományos jászsági termelési körzetben van még jelenleg pár száz hektár körüli termőterület a megyében. korkvótával rendelkezett, míg az évi cukorfelhasználásunk háromszázezer tonna körül mozgott. Az uniós reformelképzelés szerint ekkor minden visszaadott cukorkvóta tonna után 730 euró járt, melynek tíz százaléka a termelőt, kilencven pedig a gyárat illette. A cukorrépa felvásárlási árát ezzel párhuzamosan hatvan százalékra csökkentették. Az elképzelés azonban a gyakorlatban nem működött. Ezért drasztikusabb intézkedés következett, 2007-ben a termelőknek jóval magasabb összeget (237,5 eurót) csillantottak fel és a gépi szolgáltatók is bekerültek (62,5 euró/tonna összeggel) a kompen- zálandók körébe. A hatás nem maradt el: a kábái, a szerencsi, a szolnoki és a petőházi cukorgyár bezárt, egyedül a kaposvári maradt talpon. A négyszázezres kvótánk százötezerre csökkent, a munkagépek nagy része Ukrajnában és Fehéroroszországban talált új gazdára, a gazdálkodók jelentős százaléka pedig abbahagyta a cukorrépa termesztését. ^ GYORSSZAVAZAS ■ Ön felhalmoz-e nagyobb cukorkészletet otthon? Szavazzon honlapunkon ^ ma 16 óráig: SZ0U0N.hu / A szavazás eredményét a holnapi számunkban közöljük. Harangtolvajokat fogtak el a rendőrök cibakháza Az őrizetbe vett férfi ellen több eljárás is folyamatban van Bejelentés érkezett a rendőrségre pénteken, miszerint az éjszaka során ismeretlen személyek ellopták a cibakházi Baráti Kör Művelődési Ház bekerített udvarán felállított, közel másfél millió forint értékű, 70 centi magas, 50 centi átmérőjű díszharangot. A rendőrség azonnal megkezdte a nyomozást, kedden őrizetbe is vették az elkövetőket. — A bejelentést követően lo- >ás bűntettének elkövetése mi- t indítottuk meg a büntetőeljá- 't - tudtuk meg a megyei ka- nyság sajtóreferensétől, Pálé Kovács Ágnestől. — A fellő információkat, a helyi vásárló telepeket kollégá- nnal leellenőrizték, házkutatásokat, tanúkihallgatásokat tartottak és elszámoltatták a hasonló jellegű bűncselekményeket korábban elkövető helyi személyeket. Kedden a kunszentmártoni rendőrök elfogták és előállították azt a 3 férfit, akik megalapozottan gyanúsíthatnak a harang ellopásával. Mint megtudtuk, a kihallgatások során az elkövetők elmondták, gépkocsival szállították el egy rejtekhelyre a harangot, ahol aztán pár nap múlva feldarabolták, majd néhány ezer forintért egy tiszafóldvári fémfelvásárlónál leadták.- A fémvásárló telepen tartott házkutatás során az értékes tárgyat sajnos már nem találták t meg a kollégák — közölte Pász- torné Kovács Ágnes. - A telep tulajdonosa azt állítja, nem volt tudomása arról, hogy a cibaki harang darabjait kínálták fel eladásra neki, ráadásul azokat nem sokkal később ismeretlen személyek el is lopták tőle. Igaz, erről nem tett bejelentést a rendőrségre. Az egyik gyanúsítottat, egy tí- szakürti férfit őrizetbe vett a rendőrség, kezdeményezi előzetes letartóztatását, míg két tiszafóldvári társát szabadon bocsátotta. A tiszakürti férfi egyébként nem ismeretlen a hatóság előtt. Lapunk információi szerint ő az, akit egy évvel ezelőtt, január 20- án, késő este hivatalos személy é elleni erőszak vádjával őrizetbe vettek Tiszakürt-Bogarason. Akkor két társával nekitámadt a kiérkező járőrpárosnak, s egy gépkocsi csavarkulccsal súlyosan megsebesítették a rendőrőrmestert. Ekkor egy helybéli férfi riasztópisztolyával háromszor a levegőbe lőtt, elriasztva a támadókat. — Az őrizetbe vett férfi felfüggesztett szabadságvesztés hatálya alatt követte el a mostani lopást, ráadásul több bűncselekmény, többek között a Bogarason elkövetett hivatalos személy elleni erőszak miatt is jelenleg eljárás van folyamatban vele szemben - tudtuk meg a sajtóreferenstől. ■ Géléi József HŐSÖk Voltak. Rövidesen nyílik Hősök voltak mindannyian címmel a Szolnoki Levéltárban. Az I. világháborús dokumentumokat, tárgyakat a megyéből válogatták össze. Képünkön Szikszai Mihály főlevéltáros és Czé- gény Istvánné igazgatóhelyettes rendezi a kiállítandó anyagot. I k í i
